Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

1975. DECEMBER 16., KEDD %Míűav KISZ-RÉT E GTANÁCSK OZÁS Értékelték a védnökségek eredményeit December 15—16-án Bala- tonaligán ülésezett a KISZ KB Mezőgazdasági Ifjúsági Taná­csa. A kétnapos ülésen a ta­nács tagjai tájékoztatót kap­tak a KISZ KB 1975. novem­ber 12-i, az MSZMP KB Ifjú­sági Bizottságának üléséről, valamint megh a tározták a KISZ IX. kongresszusa előké­szítésével kapcsolatos aktuális feladatokat. A tanács áttekin­tette a termelőszövetkezeti munka tapasztalatait, hangsú­lyozta, hogy a KISZ május el­sején sorra kerülő IX. kong­resszusáig minden téeszben alakuljanak meg és erősítsék meg a téesz KlSZ-szervezete- ket, KlSZ-csoportokat. Arra kell törekedni, hogy a zár­számadást tárgyaló közgyűlé­sen is vállaljanak nagyobb részt a feladatok megoldásá­ból. A tanácsülés első napján a résztvevők üzemlátogatáson voltak a balatonszabadi No­vember 7. Tsz-ben, ahol esz­mecserére került sor a tanács tagjai, a téész gazdasági, poli­tikai vezetőd és a téesz fiatal­jai között. A rétegtanácskozás további programjában értékelték a KISZ-védnökségek közül az országfásító és környezetvé­delmi tevékenységet, a Tisza II. KISZ-védnökség második ütemének teljesítését, és a húsprogram-védnökség jelen­legi helyzetét. Tartalmas vita után a tanács javaslatokat tett a védnökség e területein az ötödik ötéves terv időszaká­ban jelentkező feladatokra, tennivalókra. Bemutatóknak Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség Üllőn, a Dóra-majorban 300 négyzetméter alapterületű favázas csarnokot épít tenyészállat-be­mutatók céljára. A reprezentatív istálló kívülről alumínium burkola­tot kap. A munkát még az idén befejezik. Gárdos Katalin felvétele Január elsején életbe lép az új szabályzat Megyei tűzvédelmi műszaki tanács alakul Évente ötszáznál több a tűz­esetek száma Pest megyében és körülbelül 10—12 millió fo­rint a tűz okozta károk érté­ke. A tűzvédelem továbbfej­lesztéséért és a tűzvédelmi szervezet megerősítéséért új szervezeti és működési sza­bályzatot fogadott el a Pest megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az új szabályzatról beszélgettünk dr. Ágoston Zoltánnal, a Pest megyei ta­nács igazgatási osztályának vezetőjével és Újvári András megyei tűzoltóparancsnokkal. Nem ez az első tűzvédelmi szervezeti és működési sza­bályzat Pest megyében. 1966- ban készült már hasonló, de az elmúlt évek alatt megváltozóit körülmé­nyek a tűzvédelemben és irányításban időszerűvé tették új jogszabály és új szervezeti szabályzat meg­alkotását. Január elsejétől a tűzvédel­mi teendőket az új szervezeti és működési szabályzat hatá­rozza meg. Ez több fontos vál­tozással jár. Most első ízben szervez például a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a tűzvédelmi feladatok megol­dására tűzvédelmi műszaki ta­nácsot. Ez a tanács a végre­hajtó bizottság tanácsadó, vé­A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA felvételre keres női és férfi munkaerőt betanított munkára, több műszakos munkarendre, valamint szerszámkészítőket és elektrikusokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet naponta 7 és 15, szombaton 7 és 12 óra között a vállalat üzemgazdasági osztályán: Vác, Zrínyi u. 39. leményező és javaslattevő szerve. Munkáját a végrehajtó bizottság titkárának irányítá­sával végzi. A tanács munká­ja a tűzvédelmi biztonságot segíti elő. Elemzi és értékeli a megye tűzvédelmi helyzetét, valamint az önkéntes és a vál­lalati tűzoltóságok tevékeny­ségét. Figyelemmel kíséri, vizsgálja és ellenőrzi a ta­nács felügyelete alá tartozó vállalatok, köz- és lakóépüle­tek tűzvédelmi helyzetét, a rendelkezések végrehajtását. Segíti a tűzvédelmi szer­vezetek, az önkéntes és a vállalati tűzoltóságok mű­ködését, a lakosság felvilágosítását, ok­tatását. A szabályzatban elsősorban a megelőző tűzvédelem kapott hangsúlyt és az előző szabály­zathoz képest a feladatok tár­sadalmasításában léptünk elő­re. Az új szabályzat minden állampolgár feladatává, köte­lességévé teszi a tűzvédelmet. Ezzel együttjár az oktatás még szélesebb körű szervezé­se. Az iskolákban, a szaktan- folyamokon tanulók részére például a rendelet a megelőző tűzvédelmi szabálvok oktatá­sát is előírja. E célból is kell a vállalatoknak tűzvédelmi bi­zottságot szervezni és vezetőt, felügyelőt kinevezni. Ugyancsak új, a vállalatok­nak a tűzvédelmi utasítás és ezzel együtt a vállalati tűz­oltóság szervezésének, műkö­désének, szabályzatának elké­szítése. \ Az önkéntes tűzoltóság munkájával is foglalko­zik a szabályzat. Előírja, hogy önkéntes tűzol­tóságot kell szervezni minden száznál több lakossal rendel­kező településen. Kivétel, ahol készenléti szolgálat működik, Úi feladatként határozza meg a szabályzat a járási hi­vataloknak az önkéntes tűz­oltó-egyesületek feletti fel­ügyeleti kötelezettségét. Kiss Katalin NÉPRAJZ Az uráli népek kultúrája és iiapntánysi Az emberek többségié nem tudja elsorolni a finnugor nyelvű rokonokat, arról pedig szinte senki sem tud, hogy uráli alapon a szamojédok is rokonaink. Inkább vallják a török-tatár rokonságot, esetleg a távolabbi japánt, sőt újab­ban egyes kalandos elmék még a sumer népet is őseink között tartják számon. Pedig a kérdés helyes meg­fejtését már jó évszázada megadta az összehasonlító nyelvtudomány és a néprajz, melyhez újabban a régészet és az antropológia (fizikai embertan) is mind több adat­tal járul hozzá. Üjra divat ma már az őstörténet és a nem­zetközi összehasonlítások ke­resése, kell tehát a tudomá­nyos eligazítás,, a használható iránytű. Ezit a célt szolgálja a Buda­pesten rendezett finnugor kongresszusra készült, de kis­sé késve megjelent tanul­mánykötet is, melyet Hajdú Péter szegedi professzor szer­kesztett és tett le a tudomány asztalára. Vráli népek. Nyelv­rokonaink kultúrája és hagyo­mányai címmel. A Corvina kiadásában megjelent kitűnő könyv 14 magyar és finn ku­tató 15 tanulmányát tartal­mazza : nyelvészet, néprajz, régészet, antropológia és zene- tudomány kap szót és mondja el a legfrissebb eredményeket. Itt már minden munkatárs elfogadottnak veszi azt a tényt, hogy a nyelvi, kulturá­lis és faji rokonság három kü­lönböző dolog, bár egymással bizonyos mértékig összefügge­nek. Azt is többen megállapít­ják, hogy minden népnél máig élő őstörténeti jelenségek nin­csenek vagy csak nehezen mutathatók ki, de nincsenek kizárólagos, csak az ufáli vagy finnugor népekre jellemző sa­játosságok sem! Az őshaza sem olyan állandó telephely, mint egy nagy szülői ház, ahonnan egy szép időben bú­csút vettünk és többé felé sem néztünk, hanem a szétválás lassú folyamata volt, sok eset­ben még egy ideig megmarad­tak a régi kapcsolatok, míg végleg el nem szakadtunk egymástól. A finnek Észtor­szág felől lassan, szinte évez­redek alatt költöztek be Finn­országba, míg a lovasnomád- földműves magyarok egyszer­re és tömegesen érkeztek mai hazájukba. Szó sincs arról, hogy mi pl. külső hódítás eredményeképpen lettünk vol­na lovas nomádokká, hiszen már jóval előtte lovas vadá­szok voltunk! Az életformát inkább alakította a melegedő időjárás, mint a háborúskodás vagy a hódítások. Mennyire más és más lett a 'szétválás után az uráli-finn­ugor népek életútja! Alig van — a nyelven és néhány, szo­kásélemen kívül — közös sa­játosság; ilyen pl. az egyszó- lamű ének szeretete, a világ- szemlélet az egigérő, égboltot tartó hatalmas fával, melynek lombkoronáján süt a nap és a hold; de ilyen a papot, orvost és jóst helyettesítő táltos vagy nemzetközi nevén sámán, to­vábbá egy szokás: a halottak szemére tett ezüst szemfedő stb.; mindezek nemcsak egy­két, hanem a legtöbb finn­ugor, ugor népnél máig meg­vannak, ill. a közelmúltig megvoltak. A mi nyelveink sajátsága az öcsém-bátyám, húgom-néném megkülönbözte­tés is, melyet a legtöbb euró­pai nép csak körítve tud ki­fejezni, így: fiatalabb fitest- vérem, idősebb fitestvérem... Mi, magyarok alapjában vé­ve szerencsések vagyunk, Eve­dig történelmünk láttán sok­szor elfog bennünket a honfi­bú: a magyar a maga 14—15 milliós lélekszámúval egyedül több, nagyobb, mint az összes többi uráli-finnugor nép együttvéve (azok száma együttesen is alig 10 millió)! Fejlett nyelvünk, irodalmunk és kultúránk van, hasonlókép­pen a finneknek, észteknek is. sőt most már minden volgai- uráli rokonunk rendelkezik írásbeliséggel, fejlődő iroda­lommal és kultúrával. Mindezt a tanulmánykötet nemcsak szöveggel, hanem szép képek­kel is illusztrálja. Tiindcries, csodás népmesék Az uráli kötettel egyszerre jelent meg a tudós Szegedi professzor, Bálint Sándor gyűjtésében és gondozásában az Akadémia Kiadónál egy célszörű, szögedi szögény cin- tőr, bizonyos Tombácz János kötetnyi népmeséje. Szinte hi­hetetlen ez a meglepetés! Egv évszázada' nem találtak, sőt mondhatom: nem találtunk egyetlen kiemelkedő mese­mondót sem, ha a jugoszláviai Borbély Mihályt nem Számít­juk, már-már a népmesét is eltemettük és íme, itt van be­lőle egy kötet! A nagy mesemondó és a ne­ves gyűjtő egymásra találtak: ZENE Ismeretterjesztés a muzsika világából Téli könyvvásár HADITUDOMÄNY A sólyom család ■'S----í v ’rwvryty jr * '< - f * f mm. $ í «lir- 'iNt találkozásuk eredménye ez a szépséges tartalmú és nyelvű könyv. Megtudjuk belőle, hogy Tombácz János otthon és kint a pusztán már gyermek­korában hallott meséket, eze­ket nemhogy feledte volna, hanem folyton újakkal — még olvasottakkal is — gyarapí­totta és fél évszázadnál is to­pább mesélgette, ahol csak meghallgatásra talált. A fér­fiaknak. felnőtteknek borso­sabb tréfákat, a nőknek szív- reható történeteiket, a gyer­mekeknek E>edig tündéries- csodás kalandokat. Mindig tő­lük tette függővá, mit is mondjon, sőt néha meg is „szavaztatta” őket. A tanult meséket úgy alakította, össze­olvasztotta és az időtől, hely­től függően toldotta vagy szű­kítette, hogy alig lehet őket azonosítani! Igazi alkotó, elő­adó típusú ember volt, aki utóbb már nemcsak szükebb körű hallgatóságának, hanem a rádió és a televízió közön­ségének is mesélt. Aradó me­seszövés. kifogyhatatlan hu­mor és életöröm jellemezte. Nem adta alább egy kötet mesénél. Sajnálattal olvashat­juk az előszóban, hogy köny­ve megjelenését már nem ér­hette meg. Ám gazdag örök­séget hagyott ránk. Katona Imre docens Zenei kézikönyvek, vagyis olyan alapvető zenei is­meretekét tartalmazó kiadványok, amelyek elmaradha­tatlan olvasmányai a komoly zene barátainak. A kon­certlátogatók gyarapodásával egyenes arányban nő az érdeklődés a zenei könyvek iránt, s gondozójuk, a Ze­neműkiadó nap mint nap igyekszik lépést tartani az igényekkel. Polcunkra most egyszerre három kötet is kínálkozik, ezekről ejtünk pár szót. HANGVERSENYKALAUZ A Kamaraművek alcímet vi- velő könyvvel teljessé vált' Pándi Mariann háromkötetes Hangversenykalauza. A szerző ezúttal is hű maradt vállalt feladatához: a nélkülözhetet­len keletkezési adatokkal és formai-technikai érdekessé­gekkel fűszerezett könyvében belemagyarázás nélkül, a ze­nei mondanivaló lényegét fi­gyelemmel kísérve adja közre elemzéseit, mintegy arra szá­mítva, hogy a fogékony és ér­deklődő hallgató a kívánt többletet magából a zenemű­ből úgyis megkapja. Az ötnegyedszáz zeneszerző több mint ötszáz zenekari mű­vét ismertető első kötet két és fél esztendeje jelent meg. (Üjabb kiadását, hogy együt­tesen is kapható legyen a há­rom könyv, a jövő év elejére tervezi a Zeneműkiadó.) Ezt a háromszáz kompozíciót bemu­tató Versenyművek követte. Mindkét kötet azokat a dara­bokat tartalmazta, amelyek általában hallhatók a koncert­termekben, rádióműsorokban. A sorozatzáró könyv a kama­razene-irodalom legjelentő­sebb alkotásait tárja az érdek­lődők elé, szintén kronológiai sorrendben. Pándi Marianne ebben a művében is a darabok zenei anyagának, valamint az egyes életművek megítélése szempontjából fontos és lénye­ges stílusjegyek megismerte­tésére törekedett. Arra, hogy az egykor nagyúri szeszélyeket kielégítő kompozíciók a bécsi klasszikusok alkotóműhelyein keresztül hogyan váltak a sze­mélyes mondanivaló hordozói­vá. Másik két könyvünk . címé­ben egyaránt szerepel az ope­ra szó. Felvetődhet a zenei könyvek kedvelőiben: miért jelentet meg a kiadó egy és ugyanazon témakörből alig egy hónap leforgása alatt két alapvető fontosságú művet? A tárgykör ugyanis feltételezi az ismétlés szeszélyét, még ak­kor is, ha a szerzők szemlélet- módja, stílusa merőben eltér egymástól. Nos, előrebocsátva értékítéletünket, sietve megje­gyezzük: egyik mű sem kiseb­bíti a másik érdemét, sőt pár­ban egymás mellé állítva tér­képezik fel azt a hatalmas ze­nei birodalmat, amivel a mű­faj tanulmányozása során megismerkedhetünk. OPERÁK KÖNYVE Az egyik kötet címe bizo­nyára ismerősen hangzik: Gál György Sándor és a közel­múltban elhunyt Balassa Imre közös alkotása, az Operák könyve ugyanis már évekkel ezelőtt napvilágot látott. Nép­szerűségére jellemző, hogy rö­vid idő alatt valamennyi pél­dánya elfogyott. A kiadó ezút­tal átdolgozott és bővített for­mában jelentette meg. A min­dentudó kisenciklopédia első­sorban a dalművek keletkezé­sével, történelmi hátterével és cselekményével ismertet meg bennünket. Foglalkozik a ze­nés színpad múltjával, majd az egyes korszakok kiemelkedő munkásságú szerzőit bemutat­va — Monteverditől napjain­kig —, hasznos kortörténeti adatokkal is szolgál. OPERALEXIKON A közel négyszáz esztendős múltra visszatekintő opera összetett világa a témája Vár­nai Péter könyvének is. Mű­faját tekintve azonban adattár„ vagyis Operalexikon. Várnai nem cselekményeket mesél el, hanem dalműveket értékel; zeneszerzőkről, szövegkönyv­írókról, karmesterekről, dísz­lettervezőkről, énekesekről mond véleményt. Mindezt úgy teszi, hogy közben bepillant­hatunk az operai nagyüzem próbatermeibe, különböző együttesek és világhírű feszti­válok életébe. Lexikona olyan érdekességekről is beszámol, hogy kik fordultak Shakes- peare-hez alaptémáért, vagy hogy a nagy francia filozófus, Rousseau vígoperákat is kom­ponált. Megismertet a szöveg­könyv jelentőségével és a ne­vesebb énekes-iskolákkal, sőt azt is megtudhatjuk, hogy a festők és festmények több ope­ra tárgyát alkották. Várnai ki­válóan hasznosítja eddigi szerkesztői tapasztalatait, szer­vesen beleépíti lexikonába a műfaj és az előadási gyakor­lat szakkifejezéseit, és a nagy- közönség által ismert áriák, duettek, kvartettek kezdősorai is megtalálhatók könyvében. M. Zs. J. D. Mihajlik gárdaezredes, a Szovjetunió hőse 1942 kora tavaszára és az azt követő há­borús évekre emlékezik visz- sza könyvében. Egykori har­costársainak, a ragyogó hős­tetteket véghez vitt szovjet vadászrepülőknek állít emlé­ket. Máig is érvényes, hasznos tanulságokkal szolgál a Zrínyi Katonai Kiadónál megjelent kötet, amely egyben kortörté­neti érdekességű izgalmas ol­vasmány is. TERMÉSZETTUDOMÁNY Az időmérléktfll a kibernetikáig A már két kiadást megélt Természettudományok Zsebkönyvének teljesen átdol­gozott és kiegészített változa­ta, a Természettudományi kisenciklopédia a téli könyv­vásár szenzációja. Az 1971- ben Lipcsében megjelent kö­tet szöveghű mása — kiegé­szítve magyar vonatkozású adatokkal —• közel nyolc és fél száz oldalon rendszerezi mindazokat az eredményeket, melyeket a csillagászat, a föld­rajz, a biológia, a fizika, a ké­mia, a matematika tudomá­nya napjainkig elért. Több ezer címszavas adattára nem­csak a tájékozódásban nyújt segítséget, hanem arra is ösz­tönöz, hogy új ismeretekkel gazdagítsuk — mindennapos olvasmányként — természet- tudományos világképünket. A Gondolat kiadásában megjelent Természettu­dományi kisenciklopédia első­sorban rendszert ad: az adott tárgykörre, vonatkozó ismere­tek összegezésével következe­tesen gyarapíthatjuk tudásun­kat. A világegyetem című fe­jezetből megtudhatjuk, hogyan tájékozódhatunk az éggöm­bön, megismerkedhetünk az időmértékekkel, a Hold és a Nap jellemző adataival, csil­lagrendszerünkkel, a galaxi­sokkal. A növény- és állatvilágot bemutató fejezetek nemcsak a testek felépítésével és műkö­désével, törzs- és egyedfejlő­déssel foglalkoznak. Olyan ér­dekességekre is felhívják fi­gyelmünket, hogy például a fecske egy másodperc alatt 50—60 métert is repülhet, míg a papucsállatka erejéből mindössze 2—3 mm megtéte­lére futja. De felidézhetjük fizikai, ké­miai és matematikai ismere­teinket is, a mechanikától az atommagokig, a kémiai ele­mektől a kötésekig, a termé­szetes számoktól a kiberneti- k4ig. A kisenciklopédia nem- •í"*' csak a felnőttek hasz­nos olvasmánya, kézikönyve, bátran adjuk a középiskolás korosztály kezébe is. Tárgya az ember és az embert körül­vevő világ, elválaszthatatlan a tizenévesek tanulmánvaitól. A Gondolat Kiadó jóvoltából olyan tudományos igényű, nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazó könyv jutott ke­zünkbe, amely életkorra való tekintet nélkül is gyakran for­gatott kötete lesz családi könyvtárunknak. (M)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom