Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

MONOMIDttX PEST MEGY El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1975. DECEMBER 20., SZOMBAT Ev végén, Úriban Helyben dolgozhatnak a Aruk és vásárlók Brecsok Illést, Űri tanácsel­nökét hivatali helyiségében ta­láljuk. — A soron következő vég­rehajtó bizottsági ülés egyik anyagát készítem elő, közsé­günk munkaerőhelyzetéről, a helyi munkalehetőségekről. — Megismerhetnénk néhány megállapítását? — A korábbi évekéinél ke­vesebb a bejáró, a termelő- szövetkezeten kívül sokak szá­mára nyílt helyi munkaalka­lom a KELTEX és a TRANSZ- .VILL községünkbe kihelyezett részlegéiben, melyekben száz­tízen, nagy többségükben úriak dolgoznak. S dolgozhatnának még többen is, főleg asszo­nyok, de gyermekük óvodai elhelyezése nélkül nem vállal­hatnak folyamatos munkát. — Tudjuk, hogy a tanács egyik, mondhatni legfonto­sabb feladatának az új óvoda megépítését tartja. — A terv is elkészült, a pénz is megvan rá, sajnos, ki­vitelezőt nem találunk. Viszik a fenyői is Az iparcikküzletben a vá­sárlók téli meleg holmit, edényt vesznek leginkább. Va­laki színes karácsonyfa-égők felől érdeklődik. Borbás Antal üzletvezető el- szontyolodottan jegyzi meg: — Április negyedikén adták át a községi vízmüvet, idő­ben rendeltem fürdőszoba-be­rendezéseket, vízvezeték-sze­relvényeket, ' de Hiába keresik őket a vásárlók, sajnos, nin­csenek. Megrendeléseimre még csak nem is válaszolt a Sze­relvényértékesítő Vállalat. Vásárlóban, áruban nem szű­kölködik a zöldségbolt. — Almát, fejes-, savanyú­káposztát, hagymát vesznek legtöbben, fogy a tojás is — mondja az üzletvezető, Jámbor Sándorné. — Válogatják, vi­szik a fenyőfát is. Ételhordóval A falatozóban néhányan sö­röznek, a konyha felől finom falatok illata terjed. Két év­vel ezelőtt vezették be a köz- étkeztetést, ma már száznegy­venen ebédelnek, viszik el az ételt naponta. — Változatosan és jól főz­nek — mondja, ételhordóval a kezében, Nagy Géza, aki az utóbbi hetekben, amióta fele­sége kórházba került, visz ételt haza, maga és 90 éves édesanyja részére. — Mi a mai ebéd? — kér­dezzük Bakos Jánosné sza­kácsnőt. — Zöldborsóleves, tejfölös tokány, kagylótésztával. Gyors mozdulatok Idei tervünk teljesítése köz­ben már a jövő évre készü­lünk — mondja Kübli Antal, a TRANSZVILL úri részlegé­nek vezetője. A műhelyekben még nagy a szorgoskodás, de egyre gya­koribb beszédtéma az ünnepi, készülődés. Ügyes kezű asz- szonyok, gyors mozdulattal szerelik, állítják össze a meg­rendelt árut. Patyi Istvánná ezt mondja: — A fenyő is, a cukor is meg­van ... Izgatottan várom a gyerekeket. A lányom Nagy­kőrösön, az óvónőképző isko­lában tanul, biztosan hazajön. A fiam katona... De jó len­ne, ha itthon, családi körben töltené az ünnepeket ő is!... Dombi Károlyné: — A napokban disznót vá­gunk ... És ez lesz az első ka­rácsonyesténk, amelyet a nem­régiben vásárolt családi há­zunkban töltünk. A hároméves Zsoltika kis testvérének érke­Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta- nácsháza), Gyomron és Péte­riben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12.. telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet. (Monor, Petőfi Sán­dor u. 30., telefon: 207.), Mag­lódon és »Ecseren: dr. Holló Mariann ' (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán. C'évharaszton és Vasadon: dr. Illanicz Ele­mér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Űriban, szomba­j ton, reggel 7 órától hétfőn ! reggel 7-ig: dr. Sass János ] (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Ló- : ránt, Vecsésen: dr. Szebeni Antal tart ügyeletet vasár- : nap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­j noron a főtérig Vecsésen a i Halmy-telepi. ! Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton, 12-től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve ló­tól 19-ig Mo-noron, a főtéri gyógyszertárban. Fenyőfaünnep zését viszont csak februárra várjuk. A közelben álló asszonyok kedves szavakkal jegyzik meg: — Hajnalka legyen a meg­születendő testvérke neve mert kislánynak kell lennie * Jandó István Nyugdíjasok Hűségből - a régi munkahelyen Nyugdíjasok. Számukra a munka nemcsak kenyér, kereseti lehetőség. Nyugdí­juk változatlanul hagyásá­val, munkahelytől függően, évente 840—1260 órára vagy éppen kedvük szerinti idő­re vállalhatnak munkát. © Zsigmond Henrik, vasadi, külterületi lakos: — Negyvenegy évig dolgoz­tam egy helyen. Az akkori Stühmernél, a mai csokoládé­gyárban kezdtem el, cukrász­inasként, és művezetőként fe­jeztem be, ugyanott. Hetvenkét éves vagyok, de mint nyugdí­jas, a mai napig dolgozom. A szezonban minden nap, egyéb­ként hetenként két napot Kö- zelebbre is hívtak, de én nem­csak a pénzért, hiszen 3 ezer 300 forint a nyugdíjam, hanem hűségből dolgozom. A vezetők megbecsülnek, a kollégák sze­retnek. Jól érzem magam, ezért, amíg győzöm erővel, •megyek. — Nézze — és a nagyon szé­pen rendben tartott galambhá­zak felé mutat —, ezek miatt jöttünk ide ki lakni, végre, öreg napjainkban, hódolhatok a szenvedélyemnek is. 0 Nagy József jelenleg a ve- csési tanács szerződéses kézbe­sítője. Naponta keresztül-kasul kerékpározza a hatalmas köz­séget. Ezerötszáz forintot kap érte havonként. A vecsési tűz­oltózenekarnak megalakulásá­tól kezdve tagja. Lakodalmak­ban is muzsikálgatnak, azért is csurran-cseppen valami. — Miért éppen a tanácson dolgozik? — Hazajöttem, ugyanis fia­talabb koromban doboló kisbí- róként, már dolgoztam, ott. Tizenegy gyerekkel a házban, mindig kellett a pénz, ezért szívesen vállaltam mellékállást korábban is... Szeretem a jö- vést-menést, és bírom is. Az élelmiszerektől a műszaki cikkekig W Gombán, az úgynevezett telepi rész ellátásáról gondos­kodik a jól felszerelt ABC-áruház, melyben az élelmiszerektől a műszaki cikkekig mindent megtalálnak a vásárlók. Ottjár- lunkkor Magna Ferencné és Szabó Júlia, az üzlet két dolgozója- éppen az akkor érkezeit motorkerékpárokat vette át a szállítóktól. Péter László felvételei 0 Ficsúr Árpád, aki Üllőn, a Dóra-majorban lakik, hetven­öt éves. Az erdőgazdaságtól került nyugdíjba, 821 forinttal, s azóta is ott dolgozik. — Kedvelem, s erőm is van hozzá, pedig Papp Laci a meg­mondhatója, nem könnyű mun­ka ez. A számításomat is meg­találom. Ma, mint az ilyen hi­degben, minden nap, nyárson sült szalonna az ebédem. Főtt ételt csak esténként eszem — mondja, és a rőzsetűz mellé ! guggol. * , . j A monori javasban nincs j nyilvántartás arról, hány i nyugdíjas dolgozik. I Pontosak, megbízhatóak, 1 minden, munkahelyen szeretik i őket. Kovács György — Alkalmi munkás vagyok mondja Koncz Béla monori, Gombai úti lakos, seprűje nye­lére támaszkodva, a monori piactéren. — Az árusoknak se­gítek piaci napokon. Ládákat rakok le a kocsikról és rakok fel a kocsikra. Télen havat hányok, vagy fát aprítok, is­merős házaknál. Tavasszal fel­ások egy-két kertet, ezt is, azt is elvállalom, 8—12 ezer forin­tot keresek évenként. A havi nyugdíjam 1898 forint, a mono­ri malomban dolgoztam. Hív­tak vissza a keverőüzembe, mert most úgy hívják, de nem kötöm le magamat. Január 8-án 77 éves leszek ... © A vecsési Nagy József a MÁV Északi Járműjavító mű­helyéből került nyugdíjba. Fémöntő szakmunkás volt. Ti­zenegy gyermeket nevelt fel. Nyugdíja 2 ezer 323 forint. Felesége, a sok gyermek miatt, háztartásbeli maradt. MŰSOR MOZIK Gomba: A gammasugarak hatása ' a százszorszépekre. Gyömrő: Szerelmi bűntény. Maglód: Otthon, édes otthon. Mende: 141 perc A befejezet­len mondatból, I—II. Monor: Huckleberry Finn és a csirke­fogók. Éjszakai előadás: Némó kapitány és a víz alatti város. Pilis: Olsen tervez, a banda végez. Tápiósáp: Csak semmi szexet, kérem, angolok va­gyünk! Üllő: A határon szol­gálok. Vecsés: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Éjszakai előadás: Valaki az ajtó mö­gött. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 14 órától: balett­tanfolyam, 19-től: általános klubest. Péteriben, 18-tól 20- ig: hangstúdió, hangos hír­adó, 20-tól 24-ig: az ifjúság, klub zenés foglalkozása. Képzőművészeti kiállítás Gyömrőn Gyomron, a Petőfi Sándor Művelődési Házban, ma, de­cember 20-án, délután 5 óra­kor nyitják meg három gyöm- rői képzőművész, Cserháti Il­dikó, Bodócsi Béla és Unyi István kiállítását. Megnyitó beszédet Hegyi Füstös István mond. A tárlat január 11-ig — szer­da kivételével — minden nap megtekinthető. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori köz- portijában valamelyest előrehozták a karácsonyt: a szakszer­vezeti bizottság fenyőfaünnepet rendezett az üzembeli dolgo­zók gyerekeinek. Hetvenkét apróságnak osztotta ki Télapó az ajándékokat, melyekért verssel mondtak köszönetét a meg­ajándékozottak. Gazdag ünnepi program A gyömrői művelődési ház­ban december 22-én, hétfőn mesemozi várja az úttörőket, kisdobosokat. Ugyanazon a napon, Utazás a zene birodal­mába címmel, zenés fejtörő rendeznek. December 23-án a óvodásoknak vetítenek mese filmeket, a nyolcadikos klu' tagjai pedig már az óévtő búcsúznak ezen a délutánon. December 25-én, este 9-tő’ reggel négy óráig karácsony bál lesz, játszik a Jóker együttes. Karácsony másnap ján, Régi pesti kabaré cím­mel, színházi előadás várja a közönséget. December 27-én, az ifjúsá­gi klub tagjai tartanak kará­csonyi ünnepséget, az év utol­só napján pedig szilveszter.’ táncmulatságot. Január 5-én, Pótszilveszter a címe annak a műsornak amelyen többek között fellé" Kovács Apollónia, Horvát' István. Ungár Anikó, a Vi­dám Fiúk együttes és Eszmé­nyi Viktória. (—c—) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Gyomron, a Steinmetz kapitány útja 69—71. sz. alatti RUHÁZATI BOLTUNKAT 1975. december 28-tól 197G. január 5-iff LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA TARTJUK Nyitás: 1976. ianuár 6-án 8 órakor. GYÖMRŐI RUHAIPARI SZÖVETKEZET / JEGYZET Ha becsülettel, jó munkával... családfő vagy a háziasszony, aki a család jövedelmével gaz­dálkodik. Mit csinál a család­fő? Először félreteszi a lakás- ravalót, aztán a munka, az élet folytatásához szükséges konyhapénzt, és ami marad, azt osztja be ruhára, szórako­zásra, úgy, hogy mindenki kapjon belőle érdemei szerint. A nemzet lakása az ország. Mindenekelőtt azt kell bizto­sítani, hogy ebben a nagy la­kásban meglegyen, ami kell, a víz, a villany és a szükséges gépek, kellékek. Aztán meg kell vásárolni a szükséges nyersanyagokat a nemzet konyhájának üzemeléséhez, az élet folytatásához. Es ami ma­rad, azt lehet a lakosság kö­zött bér formájában feloszta­ni, természetesen mindenkinek az érdeme szerint. A közösségben dolgozó em­ber értéke — más ősidők óta és most is, sőt valószínű, még sokáig — a végzett munkájá­ban rejlik. A vezető munkája akkor értékes, ha jól, eredmé­nyesen dolgozik a vezetésére bízott kollektíva. A tudós mun­kája akkor értékes, ha tudo­mánya hasznosítható és gyii- mölcsöztethetö a gyakorlat­ban. A kétkezi munkás mun­kája akkor értékes, ha jó, hasz­nálható termeket hoz létre. Azt hiszem, mindenekelőtt azok érdemelnek a szocialista közösségtől magasabb bért, na­gyobb megbecsülést, kitünte­tést és jutalmat, akik haszno­san, eredményesen dolgoznak a közösségért, akik a munká­jukkal sokat, hasznosat és ér­tékeset adnak a közösségnek. B ecsülettel, jó munkával gyarapítottad a nemzet vagyonát? Akkor köve­telheted a magadét. De ha lóg­tál, tehetetlenkedtél, amíg a többiek dolgoztak, ne követe­lőzz! (gerencséri) denkt úgy dolgozna, mint ti, akkor valamennyiünknek fel­kopna az állunk az éhségtől, mert nem voljia még betevő falatunk sem”. Bizony még kellene monda­ni... De ki mondja meg? Meg­írhatja az újságíró is, meg­mondhatják az ország vezetői is. Csakhogy ez a szó édeske­vés. Lehetetlenné tenni a ló­gást, a pazarlást, a rossz, fele­lőtlen munkát. Azt pedig sen­ki más nem tudja lehetetlen­né tenni, csak azok a becsü­letesen, jól dolgozó emberek, akik egyelőre eltűrik környe­zetükben a hanyagokat, a hát­ráltatókat, a mások nyakán élősködőket. B a én és Te nem nézzük szótlanul, hogy ö rosszul vagy keveset dolgozzon és a mi munkánk gyümölcsét követelje, akkor ő is kényte­len lesz megfogni a munka nehezebbik végét. Aztán, ha majd valamennyien dolgozunk becsülettel és jól, akkor vala­mennyien többet követelhe­tünk. Mert kitől követel, aki kö­vetel? Tőlem, tőled és tőle! Nincsenek tőkéseink, gyáro­saink, földesuraink, akik el­veszik munkánk gyümölcsét, akiktől követelhetjük a ré­szünket. Csak magunktól kö­vetelhetünk, vagy azoktól a vezetésben dolgozó embertár­sainktól, akiket megbíztunk, hogy gazdálkodjanak munkánk termékeivel, osszák el közöt­tünk a nemzet jövedelmét. Ad­hatnak többet, mint amennyit termeltünk? Adhatnak jobbat, mint amilyent termeltünk? Ad­hatják olcsóbban, mint ameny- nyiért megtermeltük? Nem hi­szem! Lehetetlent hiába ké­rünk tőlük. Akik a szocialista közössé­günkben arra hivatottak, hogy elosszák azt, amit népünk a munkájával létrehoz, semmi mást nem tehetnek, mint a A ki a legkevesebbet és leg­rosszabbul dolgozik, an­nak a legnagyobb a szá­ja! Ö az, aki mindig ráér, aki sohasem késik el a munkával, aki sohasem vállal többet, mint amennyit nagyon muszáj, aki soha semmiért nem felel, aki soha semmivel nem törődik, aki hanyagul bánik a géppel, szerszámmal és a készülő ter­mékkel. De ő az, aki a legelé­gedetlenebb a munkahelyével, aki legjobban szidja a vezetőit, aki legerélyesebben követeli a fizetésemelést, és végül ö az, aki hamarosan továbbáll, jobb helyet és jobb fizetést keresve. Róla szólok most, az örök követelőzőről, és mind­azokról, akik felülnek neki, észre sem véve, hogy a köve­telőzései mögött nincs sem­mi jogalap, nincs munka. Méltányolni tudom az olyan ember követelőzését, aki be­csülettel, tisztességgel dolgozik és a munkájáért megkívánja a honoráriumot, a megbecsü­lést. Ha kell, perlekedem is az érdekében. De mindig fel­háborít, ’ ha a lógósok, a pa­zarlók és a selejtgyártók kö­vetelőznek. Milyen jogon akar­nak többet elvenni a közössé­géből, mint amennyit hozzátet­te? Elvégre is szocialista tár­sadalomban élünk, melynek alapelve, hogy mindenki a végzett munkája szerint része­süljön a megtermelt javakból. Az életünk törvényszerűségei­hez hozzátartozik, hogy csak azt lehet elosztani, amit meg­termelünk, amit a munkánk­kal létrehozunk. Bizonyára a rendesen dolgo­zó többség egyetért velem a rendetlenül dolgozó és 'mind­untalan követelődző emberek megítélésében. Meg kellene végre világosan, egyértelműen mondani a fizetett munkake­rülőknek, akik hanyag, fele­lőtlen munkájuk ellenére még elégedetlenkednek is, „ha min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom