Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

­II. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM 1975. DECEMBER 19., PÉNTEK A versenymozgalmat erősíti B rigádfórum a' Zöldmező Tszrbe}) Jó munka- és üzemszervezéssel — Kölcsönösen tájékozódnak Járásunk határain túl is jól ismert példamutató munkájá­ról, kimagasló termelési ered­ményeiről a 6 ezer hektáron gazdálkodó vácszentlászlói egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet. A járás mezőgaz­dasági szocialista brigádjai­nak fele e gazdaságban mun­kálkodik. Valkon tavaly kez­dődött, de V ácszentlászlón és Zsámbokon már hagyományai vannak a szocialista verseny­mozgalomnak. December 18-án, csütörtö­kön délelőtt a tsz ötvennégy szocialista brigádvezetője kö­zös tanácskozást tartott a szö­vetkezet függetlenített irányí­tóival. A vácszentlászlói műve­lődési házban rendezett ta­pasztalatcserét — amelyen megjelent Frankó János, a gö­döllői járási pártbizottság gaz­daságpolitikai titkára is. — dr. Cseri László, a termelőszövet­kezet pártvezetőségének titká­ra nyitotta meg. Furulyás János, a gazdaság elnöke, a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagja vita­indító előadásában részletesen elemezte a szocialista brigádok feladatait, a szövetkezetben betöltött szerepüket, s azt, hogy a brigádélet, a brigád­munka hogyan hatott a gaz­daság eredményeire, a szövet­kezeti demokrácia további megszilárdulására. Sajátos feladatok A vitaindító előadás jól fog­lalta össze azokat a sajátos feladatokat, amelyek a terme­lőszövetkezetben dolgozó szo­cialista brigádokra hárulnak. Szó esett a közös vagyon védel­méről, amely különösen hang­súlyos most, amikor a korsze­rű berendezések, a modern géprendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a termelő- szövetkezetek életében. A gaz­daság elnöke beszélt azokról a munkahelyi vezetőkről, akik sajnos, nem tekintik még szív­ügyüknek a brigádmozgalmat. Ezen a téren a szemlélet meg­változtatására van szükség, s; e munkából a párt- és KISZ- szervezeteknek is ki kell ven­niük a részüket. A szocialista brigádok mun­kájához szükséges a megfelelő informáltság is. Fontos, hogy a kollektívák mindig időben tudomást szerezzenek a gazda­sági eredményekről, s a köl­csönösség elve alapján szük­séges az is, hogy a szövetkezet gazdasági és politikai vezetői is tudjanak a szocialista kö­zösségek munkasikereiről, eredményeiről. Az idei évről szólva Furulyás János meg­állapította, hogy a brigádok terv szerinti gazdasági ered­ményei jók voltak, s értékü­ket növeli, hogy felajánlásaik teljesítésével még többet is magukra vállaltak. E közössé­geknek továbbra is 'úgy kell munkálkodniuk, hogy példát mutassanak mindenkinek. Jckarékcsság anyaggal, energiával A szövetkezet elnöke vita­indítója második felében az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1974. december 5-i hatá­rozatáról, az ezzel kapcsola­tosan készített intézkedési terv eddigi teljesítéséről beszélt. A jó üzem- és munkaszervezés, a belső tartalékok feltárása a Zöldmező Termelőszövetkezet­ben is a további fontos fel­adatok közé tartozik s ebben számítanak a szocialista kö­zösségek további segítségére. Az anyag- és energiatakaré­kossággal kapcsolatban már eddig is sokat tett a gazda­ság. Mintegy 5400 négyzetmé­teres alapterületű műtrágyatá­rolót építettek, így jóval ke vesebb a veszendőbe menő anyag. Az anyagfelhasználási terv teljesítése érdekében spe­ciális szerelők foglalkoztatásá­val szeretnék szakosítani a gépjavítást. A nagy géprend­szerek munkakiesése súlyos veszteséggel jár. A takarékos­ság érdekében vizsgálták fe­lül az erőgépek műszaki álla­potát, s ennek ismeretében üzemanyagnormát írtak elő. A gazdaság villamosenergia-fel- használása — a géppark ará­nyában — a legalacsonyabb az Észak-Pest megyei TE- SZÖV területén. Jövőre a gazdaság korsze­rűsíti a termékszerkezetet is. A cukorrépa vetésterületét 250 hektárra emelik, s a ku­koricával együtt továbbra is termelési rendszerben ter­mesztik. Az űj növényt, a napraforgót 125 hektáron ve­tik. Megfelelő kapcsolat A beszámolót tartalmas vita követte. Karcagi László bri­gádvezető elmondta, hogy a köztulajdon fokozott védel­mében sokat tehetnek a szo­cialista brigádok. Dr. Cseri László felszólalásában kiemel­te: a kedvező változás jele az, hogy a brigádok egyre több társadalmi munkát vállalnak. Ezzel kapcsolatosan Győré Já­nos brigádvezető elmondta, hogy a helyi szervek viszont nem igénylik kellő mértékben a társadalmi munkát. Nem törvényszerű az, hogy egy-egy kollektívának kell előállnia vállalásával. Adott esetben pél­dául a tanács is lehet kezde­ményező, s biztonsággal épít­yéradók, rendszeresen ' Sikeres évei zár a Vöröskereszt-szervezet hét a szocialista brigádok ak­tivitására. Bajnóczi Márton üzemveze­tő azt emelte ki, hogy igazán példamutató munkát csak úgy lehet végezni, ha minden tekintetben jók a feltételek, s ha a munkahelyi vezetők meg­felelő kapcsolatot alakítanak ki a dolgozókkal, így a. szocia­lista kollektívákkal is. De ugyanolyan fontos, hogy ne csak a szocialista brigádok tö- ! rekedjenek arra, hogy a le­hető legjobb munkát végezzék. A vitában felszólalt Frankó János, a járási pártbizottság titkára is. Részletesen szólt a közvetett irányításról, amely­nek mind tökéletesebbé tétele különösen fontos egy olyan gazdaságban, mint éppen a Zöldmező, amely három gaz­daság egyesüléséből született, így területileg is szétszórt. Le­hetetlen, hogy — tapasztalato­kat gyűjtendő — a vezetők na­ponta bejárják a munkaterü­leteket. Az informálódásra vi­szont a legjobb alkalmat kí­nálják a tapasztalatcserék, a brigádvezetői tanácskozások. Úttörő kezdeményezés Járásunkban még szokatlan esemény volt a tegnapi,mond­hatnánk úttörő kezdeménye­zés, hiszen a termelőszövetke­zetekben most van kibontako­zóban a szocialista verseny­mozgalom. A tanácskozás részt­vevői gyakorlatilag a gazda­ság összes dolgozóját képvisel­ték, s mondták el észrevételei­ket. Így a szövetkezet veze­tőivel együtt kaptak képet ar­ról, hol is tart ma a gazda­ság »versenymozgalma, ho­gyan segítik, s hogyan segít­hetik a brigádok a jobb gaz­dasági eredmények elérését, a politikai határozatok helyi megvalósítását. Fehér Béla Az egyesült ÁFÉSZ első esztendeje Ötvenezren —16 községben A Galga vidéke ÁFÉSZ az idén áprilisban alakult meg a járás három (aszódi, túrái és zsámboki) fogyasztási szövet­kezetéből. Az új szövetkezet feladata 16 község csaknem 50 ezer lakosának ellátása. Ezekben a falvakban termé­szetesen állami vállalatok is tartanak fenn üzleteket, de a Galga völgyének áruellátását alapvetően az ÁFÉSZ tevé­kenysége határozza meg. A szövetkezet arra törekszik, hogy a rendszeres ellátás mellett mind többet javítson a vásárlási, szolgáltatási kö­rülményeken. Korszerűsíti kü­lönböző egységeit, kiegészíti, felújítja a technikai berende­zéseket. Építkezések, felújítások Az idei év — április óta — a jogelőd szövetkezetek által elkezdett építkezések, felújí­tások befejezésével telt el. E hónapban nyitottak meg egy 120 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló élelmiszerüzletet Galgamácsán, ahol az átadás napján 200 ezer forintos áru­készletből válogathattak a vá­sárlók. A volt aszódi ÁFÉSZ rendszeresen adott megbízáso­kat az aszódi nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének: az-együttműködés során kiala­kult jó kapcsolatnak . köszön­hető a mérsékelt, 600 ezer fo­rintos kivitelezési költség. Túrán december közepén volt a műszaki átadása a ki­bővített benzinkútnak, mely a szövetkezet kezelésében műkö­dik. A munkálatok költsége 1 millió 200 ezer forint volt. Még ebben az évben új önkiszol­gáló 1 élelmiszerüzlet nyílik Galgahévízen, amit egy ital­bolt és egy eszpresszó helyisé­geiből alakítottak ki. Hosszan, sorolhatnánk még a Galga vi­déke ÁFÉSZ területén folyó építkezéseket. Számos új üz­let nyitását 1976. április 4-re tervezik. A szövetkezet legutóbb, de­cember 17-én ünnepélyes ke­retek közt Zsámbokon étter­met avatott. Egy régi italboltot alakítottak át korszerű, kultu­rált étkezőhellyé. A söntés mellé építettek egy különter­met, jól felszerelt konyhát kü­lönböző kiszolgáló helyiségek­kel, raktárakkal. A korszerű sítés és a bővítés 600 ezer fo­rintba került, a berendezés ér­téke 100 ezer forint. Népművészet és idegenforgalom Mint lapunkban már koráb­ban hírül adtuk, a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal a közeljövőben külföldi cso­portokat kalauzol majd el Zsámbokra, a község gazdag néphagyományaival való is­merkedésre. A zsámboki népi együttes ez alkalmakkor mu­tatja be a zsámboki lakodal­mas játékot. A Galga vidéke ÁFÉSZ is részt kíván vállalni a vendégfogadásból, s most újszerű dekorációt készítettek a különterembe. Egy teljes falfelületen csodálhatják meg a vendégek a falu népvisele­tét, néprajzi emlékeit — foto- montázson. Mint az ünnepé­lyes átadáson Polónyi Péter, a járás népművelési felügye­lője köszöntőjében mondta, a falat borító fotomontázs Zsámbok népművészetének pontos tükre. Kresz Albert fo­tóművész és Tóth István gra­fikus közös munkája a külön­terem népművészeti fala. Lát­hatunk itt régi cserépedénye­ket,, egy parasztház faragott homlokzatát, népi játékot ját­szó vissletes gyermekeket, szakajtót, szövő zsámboki asz- szonyt, aratási koszorút, a fa­lumúzeum vezetőjének, Lapu lstvánnénak megkapó portré­ját, hímzett „fékötőt”, virá­gokkal kivarrott kötényt. Nehezen fértek el az aszta­lok között a ropogószoknyás, színpompás viseletbe öltözött felszolgálók. Az éttermekben szokásos fehér ruha helyett fekete bársony hímzett kö­tényben, fehér brokát blúzban, paprikapiros szoknyában vet­ték fel a rendeléseket. Mert nem csupán az avatás tárgya volt rendhagyó, hanem a házi­ünnepség is. Hiányoztak az ( étellel, itallal gazdagon meg­rakott „ingyen-terítékek”, minden vendég saját kedve és pénztárcája szerint rendelt és fogyasztott. Míg a közönség ismerkedett a képekkel, a do­bogón a Tolcsvay együttes tagjai, gitároztak, furulyáztak. De az alkalomhoz és a környe­zethez illően népdalok, balla­dák, népzenei feldolgozásba szólaltak meg a beathangsze-« reken. A közétkeztetést is A Galga vidéke ÁFÉSZ te-' rületén kilenc, meleg ételt is felszolgáló étterem van. Pus­kás Rezső, az ÁFÉSZ vendég­látóipari osztályának vezető­je elmondta, hogY a vendég­látó ágazat tavaly 70 millió forint értékű forgalmat bonyo­lított le. Az idei tervük 80 millió, de az eddigiek alapján megállapítható, hogy forgal­muk december 31-ig eléri a 85 millió forintot. Saját ké­szítésű ételforgalmi tervüket 105 százalékra teljesítik. Nem ritka az olyan melegkonyhás egység sem, ahol a túlteljesí­tés 20 százalékos. És amire nagyon büszke az osztályve­zető: a harmadik negyedév- | ben 821 hektoliter üdítő italt adtak el. A zsámboki étterembe láto­gatót első osztályú körülmé­nyek, első osztályú ételek és harmadosztályú árak fogad­ják. S ha e kezdeményezést folytatja az ÁFÉSZ, a Galga vidéke vonzó kirándulóhelye lehet a külföldi és belföldi tu­ristáknak, s nem utolsósorban egyre jobb kiszolgálója a helybeliek közétkeztetés iránti igényeinek. Örszigethy Erzsébet OLVASÓINK FÓRUMA ' Megkerült a pénztárca Ezúton mondok köszönetét annak az ismeretlen fiatalem­bernek, aki december 17-én délután a gödöllői Dózsa György úti élelmiszerüzletben elhagyott pénztárcámat a kasz- szánál leadta. Jónás Dezsőné 2100. Gödöllő, Fürdő u. 10. Pódiumon a síréul assionykórus Öregek napja Kerepesen A kerepesi Szilasmenti Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet nő- és szociális bizottsága december 19-én, szombaton délután a szövetkezet nyugdí­jasai és járadékosai részére öregek napját rendez. Az ünne­pi találkozó műsorából . pó­diumra lép a nemrégiben or­szágos minősítést nyert szadai asszonykórus, valamint a sza­dai irodalmi színpad. Kurucok a Rákos menten (3.) Szadai szüret labancokkal A hadak oszlása és kapcso­lataik elsorvadása tünete volt a mind jobban növekvő, alap­vető gondoknak. A fejedelem 1705 áprilisában küldte át a Dunántúlra — többek között — Szabó Máté zászlóaljait. Bottyán János, mielőtt a szo­rongatott Dunántúlra indult, 1705 november elsején, úgy tá­jékoztatta a fejedelmet: „Ba­logh Ádám Uram ezreinek, Kegyelmes Uram, hírit sem hallom; Bezerédy Imre ezere penig — az ki is Szabó Mátíjé volt — mind eloszlott, most küldöttem hadnagyokat össz- vegyűjtésekre.” Bottyán János ekkor legyőzte Heister császári tábornokot. Szentgotthárdnál és tökéletesen megtisztította a Dunántúlt az, ellenségtől. Sza­bó Máté ezredéről — amelyben a Gödöllői-dombság falvainak kurucai harcoltak —, nem tudunk többet. Költöztetett falvak Az ónodi országgyűlés 1707. június 13-án kimondotta a Habsburgok trónfosztását, az ország függetlenségét és ezzel a szabadságharc politikai si­kereinek tetőpontját érte el. A szabadságharc gazdasági, ka­tonai gyengülésének, a társa­dalmi osztályszövetség fel­bomlásának azonban ekkor már egyre több jele mutatko­zott. Pest megye boldogi köz­gyűlése 1707. nov. 23-án keserűséget. A védtelen lakos­ság jobban ki volt téve a pes­tisnek, mint a katonaság. Az uralkodó szegénység, az álta­lánosan elégtelen táplálkozás miatt az alsóbb osztályok szenvedtek a legjobban. Ami­kor Bottyán János 1709. aug. 22—25-e között lsaszegről Vácra vonult seregével, így jellemezte az állapotokat a fe­jedelemnek írt levelében: „Pestis e tájon a falukon és városokon grassál, de a mili- tiában csak egy sem holt még tudtomra meg; beteg sincs köztük — tovább mint lészen? Isten tudja!” A rácok 1709 de­cemberében már Vácot is ki­fosztották. Pest megyében 1710-ben — egy évvel az 1711. május 1-i szatmári bébekötés előtt — már szilárd volt a Habsburg- hatalom. A kor viszonyaira jellemző, hogy Pataky Gáspár, korábban a kuruc Pest megye küldötte Darvas János olda­lán, 1710. október 14-én alis- páni körlevélben szólítja fel a helységeket, hogy a kurucok javait „kemény hit alatt ösz- szeírják” és elkobozzák. So­kan voltak, akik nem tudtak ilyen könnyen hitet váltani, és a bujdosók ismét benépesí­tették az erdőket. A községi bíró levele Mágocsy Mihály sza'dai bíró 1J11. szeptember 18-án kelt Kassára induló követeit, Dar­vas Jánost és Pataky Gáspárt arra utasította, hogy a kiro­vott dikák csökkentését kér­jék, mert egy sor helység el­pusztult; üresen álltak ekkor Szentmiklós, Váchartyán, Vác- boltyán, Vác stb. Veresegy­házi pedig a pesti rác marta- lóccsapatok rabolták ki és dúlták fel. A következő évben a me­gyében már odáig súlyosbo­dott a szabadságharc ügye, ''hogy Rákóczi a Pest közelében fekvő községek behódolását elkerülendő, 1708 októberében a Gödöllő—Aszód—Bicske kö­rüli mintegy/ húsz község né­pét telepítette át ideiglenesen a Gyöngyös—Pásztó körüli falvakba. Nem biztos, de le­hetséges, hogy Veresegyház is áttelepült. A paraszti ellenál­lás példája, hogy 1709-ben a Zsidón (jelenleg Vácegres) Varga Pál késszúrásokkal megölte Rákóczy Gábor kuruc tisztet, mert az az ökreit akar­ta elhajtani. • A megye alapos vizsgálatot rendelt el és a ta­núk kihallgatása után Varga Pált halálra is ítélte. „Pestis e tájon...” • A kuruc szabadságharc ha­nyatló szakaszában fellépő or­szágos pestisjárvány, mely ezerszámra szedte áldozatait, csak tovább csökkentette az ellenállás erejét és növelte a levelében Laczkovics László megyei nótáriusnak már az idegen katonaság okozta ká­rokról és a beszállásolás ter- heiről panaszkodott. A sza­badságharc már 4 hónapja el­bukott, a császáriak mégis úgy viselkednek, mintha hadiálla­pot lenne. Már többször je­lentették a szadaiak, hogy a „császár szekéressei” rontani, hordani kezdték a káptalani erdőket, melyektől a veres- egyháziakat és a szadaiakat számtalan tilalom zárta el. Majd így folytatja a bíró: „Kérem szeretettel Kegyelme­det, ha lehetséges orvosollya, hogy ne csak egy határt bito- nyollyanak, ha eő Felsége szolgalattá úgy kívanya ... Mind az itt való, mind veres- egyházi lakossok panaszkod­nak a Nemes varmegye kato­nai ellen, hogy hét alatt már kétszer voltak nálunk hihető a bor híja ide őket, a miért el nem mulattyok annak a kéré­sét is, a mennyire lehet másut is gvartélyozanak.” Ilyen volt az ősz 1711-ben, a kuruc sza­badságharc utolsó évében Ve- resegyházon és Szadán dorbé- zoló labanc katonákkal. Maga a hosszan elhúzódó szabadságharc a magyarság egyik súlyos, véráldozatokkal járó erőpróbája volt. A har­cokban jelentős emberveszte­ségük a környék falvainak nem lehetett, mert ennek nincs nyoma. Annál nagyobb mértékben szedte áldozatait a hadak által éhinséges vidékké tett tájon a mintegy két évig tartó pestis. Horváth Lajos (Vége.) i Az esztendő végének köze- | ledtével mindenütt számvetést j készítenek. Cseri László né, a' Vöröskereszt járási titkára el- : mondta, hogy a mozgalom szá- ' mára jelentős sikereket hozott az 1975-ös esztendő. Tavaly ilyenkor például a 63 helyi szervezet, valamivel több 1 mint 5300 tagot számlált. Az ; idén a helyi szervezetek száma i kettővel, a tagságé pedig 485- j tel szaporodott. Nem lenne tel- , jes a Vöröskereszt munkájáról I adott kép, ha nem szólnánk a I véradás eredményeiről. A já­rás rendszeres véradóinak szá­ma 2800. Tavaly 1130 liter vért adtak. Az idén — december első napjaiig — ez a mennyiség 970 liter volt. Nem tartalmaz­za azonban ez az adat a vasár­napi galgahévízi és az ugyan­ezen a napon Versegen megtar­tott önkéntes, térítésmentes véradás számszerű adatait. Rá­adásul néhány nap múlva — december 29J6n — Aszódon is véradónap lesz. Kistarcsán tegnap szerveztek véradást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom