Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

/ 1975. DECEMBER 3., SZERDA Heti jogi tanácsok Az eltartási szerződésekről. Több olyan kérdés érkezett arról, hogyan lehet a megkö­tött eltartási szerződéseket úgy felbontani, hogy az ere­deti állapot visszaállítása ne okozzon egyik félnek sem mél­tánytalan hátrányt. Az eredeti állapotot, vissza­állítani rendszerint nem lehet. Ezért a legnagyobb körülte­kintéssel — mindkét fél érde­keinek figyelembevételével — módosíthatja a bíróság a tar­tási szerződést. Szinte csak ki­vételként van lehetőség arra, hogy a tartási szerződést élet- járadéki szerződésre változtas­sák át. Ezáltal lehetővé válik a szolgáltatások személyes jellegének kikapcsolása, és az ezek okozta súrlódások elke­rülése. Előfordul azonban olyan eset is, hogy ez sem lehet megoldás. A tartási szerződé­seknek nemcsak az a célja, hogy az egyik fél létfenntartá­sát biztosítja, hanem otthonias, családias környezetet, beteg­ség esetére gondozást is. Nem minden tehát a pénz. Különö­sen nehéz, ha az eltartó be­költözött az idős, elesett, gon­dozásra szoruló lakásába, há­zába. A viszony megromlása következtében az eltartó sem tud az esetek nagy többségé­ben kiköltözni, az eltartásra jogosult személy sem tud más­sal megállapodni, és így gya­korlatilag megoldhatatlanná vált a tartási szerződés céljá­nak megvalósulása. A bíróság­nak joga van a lakáshasznála­tot megszüntetni, és ha lehet­séges, elkülönített lakáshaszná­latot rendel el. Ha ennek nincs meg a lehetősége, vagy azért, mert a lakást nem lehet elkü­lönítetten használni, vagy azért, mert az idős, eltartásra jogosultnak ápolásra, gondo­zásra van szüksége, akkor nincs más megoldás, mint a szerződés megszüntetése. Ezért került sor K. I.-né ol­vasónknál is ez utóbbira. Más okból került sor N. G.-éknél a tartási szerződés felbontásá­ra, mert ott az eltartó súlyos szerződésszegést követett el. Nem adott rendszeresen, a szerződésnek megfelelően az eltartó az eltartottnak élelmet, ruházatot, nem gondoskodott a lakás fűtéséről. A vétlen idős személytől a szerződés továb­bi fenntartása tehát még élet­járadék formájában sem volt elvárható, ezért megítélésünk szerint, ebben az esetben is helyesen járt el a bíróság, amikor a szerződést felbontot­ta, és kötelezte az eltartó felet a lakás elhagyására. A tartási CSALADIPOTLEK-UGYEKBEN Válaszol az illetékes ifinek jár családi pótlék? Az jogosult családi pótlék­ra, aki a háztartásában két vagy több gyermeket tart el, vagy aki csak egy gyermeket tart el egyedül, vagy ha a gyermek tartósan beteg, testi­leg vagy szellemileg fogyaté­kos. Egy gyermek után is meg­illeti családi pótlék az olyan szülőt vagy nevelőt, aki e gyermek figyelembevételével 1971. novemberét követően tót vagy több gyermek után csa­ládi pótlékra jogosult volt 1975. július 1-től életbe lé­pett társadalombiztosítási ren­delkezések értelmében az jo­gosult családi pótlékra, akinek a háztartásában él a gyermek. Azt a gyermeket, aki csak át­menetileg tartózkodik a szülő vagy nevelő háztartásén kí­vül (diákotthonban, kórház­ban), úgy kell tekinteni, mint­ha otthon élne. Ugyanígy a háztartásban eltartottnak szá­mít az a gyermek is, akit a szülő vagy nevelő intézetben, nevelőotthonban, csecsemő­vagy gyermekotthonban helye­zett el és ezért térítést fizet. Nem a dolgozó és a gyermek közötti vérségi kapcsolat tehát a döntő, azaz nem szükség­szerűen a vér szerinti szülő kapja a gyermek után a csa­ládi pótlékot. A dolgozót bár­milyen gyermek után (vérsze­rinti, örökbefogadott, nevelt gyermek, testvér vagy unoka) egyaránt megilleti a családi pótlék, ha saját háztartásában tartja el. A gyermek életkora mennyi­ben befolyásolja a családi pót­lékra való jogosultságot? A dolgozó általában a 16. életévét be nem töltött, ház­tartásában eltartott gyermekei után jogosult a családi pótlék­ra. Az után a gyermeke után, aki bármilyen alsó- vagy kö­zépfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, e ta­nulmányainak befejezéséig, de legfeljebb 19. éve betöltéséig jár családi pótlék. A gyermek életkorára való tekintet nélkül családi pótlék illeti meg a szülőt vagy neve­lőt olyan gyermek után, aki tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos és ennek következtében már 16., továbbtanulás esetén pedig 19. éve betöltése előtti időtől két­harmad részben csökkent munkaképességű. Az utóbb említett csökkent munkaképességű gyermek ke­resetét azonban figyelemmel kell kisérni. Ha ugyanis a gyermek keresete három egy­mást követő hónapon át meg­haladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — mely ebben az évben 910 forint — a családi pótlék folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg a kereset az említett összegnél magasabb. Melyik gyermek után nem jár családi pótlék? Ha a szülő vagy a nevelő nem egyedülálló, árvaellátás­ban részesülő gyermeke után családi pótlékra nem jogosult Nem jár családi pótlék a har­madéves szakmunkástanuló után, valamint a szakmunkás­tanuló-otthonban, továbbá a térítés nélküli intézetben, ne­velőotthonban, csecsemő- vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után sem. A gyermeke eltartására kö­telezett dolgozónak nem jár családi pótlék, ha a gyermeket állami gondozásba vették. Sokszor előfordul, hogy a dolgozónak egyik-másik gyer­meke után nem jár családi pótlék. Az ilyen gyermeket azonban a családi pótlékra jo­gosító gyermekek számának megállapításánál figyelembe keik venni. A dolgozó — aki nem egye­dülálló — két gyermeket tart el saját háztartásában. Egyik gyermeke árvaellátásban ré­szesül. Utána tehát családi pótlék nem jár. Másik ^ér­méké után azonban havi 300 forint családi pótlékra jogo­sult, mivel jogosultságának el­bírálásánál mindkét gyerme­két figyelembe kell vennünk. Két gyermek után havi 600 fo­rint illetné meg. ennek azon­ban csak az árvaellátáfban nem részesülő gyermekére eső hányadát kapja, havi 300 fo­rint összegben. Á dolgozó háztartásában há­rom gyermek él. A legidősebb III. éves szakmunkástanuló, aki után családi pótlékra nem jogosult. Két kiskorú gyerme­ke után 640 forint családi pót­lékot kaphat, mivel jogosult­ságának elbírálásánál mind­három gyermekét figyelembe vesszük. Három gyermek után havi 960 forint összegű csalá­di pótlék illetné meg, ennek azonban a két kiskorú gyer­mekére eső hányadára, azaz 640 forintra jogosult. Egy dolgozónak 3 gyermeke van. Az egyik szakmunkás­tanuló-otthonban, másik kettő a dolgozó háztartásában él. Ez utóbbi két gyermek közül az egyik árvaellátásban részesül. Ennél a dolgozónál három gyermeket veszünk figyelem­be, akik után 960 forint össze­gű családi pótlék járna. Mivel azonban a szakmunkástanuló­otthonban elhelyezett és az árvaellátásban részesülő gyer­mek után nem jár családi pót­lék, csak a harmadik gyermek után kapja a dolgozó a 960 forint egyharmadát, azaz 320 forintot. Nagy Károlyné dr., a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság igazgatója szerződésből származó perek­ben az a fő szempont, hogy a felek kölcsönösen méltányos érdekei jussanak érvényre. Még nehezebb a helyzet ak­kor, ha az eltartásra jogosult tartása fejében ingatlan va­gyonát is átruházta az eltar­tóra. Egy ilyen ügyben sérel­mezi egyik olvasónk, hogy a szerződés megszüntetésekor a tételes elszámolás elve nem érvényesült. Ez utóbbihoz, csak annyit teszünk hozzá, hogy a tartási szerződéseknek vannak olyan, pénzben ki nem fejez­hető személyes jellegű szolgál­tatásai, amelyeket a méltá­nyosság érdekeinek szem előtt tartásával figyelembe kell ven­ni. Mikor érvényes a szóbeli végrendelet? Több kérdés elhangzott már a tanácsadásokon, hogy lehet-e érvényes szóbeli végrendele­tet tenni. A szóbeli végrendelet a ki­vételes. Akkor leher. lenni, ha a végrendelkező életét fenye­gető, rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendelet egyáltalán nem, vagy csak je­lentékeny nehézséggel volna megoldható. Egyik olvasónk azt írja, hogy nagybátyja erős szívrohamot kapott, és akkor tanúk előtt végrendelkezett vagyonáról. Olyan rosszullét fogta el, hogy írni sem tudott. Lélegzete aka­dozó volt, és nehezen bár, de a körülötte levők megértették, hogy mi a nagybátyjuk kíván­sága. Ezt követően azonban job­ban lett. Olvasónk rokona csak egy év után halt meg, ugyan­csak szívroham következtében. Közben azonban végrendelke­zett, és nem reá hagyta házát és ingóságait. Olvasónk most azt kérdezi, érvényes-e ez az írásban tett végrendelet, vagy pedig az említett, szóban kö­zölt végrendelkezést kell elfo­gadni. Amint említettük, szóbeli végrendelkezés csak kivételes esetekben érvényesülhet. En­nek kettős feltétele van, ame­lyeknek együttesen kell meg­lenniük. Ez á kettős és együt­tes feltétel egy évvel ezelőtt olvasónk nagybátyja végren­delkezésekor megvolt, de utá­na ez a rendkívüli, a végren­delkező életét fenyegető hely­zet megszűnt, és írásban vég­rendelkezett, ennélfogva ez írásbeli végrendelet az érvé­nyes, feltéve természetesen, ha az egyéb alaki' feltételeknek mindenben megfelel. A házastársi tartásról. A köztudatban még mindig úgy él, hogy csak a feleség jo­gosult házastársi, vagy régi ki­fejezéssel élve, nőtartásra. Nő­tartásra kétségtelen, hogy csak a nő jogosult, hiszen ezért is volt a régi jognak ez a meg­jelölése, mert akkor a férfi há­zastárs nem volt jogosult tar­tásra, bármennyire is rászo­rult volna. A szocialista csa­ládjogunk házastársi tartásról rendelkezik, és ennek szabá­lyai mind a férjre, mind a fe­leségre egyaránt vonatkoznak. A házasság felbontása esetén az követelhet tartásdíjat a volt házastársától, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt ta­núsított magatartása miatt ér­demtelenné vált. Érdemtelen pedig az a házastárs, aki a há­zasság erkölcsi alapjait, tartal­mát a házasság felbontására is közreható magatartásával súlyosan megsértette. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Luj­za tér 3.) földszinti tanácsadó termében. T(z nap rendeletéiből ■■gS3ft Az ipari, valamint a fo­gyasztási, értékesítő és beszer­ző szövetkezetek közös alapjai­val, valamint érdekképviseleti szerveik fenntartási költségei­vel kapcsolatos szabályokról az 1032/1975. (XI. 22.) Mt. hatá­rozat rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 76. számá­ban.) A beruházások rendjéről szóló, 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet végrehajtásá­ra vonatkozó 3/1974. (VIII. 6.) OT—PM. számú együttes ren­delet módosításáról, az amor­tizációs normákról ugyanitt jelent meg a 2/1975. (XI. 22.) OT—PM. és a 3/1975. (XI. 22.) OT—PM. rendelkezés. Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról is a Magyar Közlöny november 22-i számából ismerhetik meg az érdekeltek a rendelkezése­ket. Az állami kölcsönről kiadott 52/1975. (XI. 22.) PM—OT számú rendeletre kell még fel­hívni az érdekeltek figyelmét ebből a közlönyből. A fegyelmi jogkör gyakorlá­sáról az Orvostovábbképző In­tézet orvosaira vonatkozóan kiadott 12/1975. (XI. 26.) ’ Eü. M. rendelet a Magyar Közlöny 77. számában jelent meg. A szénhidrogén- és vegyiter- mék-vezetékek szerelési mun­káinak áráról az 5/1975. (XI. 26.) NIM—ÁH. rendelkezés in­tézkedik. Szigorúbb ágazati irányítás és ellenőrzés Rendeltet a lakásberuházások előkészítésének szabályairól Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érdekelt tárcák és szervezetek vezetői­vel egyetértésben rendeletet adott ki a lakásberuházások előké­szítésének rendjéről. Ennek figyelembevételével kell kiegészíteni, alkalmazni a beruházások általános rendjé­ről szóló jogszabályokat a ta­nácsi célcsoportos, az egyéb állami és vállalati lakásberu­házások, valamint a telepsze­rű többszintes magánlakás­építkezések előkészítésénél. Az új rendelet a korábbinál körültekintőbb, tervszerűbb lakásberuházása munkákat ír elő és az ellenőrzés szigorítá­sával, kiterjesztésével kedve­zőbb feltételeket teremt a köz­ponti és a lakáságazati célok elérésére, a tervszerűbb mun­kára. Ugyanakkor ez a köz­ponti figyelem a korábbinál több fontos részletre terjed ki. így a megyei tanácsoknak — a népgazdasági terv előirányza­ta és a különböző norimaifcivák, fejlesztési mutátófk alapján — a megyei középtávú lakás­beruházási javaslatban már ki kell emelniük azokat a településeket, ame­lyeknek területén az ötödik ötéves tervben telepszerű többszintes beépítéssel leg­alább ezer lakás megvalósítá­sára kerül sor, és ezt a tervet véleményezéssel ellenőrzésre fel kell terjeszteni az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumhoz és az Országos Tervhivatalhoz. Hasonló ter­vet kell készíteni és felter­jeszteni a kiemelt városi és egyéb településeknek, ahol ezerlakásosnál nagyobb lakó­telepet irányoznak elő. A rendelet intézkedik a la­kásberuházási programok ki­dolgozásáról, véleményezésé­ről, jóváhagyásáról, pénzügyi forrásairól, a telepszerű több­szintes magánlakás-építkezé­sek előkészítéséről is. Többek között előírja, hogy beruházá­si programot kell kidolgozni a tanácsi célcsoportos többszin­tes lakótelepekre, amelyek az új otthonokhoz kapcsolódó építményekkel együtt, komp­lexen valósulnak meg. Minden ezerlakásosnál na­gyobb lakótelep beruházási programját véleményez­tetni kell az ÉVM-mel. A nagyobb arányú városre­konstrukció, vagy szanálás, a magas lakóházak építése, a műemlékvédelmi terület és új építési technológia azonban in­dokolttá teheti, hogy a minisz­térium ragaszkodjon az ezer­lakásosnál kisebbre tervezett lakótelep beruházási program jának véleményezéséhez is. Az új rendeletnek megfele­lően közvetlenebb kapcsolat jön létre a többszintes lakóte­lepet létesítő tanácsok, műsza­ki tervezőintézetek és az irá nyitó hatóságok között. így várhatóan jobban érvényesít­hetik a korszerű lakások épí­tését meghatározó műszaki- gazdasági normatívákat, elke­rülhetik a meggondolatlan túl zásokat, javíthatják a tervsze­rű előkészítés, építés feltété leit. tanácskozása Hét szocialista ország kuta­tóinak részvételével tudomá­nyos tanácskozás kezdődött az Onkológiai Kutató Intézetben, A KGST rákkutatási egyez­mény tudományos tanácsának ez évi ülésén Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Mon­gólia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk kutatói elemzik az elmúlt két évben elért tudo­mányos eredményeket. Egye­bek között előadás hangzik el a rosszindulatú daganatok ku­tatásának helyzetéről, s ehhez korreferátumokat ismertetnek. Gépek, világszínvonalon Tovább javul a kenyér minősége Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek adatai szerint idén tovább javult a kenyér és a péksütemény mi­nősége. Ez jórészt annak kö­szönhető, hogy a Magyar Élel­miszergépipar egész sor új, korszerű géptípust bocsátott a kenyérgyárak; sütödék rendel­kezésére, s a nagy teljesítmé­nyű gépek jó minőségű mun­kát végeznek. A negyedik ötéves terv idő­szakában 25 új, illetve felújí­tott kenyérgyárhoz adtak kor­szerű berendezéseket, közöt­tük nem egy világszínvonalú gyártmányt. Az ipar most újabb típust állított elő, to­vább bővítve a kenyérgyári berendezések választékát. Az új gépeket az ötödik öt­éves tervben sorozatban gyárt­ják, üy módon az ipar tovább javíthatja a kenyér és a pék­sütemény minőségét. 1976-ban végző fiatalok, jelentkezzetek szakmunkástanulónak a Ganz-MÁVAG-ba! A tanulmányi ösztöndíjon felül, szerződéskötés esetén társadalmi ösztöndíjat is fizet a vállalat: havi 500-400-250 forintot Keresünk kovács, öntő, forgácsoló, hegesztő, lakatos, felvonószerelő és villanyszerelő tanulókat. Legjobb szakmunkásaink a világ különböző országaiban dolgozhatnak, saját szervizeinkben. A vidékieknek kollégiumi elhelyezésről, szakmunkás vizsga után pedig szállásról gondoskodunk. Kulturális, szociális létesítményeink országosan ismertek, a sportolási lehetőséget biztosítjuk. Gyertek szakmunkástanulónak a Ganz-MÁVAG-ba! Jelentkezés a Ganz-Mávag Oktatási Osztályán: Budapest VIJI., Kőbányai u. 37. A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) felvételre keres férfi és női munkaerőket, vasipari szakmunkásokat, • kazánfűtőt, dömpervezetőt, betanított és segédmunkásokat. A segédmunkásokból könnyű- és nehézgépkezelői cementipari szakmunkásokat képezünk. Jelentkezés: munkanapokon 7-től 15 óráig, a munkaügyi csoportnál. Felveszünk csak budapesti munkahelyre kőműves, ács-állványozó vasbetonszerelő, lakatos, asztalos, hegesztő szigetelő, fűtő (olaj-, gáz- és vegyes tüzelésű kazánhoz) SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá tehergépkocsi-vezetőket (kezdőket is), PVC-hegesztőket, betanított és segédmunkásokat. jelentkezés: Középületépítő Vállalat 1373 Budapest V.. Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodási csoport. k A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom