Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Állami zeneoktatás Pest megyében Jubileum, szakmai tanácskozásokkal Kiürült a pince... Építők, burkolok, asztalo­sok, gázvezeték-szerelők dol­goznak a Ceglédi Állami Ze­neiskola pincéjében. A tűzifa és szén helyét tágas, hangu­latos teremmé alakították át. Mióta gázfűtéssel melegítik a zeneiskola valamennyi helyi­séget, kiürült a pince. Köny- nyelműség lenne ilyen nagy helyiséget ebek harmmcadjá- ra hagyni, ezért az iskola ve­zetősége tervet készített to­vábbi felhasználására. A pincéből pinceklub lesz. Hangulatos, pompás hely hasznos időtöltésre. Falai közt tarthatja összejöveteleit a ceglédi pedagógus énekkar, szakmai továbbképző tanfo­lyamok, ismeretterjesztő elő­adások helye lehet a zeneis­kolai klubterem. Mivel az iskola „kertszom­szédja” a Kossuth Műve1 >dé si Központnak, s a készülő klub az utcáról, valamint a kerten át is megközelíthető, az a váróéi közművelődésnek is hasznára válhat. A zeneis kola jó kapcsolatot tart fenn a művelődési központtal. A zeneiskola klubjának megnyitását, február végén, ünnepséggel kötik egybe: 1976-ban lesz 25 éve, hogy Pest megyében megkez'-’l.Iött az állami zeneoktatás, és el­sőként Cegléden alakult meg az állami zeneiskola. Az évforduló alkalmából szakmai tanácskozásokat is tartanak, amelyek színhelye az új klub lesz. (eszes) Többféle divatáru Növelve a divatáruk választékát, túlteljesítette tervét a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet Rákóczi úti sza­lonja. A lakosságnak nyújtott szolgáltatáson felül, a közel­múltban kétezer gyermekkardigánt szállított Csehszlovákiá­ba, s most újabb megrendelésnek tesz eleget. Apáti-Xóth Sándor felvétele A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1975. DECEMBER 23., KEDD Továbbra is feladat Mind kevesebb a tanyai iskola Folytatják a körzetesítést Mikor szűnnek meg a ta­nyák? Mi lesz a sorsuk? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek egész sorát vitatták meg a közelmúltban a különböző fórumokon. A ceglédi járás közismerten nagy kiterjedésű tanyavilágáról részben képet ad a külterületen működő is­kolák helyzete. Az 1971—72-es tanévben 482 általános iskolai tanuló rt külterületi iskolákba. Ez a létszám a járás összes ál­talános iskolásainak 8,3 száza­léka volt. Huszonkét külte­rületi iskola működött akkor. A tanyai iskolaépületek több­sége korszerűtlen, régi vá­lyogépület, melyeken egy-egy felújítás jelentősen nem vál­toztatott, csupán a költsé­geket emésztette. Egyébként is korszerűtlen ez az iskola­típus. A kevés tanuló miatt — iskolánként átlag huszon­egy van — minden kül­területi iskolában össze­vont tanulócsoportok mű­ködnek. 1971-ben a 22 kisiskola közül tizenötben csak alsó tagozat, a többiben felső tagozat is volt. Nehéz feladat előtt állnak az ott tanító pedagógusok. Az alsó tagozatban egyszerre kell oktatni az elsőst és a negye­dikest. Az egyik még a be­tűket tanulja, a másik meg már szöveges példákat old meg. A felső tagozatban min­den tantárgyat ugyanaz a pe­dagógus tanított mindén év­folyamban, az ötödikes ma­gyar nyelv és irodalmat épp úgy, mint a hetedikes kémiát és a nyolcadikos fizikát. Ez a feladat a pedagógus nagy­fokú lelkesedését és hiva- tásszeretetét követelte, annál A felemelkedés útján Abonyban így kezdődött Nők a közéletben 1 m. Abonyban az MNDSZ-nek 12 év alatt számos kiváló tagja» sok aktívája volt, az aktívák bekapcsolódtak a mozgalom minden munkájába, segítettek a célok megvalósításában. Kö­zöttük volt Kontor Sándorné is. Az általános iskolák napkö­zis konyháját vezette tíz éven keresztül. A tanácsok megala­kulásakor tanácstaggá válasz­tották. Huszonkét évig látta el a tanácstagi feladatot. A községfejleszté sért és az eredményes tanácsi mun­káért kapott érdemérme, illet­ve elismerő oklevele bizonyít­ja, hogy áldozatosan szolgálta a közösség érdekeit. • Az MNDSZ 1945-ben felka­rolta a háborús árva gyerme­keket. Negyven-ötven magyar és görög apátlan-anyátlan gyermek maradt a felszabadu­láskor a községben, akikről szervezetileg senki sem gon­doskodott. Az MKP és az MNDSZ közösen viselte gond­jukat: először a Havas-házban, később a Saíacz-kastélyban nyitott nekik otthont. Az intézetből minden hiány­zott. Nem volt élelmiszer, tűz- revaló, főzőedény, takaró. Az MNDSZ tagjai. önként vállal­tak munkát. A jelentkezőket beosztották, takarítottak, mos­tak, főztek a gyermekekre. Többször gyűjtöttek nekik. Az egyik helyen párnát kaptak, a másik helyen takarót, enniva­lót, nyáron befőttét raktak el számukra, a téli estéken a sza­kadt harisnyákat, ruhákat ja­vítgatták. A karácsonyokat több hetes készülődés előzte meg. Megle­petés-, ajándékkészítéssel tel­tek az esték, sokszor az éjsza­kai órák is. Babákat varrtak a kislányoknak, labdát, játékot ügyeskedtek össze a fiúknak. Sálat, kesztyűt kötöttek, köz­ben beszélgettek, énekeltek és épp úgy várták a karácsonyt, mint a gyerekek. • 1 A nők minden héten gyűlést tartottak. Mindenki beszámolt a munkájáról, és megkapta kö­vetkező feladatát. A jegyző­könyveket Kapala Katalin, Endrődi Istvánná, Kiss Paula vezette. A nőmozgalom fontos tevé­kenysége volt a demokrácia vívmányainak kiterjesztése a nőkre, a nők felemelkedésének elősegítése. A községi MNDSZ- szervezetben főként olyanok voltak, akik addig csak a ház­tartási munkákban, gyermek- nevelésben, földművelésben ve­hettek részt. Saját hibájukon kívül sem elegendő műveltség­gel, sem szakképzettséggel nem rendelkeztek. Fel kellett ben­nük kelteni a tudás, a tanulás, a kulturálódás iránti igényt. Mozgósítani kellett őket a mű­veltség megszerzésére és beál­lítani a termelőmunkába. A kultúrfelelősi feladatokat Majercsik Istvánná látta el. Először kézimunkaszakkör alakult, majd szabás-varrás tanfolyam kezdődött. Azt is, ezt is megkedvelték. Sokan később a kisipari szövetkezet varrodájában helyezkedtek el. Tánccsoport verbuválódott, népi hagyományokat gyűj lőt­tek, Színjátszóik egyfelvoná­sos darabokat, vidám jelenete­ket adtak elő. Énekeket, csasz- tuskákat tanultak, műsoros es­teket rendeztek. Előadásaik többnyire agitatív jellegűek voltak, feladatok végrehajtásá­ra mozgósítottak. Nemcsak a községben szerepeltek, sokszor kimentek Sashalomra és a Jó­zsef Attila Tsz-be is. 1953-ban a kultúrcsoport a járási ver­senyen első lett. A nők politikai, kulturális, egészségügyi, nevelési ismere­teiket előadások meghallgatá­sával bővítették. Gyűléseiken gyakori volt a közös könyvol­vasás, a közös ének. Az MNDSZ 1956 tavaszán beolvadt a Hazafias Népfront­ba, 1957-ben megalakult a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. Az abonyi nők is azután a nő­tanács munkájában vettek részt. Később a nőtanácsok a termelőszövetkezetekben is megalakultak. 1970 nyarán a Hazafias Népfront helyi szer­vezete. mellett működő nőbi­zottság alakult. • A nők élete az elmúlt 30 év alatt megváltozott. A munka­helyekén tiszteletet és megbe­csülést kapnak. Részt vesznek a közéletben, szolgáltatások könnyítik meg a második mű­szakot. Az MSZMP nőpolitikái határozata óta a nőkérdés a teljes társadalom ügye. Az MNDSZ egykori alapító tagjai, aktívái harminc év múltán is vallják, érdemes volt harcolniuk, dolgozniuk, mun­kájuk is hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott az élet, a nők sorsa, helyzete. Fehér Jánosné is inkább, mivel kevés volt a szemléltetőeszköz, és az alap­vető kémiai vagy fizikai kí­sérletek bemutatására sem volt lehetőség. Hátrányt jelentett mindez a tanulónak is. Kisebb mérték­ben érintette az alsó tago­zatosokat, akik a 4. osztály elvégzése után, a községi központi iskolában iratkoz­tak be az 5. osztályba. Bár ez is nagy minőségi változást jelentett, a hiányosságokat a hátralevő négy év alatt pó­tolhatták. A nagyobb elma­radást az a diák szenvedte*, aki mind a nyolc osztályt a külterületi iskolában végez­te: továbbtanulására kedve­zőtlenül hatott. Az idő eljárt a tanyai isko­lák felett. Oktatásügyünk di­namikus fejlődése, a tanulók érdekei és a gazdaságosság szempont­jai mind a külterületi is­kolák megszüntetése, fo­kozatos körzetesítése mel­lett szóltak. Így rendelkezett a Művelődés- ügyi Minisztérium is, amikor, 1971-ben megjelent utasítá­sában kimondta: „meg kell szüntetni a külterületi isko­lák tanulócsoportjait, ha a tanulólétszám a rendelkezés­re álló népességi adatok sze­rint, a következő években tartósan tíz alá csökken”. A -feladat nem oldható meg egyik napról a másikra. El­sősorban a tanulóknak a köz­ségi központi iskolába bejá­rásának feltételeit kell meg­teremteni. Erre két megoldás mutatkozik. Az egyik: a tö­megközlekedési hálózat fej­lesztésével, az autóbuszok menetrendjének a tanítás kezdési és befejezési idő­pontjához igazítása. Az ese­tek többségében erre esett a választás. A másik megoldás, hogy maga az iskola gon­doskodik a távol lakó ta­nulók be-, illetve hazaszál­lításáról. Erre is akad példa a járásban. Egy-egy külterületi iskola körzetesítése nem mindig ta­lálkozik az érdekelt szülők egyetértésével. A megszokott- ság, a közelben levő iskola kényelme, a szülői féltés mind olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. Azt kell a szü­lőknek belátniuk, hogy a központi iskola színvo­nala összehasonlíthatatla­nul magasabb, mint a kül­területi iskoláé, a központi iskolában osztott tanulócsoportok működnek, a felső tagozatban a szaktan- tárgyakat szaktanárok tanít­ják, s korszerű audiovizuális szemléltetőeszközök sokasága segíti a tananyag elsajátítá­sát. Az innen kikerülő tanuló előtt a továbbtanulás lehető­sége korlátlan. Ezekért az előnyökért vállalnia kell egy kis kényelmetlenséget. A IV. ötéves terv idején egyik fő feladat volt a kül­területi iskolák körzetesítése. Teljesítésében jelentős ered­ményeket tudunk felmutatni. Az idei év őszére elértük, hogy a járásban csak tíz külterületi iskola műkö­dik. A tízből kettőben van felső tagozat, a többiben csak alsó- togozatosokat oktatnak. Kül­területre járó általános is­kolás még fele annyi sincs, mint 1971-ben volt, mind­össze 232, az összes általá­nos iskolás 4,3 százaléka. Évről évre növekedett a központi iskolák oktatási színvonala. Sok helyen beve­zették a szaktantermi okta­tást a felső tagozaton. Az iskolák sok szemléltetőesz­közt kaptak és kapnak fo­lyamatosan a központi költ­ségvetési támogatásból. Eb­ből a pénzből, természetesen, részesülnek a még meglevő külterületi iskolák is, bár ez fokozatos megszüntetésük in­dokoltságán mit sem változ­tat. A feladat nem ért véget. A körülmények még nem min­den kis iskola esetében van­nak me%. Az iskolavezetés és a tanácsi apparátus szoros együttműködésére van szük­ség a feltételek megteremté­séhez. Igyekezetünk arra irá­nyul, hogy az elkövetkezen­dő években ismét sok álta­lános iskolásnak nyújtsunk segítséget korszerű iskolábani tanuláshoz. De addig, aki a tanyákat látogatja, még talál­kozhat álmos szemű, nehéz táskát cipelő, iskolába ban­dukoló kisdiákkal. Csepcsényí Endre járási művelődésügyi gazdasági felügyelő SPORTOLO DIAKOK Súlyemelők megyei bajnoksága ÉLEN A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANULÓI A ceglédi 203 számú, Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet súlyemelői szép ered­ménnyel szerepelnek megyei és országos versenyeken. Nagy­kőrösön, a nemrég rendezett Pest megyei középiskolás súly­emelő-bajnokságon nyolcvan- négy ceglédi szakmunkástanu­ló is indult. Külön zajlott le a kezdő és a már igazolt súly­emelők versenye, szakképzett versenybírók előtt, akik közt nemzetköziek is voltak. Keleti Emil versenybíró el­mondta, sok jó képességű fia­tal adott számot tudásáról. Sok versenyen el kellene indítani őket, segíteni felkészülésüket, hogy jobb technikájuk, na­gyobb gyakorlatuk legyen. Lovas Andor versenybíró, a ceglédiek közül Szabó Lászlót, Medgyesi Istvánt, valamint Kerekes Lászlót említette, akik országos helyezettek. A diák sportolók súlyemelő­versenyén Kerekes László könnyűsúlyban, Medgyes vál­tósúlyban, Szabó József félne­hézsúlyban és Szabó László ne­hézsúlyban lett bajnok, dűlők közül különböző kategó­riákban — a szakmunkáskép­zőt képviselve — tizenhármán remekeltek. A pontverseny alapján a kupát a ceglédi is­kola csapata nyerte el. Leitner József testnevelő tanárt, a Pest megyei Súlyeme­lő Szövetség elnökét, jó mun­kájáért, mely a diákok ered­ményén is meglátszott, serleg­gel jutalmazták. D. J. Film segítségével Az új KRESZ alaposabb megismeréséért Néhány nap múlva életbe lép az új KRESZ, amelyből sokan vizsgát tettek, de köny- nyelműség lenne azt állíta­nunk, ’hogy valamennyien is­merik változó és változatlan szabályait. A hivatásos és a magángépjármű-vezetők elő­adásokon, a velük foglalkozó irodalmat olvasva ismerked­tek meg a közlekedési szabá­lyokkal, ám a frissen szerzett ismeretek elmélyítését a leg­jobb szemléltetőeszköz, a film segítheti. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács országos elnökségének megbízásából film készült, amelyet, másik két kisfilm- mel egy műsorban, december 27-én, délelőtt tíz órakor ve­tít Cegléden a Szabadság Filmszínház. Az előadáson bárki részt ve­het, a jegyeket ez alkalommal egységes áron adják. Mákkal, dióval Ünnepi sütemények Karácsonyra készül a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat ceglédi cukrászüzeme, kel­lemes illatok áradnak a Pest megyei Tanács III. számú Sü­tőipari Vállalata ceglédi ke­nyérgyárából, a vajas sütemé­nyeket készítő részlegből. Ké­szül a hagyományos karácso­nyi tészta, a mákkal, dióval töltött, omlós beigli. A következő napokban pis­kótakorongok és tortalap-hasá- bok ezreit állítják elő, melyek­nek megtöltése a háziasszo­nyokra vár. Kakaós és diós masszából sütött bővíti a vá-" lasztékot. A celofánba csoma­golt, hosszabb szavatossági idejű krémeslapok, képviselő­fánkok serege is a kenyér- és élelmiszerboltokba kerül a hét végére. A sütőipar a szokásosnál is több vajas fonott kalácsot szál­lít a jövő hét elején, többféle méretben. Mint jelezték, nem lesz fenn­akadás a kenyérellátásban sem, feltéve, ha nem hagyja mindenki az utolsó pillanat­ra a kenyérvásárlást. A bol­tokba mindenképpen eleget szállítanak majd. KERTEK DÍSZEINEK Földlabdás fenyők A kerttulajdonosokra is gondoltak a fenyőket nevelő faiskolákban: számos 5—6 éve fát gyökerestül, földlab­dával szedtek ki, és gondosan csomagolva árusítják. Ezek­ből a fenyöcsemetékből Ceg­lédre is több száz darab ju­tott. Remélhetően nemcsak az ünnep, hanem hamarosan a kertek díszei lesznek, sok éven át örömet szereznek. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik drága jó férjem, szeretett édesapánk Varga Pál te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, kü­lön köszönetünket fejezzük ki a Kossuth Tsz vezetőségének és tag­ságának, valamint a kórházi mo­soda vezetőinek és dolgozóinak a küldött koszorúért, özv. Varga Pálné és a gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen fér­jem. édesapánk, nagyapánk Vár­szegi Ferenc temetésén megjelen­tek, részvétüket nyilvánították, sírjára virágot és koszorút helyez­tek el. A gyászoló család. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Beköltözhetően eladó Árok utca 20. számú ház. Érdeklődni lehet • Szűcs-telep, pacsirta utca 9. Eladó olajkályha. Ceg­léd, Sugár utca 33. Érdeklődni* 14 órától Hízók eladók. Virág utca 14. Cegléd, Gázkazánhoz fűtőt és konyhaleányt felvesz a Dózsa György Kol- . , légium, Rákóczi út 50 A ser- i —56. A Cegléd Városi Já­rási Könyvtár Könyv­tárosi munkára felvé­telt hirdet. Felvilágo­sítás a könyvtárban, Szabadság tér 5/A. Istállótrágya eladó. — Cegléd, Szolnoki út 26. szám. Keres idősebb egye­dülálló asszonyt eltar­tásért. lakásért közép­korú házaspár. Cím: Földesi Károly, 4161 Báránd, Honvéd utca 8. szám. Üres szoba konyhás lakást keres fiatal há­zaspár. Cím: IX. kér., Mocsár utca 1. Gyu­ra Gábor. ______ Gé pkocsiakkumu­látor javítás, felújí­tás rövid határidővel, garanciával, közüle- teknek is. Szombat, vasárnap egész nap. Hétközben 17 órától Endrész elektróműsze- rész. Cegléd, Fűtőház utca 32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom