Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

1975. DECEMBER 20., SZOMBAT íucm w szMdtm SZAMÜZÖTTEK Omszki művészek tárlata a Csepel Autóban Az omszki festőművészek vándorkiállítását Dunakeszi, Nagykőrös és Szentendre után a Csepel Autógyár művelődé­si házában tegnap, pénteken délután ünnepélyesen nyitot­ta meg Losonci Miklós művé­szettörténész. Elmondotta, hogy testvérmegyénk művé­szei őszinte szenvedéllyel örö­kítik meg a szilaj szépségű szibériai tájakat, de kitűnnek a portréábrázolásban is. Ezen a tárlaton, melyet de cemberben nézhetnek meg az érdeklődők, láthatók azok az ajándékfestmények is, melye­ket Pest megye kapott az omszkiaktól. Januárban Vá­cott mutatják be azoknak a Pest megyei képzőművészek­nek az alkotásait, melyeket tavasszal Omszkban állítanak ki. PEST MEGYÉBEN IS ALKOTOTT Amrita Sher-Gil kiállítása Tegnap a Műcsarnokban a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a kiállítási intézmé­KERESZTREJTVÉNY MEZŐ IMRE A közelmúltban emlékeztünk meg Mező Imre születésének 70. évfordulójáról. Kádár János a Me­ző Imre életútját bemutató könyv előszavában így ír, a vízszintes 2. és függőleges 1. sorokban. VÍZSZINTES: 2. AZ idézet első része (zárt betűk: A, Z, E). 14. Le- telepedőhely. 15. Bizonyos össze­get elérő. 16. Idegen kötőszó. 17. Nem engedélyez. 19. Haladt. 20. •.. óta, műselyemkelme. 22. öt­tagú heterociklusos vegyület. 25. .. . mice, kotyvalék. 26. Kereske­delmi alkalmazott. 28. Edény. 30. Visszales! 31. Csakhogy. 33. Feuchtwanger egyik regényében a szőlőben vannak. 35. Tallium vegy­jele. 36. Leningrád melletti álló­víz. 39. Gondoz. 40. Dénes Sándor. 41. .. . lit, földkérgen belüli kőzet­tömeg. 42. Az „orgona” része, névelővel. 43. Kálium és nitrogén vegyjele. 44. Teljes erővel. 46. Disznóöléskor főzött káposzta jel­zője. 48. Németül -hoz, -hez, -höz. 50. Daganatot gyógyít. 51. Gyü­mölcskocsonya. 52. Rövidesen asz- szony lesz. 54. Ugyanaz, mint a vízsz. 46. 56. Ritka férfinév. 57. Dunántúli város. 59. Kossuth-dí- jas festőnk (József). 61. Mutató­szó. 62. Kamcsatka és Alaszka kö­zötti szigetsor. 64. Párizs híres re­pülőtere. 66. Görög betű. 67. Le­vert csőkúttípus. 69. A Minden- ségben. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet má­sodik része (zárt betűk: É, O, E, H, Ö). 2. Nagyon nagy. 3. AAAAA. 4. . - . -fut, ide-oda futkos. 5. Kí­vánó. 6. Találja. 7. Segítségével, közreműködésével. 8. Angol ne­vekben, mellett, közelében jelent. 9. A vízsz. 43. fordítottja. 10. Ili betűi. n. Hajóhíd, kikötői híd. 12. Fűvel benőtt. 13. Területsáv. 18. Amerikában a csavargók neve. 21. Tolna megyei község. '23. Csu­kó. 24. Ház része. 27. Régi görög mitológiában a r’öldanya neve. 29. Sopánkodik. 32. Országok között húzódnak. 34. Zörgető, belépésre engedélyt kérő. 37. Ünnepélyes régi tánc, fon. 38. Tagokat gyűjt, verbuvál. 41. Hüvelyes. 42. Anna idegen változata. 43. Kongat. 45. Nem egészen szagos! 47. Veszp­rém megyei község (—’). 49. Ha­talom gyakorlása. 53. Program, névelővel. 55. . . . tesz. megjegvez, felemlít. 56. Barlang a Bükk hegységben. 58. Szóösszetételek első tagfaként önerejéből való ké­pességei jelent. 60. Fordítja bir­tokolt. 63. Taszít. 65. Vég né’kül gváva. 68. Négy Tibor. 69. Ma­gánhangzók. 70. Gallium vegyjele. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 2. és függőleges 1. sorok megfejtése. MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy hét DECEMBER 6-1 KERESZTREJT­VÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉ­SE: Irodalmi és politikai élet fon­tos személyisége; Zalán futása; A nemzet béke és hadidala. Kö N Y V JUT ÁLMÁT NYERTEK: Sass Sándorné (2144 Kerepes, Sza­badság út 137.), Ignácz József (2194 Túra, Dobó utca 8.), Podani István (2000 Szentendre, őrtorony u. 10.), Ürögi Imréné (2300 Ráckeve, Vasvári Pál u. 9.), Mrázek László (2013 Pomáz, Mártírok útja 18.), Váradi Tibor (2376 Hernád, eátho- ri u 1.), Markovics Károly (2600 Vác, Cserje u. 33.), Tóth János (2100 Gödöllő, Pf. 97.), Rápolthy Károly (2370 Dabas, Münnich F. u. 16.), Ágh János (1151 Budapest, XV., Batthyány u. 31.). GYERMEK REJTVÉNY Pajtások! Mai rejtvényünkben nevezetes évfordulók szerepelnek. •t 1 5 4 5 6 T £ 9 40 A-ii tó <5 is,-“ ff )& 10 11 JA r 11 VÍZSZINTES: 1. Száz éve — 1875. december 22-én — halt meg Kemény Zsig- moncl író, publicista, a reform­kor utáni nemzedék kiemelkedő alakja. Mi a címe annak a regé­nyének, amelyet 1862-ben írt? 8. Valamely területet elkülönít a másiktól. 9. Római szám és annak tízszerese. 10. Az ikra háromne­gyede. 12. Egymást követő ma­gánhangzók. 13. II. József nem ko­ronáztatta meg magát magyar ki­rálynak, ezért nevezték ilyen ki­rálynak. 16. Felsülés, szégyenval­lás. 18. Keresztül. 19. „Kik szaba­don éltek, haltak, Szolgaföldben . . . nyughatnak” (Petőfi). 21. Egy fémből és valamely sav maradé­kából álló vegyület. 22. A Tisza legnagyobb mellékfolyója. 24. Templomszerű kis épület. 25. A foszforos gyufa feltalálója, a sza­badságharc résztvevője 80 éve — 1895 december 17-én — halt meg (keresztneve kezdőbetűjével). FÜGGŐLEGES: 1. Magyar költő (Zoltán). 2. Kö­telékeitől megszabadít. 3. Az irka belseje? 4. 600 éve -- 1375. decem­ber 17-én — halt meg Boccaccio olasz író, a modern európai no­vella megteremtője. Alkotói pá­lyájának csúcsát jelentette ez a müve, melyet 1348—52. közötti idő­szakban írt. 5. Gyógyító hatású kenőcs. 6. Csonthéjas gyümölcs. 7. Telitalálat a lottón. 10. Becézett Ilona. 11. Zavaros pár? 14. A leg­mélyebb gyermekhang. 15. A ró­zsa közepe? 16. Akárki. 17. El­nyújtott be- és ’-ilélegzés. 19. Ilyen hírek az újságban olvasha­tók. 20. Apró lepke, ennek her- ! nyója igen szereti a gyabjűt, a szőrmét. 22. Valamikor régebben. 23. Sín betűi más sorrendben. Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és december 27-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez. A helyes megfejtők részt vesznek a decemberi jutalomsor­solásban. nyék közös rendezésében meg­nyílt Amrita Sher-Gil indiai festőművésznő kiállítása. Híd­végi István, a Műcsarnok igaz­gatója üdvözölte a vendége két, majd K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a művésznő munkássága a leghívebb kifejezője India és Magyarország baráti, kultu­rális kapcsolatainak, hiszen Amrita Sher-Gil Budapesten született, s innen jutott visz- sza hazájába, ahol a század egyik legjelentősebb festőjé­vé vált. A tárlaton nagymére­tű fénykép-reprodukciókon be­mutatott festményei révén megismerkedhetünk Amrita Sher-Gil sajátos stílusával. A január 4-ig nyitva tartó bemutatón a fiatalon, 28 éves korában elhunyt művésznő életét és munkásságát mint­egy 100 fotó szemlélteti. Amrita Sher-Gil ifjúságá­nak egy részét Pest megyé­ben. Dunaharasztin töltötte 1917-től 1921-ig. Itt szerezte első élményeit fákról, álla­tokról. Később Indiából raj­zot is küldött Dunaharasztin élő nagyanyjának. Máskülön­ben itt korrigálta első műveit rokona, Baktay Ervin is, a nagybányai iskola szellemé­ben. Amrita Sher-Gil 1932—33- ban többször megfordult Ze- begényben is, ahol egyéni hangvételű képeket festett a termálomról, a vasúti töltés­ről és emberekről. Ifjúságá­nak első játszótársai, Mercz Rozália és Mercz Mária ma is élnek Dunaharasztin. Új folyóirat: a Mozgó Világ Hétfőtől új színfolttal gaz­dagodik a magyar sajtó: ek­kor kerül az újságárusokhoz a KISZ Központi Bizottságá­nak új folyóirata, a Mozgó Világ. Ebből az alkalomból tegnap a Magyar Sajtó Há­zában sajtótájékoztatót tar­tottak, amelyen Pándi And­rás, a KISZ Központi Bi­zottsága kulturális osztályá­nak vezetője számolt be az új kiadvány terveiről. A kétha­vonta jelentkező új folyóirat felelős szerkesztője, Veress Miklós bemutatta az első szá­mot. A kortars világirodalom közeli és távoli tájaira vezet­nek el az Európa Kiadónál megjelent új kötetek, melyek­kel az alábbiakban megis­mertetjük olvasóinkat. A flamingó Chilei írók elbeszéléseit je­lentette meg a kiadó, e kö­tetben, ismét örömteli megle­petést szerezve az olvasóknak. S nemcsak azért, mert a ko­runkban már oly ritka és hi­teles egzotikummal szolgál. Hanem, mert az izgatóan ér­dekes tájak, természeti jelen­ségek, szokások velejárói, ma­gától értetődő részei az em­beri sorsoknak. Az elnyoma­tásban élők sokszor egymást is leigázzák — jórészt ez a drá­mai kettősség teszi még fe­szültebbé, robbanékonyabbá a novellák különös, zárt világát. Egyes írások a műfaj re­meklései. Ilyen Lazo Baeza Az apa című novellája, amelyben egy bár sokszor megírt, ám éppen ezért nehéz témát — a család fölé emel­kedő, tisztté vált fiú gőgjét a paraszti apával szemben — dolgoz fel feszesen, érzékeny-? kedés nélkül a pontos szűk­szavúság hatásos erejével. Maluenda Zsiványok című elbeszélésében egy nyuga­lomba vonult, hajdan rette­gett hírű öreg zsiványhoz el­jön az új, a fiatal utód, hogy összemérjék képességeiket. Melyikük bánik jobban az os­torral és a késsel. A párbaj két „szakmai kiválóság” ba­ráti egységéből keletkezik, de amikor már felülnek lovaik­ra, valódi szenvedély hatja át a vetélkedést —, ki tudja megölni a másikat?! Nagysze­rű, nagyhatású dráma ez, a félelmetesen forró naptól izzó tájban. Merőben másról szól, de ugyanilyen erőteljes a kötet nőírója, Marta Brunetnek A vér magánya címp elbe­szélése, egy asszonyról, aki teljes megalázottságban, testi­lelki magányban él férje, mel­lett. ' A címadó Flamingó (Fran­cisco Coloane)* egy pompás paripa és a kiscsikókat szapo- raságuk miatt elpusztító csi­kós harcát mondja el. A ló szinte emberi gyűlölettel tör lovasa meggyilkolására, a mé­nest és gondozóit végtelen csendbe és egyedüllétbe záró, égnekrontó hegyek között. Nem csupán az említett írók, a többiek is élményt nyújtó, drámai, humoros vagy éppen a krimi izgalmát adó írással szerepelnek a Benyhe János által válogatott kötet­nek bennük, megismerjük asszonyukat, gyermekeiket, szüleiket — s rajtuk keresztül azokat a vonásokat, problé­mákat, amelyek az épülő új társadalom akkori szakaszát jellemezték. Pardáu őszinte, tisztánlátó író. Éppen ezért könyvének belső világát egészséges egyensúly teszi valósággá és hitelessé. A Belia György kitűnő for­dításában megjelent művet Liener Katalin szép borítója és kötésterve teszi tetszetőssé. Örvény Különös, borzongatóan ér­dekes kalandregények izgal­ma, a természet burjánzásá­nak és az emberi lélek hábor­gásának költői ábrázolása, a forradalom elszánt hevülete és a hatalom, a vagyonszerzés kíméletlensége — mindez összefonódva örvénylik a co­lumbiai Jósé Eustasio Rivera regényében, az „Örvény”-ben. Későn nyúlt a tollhoz, s korán letette azt. Harminchat éves korában alkotta meg re­mekmívű, s nem csupán terje­delemben nagy regényét — s negyvenévesen végzett vele a gyilkos beri-beri kór. De megérhette még könyve vi­lágsikerének kezdetét — ami­kor az „örvényt” lefordították angol nyelvre. A mai kor latin-amerikai irodalmának egyik legjelentő­sebb művelőiéként tartják számon, egyetlen prózai mű­vével is, a kiváló költőt. Tra­gikus sorsát, dicsőséggel öve­zetien őrzik, emlegetik az örvény olvasói és méltatói egyaránt. Regénye — amely jórészt életrajzi ihletésű — oly dús és szinte áthatolhatatlan, akár a vad, őserejű vegetáció maga, ami az Amazonas-partvidóki őserdők világát élteti. Maga az egzotikus környe­zet láttató leírása — mely egyik legfőbb alkotó eleme s erénye a műnek — igazi köl­tői remeklés: egyben reális, élethű megjelenítése az Idő lassú vagy rohanó áradásának, a viharok, vizek, felhők tüne­ményeinek, s az erdők, pam­pák, állatok világának, amely­ben szenvednek, szeretnek, él­nek, s halálba vesznek Rivera hősei. Hadd idézzek pár sort a for­ró hitelességű, művészi leírás­ból: „És mindenfelől, a fűtenger­ből s a határtalan térből, a lápról és a pálmaligetből, ujjongó sóhajtás szállt fel, mely maga volt az élet, a hang, a fény és a lüktetés. S ezalatt a végtelen köpenyként szétterülő hajnalpírt átdöfte az első napvillanás, és az égi­test hatalmasan, mint egy ku­pola, a szarvasmarhák és vad­állatok ámuló tekintetétől kí­sérve, lassan rágördült a róná­ra, s vörösen felizzott, mielőtt felhágott volna az égboltozat­TGL. Voltaképpen a kaucsukgyűj- tés önkéntes vagy arra kár­hoztatott rabszolgáinak fel- fellobbanó reménykedéssel, olcsó örömökkel tarkított, de mindenképpen nyomorúságos életsorsát mutatja be a szerző; miközben hallatlan bőséggel vonultatja fel hiszékeny, jó­szándékú vagy elvetemedett, áldozatos és kíméletlen, jósá­gos és szadista figuráit. Egyetlen messze hangzó se­gélykiáltássá sűrűsödik, ez a sokrétű mű. Nevezhetjük tár­sadalmi drámának, lélegzet­fojtó horror-történetnek, sze­relmi tragédiának, vagy akár kalandregénynek —, helytálló valamennyi meghatározás. De talán így fogalmazhatjuk meg műfaját, minőségét s értékelé­sét a legtömörebben: időtálló remekmű. Sándor András fordítása nyelvi bravúr. Utószava is ki­tűnő, részletes elemzéssel mu­tatja be a művet és az írót. Pásztor Gábor címlapgrafiká- ia jól érzékelteti az egzotiku­mot, a buján burjánzó, vi- -ágzó, festői és halálosan foj- ogató természetet. Kár, hogy 'estéket nem használt — szín- lús képet igényelt volna az írvény borítólapja. Barát Endre Makk Károly rendezésében kanadai—magyar koproduk- ciós filmet forgatnak, fel­dolgozzák továbbá az Ezeregy­éjszakát és a Gilgames eposzt. Bizonyára növeli majdThá- lia táborát a színházak vetél­kedője. A Hóvégi hajrá he­lyét „Hogy mik vannak” cím­mel negyedévenként jelent­kező sorozat veszi át. Gaz­dag programot kínál a ze­nés dramaturgia is: Vujicsics Tihamérnak Déry Tibor no­vellájára írt zenés játékát, a Vidám temetést, Johann Strauss Egy éj Velencében című klasszikus operettjéből magyar—olasz—nyugatnémet koprodukcióban készült pro­dukcióit mutatja be egyebek között a televízió. Folytatódik az éjszakai mű­vészfilmsorozat, amelyben ne­ves lengyel, japán, olasz ren­dezők filmjeit láthatjuk majd. Kellemes időtöltést ígér a krimi kedvelőinek a Columbó című amerikai bűnügyi so­rozat, valamint egy másik kalandfilmsorozat, amely a marslakók viselt dolgairól szóL Téli könyvvásár Megszállottság, szenvedély, lázadás... Chilei, ukrán, román és columbiai szerzők művei • * ben. Rangos fordítók, mint például Kesztyűs Erzsébet, Hargitay György — vala­mennyit sajnos, nem lehet itt felsorolni — ültették át ma­gyarra az érdekes borítórajz­zal (Murányi István munkája) díszített, nem nagy terjedel­mű, de annál érdekesebb és értékesebb kötetet. Régidők Hogyan nyomorítja meg az elnyomás, a népet semmibe­vevő önkényuralom az embe­rek lelkét, testét; hogyan sö­tétíti el értelmüket — ezt ol­vashatjuk Vaszil Sztefanik, a félig lengyel, félig ukrán író elbeszéléseiben, melyet az Európa és a Kárpáti Könyv­kiadó közösen jelentetett meg. A földműves család fia már gyermekkorában megíz­lelte a földhözragadtak keserű kenyerét. Ismerte, szerette, sajnálta, tanította a sárba ful­ladt falvak, tanyák lakóit, szolgálta felemelkedésüket, megpróbálta eloszlatni a sötét­séget, mely körülvette őket, s ostorozta bűneiket. Elbeszéléseiben, melyek jó­részt életképek, erőteljesen, sötét színekkel ábrázolja hő­seit, leírva életmódjukat, sza- vajárásaikat, kedélyes vagy dühös kifakadásaikat, szitkai­kat, jó vagy rossz cselekede­teiket — gyakran szinte olyan átéléssel, hogy már-már. azo­nosul velük. Itt-ott még visz- szatetszőnek is tűnnék ez az igaztalan, egyik-másik előíté­letekkel terhes, féktelenül gyűlölködő figurával való szimbiózis — ha nem gondol­nánk arra, hogy írói alkata, abszolút hiteles, reális ábrázo­lásmódja készteti erre Sztefa- nikot. A kötet legkiválóbb novel­lái: az Íme, a föld, melyben a cár katonáinak kegyetlenkedé­sei elől menekülő öreg buko­vinai házaspár panaszát mondja el; az Anya, melyben az idegenektől megesett ka­tonafeleséget — saját lányát — halálba kergeti egy öreg­asszony, hogy a szégyent „jó- vátegye”: s a Tolvaj, melynek hősei, a felbőszült gazdák, kedélyes iddogálás után ször­nyű kegyetlenséggel végez­nek egy szerencsétlen kis tol­vajjal. Lehangoló vigasztalanságot, reménytelenséget árasztó írá­sok sorakoznak a címadó Régidők-ben, melyeket Karig Sára válogatott és Grigássy Éva fordított magyarra, a szö­veghűség igyekezetével — ám itt-ott a népies kifejezések és jelzők erőltetett, bántóan visz- sza-vissza térő,, a magyarban túlzottnak s talán brutálisnak is ható szóhasználattal. Reggeli órák Kitűnő alkotással ismerke­dik meg az olvasó, ba kezébe veszi Platon Pardáu román író regényét. Témája és meg­valósítása távol jár a szokvá­nyostól. Figurái közül — jó­részük párt- és üzemi funk­cionárius — nem egy kitapo­sott úton jár, amikor felada­tait, kötelességeit megoldja, teljesíti, kialakult sémákhoz idomulva —, de az író ezeket is sokrétűen, mélyen jellem­ző vonásokkal, rajzolja meg. Még gazdagabban, s a ritka írói erő pontosságával, s té­vedhetetlen jelzőivel állítja elénk nehezebb fajsúlyú, ön­magukkal és munkájukkal küzdő, a jelent hordozó és egyben múltjukat is újra meg újra átélő alakjait. Felemelt — és felemelkedett emberek szinte valamennyien. Az új társadalom helyezte őket ve­zető pozícióba, s ott tették meg azt a másik, lassúbb és nehezebb utat, amelyen el­jutottak és felnőttek tisztsé­geikhez. 1958-ban játszódik a regény, színhelye egy erdélyi tartományi pártbizottság vá­rószobája. Ebben a helyiség­ben, mint fókuszban találkoz- • aak a hősök, itt futnak össze : sorsuk huzalai, amelyek érzé- 1 senyen addigi, teljes életű- 1 két közvetítik. Mire össze- 1 gyűlnek, mindent tudunk ró- ‘ luk — miben erősek, miben ( esendők, miféle indulatok él­Televízióstervek, új filmsorozatok A televízió új esztendei terveiről számolj: be Szinetár Miklós, a televízió művé­szeti igazgatója pénteken a televízióban megtartott sajtó- j tájékoztatóján. Elmondta, hogy a .televízió folytatja a klasszikus szerzők műveit adaptáló sorozatát Shakes­peare, Szofoklész, Racine drámáit — ez utóbbit Victor Vasarely díszleteivel — és Shaw egyik, nálunk kevésbé ismert komédiáját neves rendezők irányításával rög­zíti. Láthatjuk majd Vis- nyevszkij Optimista tragé­diájának, Alekszej Tolsztoj, Hemingway, Csehov néhány klasszikus alkotásának tv- változatát. A képernyő to­vábbra is fóruma lesz a kor­társ magyar irodalomnak. El­készült több Jókai-mű tv- változata és Mikszáth, Besz­terce ostroma című regényé­nek több részes adaptációja. A második világháború évei­be kalauzol a Harmadik ha­tár című nyolcrészes len­gyel—magyar koprodukció, öt-hat részre tervezett össze- '■ állításban szólaltatják meg | József Attila verseit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom