Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

JAVULTAK A FELTÉTELEK MHSZ-klub a Járműjavítóban Üveges Imre felvétele Régi hagyomány, hogy a Dunakeszi Járműjavító segíti a Magyar Honvédelmi Szövet­ség helyi szervezete tagjai­nak tevékenységét. S mivel a gyárban a fiatalok és az idő­sebbek eddig is szívesen kap­csolódtak be az MHSZ mun­kájába, de a különböző szak­körök működéséhez nem vol­tak jók a feltételek, a gyár területén az MHSZ-szervezet helyiséget kapott. A három közül az egyiket a gépjárműbarát szakkör fog­lalta el, melynek tagjai elő­ször roncs motorkerékpáron tanulják meg a szerelés min­den csínját-bínját, a másik szakkönyvtár és klubszoba, a harmadik játékterem, mely­nek falai közé elsősorban kézügyességet fejlesztő játé­kok kerültek. A klub felsze­reléséhez tartozik egy diave­títő és egy keskeny film-vetítő berendezés is, hogy oktató­filmek segíthessék a kikép­zést. Az úí MHSZ-klub létrehozá­sáért igen sokat tettek a szer­vezet helyi aktivistái. Elisme­résül, a megnyitó ünnepsé­gen, Tárnoki Imre klubtitkár megjutalmazta őket. S. L. FeliaaesEÍés és választás A KISZ váci városi bizott­sága legutóbbi ülésén Nagy Sándor titkárt — más, fontos gazdasági munkakörbe áthe­lyezése miatt — felmentették eddig viselt tisztségéből. Mun­kája elismeréséül, Árpási Zol­tán, a Pest megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagia, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára, átnyújtotta Nagy Sándornak az Ifjúsági Érdem­érem kitüntetést. Ugyanezen az ülésen Járási Gyulát választották meg a vá­rosi KISZ-bizottság titkárának. Az új titkár, aki a Híradás- technikai Anyagok Gyárában gépészmérnökként dolgozott, 1973 óta tevékenykedik az if­júsági tömegszervezetben. A gyári KISZ-szervezet titkára és a KISZ városi végrehajtó bi­zottságának tagja volt, mielőtt az új funkcióba megválasztot­ták. Elegendő zöldség, gyümölcs - félre Az idei felvásárlási terveket mintegy 90 százalékban sike­rült megvalósítani: burgonyá­ból, zöldségből, gyümölcsből összesen 111 ezer vagonnal vá­sároltak fel. Valamennyi ter­mékcsoportban nagyjából a ko­rábbi évekhez hasonló mennyi­séget tároltak a lakosság téli­tavaszi ellátására. A Pest megyei hűtőházak, ál­talános fogyasztási es értékesí­tési szövetkezetek és termelő- szövetkezetek jelentős részt XIX. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1975. DECEMBER 20., SZOMBAT A városi népfrontkiiottság elnökségének ülése Jelentős feladatokat teljesített Sikeres tanácstagi beszantflék A Hazafias Népfront váci | városi bizottságának elnöksége e héten ülést tartott, amelyen értékelte a helyi szervezet idei tevékenységét. Pelczéder Tibor titkár elis­merőleg szólt az egészségügyi, a béke. és a női albizottság te­vállaltaik a téli tárolásból. A ZÖLDÉRT körülbelül 7500 va- gonnyi zöldségfélét, főzeléknek valót és gyümölcsöt tároltat a Budapest határában gazdálko­dó termelőszövetkezetekkel, a gödöllői, náci. péceli, valamint a taksonyi ÁFÉSZ-szel. A Pest megyei MÉSZÖV ré­szére Gödöllőn és Szobon bur­gonyát, Cegléden almát tárol­nak. amelyet saját üzleteikben értékesítenek majd az ÁFÉSZ- ok a tél folyamán. A Pest megyei MÉK 1600 va- gonnyi zöldségfélét tett el az idén. vékenységéről. Ez utóbbi a nők éve jegyében, a sikeres elő­adássorozaton túlmenően, jól mnkálkodott a dolgozó asszo­nyok érdekében, kapcsolatot teremtett a fóti Gyermekváros­sal. A váci népfrontbizottság je­lentős feladatot kért és kapott a választások idején. Soron következő feladata, 1976. első felében, a nép­frontválasztások előkészíté­se, a bizottság megerősíté­se. Tari Kálmán, a váci nép­frontbizottság elnöke, elmond­ta, hogy a szervezet hathatósan j segítette Vácott a társadalmi j munka szervezését. Negyven­négy vállalat dolgozói, összesen 60 ezer óra társadalmi munká­val járultak hozzá Vác fejlesz­téséhez. Sokat segítettek az új művelődési központ építésé­ben, a kollégium takarításában, az alsóvárosi 16 tantermes új iskola tető alá hozásában. Dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára, az emlékbi­zottság elnöke arról adott tá­jékoztatást, hogy a 900. évfor­duló tiznekét hónapon át tartó rendezvénysorozata december 28-án befejeződik: ezen a va­sárnapon, délután fél három órakor, együttes ünnepi párt­bizottsági és tanácsülés lesz a zeneiskola dísztermében, ahol elismerésben részesítik azokat, akik legtöbbet fá­radoztak a jubileum prog­ramjának megvalósításá­ért, a 31 éves szabad vá­rosért. Tájékoztatta az elnökséget a közelmúltban megtartott ta­nácstagi beszámolókról, a he­lyi közéleti fórumokról. Szó esett ezeken a kisgyűléseken a IV. ötéves terv sikeres létesít­ményeiről, a jubileumi esemé­nyekről is. A 69. választókerületben két­ezernél többen vettek részt a beszámolókon. Sokan tettek ! közérdekű észrevételt, sok he- | lyen szóltak elismeréssel a vá­rosi tanács munkájáról, j Teleky hászlóné, a városi [ pártbizottság munkatársa, fel- I szólalásában javasolta, hogy a ] népfrontelnökség és bizottság I is tűzze napirendre az V. öt­éves városfejlesztési terv meg­vitatását, segítse jobban a fia­tal tanácstagokat. P. R. JEGYZET Ha becsülettel, jó munkával... A ki a legkevesebbet és leg­rosszabbul dolgozik, an­nak a legnagyobb a szá­ja! ö az, aki sohasem késik el a munkával, aki sohasem vállal többet, mint amennyit nagyon muszáj, aki soha sem­miért nem felel, aki sofia sem­mivel nem törődik, aki ha­nyagul bánik a géppel, szer­számmal és a készülő termék­kel. De ő az, aki a legelége­detlenebb a munkahelyével, aki legjobban szidja a vezetőit, aki legerélyesebben követeli a fizetésemelést, és végül ö az, aki hamarosan továbbáll, jobb helyet és jobb fizetést keresve. Róla szólok most, az örök kö­vetelődzőről, és mindazokról, akik felülnek neki, észre sem véve, hogy a követelődzései mögött nincs semmi jogalap, nincs munka. Méltányolni tudom az olyan ember követelődzését, aki be­csülettel, tisztességgel dolgozik és a munkájáért megkívánja a honoráriumot, a megbecsü­lést. Ha kell, perlekedem is az érdekében. De mindig felhá­borít, ha a lógósok, a pazar­lók és a selejtgyártók követe­lőznek. Milyen jogon akarnak többet elvenni a közösségéből, mint amennyit hozzátettek? El­végre is szocialista társadalom­ban élünk, melynek alapelve, hogy mindenki a végzett mun­kája szerint részesüljön a meg­termelt javakból. Az életünk törvényszerűségeihez hozzátar­tozik, hogy csak azt lehet el­osztani, amit megtermelünk, amit a munkánkkal létreho­zunk. Bizonyára a rendesen dol­gozó többség egyetért velem a rendetlenül dolgozó és mind­untalan követelődző, emberek megítélésében. Meg kellene végre világosan, egyértelműen mondani a fizetett munkake­rülőknek, akik hanyag, felelőt­len munkájuk ellenére még elégedetlenkednek is, „ha min­denki úgy dolgozna, mint ti, akkor valamennyiünknek fel­kopna az állunk az éhségtől, mert nem volna még betevő falatunk sem”. Bizony, meg kellene mon­dani ... De ki mondja meg? Megírhatja az újságíró is, megmondhatják az ország vezetői is. Csakhogy ez a szó édeskevés. Lehetetlenné kell tenni a lógást, a pazar­lást, a rossz, felelőtlen mun­kát. Azt pedig senki más nem tudja lehetetlenné tenni, csak azok a becsületesen, jól dol­gozó emberek, akik egyelőre eltűrik környezetükben a ha­nyagokat, a hátráltatókat, a mások nyakán élősködőket. ■ B a én és Te nem nézzük szótlanul, hogy Ö rosszul vagy keveset dolgozzon, és a mi munkánk gyümölcsét követelje, akkor 0 is kényte­len lesz megfogni a munka ne­hezebbik végét. Aztán, ha majd valamennyien dolgozunk be­csülettel és jól, akkor vala­mennyien többet követelhe­tünk. Mert kitől követel, aki kö­vetel? Tőlem, tőled és tőle! Nincsenek tőkéseink, gyáro­saink, földesuraink, akik elve­szik munkánk gyümölcsét, akiktől követelhetjük a részün­ket. Csak magunktól követel­hetünk, vagy azoktól a veze­tésben dolgozó embertársaink­tól, akiket megbíztunk, hogy gazdálkodjanak munkánk ter­mékeivel, osszák el közöttünk a nemzet jövedelmét. Adhat­nak többet, mint amennyit ter­meltünk? Adhatják olcsóbban, mint amennyiért megtermel­tük? Nem hiszem! Lehetetlent hiába kérünk tőlük. Akik a szocialista közössé­günkben arra hivatottak, hogy elosszák azt, amit népünk a munkájával létrehoz, semmi mást nem tehetnek, mint a családfő vagy a háziasszony, aki a család jövedelmével gazdálkodik. Mit csinál a csa­ládfő? Először félreteszi a la- kásravalót, aztán a munka, az élet folytatásához szükséges konyhapénzt, és ami marad, azt osztja be ruhára, szórakozásra, úgy, hogy mindenki kapjon be­lőle érdemei szerint. A nem­zet lakása az ország. Minde­nekelőtt azt kell biztosítani, hogy ebben a nagy lakásban meglegyen, ami kell, a víz, vil­lany és a szükséges gépek, kel­lékek. Aztán meg kell vásá­rolni a szükséges nyersanya­gokat a nemzet konyhájának üzemeléséhez, az élet folytatá­sához. És ami maraó, azt le­het a lakosság között bér for­májában felosztani, természe­tesen mindenkinek az érde­me szerint. A közösségben idolgozó em­ber értéke — már ősidők óta és most is, sőt, valószínű, még sokáig — a végzett munkában rejlik. A vezető munkája ak­kor értékes, ha jól, eredménye­sen dolgozik a vezetésére bí­zott kollektíva. A tudós mun­kája akkor értékes, ha tudo­mánya hasznosítható és gyü- mölcsöztethető a gyakorlatban. A kétkezi munkás munkája akkor értékes, ha jó, használ­ható terméket hoz létre. Azt hiszen, mindenekelőtt azok érdemelnek a szocialista közösségtől magasabb bért, na­gyobb megbecsülést, kitünte­tést és jutalmat, akik haszno­san, eredményesen dolgoznak a közösségért, akik a munká­jukkal sokat, hasznosat és ér­tékeset adnak a közösségnek. B ecsülettel, jó munkával gyarapítottad a nemzet vagyonát? Akkor köve­telheted a magadét. De ha lógtál, tehetetlenkedtél, amíg a többiek dolgoztak, ne köve­telőzz! (gerencséri) A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye Ma, december 20-án, este 6 órai kezdettel, hangversenyt ad Vácon, a zeneiskolá­ban, a koncertjeiről és lemez- felvételeiről egyaránt ismert Liszt Ferenc kamarazenekar, mely 1982-ben főiskolásokból alakult, s ma már egyik leg­jelentősebb zenei együtte­sünk. Főként a barokkmuzsi­ka és a legmodernebb zenei művek megszólaltatásának út­törő fela-datát vállalja. Az együttes 1976 januárjá­ban az Amerikai Egyesült Államokba indul koncert- kőrútra, a mai hangverse­nyen e turné műsorának egy részét, Bach-, Mozart- és Mendelssohn- műveket hallhat a váci közönség. L. Á. Piaci jelentés A váci heti piacon a burgo­nya 3,50—6, a tarkabab 22— 26, a fehér 18—20 forintba ke­rült kilónként. A zöldséget 9, a sárgarépát 6, a zellergyöke­ret 10, a karalábét 5 forintért adták kilóra, csomójáért, ve­gyesen, 5 forintot kértek. A cékla, az ünnepre való tekin­tettel, keresett cikk volt, kiló­jáért 5—6 forintot kértek. A tormát 14 forintra tartották. A feketeretket 4 forintért kínál­ták. A fejes és kelkáposztáért 5, a pirosért 6, a savanyítottért 8 forintot kértek. Láttunk kar­fiolt, 20 forintért mérték kiló­ját. A fokhagymát 32, a vörös­hagymát 18 forintért adták. A kukoricalisztet és -kását 8 fo­rintra mondták, literenként. A túró és tejfel 30 forintba került. DIAKTOBORZO m f 11 " A minap a váci járás északi helyiségeiben a szobi gimnázi­um, a környék középiskolája, képes tájékoztató füzetet osz­tott szét az általános iskolák nyolcadikosai között, tudtukra adva, hogy falai közé hívja és várja a jövő év júniusában végző fiúkat és lányokat; a gimnázium tantestülete korre­petálással is segíti a gyengébb képességű, de szorgalmas ta­nulókat; a fizikai dolgozók gyermekei közül az arra érde­meseket ösztöndíj-juttatásban részesíti; a bejáró tanulók igénybe vehetik a tanulószo­bát, és étkezhetnek az iskola menzáján. A Szobon tamilok az érettsé­gi bizonyítvánnyal gyors- és gépírói oklevelet is szerezhet­nek; az iskolában számítás­technikát is oktatnak, fotó, if­jú kertbarátok, biológia, fizi­ka, matematika, orosz nyelvi, német nyelvi, pedagógiai szak­kör működik; négyezer kötetes könyvtáruk, saját újságuk, is- kolarádiójuk van. A füzet képei révén megis­merhetjük a tantermeket, a tornaudvart, s az iskola többi részét is. (P.) A tisztított dió ára emelke­dett, kilójáért 55—60 forintot kértek. Ugyancsak 60 forintért mérték a mákot is. A tisztított mandulát 120 forintra mond­ták. Az alma ára, fajtától és nagyságtól függően, 5—10, a körtéé 10—14 forint között vál­tozott. A naspolyát 10 forintra tartották. A viszonteladó 32 forintot kért a szilvalekvárért. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirkét 30 fo­rintos kilónkénti áron mérték., Az őstermelők a vágott liba kilóját 42 forintra tartották, a kacsát 180—200 forintra mond­ták. A tojás ára 2,50 volt. Dobó Katica brigád Istápolják az idős embereket Többször beszámoltunk mar arról, hogy Vácott és a járás­ban milyen lelkes emberek vállalkoztak az idős, magukra maradt emberek szociális gon­dozására. Sok helyen épült vagy épül öregek napközi ott­hona, s mindig akadt, illetve akad valaki, aki önként, nem várva elismerésre; segít. Vácott és Szentendrén a szocialista brigádok tagjai, ar alkalmi segítségnyújtáson tú.‘ szervezetten is vállalták a: idős emberek támogatását, beszerzik tüzelőjüket, kitaka rítják, kifestik lakásukat, elin­tézik ügyes-bajos dolgaikat ünnepnapokon megajándékoz zák őket. Gulyás Miklósné, a jármű­javító Vöröskereszt-alapszer- vezetének titkára, levelében arról számolt be, hogy tiszte­letre, követésre méltónak ta­lálták a kezdeményezést, éí náluk a Dobó Katica szoci~- lista brigád is vállalta, egy­idős asszony patronálásá Ugyancsak segítettek a 3-r iskola úttörői, akik védenci” férjének sírját hozták rend be. A brigádtagok ma is rend­szeresen látogatták, ellátják a? idős asszonyt. Példájukra a gyárban már sokan felfieve’- tek, s készek hasonló feladat­ra. December 6-án a Nyugati pálya­udvarról 17 óra 39 perckor induló szobi vonaton felejtettem sötét­barna, műbőr kézitáskám, iratok­kal együtt. Kérem, aki megtalálta, a táskában levő címemre (külföld diák vagyok) küldje eL A szobi gimnázium főbejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom