Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
1975. DECEMBER 17.. SZERDA-xMUm Jón az új KRESZ Bemutató és vásár Nagykátán Nagyszabású, egy hónapig tartó kiállítást és vásárt nyit meg a nagykátai ÁFÉSZ Szabadság téri bemutatótermében Mi az új a KRESZ-ben címmel. Megrendezésében részt vesz a járási közlekedésbiztonsági tanács, a budapesti AUTOKER, a SZÖVÁRU és a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat. , Tevék Attila, az áruház igazgatója elmondotta, hogy a kiállítás bemutatja mindazon jelszerelési cikloeket, amelyeket az új KRESZ kötelezően előír, a biztonsági övtől a világító berendezésig. De természetesen nemcsak bemutatja ezeket, hanem árusítják ki. Naponta a déli órákban állandó szaktanácsadói ügyeieíet tartanak a helyszínen. Méltán számítanak nagy érdeklődésre a nagykátaiákl Az áruház autóalkatrész osztálya ugyanis a megye határain túl is vonzza gazdag készletével a vásárlókat: ez tükröződik az évi 20 millió forint körüli forgalomban. Ők maguk háromezer gépkocsitulajdonost tartanak számon állandó vásárlóik körében, akiknek a kiállítás alkalmával meghívót is küldenek, részletes programmal és tájékoztatóval. Az áruház alkatrészosztálya nem csupán a szakszerűen összeállított készletének köszönheti népszerűségét, hanem annak is, hogy a részleg vezetője, Koselák István személyesen szakmai felkészültségénél fogva közmegelégedésre hasznos tanácsokkal látja el a vásárlókat. Ez a személyi szolgáltatás ritka még a kereskedelemben. Nyersvas, energia - terven felül Keddre befejezte éves szür- kenyersvas gyártási tervét a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó-gyáregysége. A fokozott szürkenyersvas- gyártással elsődlegesen a hazai öntödék megnövekedett igényeit elégítették ki, s ezzel csökkentették az importot. A gyártási technológia korszerűsítésével tonnánként mintegy 30 kilogrammal kevesebb lett a beolvadáshoz szükséges koksz. Így az idén mintegy tizennégyezer tonna importkokszot tudtak megtakarítani. A nagyolvasztó gyáregység — éves tervét befejezve — december vécéig mintegy 28 ezer tonna nyersvasat ad terven felül. •k Az Oroszlányi Hőerőmű dolgozói a kongresszusi és a fel- szabadulási versenyben többek között arra vállalkoztak, hogy az idén 50 millió kilowattóra áramot adnak tervükön felül. Tekintve, hogy sikerült 1 milliárd 350 millió kilowattórás éves tervüket keddre teljesíteni, az év végéig várhatóan 65 millió kilowattóra áramot termelnek terven felül. Ez 300 ezer jól gépesített háztartás egy havi áramfogyasztását fedezi. Hentesmesterek Tahitótfalun Disznóvágás nagyban Volt idő, nem is olyan régen, hogy öt-hat hentesmester élt, sőt megélt Tahitótfalun. Mármint önálló kisiparos. Most azonban, ha nem is saját iparigazolvánnyal, a sertésvágásban és a húsfeldolgozásban a községben 17 szakember dolgozik. Nem külön- külön műhelyben, hanem egyben, félig-meddig gépesített, szinte már kisebbfajta gyárnak beillő üzemben. Hízók — háztájiból S a nyári kéthetes üzemszünetet leszámítva, hetente egyszer-kétszer hol száz, hol kétszáz sertés vérét ontják — de az utolsó cseppig felfogják — vágóhídjukon. Ennyi disznót bizony a hat mester együttvéve és összesen sem ölt soha Tahitótfalun. Nem is tudtak volna mit kezdeni akkora mennyiségű portékával olyan helyen, ahol minden udvarban akadt egy-két vagy akár több hízó is, csaknem mind házi használatra. A sertéshizlalás hagyománya ma is él a faluban, de most már, mióta az emberek a Szentendrei-sziget négy községében csatlakoztak a Kék Duna Szakszövetkezethez, az ólakban nemcsak télre hizlalnak. Amit eladásra szánnak máskor is. Esztendőnként 1500— 2000 háztáji sertést adnak át a tagok a szakszövetkezet hús- feldolgozó üzemének. Pácból ki — füstről le Legalább 2500 darab pedig kompon kel át a Dunán az alagi állami tangazdaság hizlaldájából. S vásárol máshol is az üzem, nemrég például a Calgavölgye Tsz néhány száz hízóval hozzájárult ahhoz, hogy ez évi 4500 sertés vágását előirányzó tervét túlteljesíthesse. Ügy számítják, szilveszterig leszúrnak 4800 darabot, ezzel azonban mégsem merül ki az üzem teljesítő- képessége. Mióta ugyanis hűtőterét bővítették, akár 6000 sertés húsát is feldolgozhatnák. Erre azonban majd csak két-három esztendő múlva kerül sor. Nyers — illetve ahogy hivatalosan mondják — tőkehúst nem árusít a Kék Duna. Helyben és a szomszédos Kisorosziban, meg Pesten két helyen fenntart viszont — saját Készül a hetedhét falura is elegendő hurka. Ifj. Fekete József felvétele készítményét árusítva — bor- harapó-pecsenyesütőt. Mondani sem kell, hogy a négy boltban nem adhatná el egész termelését. A környék 62 ÁFÉSZ-boltjában meg a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat útján hozza forgalomba, ami a pácból ki, a füstről lekerül, meg a sok kilométer hosszúságú hurka-kolbászt. Az egykori taihitótfalui hen- tesmesferek részben már nyugalomba vonultak, részben búcsút mondva a mesterségnek másfelé helyezkedtek el. Az üzemben dolgozók között akad, aki más, közeli községből jár be, négyen viszont már a Kék Duna Szakszövetkezet neveltjei, itt tanulóskod- tak és szabadultak fel. Az üzem vezetője, Keszler József nemcsak helybeli születésű és lakos, hanem a szó szoros értelmében vérében van a nemes hentesipar. Nemcsak apja, elei negyediziglen mind Tahitótfaluban űzték ugyanezt az ipart. Vagy száz esztendő óta ebből élt a család. Otthon — a böllérek Vajon az üzem dolgozói házuk táján hizlalnak-e és vágnak-e sertést? Némelyik. Hát ilyenkor, disznóölés idején, amelyiket hívják, elmegy-e segédkezni a sertést hizlaló sok ház egyikébe-másikába? Inkább nem. Belefáradnak egész éven át a hurkakészítésbe. Meg aztán ma is dolgozik még Tahitótfaluban vagy nyolc böllér, aki a disznóság- nak savát, borsát megadja és forgatja a kést, kezeli a hurkatöltőt. Persze nem a töltőmasinát, mert az csak az üzemben van. Sz. E. Falugyűlésen szénoll be a tames Községfejlesztési eredmények Alsónémedin A IV. ötéves terv időszakában a községi tanácsok nagyon sokat tettek a községfejlesztési feladatok végrehajtásáért: iskolák, óvodák, lakások épültek, utcákat, járdákat korszerű, sítettek, bővítették a villany- hálózatot, csatornáztak, vízvezetéket fektettek, közös összefogással, a lakosság bevonásával szépítették, korszerűsítették szűkebb hazájukat. Az alsónémedi községi tanács a közelmúltban falugyűléseken ismertette a IV. ötéves terv során elért eredményeket. Az ÁFÉSZ-közgyűléseken három alkalommal, közel 600 ember előtt számolt be Gasparik Pál tanácselnök a végzett munkáról. 1972-ben adták át a község új, 8 tantermes általános iskoláját. Berendezéssel, felszereléssel együtt az építési költség 11 és félmillió forint volt. Az iskolának modern tornaterme is van. Ennek ellenére fel kellett újítani a régi, a Kossuth utcai iskolát. A Kossuth utcai iskolában négy tanterem van és egy tornaszobát is berendeztek. A község területén az ötéves terv időszakában teljesen kiépítették a villanyhálózatot. Csupán egy helyen, a tavaly megnyitott Ady Endre utcában nincs még villany. A Nehézipari Minisztérium is segítette a villanyhálózat építését: sok tanyához a villanyt a minisztérium pénzén vezették be. öt év alatt 4300 méter hosszú hálózatot építettek és a két szerv — a tanács és a minisztérium — másfél millió forintot költött erre a célra. Az idén januárban adták át az egészségházat, amelyben védőnői szolgálati lakás is van. Az építés költsége 400 ezer forint. A Sallai utcát szélesítették, és az Árpád utat is felújították. Pormentes útburkolat van mind a két utcában 800—- 800 méter hosszan. A községtől másfél kilométerre lévő temetőhöz autóbusz-megállóhelyet építettek és a ravatalozóba bevezették a villanyt. A községbeli Közös Üt Szakszövetkezet nagyon sok társadalmi munkával segíti a tanácsot: nemcsak az autóbusz-megálló építésében, a villany szerelésében vett részt, hanem útjavítási munkákat is végzett az elmúlt években. A község fejlődését szolgálta az is, hogy az ÁFÉSZ-vegyes- boltot, valamint takarmány, és tápszerboltot nyitott a községben. ' A takarmánybolt nagyon közkedvelt az állattenyésztők körében, mert a boltvezető szakmai ta- I nácsokkal is segíti a tápszerek népszerűsítését, felhasználását. Most készül a községközpont kialakításának terve. Üjabb utcamegnyitással nagy teret alakítanak ki, ahol a későbbi években ÁBC-áruházat, új óvodát, postát építenek. K. Gy. M. M ost pedig elmondom,hogyan készítettem ki K. L. idegeit, jogosan elhatározott célból, mígnem... de tartsunk sort. Tudniillik ez a K, L. volt a legtenyérbe- mászóbban pacni főnököm, akit valaha is tapasztaltam. Hogy értem ezt? Hát így: nem közülünk emelkedett ki, sőt nem is értett, legalábbis nem igazán értett a munkánkhoz. A tekintélyét azonban valahogyan meg akarta őrizni önmaga előtt is, előttünk is. Ezért önmaga számára nyilvánvalóan azt az elméletet állította össze, hogy ő szervező és irányító, ez a mestersége, ha úgy tetszik*, középmenedzser. Felénk pedig azzal a fogással élt, hogy állandóan hivatkozott arra, amit neki felülről mondtak, vagyis átfogó információkra, amelyekhez mi lám, hozzá nem juthattunk, és amelyeket mi bizony nem is ellenőrizhettünk. Tenyárbemászó volt tehát, mert nem érvelt, nem saját dolgainkból indult ki, hanem felülről hengerelt. És pacni volt, mert mindez valahogyan elkent módon ment, nem nézetek, elgondolások ütközésével, hanem előráncigált hivatkozásokkal. Ja igaz, a legfontosabbat nem mondtam — talán azért, mert így általánosabban megfogalmazva önök is ráismerhetnek egy-egy K. L.-re a környezetükben — szóval a legfontosabb: egy hetilap szerkesztőségében dolgoztunk akkor, tehát mindenféle ügyek és nézetek napirendre kerültek. Mármost az előbbiekből nyilvánvaló, hogy jogosan tűztem ki célul: én ezt a pacákot kikészítem. Hogy hogyan? Ennen fegyverével. A debütálás emlékezetes marad. Egy évfordulós cikkről volt szó, 1848 egyik személyiségéről emlékezett meg valamelyik kollégánk cikke, meglehetősen árnyaltan. K. L.- nek ez nem tetszett. Mindjárt így is szólt: — Azt az irányítást kaptuk, miszerint emlékezzünk meg egy1 jelentős személyiségről és nem azt, hogy most, egy évszázaddal halála után megbíráljuk. Életrajzi adatok és méltatás — így kell ezt átdolgozni. Ekkor szót kértem: — Kossuth — mondottam — azonban így ír róla: „Ostobaság lenne és méltatlan a honfiúi érzelemhez és a megítélő értelemhez, ha valamiféle egyoldalúsággal elkendőzni vélhetnénk azon áramlatokat, melyek egy tőről fakadnak a tiszteletre méltó buzgalommal, mely őt eltölteni meggyőződésem volt. Egy rózsát leírni hűséggel csak virága és tüskéi egyaránt említésével lehet méltó és tanulságra intő.” K. L. elvörösödött. Mit olvasott ő Kos- suthtól? Hát engedett, azt mondotta jó, jó és visszavonult. Legközelebb, ha jól emlékszem Nagy Lajost rángattam elő. Apró ügy volt — valakibe belekötött, merthogy egy mondatban több hogyot használt. Ez persze általában jogos kifogás lehet, itt nem volt az, logikusan megfogalmazott mondatról volt szó. Nos, Nagy Lajos következő mondatát találtam ki: — „Azt, hogy ki került felül a konyhai viadalban, hogy ki maradt ottan alul, ezt csak úgy lehet megállapítani, hogy hőseinket követjük elvezető útjukon a Három Igazság kocsma felé.” — Ezt — fűztem hozzá — a Konyhában benn című novellájában írta. A nem létező novella nem létező mondata megint csak megtette hatását. K. L. összezsugorodott, valami olyat dörmögött, hogy persze nem lehet egyformán megítélni Nagy Lajost, meg lapunk valamely munkatársát, sőt ki is húzta a szóban forgó mondatot, de az erkölcsi vereség lerítt róla. — Te — kapott el irodalmi rovatvezetőnk — hol találtad ezt a novellát, nem emlékszem rá. GOMBO PÁL: ...ZET Idézet @ Az integráció jó példája Zsiguli, Polski — alkatrészekért Veszprémben, a Bakony Művekben kedden ünnepélyesen köszöntötték Gotthard Gábort, a gyár gépkocsivezetőjét, aki 1971 őszétől, főjavítás nélkül, 200 ezer kilométert tett meg Zsiguli gépkocsival. Ebből az alkalomból tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Bakony Művek vezetői, s ismertették a szovjet autóiparral folytatott eddigi kooperáció eredményeit és a következő évek terveit. A tájékoztatón V. F. Vohmin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének helyettes vezetője elmondotta, hogy a Felveszünk csak budapesti építkezéseinkre karbantartó villanyszerelőket Jelentkezés: KÖZÉPULETÉPÍTÖ VÁLLALAT Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdáikodás. magyar vállalatokkal folytatott együttműködés a szocialista országok gazdasági integrációjának jó példája. Sós Gyula, a Bakony Művek vezérigazgatója elmondotta, hogy a szovjet autóiparral i folytatott együttműködés kitűnő perspektívát kínál a veszprémi gyárnak, amely az autóvillamossági cikkek szakosított bázisává vált. A gyár fejlődését fejezi ki az is, hogy abból a 120 ezer Zsiguli gépkocsiból, amely eddig hazánkba érkezett, 30 ezret a Bakony Művek alkatrészeinek ellenében szállított a szovjet partner. Az ötödik ötéves tervidőszakban a Bakony Művek fokozódó termelésével már annyi alkatrészt állít elő, amelyért 35 ezer Zsiguli és 13 ezer Polski 126-os gépkocsit kap hazánk a szovjet és a lengyel partnertől. Karácsonyi képaukció A Bizományi Áruház Vállalat hagyományos karácsonyi, sorrendben 38. művészeti képaukciójára tegnap, illetve ma került, illetve kerül sor. Az árverés kedden este, szokás szerint Aba Novák Vilmos egyik festményével, ezúttal, Felsőbányái tá j-ával indult. Az aukció első napján 171 kép került kalapács alá. — Nincs is — feleltem —, kitaláltam. Es elmondtam neki, mit teszek és miért. Nevetett, tudtam nem árul el. De azért megkérdezte: — És ha K. L. utánanéz? Mondtam, azt nem teszi. Mindig marad egy gyanúja, hogy nem kutatott eléggé alaposan. És főként: senkinek nem meri elárulni, hogy önmaga nem jól tájékozott. Ezek után különböző alkalmakkor hivatkoztam Napóleonra, Einsteinre, Bebelre, Bálint Györgyre, sőt egy sajátszülöttemre, aki valamelyik néger állam nagy áilamférfia- ként mondotta, amit szájába adtam. Meg kell adni, idézeteim gyöngyszemek voltak a maguk nemében. Néhányat ideiktatok: Napoleon: „A stratégia és a taktika közti összefüggés olyan, mint a kapcsolat egy regény és annak fejezetei között. A fejezet még nem regény, de az előbbi nélkül nincs az utóbbi sem.” Bálint György: „Ha nem írom le azt a szót, hogy „én.”, akkor is beszélek. Azt mondom: nincs élményem, nem láttam, nem hallottam, nem éreztem, csak hallottam róla valakitől valamit, olvastam róla valahol valamit.” Ngolobu Poscos (az általam kitalált néger forradalmár): „Afrika tényei azonosak magával Afrikával. Ezeknek a tényeknek megváltoztatása azonos Afrika megváltoztatásával. Ámde ki tudja felhúzni magasra a kávéfa cserjéjét? Ki tudná elefánttá tenni a kígyót? A törzsi valóság csak fokról fokra változhat át valami modernné, és ez a modern sem mondhat ellene annak, amit mi Afrika szellemének nevezünk.” K. L. szemgolyója egyre forgandóbb lett, szavai tétovábbak, szorongás költözött belé. Egyszer, alig kértem szót, idegesen a kávé után nyúlt, s miután nadrágjára öntözte, zsebkendőjét konyakkal nedvesítette be, úgy próbálta letörölni. Egyszóval bent járt a csavarmenetben. Az irodalmi rovatvezető, az áldott jó lélek, már kegyelmet kért számára, de én arra hivatkoztam, hogy a közérdek fölötte áll az egyéni érdeknek és készültem a végső csapásra. Elhatároztam, bármi is kerül napirendre, „eredetiben” németül, vagy angolul, vagy oroszul olvasol« rá egy idézetet. Erre azonban nem került sor. K. L. következő mondanivalója az volt, hogy elbúcsúzott tőlünk, mert a munka más frontjára szólítja a kötelesség. Kiderült, hogy propagandafőnök lesz egy vállalatnál, magasabb fizetéssel. Költői igazságszolgáltatás-e ez, vagy sem, azt nem ítélhetem meg. „Ez az eredmény kétféleképpen jellemezhető, aszerint, hogyan oldjuk meg a téridővalóság egyenletét” — ahogyan Dirac mondhatta volna. Mellesleg: ha az olvasó netán kedvet kapna arra, hogy módszeremet átvegye — óva intem tőle. K. L. kiemelkedően buta volt. butább mint az egyszerű buták, mert besózott egyvágányúság jellemezte őt. Egy egyszerűen buta ember már az első idézetnél azt mondhatta volna: „Helyes, akkor ezt a Kossuth-idézetet tegyük be a cikkbe.” És akkor én ennen dugámba dőltem volna, mert kitalált idézetet bizony kollégám cikkébe nem szúrhatok, legföljebb vele szúrat- hattam ki egy K. L. szemét.
