Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

Tanácskoztak a kertbarátok Jövőre: gyumolcskiállítds A kertbarátok klubja hét­főn. este tartotta szokásos összejövetelét. Kis István, az Arany János Művelődési Köz­pont igazgatója a tanácsko­záson bejelentette, hogy a jövő ősszel a művelődési központ gyümölcs-zöldség, ba­romfi-, galamb- és házinyúl- kiállítást rendez. Kérte a klub tagjait, készüljenek a kiállításra, s azon minél többen ve­gyenek majd részt. Csikai Pál elnök ezután el­mondotta, hogy a napokban megérkeztek a környékre a süvöltő piróka nevű, piros színű, veréb nagyságú mada­rak. Ezeknek az északi vidé-. kékén élő kis madaraknak a dél felé készülése pedig azt jelenti:, hideg lesz a tél. Ezért, mint a szaklapok is tanácsolják, főleg az érzékenyebb faj­ta szőlők tőkéit ajánlatos földdel betakarni, a fennmaradó vesszőit papír­ral bekötözni. Ugyanígy a kellően be nem ért zöldhaj­tásokat is. Erre a mostani kedvező idő lehetőséget nyújt. A fagyok ugyanis sok kárt tehetnek a szőlőtőkékben. Az elnök bejelentette, hogy az ÁFÉSZ csaknem száz mázsa ked­vezményes árú műtrágyát osztott szét a kertbará­toknak. A legközelebbi klubösszejö­vetel december 15-én este 6 órakor lesz, amikor a klub idei munkáját összegezik, s összeállítják a jövő évi prog­ramot." K. L. „...életet adsz” Véradás a gyárban Nagyon is igaz a mondat, amelyet a Vöröskereszt plakát­ján olvashatunk: Ha vért adsz, életet adsz. Magyarországon, ismerve az előző évek tapasztalatait, az idén is ráintegy százötvenezer liter vérre számítanak a szak­emberek. Ez csaknem hetven­ötmillió forintot ér, gyógyá­szati értéke azonban olyan nagy, hogy felesleges számmal kifejezni. Jelenleg ott tartunk, hogy vér vagy vérből készült gyógyszerek hiánya miatt nem lialhat meg egyetlen beteg sem. Városunkban a konzervgyár munkásai járnak elöl jó pél­dával. A napodban is százli­ternyi vért adtak térítésmen­tesen. — Huszonhárom éves va­gyok, s hatodszor adok vért — mondja Haraszti László tech­nikus. — Hallottam, hogy le­het jönni, s jöttem. Ügy tu­dom, van százszoros véradó is. Ez szerintem nagyszerű dolog. Szűcs Dénesnének többször volt szüksége vérre. Betegsé­gében nemrégiben is más vére segített rajta. Férje ezt mond­ja: — Tudom, mennyire fontos a véradás. Amikor én is adok, vért, úgy érzem, a feleségem is kap belőle. Elmondom-e, hogy rendszeresen, minden év­ben itt vagyok? Nemigen be­szélek róla. Szerintem ez na­gyon természetes, emberbaráti segítség... Miklay Jenő mmoB&s A PESTMEfrYEI hírlap“’ külön kiadasa XIX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1975. DECEMBER 3., SZERDA Nagy munka a húsüzemben Virsli, kolbász az ünnepekre Kedveit termékek — Rz állatiorgalmitól is A hetvenes évek elején me­rült fel a gondolat: a város húsellátásának javítására hús­üzemet kellene létesíteni. A terv megvalósítását a helyi ÁFÉSZ segítette, s a Szabad­ság Termelőszövetkezettel kö­zösen nem sokkal később ki­alakították az új üzemet. Mindkét szövetkezet hizlal sertéseket, melyeket itt vág­nak le, s a friss húst kimérik a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti boltokban, vagy házi disznótoros recept KITÁRULT A VILÁG Televízió és kalendárium A napokban egy idős házas­párral beszélgetve eltűnőd­tem: a televízió nem csak a fiataloknak, hanem az öregek­nek is új fajta művelődési le­hetőséget nyújt. Bági Sándor 71 esztendős, felesége 69. Két gyereket neveltek, mindkettő értelmiségi pályára került. „Csendes, jó gyerekek” — mondja édesanyjuk —, pénzt is küldenek, sőt a televízió- készüléket is ők vették öt év­vel ezelőtt. A beszélgetés során olyan témákról esett szó, melyeket csak a televízióműsorokból is­merhetnek. — Rádiónk korábban is volt, sokat hallgattuk — mondta Bagi Sándor —, de annak előt­te inkább csak a kalendáriu­mot ismertük. Később már könyveket hoztunk a könyv­tárból, főként a szőlőről, gyü­mölcsösről s az állattartásról szóló köteteket, s leginkább csak télen olvastuk ezeket. Mint mondták, a televíziót gyakran bekapcsolják. Bagi Sándor mindig megnézi a hír­adót. érthetően jól ismeri hát a világpolitika eseményeit. Ám nemcsak ezekben járatos: rendszeresen nézik az öregek­nek szóló műsort, s a külön­féle sorozatokat. Lakásukba jön az egész vi­lág. Bagi Sándorné régebben nemigen tudott arról, mi min­den történt a világban. — Most nem győzöm sorol­ni, hol, merre jártam a tele­vízió jóvoltából: sok távoli országban, még a tengereken is. A magamfajta ember még csodálkozik azon, hogy így, közelről szemlélheti a nagyvi­lágot. Mi is ott voltunk pél­dául az augusztus 20-i sereg­szemlén, az április 4-i ünnep­ségeken, és számos más orszá­gos eseményen ... (m.) Cégek — anyagmozgatáshoz A Gépjavító és Faipari Szövetkezet műhelyében különféle hús­ipari anyagmozgató gépeket gyártanak. Képünkön Nagy Mihály az egyik szerkezeti elemet hegeszti. Bálint Lajos felvétele Termelési rendszerekben - hatékonyabban A gazdaságoknak 4—5 millió forintot ad évente a konzervipar A Kertészeti Egyetem kecs­keméti kertészeti főiskolai karán dr. Kovács Imre MÉM- főosztályvezető a kertészeti termelési rendszereket ismer­tette. Elmondotta egyebek között, hogy 1975-ben 900 ezer hektár területen alkalmaztak különféle termelési rend­szert az országban, a 17 féle kertészeti termelési rend­szer szerint pedig 17 ezer 500 hektár területet műveltek meg. Zöldborsót, vöröshagy­mát, gyökérzöldséget, para­dicsomot, gombát, szőlőt és gyümölcsöket termesztettek e módon. Termésátlaguk maga­sabb volt az országosnál. Például a dánszenlmiklási Az úgynevezett hosszúhegyi gyümölcstermelési rendszer például 2.44, a mátészalkai 167, a dánszentmiklósi pedig 195 mázsás hektáronkénti át­lagtermést eredményezett. A soroksári paradicsomtermesz­tési rendszerben tavaly 331 mázsás termést értek el min­den hektáron. Egy mázsa alma termesz­tésére átlagosán 2 órai mun­kát fordítottak a korábbi 4—6 órai kézi munkával szemben. A termelési rendszerek ered­ményesnek bizonyultak, ked­vező körülményeket terem­tettek a dolgozóknak is. A I következő ötéves tervben az elképzelések szerint 15 ezer hektár szőlőt, 35 ezer hek­tár gyümölcsöt kell telepí­teni és 8 ezer hektárral kell növelni a züldség termőterü­letét. A szőlő területe 180 ezer hektár, a gyümölcsé 170 ezer hektár lesz. Jövőre 26 ezer 100 hektár területen termesz­tenek kertészeti növényt ter­melés: rendszerben, s ez a zöldségterület 8, a szőlőte­rület 5,7, a gyümölcsterület­nek pedig 2,1 százaléka. Lát­ható: a kertészeti termelési rendszerek területe elmarad más mezőgazdasági növények területéhez képest. E termelési módszereket el- sősorbah hazai és szocialista géprendszerekre kell alapoz­ni, de lehetőség van gépe­ket importálni a tőkés orszá­gokból is, jövőre mintegy 2 millió dollárért. Ezt követően Dóra Béla, a soroksári Vörös Október Tsz elnöke a soroksári paradi­csomtermesztési rendszert is­mertette, Az idén e rendszert alkalmazó hét tsz 940 hektár területen 324 mázsás hek­táronkénti termést ért el. Az élőmunkát felére csök­kentették, de • az egyéb költ­ségek növekedtek, így ön­költségcsökkentést nem sike­rült. elérni. Katona István a kiskunhalasi szőlőtermesztési rendszert, Magyar Ferenc, a Szikrai Állami Gazdaság igazgatója pedig a Kecske­mét környéki homokhátsági szőlőtermesztési rendszert is­mertette. Ez utóbbit 16 ter­melőszövetkezet alkalmazza. Helikopteres társulás Hegymegi István, a Máté­szalkai Állami Tangazdaság igazgatója gyümölcstermelési rendszerükről szólt. Elmondta például, hogy az új ültetvé­nyeken hektáronként 300 má­zsa termést remélnek. Főző József, a dánszentmik­lósi Micsurin Tsz elnöke gyü- mölcstenmelési rendszerüket ismertette. Dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank mun­katársa pedig felszólalásá­ban kiemelte: a termelési rendszerek alkalmazásával ha­tékonyabb a beruházás és az élőmünka. Jövőre összesen 4 milliárd forint hitelt kap­hat a mezőgazdaság. Dr. Abrahám Antalné, a Kon­zervipari Vállalatok Tröszt­jének vezérigazgatója hozzá­szólásában arról beszélt, hogy a konzervipar a felszabadu­lás óta megtízszerezte a tar­tósítandó zöldség mennyisé­gét. Évente 34 millió forin­tot fordít a konzervipar a termelő gazdaságok növény- védelmi munkájának támoga­tására. Kilenc konzervgyár vesz részt a TOMATOCOOP Zöldségtermesztési Társulás­ban. A kertészeti gépesítés fejlesztésére évente 4—5 mil­lió forintot ad a konzerv­ipar. Termeltetési szakem­berei a kutatóintézetek be­vonásával és az egyetemi tanszékek közreműködésével ingyenes szaktanácsokat ad­riait a zöldség-gyümölcs ter­mesztéséhez, foliaház építés­hez és hasznosításához, vala­mint az öntözéshez. Hat zöldségtermesztési rend­szert negyven gazdaság al­kalmaz, csaknem 5 ezer hek­tár területen. Mindenütt fő feladat az önköltségcsökken­tés. Fontos a vetőmagellátás javítása és a növényvédelem hatékonyságának növelése. Üj helikopteres növényvédelmi társulás létrejöttét támogat­ja a konzervipar. Növekszik a tudomány szerepe Dr. Molnár Béla, a Kerté­szeti Kutató Intézet főigaz­gatója a tudományos kuta- j tás szerepét és kapcsolatát is­mertette a kertészeti terme­lési rendszerek kialakításá­ban. Bár a kertészeti ter­melési rendszerek száma és aránya ma még nem nagy, hatásuk jelentős: növelték a hatékonyságot, a termésátla­got, csők kentet: ék az élő­munka felhasználását, bizton­ságosabbá tették a termelést. Dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője összefoglaló­jában hangoztatta, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseit csak közösen tudjuk megvalósí­tani. Érdemes közzé tenni az eddigi eredményeket, a kertészeti ágazatok tovább­fejlesztése érdekében. Dr. Konrád Zoltán szerint különféle hús- és töl­telékárukat készítenek belő­lük. Ezeket szintén az ÁFÉSZ élelmiszerüzleteiben árusít­ják. Ezek a termékek olyan ked­veltek, hogy alig tudják ki­elégíteni az igényeket, noha időnként az Állatforgalmi Vál­lalattól is vásárolnak vágásra sertéseket. A napokban az üzemben jártunk, s láttuk, amint éppen egy tucat szép, két mázsa körüli hízott ser­tést hoztak a Szabadság Tsz hizlaldájából. Az üzemben élénk munka folyt: mindössze kilencen dolgoznak itt, s na­gyon sok a dolog. Bicskey Jó­zsef üzemvezető éppen a Hi­dakra aggatott, pirosló füstölt kolbászokat adta át Czakó Jó­zsefnek, aki rövid forró für­dőbe merítette a vásárlók kö­rében annyira kedvelt készít­ményeket. Az üzemvezető elmondta, hogy naponta hat sertést vágnak feldolgozásra, tő­kehúsnak pedig minden héten 18-at. A hűtőhelyiségben 15 feltisz­tított és kettévágott disznó so­rakozott. Ezekből választják ki, hogy melyiket mérik ki tőkehúsként, s melyiket dol­gozzák fel húsárunak. Az utóbbiakról lefejtik a külön­féle húsféleségeket. Ezt egy régi szakember, Jakabházi Fe­renc végzi, két fiatal társával, Akóczi Sándorral és Gál Gá­borral. Az üzem idei munkájáról Farkas Istvánité üzemvezető- helyettes beszélt: — Október végéig több mint 1200 sertést vágtunk le feldolgozásra, s csaknem 600-at mértünk ki tőkehús­ként. Ugyancsak október vé­géig 17 ezer kiló füstölt kol­bászt, 9 ezer kiló olasz felvá­gottat, több mint 4 ezer kilo gramm parízert, 2 ezer ki! turistaszalámit, több mint 7G kilogramm csabai kolbászt, ezer 400 kiló hurkát és 2 eze kilogramm sütőkolbászt készí­tettünk. — Terveinket teljesítjük. Az ünnepekre és az új esztendőre kellően felké­szülünk. Űj évre 5 mázsa virslit és 2 mázsa páros debrecenit kül­dünk az üzletekbe. (Kopa) Amatőrfilmek bemutatója A Nagykőrösi Konzervgyár amatőrfilmklubja 2 órakor be­mutatót tart a gyár munka- védelmi oktató termében. Ezer bemutatják Karsai István és Fruttus I. Levente Honvédel­mi kupa lövészverseny, or­szágos döntő című kisfilmjét, a Kárpátalján című kisfilmet, amelyet Sáradi György ké­szített. Láthatják az érdeklő­dők dr. Kovács Boglárka Egyiptomról készített diaké­peit, valamint Koroknai Ist­ván lengyelországi diaképeit. Előkészítő mestervizsgára Az idei első, mestervizsgára előkészítő tanfolyam 12 részt­vevővel indult á' KlOSZ-nal. Kellő számú jelentkezés ese­tén újabb tanfolyam indul. A mestervizsgára előkészítő tan­folyamra a KlOSZ-irodán üzemi dolgozók s magán- iparosok jelentkezhetnek, a kőművesek és az ácsok kivé­telével. SPORT Tekemérkőzések Budapesten NB III-as, Ko- cséron barátságos csapatmér­kőzéseken léptek pályára a nagykőrösi férfi tekézők. NB III. férfi Bp. Vegyterv—Volánbusz (Nk.) 8:0 (2622—2086). Nk.: Vá- radi (343), Bajkai (394). Tóth S. (328), Dobos (327), Balogh (392), Szűcs (302). Az NB Ili­ből már kiesett autóbuszosok utolsó idei bajnoki mérkőzésén a 2. helyen álló ellenfél igen jó összfaeredményt ért el. Barátságos találkozók Nk. Szabadság Tsz idősek— Nk. Szabadság Tsz fiatalók 5:3. Hat pár mérkőzött és a legidő­sebbek pályára lépésével for­dult a kocka (az összfaered- ménnyel) az idősek javára, az eredeti időpontnál egy héttel későbbi mérkőzésen. Kocséri TSZ SK—Nk. Sza­badság Tsz 6:2. Nyolc pár mér­kőzött, s az újra mozgolódó kocsériak jobbnak bizonyultak. A Strázsi-fivérek sikere Egyidőben két sportvetélke­dőn szerepeltek a Nk. Kinizsi birkózói. Dunakeszin országos úttörő szabadfogású versenyt rendez­tek, amelyen 9 sportkör 53 fia­talja vett részt. A körösiek kö­zül a Strázsi-fivérek szerepel­tek a legsikeresebben. 33 kg- ban (5 induló közül) Strázsi Gyula lett az első. 35 kg-ban (szintén öten voltak) Strázsi Pál harmadik helyen végzett. A Szolnokon sorrakerült ke­leti területi serdülő egyéni bajnokságon a Kinizsi mind­három fiatalja átesett a súly­határon. Diák súlyemelők A Toldi-sportcsarnokban rendezték a Nagykőrösi Toldi DSK házi súlyemelő bajnoksá­gát, a sportkör szakosztályának 17 versenyzőjével. A két kor­csoportban és hat súlycsoport­ban megrendezett viadal érde­kessége, hogy mindegyikben ugyanaz a fiatal győzött két fo­gásnemben és összetettben egyaránt. A győztesek a kö­vetkezők voltak: Ifjúságiak. Váltósúlyban: Járó Sándor (szakításban 60, lökésben 77,5; összetettben 137.5 kg.) Serdülők: lepkesúlyban (3 induló közül): Vakulya Gyula 47.5 + 65 = 112,5 kg. Légsúly (3): Kindler Péter 47,5 + 65 == 112.5 kg. Pehelysúly (4): Ta­kács Pál 70 + 80 = 150 kg. Könnyűsúly (5): Szigl János 60 + 85 = 145 kg. Középsúly: Baranyi János 67,5 + 85 = 152.5 kg. A súlyemelés híreihez tar­tozik még, hogy decembe 13-án városunkban, a Toldi- sportcsarnokban kerül sor a megyei középiskolás bajnok­ságra ebben a sportágban. SZERDAI SPORTMŰSOR Teke Kocsér, 16 óra: K. pedagógu­sok—Nk. Szabadság Tsz, ba­rátságos férfi visszavágó csa­patmérkőzés. . S. Z. Mit látunk ma a moziban Bekötött szemmel. Űj ma­gyar film. Kísérőműsor: Csak egy bé bötű. Előadások kezde­te: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a bánomi iskolában Vörös tulipánok völgye. Szí­nes szovjet kalandfilm. Elő­adás kezdete: fél 7-kor. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom