Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Sr" TM W KJúmlcm 1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ki volt a legjobb ? A PTSH újítása Ki volt Pest megye legjobb sportolója 1975-ben? Ezt dönti majd el a szakértőkből álló bi­zottság. A PTSH ugyanis mos­tantól kezdve minden évben összeállítja a megye legjobb­jainak rangsorát. A férfi fel­nőtteknél és ifjúságiaknál, valamint a női felnőtteknél és ifjúságiaknál az első három he­lyezettet serleggel jutalmazzák, a versenyzők edzői pedig em­lékplakettet kapnak. A díjki­osztó január végén lesz. Persze addig még el kell dönteni a rangsort. A járási-városi sportfelügye­lőség, a nagyobb egyesüle­tek, valamint a megyei szak- szövetségek tesznek javaslatot á dobogós helyezettekre, s ezeknek a javaslatoknak ja­nuár 15-ig kell beérkezniük a megyei sporthivatalhoz. A be­érkezett vélemények alapján az erre a célra kijelölt bizott­ság dönti el a sorrendet. Valamennyi sportág verseny­zője számításba jöhet, a csa­patokban szereplő játékosokat is lehet javasolni. Mint isme­retes, minden esztendőben a sportújságírók szavazatai alap­ján adják át az év legjobb ma­gyar sportolóinak, a helyezet­teknek. a MUOSZ díjait. He­lyes kezdeményezésként a PTSH is belépett a sorba, ami­kor ezután esztendőről eszten­dőre odaítéli Pest megye leg­jobbjainak a díjakat A do­bogóra jutás erkölcsi megbe­csülést is jelent, s egyben ösz­tönző a további jó szereplésre. Kézilabda-évzáró A Pest megyei Kézilabda Szövetség pénteken reggel 9 órakor tartja elnökségi ülését, melyet délután 5 órakor az év­záró ligaülés követ. CSZKA Moszkva—NSZK váloga­tott 102:75 (56:35), nemzetközi ko­sárlabda-mérkőzés. ÉRDI SAKK Szombaton: Barcza Gedeon szimultánja Az érdi művelődési központ­ban két napon át svájci rend­szerben vetélkedtek a sakko­zók a község ifjúsági és fel­nőtt bajnoka címért. Az ifjú­ságiaknál a következő rendszer született: 1. Losonczi Zoltán 13, 2. Csányi István 11,5, 3. Szántó József 11 ponttal. Urbán László, a járási művelődési központ igazgatója adta át a könyvjutalmakat, az Érdi ME- DOSZ ajándékát. A felnőtteknél: 1. Doliánsz- ky István 9, 2. Matus Gábor 7,5, 3. Dági Zoltán 7,5 pont­tal. ök a legjobbaknak fel­ajánlott vásárlási utalványt, illetve könyvjutalmat decem­ber 20-án kapják meg, ami- koris Barcza Gedeon, nemzet­közi nagymester szimultánt játszik a helyiekkel. I Őregfíúk-bnjncksúg Eét csapat Pest megyéből Pomáz bravúrja Az öregfiűk labdarúgó-baj­nokságában is befejeződött az őszi idény. A korábbinál több részvevőt mozgósított a viadal, ugyanis a nagy érdeklődésre való tekintettel a Budapesti Labdarúgó Szövetség három csoportban írta ki a küzdelme­ket 34 csapattal, s a részvevők sorában hét Pest megyei talál­ható. Együtteseink őszi mérlege a következő: A Középcsoportban játszik a Váci PENOMAH, amely a ne­gyedik helyen végzett 15 pont­tal. Az együttes tudása alapján esélyes volt az őszi bronzéremre, de a két hazai döntetlen felbo­rította ezt az elképzelést. Az együttest sérülések tizedelték, így a PENOMAH erőssége, Je­szenszky súlyos sérülést szen­vedett. Problémák voltak a sportszerűséggel, ezt bizonyítja Pintér négyhetes eltiltása is. Mivel a Telefongyár csak egy ponttal előzi meg a váciakat, remélhető, hogy a bajnokság végére a dobogóra jut a váci gárda. Az Északi csoportban négy csapatunk játszik, s közülük elsősorban a Gödi TK tett ki magáért, nyolc ponttal a nyol­cadik lett. Az együttesben több van, s mivel alig marad­tak el az előttük állóktól, könnyen a negyedik helyre is felküzdhetik magukat. Három Pest megyei csapat zárja a sort: 8. Dunakeszi Labor 7, 9. Gödöllő 4, 10. Dunakeszi Vas­utas 3 ponttal. Előbbrelépési reménye csak a Labornak van, de ehhez jobb idegenbeli Sze­replés szükséges. A Déli csoportban Pomáz várakozáson felüli teljesít­ménnyel tíz ponttal őszi har­madik lett. Esélyesek a máso­dik helyre, sőt bravúros ide­genbeli szerepléssel a bajnoki címet is elhódíthatják. A Diós- di Csapágygyári TC mérsékel­ten szerepelt, jó rajt után erő­sen visszaesett, s csupán hat pontot gyűjtve az őszi kilence­dik hellyel kellett beérnie. Tudása alapján tavasszal az el­ső öt közé is juthat a diósdi gárda. A Pest megyei csapatok első félévi mérlege kedvezőnek mondható. Részvételük szín­foltot jelent a bajnokságban, a fővárosi csapatok szívesen utaznak hozájuk, hiszen a Pest megyeiek jó erőt képviselnek, sportszerűen játszanak. A még sikeresebb szereplés előíeltéte­Az érdi járási művelődési központban szombaton dél­után 4 órakor kezdődő ese­mény iránt nagy az érdeklő­dés, legalább 60 résztvevőre számítanak. Képes Sport Kupa Tegnap a budapesti Kör­csarnokban és Szegeden foly­tatódott a labdarúgó Képes Sport Kupa torna. Eredmé­nyek. Körcsarnok: MTK-VM— Ferencváros 6:3 (4:2), Tatabá­nya—Csepel 3:2 (0:1), Tatabá­nya—Ferencváros 8:1 (4:1), Csepel—MTK-VM 2:0 (1:0). Szeged: Békéscsaba—SZEOL 3:1 (0:0), Rába ETO—Bp. Hon­véd 7:2 (4:1), Rába ETO— SZEOL 2:0 (1:0), Békéscsaba— Bp. Honvéd 4:2 (3:1). Innen-onnan A szovjet teniszezők idei rang­listájának élcsoportja. Nők: 1—2. Morozova és Krosina, 3. Vsmirje- va. Férfiak: 1. Metréveli, 2. Pu- gajev, 3. Kaulija. Megkezdődött a hivatásos alpesi I síelők idei .versenysorozata, a vi­lágkupa. A mezőny a Colorado állambeli helység mellett műle­siklásban — kieséses rendszerben — küzdött. A győzelmet a francia Henri Duvillard szerezte meg, mi­után a imáiéban legyőzte az oszt­rák Werner Bleinert. le: a szakvezetés megerősítése, valamint időben megkezdett edzésekkel, barátságos mérkő­zésekkel jó felkészülés az ápri­lisi folytatásra. Nyitrai József HETI FILMJEGYZET Élt egyszer egy énekes rigó Gela Kandelaki, az EU egyszer egy énekes rigó főszereplője. A cím természetesen jelké­pes, hiszen semmiféle mada­rat nem látunk ebben a grúz filmben, Otar Joszeliani ren­dező alkotásában. Ellenben látunk egy fiatalembert, bizo­nyos Giját, aki foglalkozását tekintve zenész, üstdobos az operaház zenekarában. De ezt a foglalkozást szinte csak mel- lenleg, olykor már-már vélet­lenül űzi. A hangszer zenekari felhasználásának jellegzetes voltából ered, hogy néha csak a nyitányban van néhány dob- ütésnyi feladata hősünknek, aztán pedig, órák múlva, a fi­nálé fortissimójában kell két taktust dobolnia. Nem strapás elfoglaltság — mondhatná va­laki. Ennek dacára Gija élete csupa strapa. Gija ugyanis — a rendező Joszelianin kívül a forgató- könyvet író plusz öt szerző jó­voltából — annyit nyüzsög, mint hat más ifjú ember. Ki­terjedt rokonsága családi ese­ményein vesz részt, számos (vagy inkább számtalan) lány­ismerősét látogatja meg, ko­moly könyveket búj egy ko­moly könyvtárban, dajdajozó társasághoz csapódik, orvoshoz viszi a barátját, vendégségbe érkező turistákkal bajlódik, majd elfeledkezik róluk, komponálni kezd, de aztán megint mást gondol — és még Magnó az autóbuszon - Az ingázás nem üresjárat Megújul a munkásművelődés Tóalmáson Megújult a tóalmási műve­lődési ház. Két fiatal népmű­velő érkezett ide igazgató­mindenesnek, könyvtárosnak. Húszévesek. Ifjú házasok: Pé­ter Béla és Bálint Irén. Mind­ketten Abonyban érettségiz­tek. Bényi János tanártól kapták műveltségszomjukat és törekvéseiket. Jelenleg a deb­receni tanárképző levelező hallgatói. A társadalom szol­gálati lakással, tisztes fizetés­sel és tömérdek teendőivel várta őket. E várakozásra hi­vatástudattal, munkával vála­szolnak. Forr, pezseg az élet Pezseg, forr a közös tevé­kenység — megélénkült a kul­turális élet. Tóalmáson. Este cigánybáf lesz, holnap tárlat nyílik, naponta 150—200 em­ber fordul meg a törődéssel, szénnel átmelegített termek, ben. Huszonkét csoport műkö­dik; köztük népi tánc, rajz­szakkör, ifjúsági klub. Lelkesí- tő, hogy a hét legszebb met­szeteit — melyeket kisiskolá­sok készítenek —, a falon he­lyezték el rögtönzött tárlat­ként, buzdításul. Mindez a te­hetségápolás korszerű formá­ja. Terv sorakozik garmadával. Már nyomdában várja első számát az ifjúsági klub lapja, a Cimbora. Nem csoda, hogy Tóalmáson ilyen ambíció is lé­tezik: a Péter házaspár a MUOSZ és a KISZ KB orszá­gos pályázatán II. díjat nyert az idén. A művelődési ház nö­vekvő munkájához tartozik a kiállítások szervezése, melyek­kel a község lakosságának vi­zuális kultúráját erősítik. Sok örömet szerzett, nagy számú látogatót vonzott a mű­velődési házban idén rendezett gyermekrajz-kiállítás, a Nagy lstván-csoport bemutatkozása, Tóth József’ tószegi fazekas­mester tárlata. Most szerve­zik Neiling György abonyi fes­tőművész tóalmási vernissá- ge-ját, s az se utolsó dolog, hogy hat évi kényszerpihenő után újra filmelőadásokat tar­tanak hetente a nagyteremben — zajos érdeklődés közepette. Elsősorban a bejárók A nagy újdonság azonban a Tóalmási Stúdió. Mielőtt be­számolnék a Péter házaspár figyelemreméltó kísérletéről, megemlítem, naponta tizenöt üzemi busz szállítja Tóalmás­ról a munkásokat Budapestre. Ezer ember ingázik — az üze­mek jóvoltából kényelmes au­tóbuszon. Ez a tény adta az ötletet: Péter Béla és Bálint Irén még a nyáron interjút készí­tettek a hajnali járatokon, és pontos felmérés alapján módo­sították a művelődési ház programját. Ennek köszönhe­tő, hogy rendezvényeiknek mindig van közönségük, s ami nagyon fontos: elsősorban be­járó munkásokból. De az autóbusz is a kulturá- lódás része! Az ügyszeretet ugyanis csodát művelt. Debre Ferenc, az egyik busz sofőr­je — egyben a község KISZ- titkára —, munkatársaival tár­sadalmi munkában felszerelte a buszra a magnó csatlakozá­sát, s kezeli a szalagot, mely­nek műsorát az ifjúsági klub bevonásával a Péter házaspár szerkesztette. Ez a Tóalmási Stúdió. Már harmadik adását hallották az egyik busz utazói. A többi járműben éppen a vállalatok segítségével lenne sürgető a magnók elhelyezése. A tóalmási példa országos je­lentőségűvé válhatna, a rend­szeres összefogásnál és a le­hetőségek teljes megvalósítá­sával. — Visszatérve a Tóalmási Stúdió műsorára. Több mint félórás, filmzenét, lapszemlét, sporthíreket, orvosi tanácsokat tartalmaz, emellett a tóalmási művelődési ház énekkarának műsorát, a tóalmási helytörté­net eseményeit. Az is örvende­tes, hogy a technikai kivitele­zés tökéletes, a busz minden pontján jól hallható a világ eseményeit összegező helyi adás, melyet a bejáró dolgo­zók örömmel fogadnak. Közös összefogással Hogy mindez megvalósulha­tott, abban része van a tóal­mási községi tanácsnak és a helyi üzemeknek is. A Lenin Tsz, az ÁFÉSZ, a háziipari szövetkezet és a tanács össze­sen. kilencvenezer forintot ad évente a művelődési háznak, és támogatja a további terve-' két is. Azt például hogy Mini Galéria létesüljön a Nagy Ist­ván-csoport tagjainak művei­ből, akik rendszeresen kíván­nak dolgozni nyaranta a haj­dani Andrássy-kastélyban, a SZOT-gyermeküdülőben. Sze­retnék megmintázni a helyi illetőségű parasztköltő, Molnár Mártán emlékszobáját. Unalom, kényelem, lapos beletörődés helyett Tóalmáson a kulturális munka a hivatás szintjén lendül előre. Csak ne legyen szalmaláng, e kezdemé- ményezés, hanem szívós folya­mat, s ha azzá terebélyesül, akkor országos példa lesz e közös tóalmási törekvés, a munkásművelődés alkotó gya­korlata, a kétkezi dolgozók tartalmas életének szolgálata a kultúra boldogító kincseivel. L. M. ezemyi dolgot művel, szinte egyazon időben. Gija folyton rohan, mindig elfoglalt, ren­geteg a dolga, de tulajdonkép­pen semmit sem csinál, vi­szont valamilyen okból kifo­lyólag állandóan kényelmetle­nül érzi magát, állandóan rossz a közérzete, állandóan konfliktusban van a környeze­tével. Ezt persze — mármint, hogy a környezetével konfliktusba keveredik — nem is lehet csodálni. Aki olyan felelőtlen, szórakozott, éretlen, kamaszos, hebehurgya, szétszórt, kapko­dó és á társadalmi együttélés elemi szabályait is semmibe vevő, mint Gija, bizony elég nehezen nyerheti el bárki ro- konszenvét. Ráadásul fogalmunk sincs, miért ilyen ez a fiatalember. A film azt nem közli velünk, mi ennek az énekes rigó fe- lelőtlenségű, szertelen, szét­szórt magatartásnak a belső, lelki, pszichológiai, emberi oka, sem azt nem tudjuk meg, miért érzi magát feszélyezve a fiú a környezetében (ha a sa­ját viselt dolgai hatnak így vissza rá, arra is utalni kel­lene), s azt sem értjük, a film készítői végül is hogyan véle­kednek a hősről. Sem az elis­merésnek, sem az elítélésnek nincsenek egyértelmű jelei, mert az nem tekinthető állás- foglalásnak, hogy a fiú végül is autóbaleset áldozata lesz: addig integet vissza két csinos kislánynak, amíg alászökdé­csel egy Volgának. Már most ne integessünk csinos lányok­nak? Vagy ne szökdécseljünk? Vagy nézzünk jobban körül, mielőtt a járdáról lelépünk? Vagy csak forgalomirányító lámpás kereszteződésben kel­jünk át, ha a lámpa zöldet mutat? A film nyilván nem erről akart meggyőzni bennünket, hanem arról, hogy a felelőtle­nül, szertelenül, szétszórtan, öntékozlóan élő ember nem­csak magát pusztítja el, ha­nem a társadalom számára is tehertétel lesz, megannyi te­hetséggel megáldotton is. Csakhogy ezt a mondanivalót legfeljebb sejthetjük, mert a film képtelen összefogottan, meggyőző erővel közvetíteni. A bizonyára érdekes alapel­képzelés nem áll össze művé­szi alkotássá, kapkadással, széteső szerkezettel, vázlatos­sággal mutatja be a kapko­dást, a széteső jellemet, a váz­latosságot A színész felesége A magánélet érkölcsi konf­liktusai közül az egyik leg­gyakrabban filmre vitt, re­gényben megírt témát, egy há­zasság széthullásának, két em­ber kapcsolata felbomlásának soha nem látott-hallottként aligha üdvözölhető történetét mondja el az NDK televízió számára Ulrich Thein által írt, rendezett film. Azaz hát lehetne ebben a témában is érdekes alkotást készíteni, ha Theinnek lenne igazán önálló gondolata az ügyről. De nincs, s ez az oka, hogy a film végül is langyos unalomba fúló históriává nyúlik. S hogy nyúlik, az csaknem szó szerint érthető, hiszen a film, amellett, hogy nem tud­ja érdekessé tenni a csinos ápolónő, Juliane, s férje, a színész, Róbert házasságának eseményeit, elidegenedésük mozzanatait, még igen hosszú is. Ez annál feltűnőbb, mivel a tévé számára készült, s ott egyébként is nehéz fenntarta­ni a figyelemét ötven-hatvan percen túl. A film persze sok­kal rövidebb lehetne, s akkor talán érdekesebbé is formáló­dik, ha nem kerül bele egy külön filmre való történet, a súlyosan sérült, majd sérülé­séből Juliane segítségével, il­letve közvetett segítsége ré­vén felépülő halászlegény, Kurt históriája. A vele kap­csolatos jelenetek elnyújtott- sága, az eredeti cselekmény- vonal kibontását minduntalan megakadályozó, félbeszakító dramaturgiai közbeékelődése, s a házaspár konfliktusában játszott lényegtelen szerepe szinte két filmmé szakítja szét ezt az alkotást. Olyan két filmmé, melyet egy azonos fi­gura — jelen esetben Juliane — köt össze. S talán még ez az elhibázott dramaturgia sem lenne olyan nagy baj, ha leg­alább Juliane és Robert kap­csolatáról többet tudnánk meg szolid közhelyeknél. Egy szó mint száz: A színész felesége nem sikerült film. A Juliánét játszó Renate Geissler helyen­ként kísérletet tesz a figura emberibb hangjainak megtar látására, de mihelyt ezzel pró­bálkozik, a forgatókönyv nyomban belekényszeríti egy merev, kimódolt magatartás­ba. A fekete farkasok üvöltése Jack London állattörténetei ma is népszerűek. Új meg új kiadásuk a bizonyíték rá: sok olvasójuk van. Érthető, ha — mint most A farkasok fia cí­mű regényéből — film készül belőlük. Az NSZK-beli film (rende­zője Harald Reindl) az Alasz­kában játszódó történetből nem spórolta ki sem a vad­nyugati filmek izgalomdózisát, sem a sok érzelmeskedésre módot ad. kisgyerek-kiskutya biztos ziccert jelentő képso­rait. ) Más aztán nem is igen található a filmben. Takács István Kritikusok díja — liangjáíékokcrt Szerdán a Magyar Rádióban átadták a legjobb magyar hangjátékok és dokumentum­játékok alkotóinak a rádió el­nöksége által alapított kritiku­sok díját. A kilenctagú zsűri döntése alapján 'az év legjobb hangjátékáért járó írói díjat Vészi Endrének ítélték Kacsa­sült délelőtt tízkor című mű­véért. A rendezői díjat Varga Géza kapta Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre című hangjátéka rendezéséért, a színészi díjakat pedig Rutt- kai Éva és Latinovics Zoltán kapta Karinthy Ferenc: Ko­rallzátony, illetve Mocsár Gá­bor: Riasztólövés című darab­jában nyújtott alakításáért. A kishangjáték-kategóriában az írói díj Kopányi Györgyé lett Mindenki tűzoltó című művéért és ugyanennek a da­rabnak a rendezéséért jutal­mazták Török Tamást a rende­zői díjjal. A színési díjat Öze Lajos és Kállai Ferenc kapta a Kopányi-darabban, illetve Gyárfás Miklós: Egy úr Khal- kisz felé című hangjátékában nyújtott teljesítményéért. A dokumentumjáték-kategó- riában a két szerzői díjat Ma­ráz László: Megbékélés és Grósz András: Emlékek két szólamra című munkájáért nyerte el. A díjazott hangjátékokat a rádió a közeljövőben megis­métli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom