Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Ládák exportra A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat helyi te­lepén sok ezer láda készül külföldi megrendelésre. Pálfi Géza automatagéppel nyárfából ládaelemeket készít. Bera Katalin és Szabó Mária egy műszak alatt 160 köteg almásládaelen'et válogat és köt csomóba. Varga Irén felvétele December 22—27-ig Körzeti orvosok beosztása Az I. és II. körzetben: dr. Lengyel György, rendel: 8— L 1-ig és 17—18 óráig. A III. 3S VII. körzetben: dr. Mikó Miklós, rendel: 11—13-ig és 18 —19 óráig. A IV. és VIII. kör­letben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—11-ig és 17—18 Sráig. Az V. és VI. körzetben: j dr. Somlyai Károly, rendel 9— 11-ig és 17—18 óráig. Központi ügyelet minden nap este 7 órától reggel 7 óráig a Magyar u. 2. szám alatti ren­delőintézetben, valamint de­cember 24-én, délután 14 órától 28-án reggel 7 óráig. Üttörő-fenyóiinncpély Az 1943-as számú Petőfi Sándor úttörőcsapat fenyőün- nepályét a Sportotfchon nagy­termében tartották. Szépen dí­szített fenyőfa és a 7/A osz­tályosok ötlete^ dekorációi fogadták az úttörőket, kisdo­bosokat, az iskola volt növen­dékeit és a szülőket. A 3/A és az 5/B osztályosok verses-zenés műsora nyitotta a hangulatos összejövetelt. A tombolasorso­lás tovább emelte a jókedvet. Sok pajtás eljött ^ város anás iskoláiból is, sőt Kecskemét­ről átjött a r^'ínyi Hona test­vércsapat 18 fős küldöttsége, ■ Anyakönyvi hírek Született: Váradi József #.s Illés Rozália: József; Pap Sán­dor és Bakos Emilia: Ágnes; Temesváry Sándor és Vojtek Erzsébet: Sándor; Waltner Jó­zsef és Ugi-Rácz Erzsébet: Anasztázia; Fehér Ferenc és Szendrei Rozália: Zsolt; Ker- czeg Sándor és Utasi Terézia: Brigitta; Szabó János és Sinkó Erzsébet: Krisztina; Fodor Jó­zsef és Harsányi Mária: Kriszti­na; Miskó Imre és Varga Pi­roska: Tibor; Vágföldi Fe­renc és Magyar Mária: Ferenc; Barta Gyula és Tamasóczki Erzsébet: Gyula nevű gyerme­ke. Házasságot kötött: Zsikla Ferenc és Horváth Rozália; Barna Attila és Kosik Mária; Fehér'Ernő és Gulyás Anna; Berkes Sándor és Herczeg Te­rézia; Hegedűs Tibor és Hor­váth Mária; Katona Ambrus és Gulyás Judit; Bakos József és Nagy Zsuzsanna; Erlicz József és Kovács Terézia; Medgyesi Dénes és Bácsi Judit; Tóth Sándor és Körtvélyesi Erzsé­bet; Bakai János és Bakos Irén; Szaszkó Mihály és Vin- cze Mária; Bálint József és Mészáros Ilona; Bodzsár László és Fekete Erzsébet; Ruppel Róbert és Nagy Mária; Bakos Ambrus és Kovács Ka­talin; Földi István és Fekete Ilona. Meghalt: Halmi Ambrus, 83 éves (Ady E. u. 12.); Csupák Gáspár, 68 éves (Zalka Máté u. 22.); Mihályi János, 70 éves (Kocsér, X. dűlő 65); Zózan Lászlóné Urbán Erzsébet, 81 éves (Ady E. u. 12.); Vig Jó- zsefné Laki Eszter, 88 éves (Ady E. u. 12.); Tóth Kálmán­ná Zimák Ilona, 81 éves (Cso­konai u. 17.); Becser Ferencné Barak Erzsébet, 88 éves (Pető­fi u. 53.). VAfflMS «JL A P Fl S TMECrYEl Hl XIX. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM / 1975. DECEMBER 23., KEDD Több mint 50 ezer kötet Gy arapodott az olvasók tábora Fiókok a külterületen — Adatok az iskolai feladatokhoz A városi könyvtár vezetőjé­vel, Keresztény Laurával be­szélgetek. _•— Az idén szépen gyarapo­dott az olvasók száma — mondja. — Jelenleg 180-9 fel­nőtt és 1700 gyermek olvasónk van. Örvendetes, bogy a be­iratkozó gyermekek.. száma a felnőttekénél is nagyobb mér­tékben növekszik. — Mekkora a könyvtár ál­lománya? — Több mint 5-0 ezer kötet. A város külterületén ezenkívül 11 fiókkönyvtár várja a köl­csönzőket. Ezeket a fiókikönyv- „ tárakat lelkiismeretesen keze­lik a külterületi tanítók. Egyébként a beiratkozottakon felül is sokan látogatják könyvtárunkat. Az olvasó-te­remben sok diák iskolai fel­adatainak megoldásához keres adatokat. Az év elejétől mos­tanáig a felnőttkönyvtárból 55 ezer, a gyermekkönyvtárból pedig 44 ezer könyvet ikölcsö- nöztek ki. — Milyen tárgyú könyveket olvasnak legtöbben? — Ez nagyon változó. Az idősebbek általában a klasszi­kusok írásait, a fiatalok több­nyire a kortárs szerzők műveit olvassák. A verseket is főleg a fiatalok kedvelik. — Hogyan fogadják a könyv­tár tagjai a rendezvényeket? — Az író—olvasó találkozók­kal és egyéb rendezvényekkel bensőségessé válik a könyvtár Nap mint nap nagy a forgalom a városi könyvtár gyer­mekrészlegében. Gorócz Ágnes könyvtáros szeretettel és megértéssel foglalkozik a kicsinyekkel. Várkonyi Pál felvétele és az olvasók kapcsolata. Jö­vőre is számos ilyen rendez­vényt készítünk elő. felnőttek­nek, gyerekeinek egyaránt. Keresztény Laura vezető­könyvtáros szeretettel és szak­értelemmel beszél a nautikájá­ról. Megtudom, ebben sokat segíti a városi tanács művelő­dési osztálya és a Pest megyei Könyvtár. K. L. Harminc éve történt Szakszervezet a városházán ELSŐ NAPJAIT éltük még 1945-nek, amikor az egyik dél­előtt hivattak bennünket a kis tanácsterembe (a mai ta­nácselnöki hivatal helyiségé­be). Gyakornokként dolgoz­tam ekkor még Nagykőrös vá­ros közigazgatásában. Amikor beléptünk Dávid József és Erős Béla beszélgetett dr. V. ■ Szűcs Lajos polgármesterrel. Kíváncsian kérdezősködtünk, hogy miért hívtak össze ben­nünket. Senki nem tudta. Amikor elcsendesedtünk, Erős Béla szólalt meg. Elmondta, hogy a dolgozók szakszerveze­tekbe tömörülnek, így a vá­rosházi dolgozók is; a szak- szervezetek 1944 decemberé­ben megalakultak Nagykőrö­sön. A szakmák szerinti szak­csoportokat a szakmaközi bi­zottság fogta össze. Erős Béla bemutatta Dávid Józsefet, a szakmaközi bizottság titkárát. Az szólt például arról, hogy a vezetőséget nem a várost irá­nyító tisztségviselőkből kell megválasztani, hanem az ala­csonyabb beosztású alkalma­zottakból. - Akkor még . elég idegenül hangzottak ezek a' szavak... Hogy intézzük a magunk sorsát? — hangzott a nagy kérdés. Mindenesetre megalakult szakcsoportunk és vezetőséget is választottunk. Nem sok idő múltán a szak­csoportunk belépett. a , Városi, Vármegyei és Községi Alkal­mazottak Országos Szövetsé­gébe. A helyi szakcsoport el­nöke Csapó Imre számvevősé­gi számtiszt, titkára dr. Szabó Károly közigazgatási gyakor­nok lett. Én magam a jegyzői tisztet viseltem. Az első évben még nem sok történt. Az egyre rosszabbodó gazdasági helyzet kénypzerí- tette szakcsoportunkat a tevé­kenységre. A közellátási hiva­tal csak nehezen tudott az’ előírt fejadagokról gondoskod­ni, a közalkalmazottakéról meg egyáltalán nem volt ké­pes. Híre járt, hogy a feketé­zők vagonszámra szállítják el a városból a lisztet, annak el­lenére, hogy a kijáró utak vé­gén vámőrök vigyáztak. Ekkor szakcsoportunk összehívta a közellátási hivatal, a rendőr­ség és a malmok vezetőit, a polgármestert, a nemzeti bi­zottság elnökét, a szakmaközi bizottság titkárját és számon- kérte, hova kerül az a liszt, amelyet a bérből élő dolgo­zóknak kellene adni? A meg­beszélés eredményeként két­hetenként a városházán ki is mérték a fejadagot a város dolgozóinak. Mindez persze a fizetési napokon volt, mert a pénzromlás miatt a következő napon már még egyszer, any- nyiba került volna. Fát az erdőközbirtokosság segítségével vehettünk a Csó­káserdőből, s nekünk ma­gunknak kellett kivágni. Ami­kor a magabíró férfiak a fát vágták az erdőn, akkor a nők álltak helyt a közhivatalok­ban. SOKAT MUNKÁLKODOTT szakcsoportunk a dolgozók szakmai és ideológiai nevelé­sén. A megrendezett tanfolya­mokon szakmai és helyi isme7 reteket szerezhettünk. A szak­mai oktatásra a megye alis­pánja adott engedélyt. A vizsgálatoknál kitűnt, hogy a munka nem volt hiábavaló, mert az alispán a nagykőrösi közigazgatást a megye leg­jobbjának tartotta. Az okta­tási anyag összeállításán ma­gam is sokat fáradoztam, és mások is szorgosan segítettek. A kézbesítők szépírástudomá­nyát, Pábáry Mária gyarapí­totta. Ö írt legszebben a vá­rosházán ... A háború alatt a kerékpá­rok száma nagyon megfogyat­kozott. Érthetően örültünk hát, hogy 1947 őszén már 40, itthon gyártott kerékpárt vá­sárolhattunk, szakcsoportunk közbenjárására. Áz úgynevezett tisztviselő segélyalap kezelését szakcso­portunk vette át. Ezt a tagok keresetük 2 százalékával gya­rapították minden hónapban. Ebből a rászorulókat eseten­ként segélyezték. Kezelését Ribáry Mária és Inkei István­ná vállalta. Később társaink művelésé­vel, szórakoztatásával és spor­tolásával is foglalkoztunk. Színjátszó csoportot, népi ze­nekart alakítottunk, sportolási lehetőséget teremtettünk, könyvtárat szerveztünk. A színjátszók vezetését Pa- tay Károly vállalta. Ö maga vándorszínészként szerzett gyakorlatát és tehetségét nem egy alkalommal bizonyította. Egész estét betöltő darabokat is előadott a helyi társulat. Az előadóestek nagy eseménye volt mindig Aczél János dalo­lása. A népi zenekarban sein hi­vatásos zenészek játszottak: a prímhegedűs Nagy István la­kást; ivatali vezető; a másod- hegedűs Gedő Albert szociá­lis előadó, a brácsás Kökény Ernő útkaparó, cimbalmos Barkó Ambrus adótisizt, a nagybőgős Lakatos Ferenc kézbesítő altiszt volt, öccse pedig a klarinétoti fújta. Ami­lyen nehezen tudtunk besze­rezni egyes hangszereket, oly sok örömet adott ez a kis együttes. Kezdetben csak né­hány nótát tudtaly eljátszani.. Később már fél éjszaka húz­ták a talpalávalót... A művelődési házban, Cse- mőben, Nyársapáton szép si­kereket -arattak színjátszóink, zenekarunk. Az első szakszervezeti majá­list a Nagyerdőben tartottuk 1947-ben. A Villamosmű akko­ri igazgatója, Lőwi Imre és Társi László főzték a marha- pörköltet nagy bográcsban. Akkor még húst nem - vehet­tünk korlátlanul. Nagy dolog­nak számítött az ilyen ebéd, A Villamosmű félévi munká­val roncsokból összeállított tehergépkocsija szállított ki és haza is ’bennünket. MUNKAVERSENYT IS HIRDETTÜNK több alkalom­mal. Társadalmi munkában részt vettünk a Kossuth La­jos utca újjáépítésén, s a hantházi iskola helyreállítá­sán. fi A 100—110 tagot számláló szervezetben akadtak olyan dolgozók is, akik békétlenek voltak, vagy a munkahelyen magatartásuk kifogásolható volt. Ilyenkor a fegyelmi bi­zottság Babos Károly elnökle­te alatt megtárgyalta az ügyet. Az első tüzelőutalványokhoz 1949-ben jutottak a dolgozók, így a mi tagjaink is. Ugyan­ebben az évben kapták az első szakszervezeti üdülőbeutaló­kat. Először négy beutaló ér­kezett a Balaton mellé, Fo- nyód-Bélatelepre. A követke­ző évben ismét négyen men­tek el. Szakcsoportunk 1949-ben már a Közalkalmazottak Szakszervezete helyi csoport­ja volt. Megváltozott a veze­tőség is. Elnöke Abonyi Kál­mán városi altiszt, jegyzője Horváth Margit, pénztárosa Bogdán Sándor díjnok, a tit­kár magam lettem. KÉSŐBB MEGVÁLTOZ­TAK a feladatok, a tenni­valók. Amikor, kezdtük, az el­sődleges kérdés élelem, tüzelő, ruha volt. Aki figyelemmel kísérte a szakszervezetek XXIII. kongresszusán elhang­zottakat, ebből is felmérheti napjaink és a 30 év előtti idő­szak feladatainak különbségét. Dr. Balanyi Béla SPORT Népes tornaverseny Kovács országos nyolcadik A fővárosi Körcsarnokban kétnapos volt a férfi felnőtt II., ifjúsági II. és serdülő I. osztályú egyéni tomászbajnok- ság országos döntője, amelyen részt vehetitek a Nagykőrösi Pedagógus SE oda eljutott sportolói is. Férfi felnőtt II. osztályban (12 induló volt): az ebben az osztályban újonc Kovács Ist­ván a 8. helyen végzett. Az előírt gyakorlatainál javulás­ra van szükség, a szabadon választottaknál a 4. helyen volt Ifjúsági II. osztályban (12): Reszeli Péter a bemelegítés­nél balszerencséjére megsé­rült, s az orvos nem engedte indulni. Serdülő I. osztályban (36); a várakozásnál jóval felké­szültebb mezőnyben Nagy Ti­bor sérüléssel küszködve az előírtakat bemutatta, de a szabadon választottakat már edzője nem engedte, a gyerek előbbi felépülése érdekében. Vidéki tomaversenyeken szokatlan, Hagy létszámú me­zőny gyűlt össze a városunk­ban, á Toldi-sportcsamokban megrendezett megyei közép- iskolás női C-kategóriás .csa­patbajnoki első fordulóra. A körösiek jól kihasználták a hazai, utazásmentes előnyt, mert az élelmiszeripariak öt, a gimnazisták két csapattal indultak. Egyszerre mind a 4 szeren (gerenda, felemás kor­lát, talaj, gerenda), mutatták be gyakorlataikat a verseny­zők. A sok indulóval is jól pergett az esemény. A nagyon népes mezőnyű verseny kivá­ló rendezéséért dicséret illeti Sziládi Frigyes testnevelő ta­nárt. ' A verseny végeredmé­nye: 1. Ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola 172,4; 2. Nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola I. (Varga Edit, Németh Mária, Agg Erika, Deák Enikő, Bense Ida, Harangozó Erzsébet) 172,3; ez és a többi toldis csapat is Sziládi Frigyes hoz- záértő munkáját dicséri. 3. Aszódi Gimnázium I. 170,9; 4. Dunakeszi Gimnázium 170,1; 5. Nagykőrösi Gimnázium I. (Pomázi Zsuzsa, Faragó Éva, Molnár Magdolna, Vásárhelyi Margit, Kurgyis Ibolya, Ha- nusz Judit) 169,3; 6. Monori Gimnázium 168,1; 7. Szent­endrei Móricz Gimnázium 164,9; 8. Nk. Toldi III. (Ber­nét, Nagy M., Nyíri, Berenczi, Ivók, Kábái Zs.) 104,7; 9. Aszódi Gimnázium II. 164,6; 10. Nk. Toldd II. (Fekete, Ra- bata, Nyerges, Fürdőn,. Duka, Besze) 159,9; 11. Ráckevei Gimnázium 155,2; 12. Nk. Tol­di IV. (Nagy K.„ Fehér, Rekcz- ki, Bense B., Nagy S.) 154,6; 13. Nk. Toldi V. (Kozma, Ko­máromi, Szőke, Mező, Illés) 142,4; 14. Nk. Gimnázium II (Orth, Varga Zs., Takács, Lö- kös) 126; 15. Péceli Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző 93,6 ponttal. ! Élménybeszámoló élsportolókkal A nemrég létrehozott sport­otthonban levő konzervgyári ifjúsági klubban sporttémájú előadássorozatot terveznek: „Akikért a Himnusz megszó­lalt” címmel. Neves, ismert sportolókat hallgathatnak majd az érdeklődők. S. Z. Mii látunk ma a moziban? Volt egyszer egy vadnyugat I—XI. Színes, amerikai—olasz kaladfilm. Kísérőműsor. Szög. Magyar Híradó. Előadások kez­dete: 4 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi, AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Ulzana. Színes, NDK-film.' Előadás kezdete: fél 7-kor. ! I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom