Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

2 1915 DECEMBER 17., STBUDA JKUSZ A harmincadik mérleg TEGNAP fejezte be mun­káját az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka. A világszervezet­nek ez a fóruma a nemzet­közi élet fontos eseményévé vált, megmutatta, hogy a fe­szültség enyhülése, a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodása ma fő tenden­cia a különböző társadalmi rendszerű államok kapcso­lataiban. AZ ÜLÉSSZAK ismét bebi­zonyította, hogy a nemzetközi helyzetre milyen áldásos ha­tást gyakorol az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvajósítása, a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok és minden haladó erő szívós erőfeszítése a politikai hely­zet alapvető megjavítására. Az ENSZ fórumán nagyra értékelték az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet eredményeit. Meg­mutatkozott a népeknek az a törekvése, hogy a politikai enyhülést kiegészítse a ka­tonai enyhülés. ­A SZOVJET JAVASLATO­KAT — amelyekre több mint száz ország képviselői ad­ták szavazatukat — úgy fo­gadták, mint újabb konkrét bizonyítékát annak, hogy a Szovjetunió teljes eltökéltség­gel, minden módon elősegíti az enyhülést, folytatja lan­kadatlan harcát a fegyverke­zési hajsza ellen. A KÖZGYŰLÉS az enyhü­lés ellenfeleinek, köztük a maoistáknak minden szem­beszegülése ellenére, újabb lé­pést tett a Szovjetunió ál­tal javasolt leszerelési világ- konferencia gyakorlati elő­készítésének irányába, ami­kor elhatározta, hogy ezt a kérdést a soron levő, 31. ülés­szak napirendjére tűzi. Más határozatokban is támogat­ták az olyan fontos szovjet kezdeményezéseket, mint an­nak a konvenciónak a meg­kötését, amely megtiltja, hogy háborús, vagy bármilyen más ellenséges célból hatást gya­koroljanak a természeti kör­nyezetre; tiltsanak el minden vegyi fegyverfajta kidolgo­zását, gyártását és felhalmo­zását, vonják ki az ilyen fegyvereket minden állam fegyvertárából stb. NAGY POLITIKAI VISSZ­HANGOT keltett az ülés­szaknak az a határozata, amely a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés formá­jaként ítéli el a cionizmust. A dekolonizációról folyta­tott vitában nemcsak a faj­gyűlölőket ítélték el, hanem NATO-beli támogatóikat is, akik fegyveres intervenciót provokáltak az Angolai Népi Köztársaság ellen. Sok ország küldöttei határozott támoga­tásukról biztosították az MPLA-vezette angolai haza­fias erőket. A közgyűlés elítélte a chi­lei fasiszta junta véres gaz­tetteit is. HELYTELEN VOLNA azon­ban úgy vélni, hogy a hala­dás ellenségei megsemmisítő vereséget szenvedtek. A reak­ció táborában továbbra is megmutatkozik Peking ak­tivitása. Peking politikája nemzetközi konfliktusok és háborúk felé taszítja a pépe­ket. Nem kis veszélyt jelent az ENSZ alapokmányának fe­lülvizsgálását célzó követe­lés, amely a népek kollek­tív békeakarata ellen irá­nyul. Egészében azonban a 30. ülésszak olyan pozitív ha­tározatokat fogadott el, ame­lyek demonstrálták, hogy a tagállamok döntő többsége elő akaria segíteni a nem­zetközi béke és biztonság fenntartását. Kebt-Timor a BT előtt A Biztonsági Tanács Portu­gália kérésére hétfőn hozzálá­tott a Kelet-Timor volt portu­gál gyarmaton kialakult hely­zet megvitatásához. A portugál kormány a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében katonai beavatkozással vádol­ja Indonéziát, s ezt az akciót „agrp^sziós cselekedetnek” mi­nősíti. Minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére A mai világhelyzet meghatározó vonása az ejpropságcn alapuló békés és baráti kapcsolatok fejűdbe Közlemény a hét szocialista ország külügyminisztereinek moszkvai találkozójáról BECS A NATO-iamok módosító indítványa a közép-európai fegyveres erők éj f-g, ve zet kölcsönös csökkentésélői folyó tárgyaláson Kedden délelőtt Moszkvá­ban újabb több órás eszme­cserét tartottak a hét euró­pai szocialista ország kül­ügyminiszterei. A találkozó, amelyen hazánkat Púja Fri­gyes képviselte, hétfőn dél­után kezdődött a szovjet fő­városban, a külügyminiszté­rium Tolsztoj utcai vendég­házának márványtermében. A résztvevők a kétnapos meg­beszélés folyamán az idő­szerű európai és más nem­zetközi kérdések széles körét vitatták meg. A képviselt szocialista országok egyezte­tett véleményét a megvitatott kérdésekről a kedden este nyilvánosságra kerülő hivata­los közlemény tartalmazza, mely szerint a külügyminisz­terek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy minden bo-' nyolultsága és ellentmondá­sossága ellenére a mai vi­lághelyzet meghatározó voná­sává vált az államok közötti egyenjogúságon alapuló bé­kés és baráti kapcsolatok fej­lődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítése, a feszültség enyhülése folya­matának megszilárdulása. Ez jelentős mértékben a szocia­lista országok lendületes és következetes politikájának az eredménye, amely egyre szé­lesebb visszhangra és tá­mogatásra talál a világ vala­mennyi haladó és békeszerető erejénél. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve aláhúzták a további előre­haladás szükségességét. Ez megköveteli, hogy az össz­európai értekezleten részt vett valamennyi állam teljes mértékben valóra váltsa egy­más közötti kapcsolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rög­zített elveket és megállapo­dásokat. Az utóbbi idők eseményei­nek fényében megvitatták a továbbra is veszélyes közel- keleti helyzetet. Aláhúzták a genfi közel-keleti békeérte­kezlet felújításának fontos­ságát, azzial, hogy azon kez­dettől fogva és egyenlő jo­gokkal részt kell vennie va­lamennyi közvetlenül érde­kelt félnek, ideértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél ak­tívabb szerepet kell betölte­niük a konfliktus mielőbbi rendezésében. Az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere so­rán a figyelmet a szocia­lista országoknak a fegyver­kezési hajsza . megszüntetését és leszerelését célzó javas­latai megvalósítására össz­pontosították, különösen a nukleáris fegyverekkel és más tömegpusztító eszközökkel kapcsolatos javaslatokra, ame­lyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. Véleménycserét folytattak továbbá a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentéséről Bácsben folyó tár­gyalások helyzetéről, és újó­lag megerősítették eltökélt­ségüket, hogy fáradhatatla­nul további erőfeszítéseket tesznek a tárgyalások tény­leges haladásáért. Meggyő­ződésüket feiezték ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegyveres erők és fegyver­zetek hatékony és lényeges csökkentéséhez kell vezet­niük. annak az elvnek a tisz­teletben tartása alaoján. hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen kárt. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítása. a nemzetközi együttműködés ki- szélesítése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igaz­ságos és a kölcsönös elő­nyökön alapuló, valamennyi ország fejlődését és társa­dalmi haladását elősegítő fej­lesztésének, a népeknek a neokolonialista és imperia­lista erők elleni küzdelme támogatásának céljából a miniszterek véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet né­hány más vonatkozásáról is. Ennek során ismét megerő- síették, hogy a szocialista országok szilárdan támogat­ják az Angolai Népi Köz­társaságot. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz­társaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek tanácsko­zása a barátság és az elv- társiasság légkörében folyt le. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság novemberi ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően, Berlinben megkezdte munkáját a szerkesztői csoport, amely­nek feladata a konferencia do­kumentumtervezetének további előkészítése. A szerkesztőcsoport ülésén részt vesznek: a Belga Kom­munista Párt, a Bolgár Kom­munista Párt, a Dán Kommu­nista Párt, a Német Kommu­nista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Finn Kommu­nista Párt, a Francia Kommu­nista Párt, a Görög Kommu­nista Párt, az Olasz Kommu­nista Párt, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége, a Luxem­cialista Párt és a Demokra­tikus Néppárt a napokban fel­szólította a fegyveres erőket, hogy a katonák térjenek visz- sza a laktanyákba, és a politi­kát „bízzák a politikusokra”. Az AP amerikai hírügynök­ség szerint ennek az állás­Kedden a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciatermé­ben újabb plenáris ülést tar­tottak a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről tárgyaló küldöttségek. A NATO-orszá- gok kérésére összehívott és vi­szonylag rövid ideig tartott ülésen — mint azt a nyugati I burgi Kommunista Párt, az Osztrák Kommunista Párt, a I Lengyel Egyesüjt Munkáspárt, I a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Párt — kom­munisták, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt, a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Nyugat-Berlini Szocia­lista Egységpárt és a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja képviselői. HÉTFŐN MINTEGY 5000 bányász sztrájkolt a spanyol- országi Aszturiában, a langreói szénmedencében. Több sze­mélyt letartóztattak. pontnak a katonatisztek köré­ben is több támogatója van. A forradalmi tanács — a je­lek szerint — elvetette azokat a törekvéseket, amelyek arra irányultak, hogy felszámolják az MFA-t és átadják a hatal­mat a polgári pártoknak. államok szóvivője bejelentette — a NATO-államok modor tást nyújtottak be korábbr előterjesztett indítványukhoz. A sorrendben 89. plenári: ülésen C. M. Rose nagyköve! a brit küldöttség vezetője el­nökölt és egyetlen felszólaló;- hangzott el: Stanley R. Reso. nagykövet, az Egyesült Álla­mok delegációjának vezetője terjesztette elő a NATO-álla­mok módosító javaslatát Minthogy a haderőcsökkentés' tanácskozásokat zárt ajtó” mögött rendezik, a módosító indítvány részleteiben hivata­losan nem tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A nyugati országok szóvivője csak annyit közölt, hogy a mó­dosítás többek között a Közép- Európában tárolt harcászati atomrobbanófej eket is be kí­vánja vonni a tervezett fegy­verzetcsökkentésbe. Bécsi sajtókörökben ismert­té vált — mint arról az Arbei­ter Zeitung is beszámolt —. hogy a NATO1 módosító indít­ványa is a nyugati országo'. egyoldalú előnyökre irányúm törekvését tükrözi. A bácsi la-' szerint a NATO ezúttal is az! kívánja, hogy a Szovjetunió több katonát vonjon vissza a közép-európai térségből, min* az Egyesült Államok. A NATO változatlanul az általa megha­tározott „egyenlő szint” eléré­sére törekszik, ami megbonta­ná a térségben kialakult erő­viszonyokat. Az Arbeiter Zei­tung rámutat, hogy az ameri­kaiak által a Közép-Európá- ban tárolt harcászati atomrob­banófejek — katonai értelem­ben — részben már elavultnak tekinthetők, és hogy tárolásuk felülvizsgálatát már az ameri­kai kongresszus is sürgette. A sajtótájékoztatón egyéb­ként bejelentették, hogy a leg­közelebbi plenáris ülést de­cember 18-án tartják meg. KEDDEN HIVATALOS lá­togatásra Moszkvába érkezett Ramon Escovar Salom vene­zuelai külügyminiszter. A SZOVJETUNIÓBAN ked­den a kozmikus térség további kutatása céljából Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz —786 mesterséges holdat. Berlin Folytatódott a dokumentumtervezet előkészítése PORTUGÁLIA Megbeszélések kezdődnek a hadsereg és a pártok között Í A portugál legfelsőbb forradalmi tanács hétfői rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozat szerint létrehoztak egy öttagú bi­zottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy a politikai pártok képviselőivel megbeszéléseket folytasson a hadsereg és a pár­tok yiszObxá.ról. A tárgyalások ma kezdődnek. Mint már közöltük, a Szó­A köpeny és a tőr demokráciája Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozták a felderítő szervek tevékeny­ségét kivizsgáló szenátusi különbi­zottság jelentését. Tartalma megbot­ránkoztatja az amerikaiakat és fel­háborítja a külföldieket: az amerikai CIA előkészített és részt vett olyan összeesküvésekben, amelyeknek cél­ja külföldi politikusok meggyilkolá­sa volt. Az amerikai közvélemény előtt hivatalos igazolást nyert az, hogy a gyilkosság, amelyet eddig a belföldi politika eszközeként ismert, már rég az Egyesült Államok kül­politikájának eszközévé vált. Miért kerülhetett sor erre az egész világ előtt történt beismerésre? Való­ban halálos bűnök beismeréséről van szó, amelyeknek örökös titkosságát á „top secret” pecsét garantálta. Előbb utóbb hallani fogunk az igazi okairól. De bármik legyenek is, a kongresszusnak ez az akciója teljes mértékben megérdemli az elismerést. A jelentés szerzői megindokolják, miért hozta nyilvánosságra a sze­nátusi bizottság a titkos kételyeket, amelyek alaposan megtépázták az ál­lam és intézményei tekintélyét. A bizottság, saját szavai szerint, abból indult ki, hogy az „Egyesült Álla­mok közvéleményének joga van tud­ni, mivel foglalkoznak kormányszer­vei”. Tehát azt javasolják nekünk, hogy a történelem eme legnagyobb arányú és legszégyenteljesebb és a politikai mechanizmus határait súroló önle­leplezésének okait a Szabadság-szo­bor palástjának redőiben keressük: „A gyilkosságok vádjára vonatkozó igazságot a közvélemény tudomására kell hozni, mivel a demokrácia a vá­lasztók teljes tájékozottságán alap­szik”. VäjOil V0lt3k-B ellenzői az Egyesült Ál­lamokban annak, hogy nyilvánosság­ra hozzák ezeket a leleplezéseket? Igen, voltak és vannak is. Szerintük az Egyesült Államok nehéz helyzet­be kerül. Azok a szenátorok, akik felnyitották a szennyes, véres fehér­neművel megrakott kosarat és köz­szemlére tették tartalmát, nagyon is meggyőző módon érveltek ellenfeleik előtt: „A bizottság véleménye sze­rint, bár ez átmenetileg megtépáz­hatja hazánk jó hírét, más országok népei józan megfontolás után na­gyobb tisztelettel viseltetnek majd az Egyesült Államok iránt, ha bebizo­nyítjuk, hogy megőriztük a demok­ratikus eszményekbe vetett hitünket, s nem ítélnek el bennüket azokért a hibákért, amelyeket mi magunk tá­runk fel előttük”. A jelentés szerzőinek a nyilvános­ságra hozatal okairól szóló verziója az első pillantásra eléggé meggyőző. De még meggyőzőbb lenne, ha a je­lentés olvasása során nem merülné­nek fel különböző gondolatok az em­berben. Az első gondolat. A jelentés nem tar­talmaz semmi olyasmit, amiről az emberek az USA-ban és külföldön már ne tudtak és ne hallottak volna. Egyesek többet, mások kevesebbet, de tudtak és hallottak róla. Azt, hogy köpeny alatt tőrt viselő ame­rikai lovagok középkori árnyakként az elnöki paloták falmélyedéseiben és alkóvjaiban rejtőzködnek, már rég tudjuk. Nehéz volna találni olyan országot és újságot, amely ne közöl­né az igazságot a CIA bűncselekmé­nyeiről. A „csendes amerikaiakról”, akik méregfiolával a kezükben lopa­kodnak azon szállodák vastag sző­nyegein, amelyekben vérbeli herce­gek és kormányfők szállnak meg rendszeresen, a világ már tudomást szerzett a saját lapjaikból és az ame­rikai újságokból. Időnként egy-egy CIA-ügynök kiadja emlékiratait. Ügy hogy az amerikai állami szer­vek külföldi bűncselekményeinek leleplezését nem a szenátusi bizott­ság kezdte el. Mi a legfontosabb kü­lönbség az újságcikkek és a jelentés között? Az, hogy ami azelőtt szen­zációs leleplezésnek számított, ma szenzációs hivatalos beismeréssé vált. A második gondolat, a bizottság tudja (tehát meg is bocsátja?), hogy a po­litikai gyilkosságok és a gyilkossági célú összeesküvések összefüggésben voltak „a kommunizmus ellen foly­tatott globális hidegháborúval”, és igazolást nyertek az „amerikai ér­dekeknek” a világ különböző körze­teiben való „védelméről” szóló nézet­tel. Olyan körülmények között — adják most tudtunkra — figyelmen kívül lehetett hagyni a nemzetközi etikai és erkölcsi normákat, ha az USA érdekei megkövetelték, hogy megöljék vagy megmérgezzék az államfőt valahol a „földteke hátsó udvaraiban”. Ezt a kifejezést a je­lentés szerzői használták. Ám a gyil­kosság még attól nem szűnik meg gyilkosságnak lenni, ha távcsöves puskával követték el a hátsó udvar­ban, nem pedig szállodában piszka­vassal. „A gyilkosság nem fér össze az amerikai elvekkel” — állítják a bi­zottság tagjai. De nyomban elszól­ják magukat: „Hacsak nem háború­ról van szó”. Áz USA-ban még min­dig érződik a vietnami tűzvész füst­je. Az ablakokat már rég kinyitot­ták, de az ország még mindig nem szellőzött át. Tellát gyilkolni mégis lehet? A válasz erre megtalálható a jelentésben: „A bizottság véleménye szerint az Egye­sült Államok nemzetközi érdekei to­vábbra is megkövetelik, hogy a világ országai számára biztosítva legyen az önrendelkezési jog gyakorlása és a kommunista uralommal szembeni el­lenállás”. Magvas mondat, de ha ala­posan megrostáljuk, a szitában csu­pán egy szó marad: a gyilkosság, „ölni vagy nem ölni?” — az amerikai Hamlet nem szegény Jorrick kopo­nyáját tartja a ..kezében, hanem a földgömböt. A válasz megtalálható az Egyesült Államok kétszáz éves történelmében. A mexikói, koreai, vietnami szennyes háború, a gettó­lázadás, diákok kivégzése, Martin Luther King, a Kennedy fivérek meggyilkolása. Kongóban: Patrice Lumumba, Chilében René Schneider és Salvador Állende. S ez a lista alighanem végtelén. A harmadik gondolat, a jogot a gyil­kosságra a „demokrácia védelmének” szükségessége adja. Ilyen esetben a CIA miért használja a mérget vagy a tőrt mindig olyankor, amikor va­lamelyik országban győzedelmeske­dett a demokrácia, vagy megértek a mélyenszántó demokratikus változá­sok feltételei? Az Egyesült Államok nemegyszer szólított fel a demokratikus normák és az emberi jogok betartására. A „demokrácia bajnokai” szavakban kiállnak az emberi jogok mellett odahaza és külföldön egyaránt, de a valóságban — és ezt maguk ismer­ték be — nemcsak a jogoktól és a szabadságtól .fosztják meg az embert, hanem az életétől is, sárba tiporva ezzel az elemi emberiesség és er­kölcs normáit. Church jelentésének közzétételével — hacsak néhány lábnyira is — felleb- bent az USA politikai színpadáról a függöny. Ez a jelentés a politika és a cselszövő politika törvényes gyermeke. Az az éles összecsapás bábáskodott fölötte, amely a befo­lyásos erők között zajlott le a hata­lomért és azért a jogért, hogy meg­határozhassák az állam politikai irányvonalát. A történészek majd számolhatják a holttesteket. Remél­jük, hogy csak a politikaiakat. Borisz Koroljov, az APN hírmagyarázója

Next

/
Oldalképek
Tartalom