Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

1975. DECEMBER 17., SZERDA 'kMrlim Elhunyt Mózes Viktor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy de­cember 16-án váratlanul elhunyt Mózes Viktor elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége. Temetése december 22-én, hétfőn, 13.30 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és harcostársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. ■ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága Mózes Viktor 1895. július 8-án a Szatmár megyei Avas­újfaluban született, mezőgaz­dasági munkáscsaládban. 12 éves korától szabótanonc volt, majd Szatmáron szabósegéd. 1914-től Pesten lakott, s tag­ja lett a szabómunkások szak- szervezetének. A következő év­ben behívták katonának, de megszökött, és a világháború végéig bújkált. Részt vett az 1918-as polgári forradalomban, a lánchídi csatában, és tag­ja volt a polgárőrségnek. 1919 áprilft közepén lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, s a Vörös Hadsereg önkéntese. A Tanács- köztársaság leverése után a szociáldemokrata pártban ,a XV. kerületi pártszervezet vég­rehajtó bizottsági tagjaként dolgozott. Itt más kommunis­tákkal együtt az SZDP-n be­lüli kommunista frakció ala­pító tagja lett. 1921-ben letar­tóztatták, de három és fél hó­nap után szabadon engedték. Részt vett az MSZMP meg­alakításában. 1925 szeptembe­re után a Központi Bizottság budapesti titkárságának tag­ja és ideiglenes vezetője lett. Később — utasításra — Bécs- be, majd a Szovjetunióba emigrált, családjával együtt. A Szovjetunióban átigazolták az SZKP-be, s egyéves tanfo­lyamra az úgynevezett nyugati egyetemre küldték, majd kü­lönböző gazdasági területe­ken felelős tisztségeket töltött be. 1954 decemberében tért vissza Magyarországra, s a Vö­rös Október Férfiruhagyár szociális igazgatójaként dolgo­zott. 1957-től csaknem 10 éven át a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjaként, később társadal­mi munkatársként dolgozott. Munkásmozgalmi tevékenysé­gét több magas kormánykitün­tetéssel ismerték el. Ülést tartott az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége Dr. Réczei László alelnök vezetésével kedden ülést tar­tott az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége. A testü­let tagjai megtárgyalták az OBT jövő évi munkájára vo­natkozó irányelveket, majd beszámolókat hallgattak meg az elmúlt hetekben külföldön járt magyar delegációk kül­detéséről, tapasztalatairól. Mód Péter, az OBT alelnöke az indiai Patnában megtartott nemzetközi antifasiszta konfe­rencián részt vett magyar kül­döttség vezetője tájékoztató­jában elmondta, ho"y a decem­ber 4-től 7-ig tartott nemzet­közi tanácskozáson több mint félszáz ország képviselője vett részt Indiában ilyen témakörben ez a konferen­cia volt az első, s jelen­tőségével és méreteivel ki­emelkedett a többi közül. A vendéglátók igen pozitívan ér­tékelték az indiai és a ma­gyar béketanács között meg­levő kapcsolatokat. Ezek erő­sítésére a magyar küldöttség delegációt hívott meg hazánk­ba. Az OBT ügyvezető elnöksé­gének ülésén Sebestyén Nán- dorné főtitkár Vincze József alelnököt a nemzetközi és a magyar békemozgalomban ki­fejtett eredményes munkájá­nak elismeréseként a magyar békemozgalom jelvényével tüntette ki. Fő törekvésük: a tá megoldásának segítése A Magyar Jogász Szövetség küldöttközgyűlése A Magyar Jogász Szövet­ség kedden tartotta IX. küldött- közgyűlését a jogászház dísz­termében. Részt vett a kül­döttközgyűlésen dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, dr. Szí­jártó Károly, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze, dr. Borics Gyula, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának helyet­tes vezetője és dr. Prieszol Ol­ga, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára. X>r. Antalffy György egye­temi tanárnak, a szövetség el­nökének megnyitója után az elnökség beszámolóját dr. Jó­kai Loránd főtitkár terjesz­tette elő a szövetségnek a megelőző, 1971. decemberé­ben tartott közgyűlése óta végzett tevékenységéről. A Magyar Jogász Szövetségnek, mint a jogászság társadalmi­politikai és szakmai szerveze­tének fő törekvése az egész jogászságot érintő társadalmi feladatok megoldásának elő­segítése — mondotta egye­bek között. A küldöttközgyűlésen fel­szólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is. El­mondotta: miként társadal­munk az élet különféle terüle­tein eredményesen munkálko­dott az elmúlt időszakban a X. pártkongresszus határoza­tainak megvalósításán, és si­keresen dolgozik a XI. kong­resszuson kijelölt célok való­ra váltásán, ugyanez állapít­ható meg az államéletről, a jogi területeken folyó munká­ról is. A -párt XI. kongreSZ- szusa nagyra értékelte a jog segítő, szervező, védelmező te­vékenységét a szocialista épí­tőmunkában. A miniszter szólt a jogalkotással, a demokratiz­mus fejlesztésével, a jogal­kalmazással, a jogászok kép­zésével, továbbképzésével, foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekről is. Elmondotta, hogy a csaknem egy évvel ezelőtt ötven nagyvállalatnál és egy szövetkezetnél beveze­tett szakszervezeti jogsegély- szolgálat kedvező tapasztala­tokkal járt, ami alapul szol­gálhat az intézmény kiterjesz­téséhez. A társadalmi bírósá­gok 'jelentőségéről szólva utalt arra, hogy az Elnöki Tanács éppen a közelmúltban újból szabályozta ezek működését. A törvényalkotás demokratiz­musával foglalkozva hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy egyes nagyobb jelentőségű törvényjavaslatokat előzetesen társadalmi vitára bocsátanak. A küldöttközgyűlésen a fő­titkár kitüntetéseket nyújtott át a szövetségben kifejtett eredményes munka elismeré­séül. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács dr. Nagy Korszerűsítik az árammérőgyártást Devizahitelt kapott a Ganz Műszer Művek A Ganz Műszer Művek ve­zetői kedden forint- és deviza­hitel-szerződést kötöttek a Ma­gyar Nemzeti Barik s a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank képviselőivel. A hitelekből el­sősorban olyan termékek gyár­tását fejlesztik, amelyekből je­lentős a tőkés kivitel, s a be­ruházások gyorsan megtérül­nek. A Ganz Műszer Művek a következő két évben mintegy 225 millió forintos beruházás­sal fejleszti a különböző típusú fogyasztásmérők és más villa­mos műszerek gyártását. A fejlesztést jórészt hitelből va­lósítják meg, az MNB-től 205 millió forintnyi, 8 éven belül, a Külkereskedelmi Banktól pe­dig 2 millió dolláros, 2 éven belül visszafizetendő devizahi­telt kapnak. A gyár külön­böző, nagy teljesítményű gép­sorokat vásárol, többek között francia, svéd, NSZK-beli és svájci finommechanikai cégek­től. A fejlesztési programot vár­hatóan 1978-ra fejezik be. Ter­veik szerint az ez évi 4 millió dollár értékű tőkés exportot több mint 50 százalékkal bő­vítik 1978-ra. A gyár termékeit jelenleg elsősorban a fejlődő országok vásárolják, a fejlesz­tés lehetővé teszi, hogy na­gyobb exporttételeket szállít­sanak a fejlett tőkésállamok­nak is. A Ganz Műszer Művek vezetői arra számítanak, hogy ezzel a jelentős tőkésexport­növekedéssel a következő öt­éves tervidőszakban megtérül a beruházás. Lászlót, az elnökség tagját, a gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorát. Hár­man kapták meg a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, egy személy pedig az igazságügy kiváló dolgozója kitüntető jelvényt. A közgyűlés végül megvá­lasztotta a szövetség központi szerveit. Elnökké dr. Antalffy Györgyöt, főtitkárrá dr. Jókai Lorándot választották. A szö­vetség választmányának tagja lett — többek között — dr. Csalótzky György, a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának titkára és dr. Fiedler Ernő, a Pestvidéki Járásbíró­ság elnöke, a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szerve­zetének elnöke. Jubileumi esztendőre készülnek az ÁFÉSZ-ek Javítják az bővítik a szolgáltatásokat Beszélgetés Tuza Sándorné dr.-ral, a MÉSZÖV elnökével A megyei fogyasztási szövetkezetek több mint 200 ezer főnyi tagsága kép­viseletében az idei eredmé­nyeket s a jövő terveit vi­tatja meg ma Budapesten 32 ÁFÉSZ, 26 takarékszö­vetkezet és 61 lakásszövet­kezet 177 küldötte. — A megye kereskedel­mi forgalmában, a vendég­látásban, a felvásárlásban, a szolgáltatásokban és az otthonteremtésben jelentős szerepet vállaló fogyasztási szövetkezetek életében mozgalmas időszak követ­kezik. Magyarázná el olva­sóinknak ennek okát — kértük a MÉSZÖV kül­döttgyűlése előtt Tuza Sán­dorné dr.-tól, a szövetség elnökétől. — Jelentős időszak ez azért — mondotta a szövetség el­nöke —, mert olyan tervcik­lust zárunk most, amelyre tör­ténetük során először készül­tek fel középtávú tervek alap­ján szövetkezeteink. E tervek megvalósításával nagyszerű eredményeket értek el. Hang­súlyozza küldöttgyűlésünk fe­lelősségét az a tény, hogy újabb ötéves tervidőszak nyi­tányához érkeztünk s egyben a következő esztendő legfonto­sabb feladatainak meghatáro­zása van soron. Ez az év ala­pozza meg a következő eszten­dőket. Mindezen félül az, hogy 1976-ban ünnepeljük a fo­gyasztási szövetkezetek meg­alakulásának 30. évforduló­ját. Erre emlékezünk majd a következő nemzetközi szövet­kezeti napon. Addig azonban nagy munka vár minden szö­vetkezeti vezetőre és dolgozó­ra. — Kérjük, mondjon bő­vebbet erről! — A jövő esztendő köze­péig végleges formába öntjük, „törvényerőre” emeljük a már mindenütt körvonalazott, elő­készített V. ötéves tervünket. A szövetkezeti szakemberek ezt megelőzően alaposan át­tanulmányozzák és megtanul­ják az új szabályozórendszer előírásait, hiszen ezek isme­rete és alkalmazása nélkül nem lehet megalapozott a terv sem. Ezek a gazdálkodás főbb kérdései. Mozgalmi szempontból a szövetkezetek egyik célja, Munhnslakás-építkezések — újabb településeken Húszmilliós kölcsön nagy családosoknak a megyében A Minisztertanács december 4-i ülésének napirendjén a többi között a lakásépítkezési program pénzügyi feltételei­nek módosítása is szerepelt. A határozat alapján a fizikai dolgozók a követ­kező tervidőszakban na­gyobb támogatással vásá­rolhatnak lakást. A munkáscsaládok lakáshoz juttatása az elmúlt időszakban is kiemelt fontosságú feladat volt, s annak tekintették Pest megyében is. A IV. ötéves terv során a megyében Érd, Gödöl­lő, Dunakeszi, Nagykőrös, Százhalombatta, Vác és rész­ben Szigetszentmiklós mun- káslakás-építésre kijelölt terü­let lett. A telepszerű építkezéseknél, az állami vállalatok munká­sainak lakásvásárlásához az OTP kedvező feltételű hitellel nyújtott segítséget, ha a válla­lat a lakásépítési alapjából kamatmentes, kölcsöntámoga- tást adott. (Ez a hozzájárulás, a szociálpolitikai kedvez­ménnyel és az állami támoga­tással csökkentett eladási ár­nak legalább a 20 százaléka.) A Pest megyei OTP 1975 el­ső kilenc hónapjában állami vállalatok munkásai részére 42 lakást értékesített, s ehhez ősz. szesen 6,1 millió forint köl­csönt adott. A munkáslakás­építésre kijelölt területeken az év végéig Dunakeszin 172, Gödöllőn 72, Vácott 61, összesen 305 lakás készül el. A Pest megyei OTP az álla­mi vállalatoknál dolgozó mun­kások családiház-építéséhez is támogatást nyújt, 1975. szep­tember 30-ig a megye egész területén, összesen 2049 mun­kás részére 18,5 millió forint OTP-kölcsönt engedélyeztek. Közöttük 310 építtető 17,4 millió forint munkáltatói köl­csönben is részesült. A segít­ség alapján, az év első kilenc hónapjában 625 munkás készí­tette el családi házát. Három; vagy annál több gye­rekes, nagy családosoknak kilenc hónap alatt 213 esetben, összesen 19,9 millió forint kölcsönt adott a megyei OTP. Ebből ez ideig 85 családi ház épült fel. 1976. január 1-től újabb te­lepüléseket jelölnek ki mun- káslakás-építésre. Ilyen lesz i Halásztelek, Szigethalom és I Szigetszentmiklóson, ahol ez 1 ideig csak a Bestvidéki Gép­gyár dolgozói részére építkez­tek, most megszűnik ez a kö­töttség. L. T. hogy jobban igazodjanak a la­kosság összetételéhez: növel­jék munkás tagjaik számát, alakítsanak üzemi tagozatokat, fordítsanak fokozottabb gon­dot ellátásukra, érdekeik szolgálatára. Terveink szerint újabb ifjúsági szövetkezetek is alakulnak a megyében, -ame­lyek az életre, a gyakorlati munkára nevelik a gyermeke­ket, s egyben újabb híveket szereznek a szövetkezeti gon­dolatnak. Másik — és szép célunk — az ifjúsági klubok szervezése a községekben és méginkább a lakásszövetkezetekben. Azt tapasztaljuk, hogy különösen az új lakótelepeken — legye­nek azok szövetkezetiek vagy államiak — elszigetelődnek egymástól az emberek, nem keresik egymás társaságát, s nem lelik örömüket a közös­ségben. A lakóhelyi kollektív szellem, a szocialista együtt­élés normáinak ösztönzése, kialakítása tehát a célunk. Az országban már akad arra szá­mos példa, hogyan segítenek egymáson a lakók: házi könyvtárban, klubszobában barátkoznak, gyermekeiknek szellemi vetélkedőket, játékdél- utänokat. sportversenyeket szerveznek. Gazdagabban, szebben élnek azok, akik így tesznek, akik nem úgy gon­dolkodnak: „az én házam az én váram”. — Hogyan értékeli a szövetkezeti kereskedelem idei évét, mit tesznek az ellátás javításáért? — Nagyon reálisan vizsgál­tuk az ellátás alakulását, s úgy ítéljük meg, hogy az alap­vető élelmiszercikkekből a színvonal közepesnél nem Ivóit jobb. A vegyes iparcikkek vá­lasztéka sem érte el a kírmnt mértéket, gyengébb az orszá­gos átlagnál. Ebből követke­zik: még többet kell tenni azért, hogy a nagykereskedel­mi vállalatok rendszeresebbé tegyék szállításaikat, javuljon a szerződéses fegyelem. Az. ÁFÉSZ-ek még inkább töre­kedjenek az igények felméré­sére, alakítására, a helyi áru­alapok bővítésére. A vegyes- iparcikk-ellátás színvonalát emeli az üzletek szakosításá­nak folyamata. Ma már a szö­vetkezetek egyharmada ilyen üzletpolitikát folytat, vagy megteremtette ennek feltéte­leit. Kedvező az is, hogy az idén csökkent az iparcikkek közületi forgalma s ez jóté- j konyán hat a lakosság igé­nyeinek kielégítésére. A vá­lasztékbővítés természetesen továbbra is fontos, és jó len­ne, ha nem kellene többé hiánycikknek mondanunk pél­dául a vízvezeték- és fürdő­szoba-berendezéseket, szerelé­si anyagokat. Az országos átlagnál na­gyobb ütemben javult Pest megyében a zöldség-gyümölcs ellátás, korszerűsödött a szö­vetkezetek felvásárló telepei egy részének technikai felsze­reltsége, számos zöldségter­mesztő és egyéb kisáruterme- lő szakcsoport működik hat­hatós támogatásukkal. Jobb szervezéssel, a szállítási kapa­citás bővítésével tovább tu­dunk lépni. A háztáji és egyéb kisegítő gazdaságokkal egyre több községben kötnek több évre szóló szerződéseket, s ez növeli a termelői kedvet, a termelés és az értékesítés biz­tonságát. A helyi árualapok bővítése nemcsak a kereske­delmi forgalom növelése szempontjából fontos, hiszen ebből lehet több friss árut juttatni a munkáslakta telepü­lések boltjaiba és exportra is. — Nagyok az ellentétek a vendéglátásban: gyara­podik a korszerű, szép vendéglők száma, de sok még a gondozatlan, olykor düledező, kultúrálatlan vendéglő is. — A vendéglátó-hálózat je­lentős része régi, leromlott ál­lapotú épületekben van. A jö­vő esztendőben ezért nem annyira újabb üzletek építé­sére, mint inkább a régiek korszerűsítésére, csinosítására törekszünk. Azt szeretnénk, ha az öreg vendéglőkben is fris­sen meszelt falak, tisztaság, hangulatos világítás, ízletes étel és udvarias felszolgálás várná a vendégeket. Különö­sen gyors változásokra törek­szünk az idegenforgalom szempontjából előtérben álló tájakon; így például Surány- ra, Kisoroszira és Vácrátótra gondolok most. A Dunaka­nyarban, Szentendre környé­kén nyáron az alapvető élel­miszerellátás sem megfelelő, ezért mozgóboltok beállítását is tervezzük a jövő szezon­ban. — A szolgáltatások fej­lesztésében várhatunk-e újdonságot? — Különösen a kisközségek lakói örülhetnek majd annak a kezdeményezésnek, amely szerint Vácott, Gödöllőn és Cegléden a szövetkezeti áru­házak szomszédságában vevő­szolgálati információs közpon­tokat kívánnak nyitni az ÁFÉSZ-ek. Áruházaik készle­téről katalógust készítenek, amelyből a vevők bárhol — akár otthon a családi tűzhely mellett kiválaszthatják, mi az, amit vásárolni szeretnének. Elküldik a szelvényt a vevő- szolgálati központnak, amely elintézi, hogy a kért cikkeket házhoz szállítsák az ÁFÉSZ gépkocsiján ingyenesen. Per­sze főként nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket és lakberendezési tárgyakat ér­demes így ajánlani, sőt a szál­lítással egy időben kereske­delmi szolgáltatásként az üzembe állításról, a beszere­lésről is gondoskodni. Ugyancsak tervezik, hogy ezekben a kereskedelmi köz­pontokban új kölcsönző bolto­kat is berendeznek. — 1976-ban nyílik-e a megyében nagyobb áru­ház? — Ebből a szempontból is kiemelkedő esztendő lesz a következő: hat-nyolc nagy áruház nyitja meg kapuit, s csaknem ugyanennyi építését készítik elő. A jelentősebb fejlesztések közé sorolnám még, hogy befejezik a szövet­kezetek TÜZÉP-telepeinek ra­kodás-gépesítési programját. Üj korszerű felvásáriótélep épül Zsámbékon, ahol na­gyon fellendült a fólia alatti primőrök termesztése. A me­zőgazdasági termelést segítő, hobby jellegű üzletközponto­kat alakítanak ki Taksonyban, illetve készítenek elő Vácott. — Végül kérjük, foglalja össze, hogy mi jellemzi a lakás- és a takarékszövet­kezetek közeli jövőjét? — Az idén 300 lakás készült el a lakásépítő szövetkezetek beruházásában, szervezésében. Négy esztendő óta ez a leg­több. Jövőre 216 laliás átadása reális, s újabb 300 előkészíté­se kezdődik meg. Négy-öt új építőszövetkezet alakult, fő­ként ott, ahol tanácsi célcso­portos lakásépítés indul. Vala­mint az olyan iparosodó tele­püléseken, mint amilyen Du­nakeszi, Nagykőrös és Buda­örs. 200 lakással gyarapodnak a lakásfenntartó szövetkeze­tek. Ezeknél az a legfonto­sabb, hogy növekedjék az egy szövetkezetre jutó lakások száma, mert ütőképes gond­noki és karbantartó szerve­zetet csak az 500 körüli la­kással rendelkező szövetkeze­tek tudnák kialakítani. Az átlagos szövetkezeti lakásszám ma még mindössze 60—80 kö­zött van. A takarékszövetkezetek to­vábbra is elsősorban a kisebb településeket vonják működé­si körükbe, kirendeltségeket, betétgyűjtő pénztárakat nyit­nak, hogy helyben álljanak a tagság rendelkezésére. Való­ban ezzel sok ezren takarít­hatnak meg pénzt, időt és fá­radságot. A tervek szerint újabb 18 kisebb községben, nyújtanak majd szolgáltatáso­kat, hozzájárulva ezzel a fa­lusi otthonok, háztartások korszerűsítéséhez, a kisáruter- melés fellendítéséhez. Köszönjük a beszélgetést, jó munkát kívánunk a küldött- gyűlésnek! Kovács György Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom