Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK i/Űdan Megkezdődött az országgyűlést téli ülésszaka politikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társadalompolitikai féladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 430—440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembevételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből növekvő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítása érdekében rendelkezésre álló erőinket mindenekelőtt o kórházi ágyak számának növelésére, a kórházi betegellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésére összpontosítjuk. Németh Károly: Ötödik ötéves tervünk a nép boldogulását szolgálja Rangsorolni kell a jogos igényeket Társadalompolitikai és gazdasági feladataink megvalósításához a tevjavaslat összesen 970—980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25—26 százalékkal nagyobb, mint 1971—75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért növekedésnél. Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követelményeit, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, valamint az építési előirányzat feszességét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért társadalmi és gazdasági megfontolások alapján rangsorolni kellett az igényeket és őszintén meg kell mondani, nincs mód arra, hogy a jelenlegi helyzetben minden jogos és gazdaságilag ésszerű igényt kielégítsünk. Viszonylag kevés új nagy- beruházással számolunk és a terv most csak az 1976—77- ben megkezdődő nagyberuházásokról dönt. Javaslom, hogy a további beruházásokról a későbbiekben, a változó feltételek ismeretében határozzunk. Az V. ötéves terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évében határozott eredményeket érjünk ej, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát követel. A Minisztertanács kidolgozta azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényjavaslat elfogadása után szándékozunk kiadni. A terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek megfelelően került sor a gazdasági szabályozórendszer módosításaira. Ezek elősegítik a társadalmi tisztajövedelem elosztási arányaiban korábban bekövetkezett kedvezőtlen eltolódások korrigálását, az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást, a fejlesztéshez és a termeléshez fűződő hatékonysági követelmények következetesebb érvényesítését és jövedelempolitikai céljaink» jobb megvalósítását. A népgazdasági terv a2 ország terve. Megvalósítása azonban a vállalatokon, a termelő és gazdálkodó kollektívákon múlik. Kezdeményező munkájuk nemcsak saját terveik, hanem az egész népgazdasági terv megvalósításának is a feltételét jelenti. Nyíltan meg kell mondani, hogy a magunk elé tűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt megszilárdítjuk és magasabb szintre emeljük. Olyan társadalmi légkört kell teremtenünk, amely nem tűri meg a hanyagságot, a nemtörődömséget vagy a taktikázó közönyt. Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki saját munkahelyén minden tőla, telhetőt elkövet a népgazdasági tervben foglalt célok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvényerőre. — Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. — A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelőerői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mezőgazda- sági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt Nincs törés gazdasági fejlődésünkben gyűlési képviselője is újdonságokról számol be. PLUSZ 300 MEGAWATT — A napokban újra kezdi munkáját a kilences és tizenegyes blokk, amelyek javítások miatt állták egy ideig. Március végére pedig üzembe áll a most befejezéséhez közeledő tizenhármas bolt is. Ezzel a jelenlegi, mintegy 1700 megawattról 2000 megawattra nő majd az erőmű termelése. Persze mindezt elérni nem könnyű, mivel munkaerőgondokkal küszködik a váEa- lat, s jelentősebb számú új munkásra nem is nagyon számíthatunk. A fejlesztést tehát elsősorban a meglevő erővel kell megoldanunk, méghozzá éppen a csúcsidőszakban. A téli hónapokban ugyanis mintegy harminc százalékkal nagyobb a terhelés, mint máskor. TELJES GÉPESÍTÉS — Gondok, problémák akadnak szép számmal, olyan gazdaságokban is, mint amilyen a mienk — mondotta Győré Sándor, az abonyi Ság- vári Endre Termelőszövetkezet elnöke, az Elnöki Tanács tagja. a megye 9. választókerületének képviselője. — Tízmilliós termelési értékemelkedést irányoztunk elő ay következő eszténdőre. Ennek sikere érdekében az idei négymillióval szemben jövőre már hétmilliót fordítunk új gépek vásárlására, hogy teljes egészében gépesíthessük gazdaságunkban az állattenyésztést és a növénytermesztést. Profilváltozásra is sor kerül. Eddig 100 hektáron termeltünk napraforgót, ezt átadjuk a szomszédos József Attila Termelőszövetkezetnek. Tőlük viszont átvesszük a cukorrépát, s az addigi 200 hektár helyett 400 hektár cukorrépa-vetésterülettel számolunk. SZERKEZET AZ ATOMERŐMŰNEK Igen jelentős fejlesztés előtt áll. a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregysége is — mint Matula Pál művezető, a megye 6. választókerületének képviselőjétől megtudtuk. — Az idén 6000 tonna vas- szerkezet gyártása volt a terv. Jövőre — a 300 milliós beruházás befejezésének eredményeképpen — már 8000 tonna vasszerkezet gyártását irányozza elő az ellcépzelés. Ennek teljesítése nagy feladat elé állítja gyáregységünk minden dolgozóját, annál is inkább, mert már az első negyedévben meg kell kezdenünk a Paksi Atomerőmű számára készülő vasszerkezetek gyártását. Ez olyan nagyfon- fontosságú munka, ami egy nap késést sem engedélyezhet számunkra. A létszámgondjaink pedig változatlanok. De ahogy az idén létszámemelés nélkül teljesíteni tudtuk tervünket, úgy ezt kell tennünk a jövő esztendőben is. ★ A folyosói beszélgetések azt bizonyítják: hogy Pest megye gyárai, gazdaságai további jelentős fejlődés előtt állnak az V. ötéves tervidőszakban. De arra is figyelmeztetnek, hogy a régi módon már nem lehet valóra váltani az egyre nagyobb célkitűzéseket: mindenütt tovább kell tökéletesíteni a munka- és üzemszervezést, fel kell tárni a meglevő belső tartalékokat, s mindent meg kell tenni a munkafegyelem erősítéséért. Prukncr Pál — Megelégedéssel állapít- hajuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagymértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében, számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára, anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. — A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen1 hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben. — A megváltozott világgazdasági helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak gazdasági munkánkban már korábban is meglevő fogyatékosságok. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítésé, a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munlca- erő-gazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések. — Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszú távú tervező- munka tapasztalatait, a KGST- országokkal lefolytatott tervkoordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világ- gazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél magasabb minőségi követelményeket támasszunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és .hatékonyabb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörülményei és fokozatosan megteremtsük a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének tartós feltételeit. — Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előrelépést. Csak reálisan tervezhetünk A tervezőmunka során az igények — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója, és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket, képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembe vételével alakítsuk ki álláspontunkat. A törvény- tervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági 'építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni, és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelést, az export, a hatékonyság és a szerkezetátalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk. — A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait. A fejlődés intenzív jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozottsági fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhángban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve az ezt elősegítő műszaki fejlesztés. Jelentős teendőnk a meglevő és g^zdgságosan kitermelhető haagl ásványvagyon hasznosítása^' valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzataival foglalkozott. — Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. — A követelményeknek megfelelő termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék. Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt érjünk el, hanem az, hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek. — Az ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkésztermékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő importterheit, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az exportot. A feldolgozóiparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerűség követelményeinek. E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy feladatok. A termelőmunkában, a szolgáltatási ágazatokban nem lehet munkaerőhiány — A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalation belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítás útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását,' átképzését tervszerűen, jól előkészítve, reális igények figyelembevételével kell lebonyolítani. — Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről műn-' kaerőt szabadítunk fel. Ha ezt nem tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát, és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntője-' lentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában, a munkaerő-gazdálkodás javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkozta(Folytatás a 4. oldalon) Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára Kovács Sándorral, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettesével, a megyei 10. választókerület képviselőjével beszélget az ülésszak szünetében.
