Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Járási ifívezeíők találkozója A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ december 14-én, vasárnap gazdag prog­ramot szervez. Délután a járás úttörőcsapatainak ifivezetői ta­lálkoznak egy klubfoglalkozá­son, melyen vetélkedőre kerül sor. Ugyanezen a napon a fő­városba színház- és múzeum- látogató csoport indul. A veres­egyháziak megtekintik a kirá­lyi várban látható kiállításo­kat, megnézik a Vidám Szín­pad Dollárpapa című előadá­sát. Ugyanezen a napon egy csoport a budapesti József Attila Színházba látogat el, ahol a Sok hűhó semmiért \ cí­mű előadást nézik meg.. Nő és férfi, vagyis ember Kányák vagy sasok szálláshelye II. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1975. DECEMBER 13., SZOMBAT Ünnepi tanácsülés, koszorúzások 31 éve szabadult fel Gödöllő Eredményes és következetes a munkája Például a munkások továbbképzése Pénteken reggelre zászlódíszbe öltözött a város, hiszen e napon, december 12-én ünnepeltük Gödöllő felszabadulásának 31. évfordulóját. Délelőtt a Dózsa György úti temetőben, Sác Károly tanár megemlékezését követően, a város párt- és ál­lami vezetői, a tömegszervezetek, továbbá az üzemek és intéz­mények képviselői megkoszorúzták a szovjet hősi emlékmű­vet. A MÁV-pálya udvar mögötti Felszabadulás téren rende­zett ünnepségen — amelyen részt vettek a Török Ignác úttö­rőcsapat tagjai is — Csiba József tanácstag, lapunk munka­társa mondott beszédet. Az állomás falán elhelyezett emlék­táblát a járási-városi KISZ-bizottság, a járási-városi úttörő- elnökség, valamint a MÁV pártalapszervezetének képviselői koszorúzták meg. Járásunk déli helységnevei­vel kapcsolatban megállapítot­tuk, hogy Turg, Zsámbok, Szentlászló, Hévíz és Isaszeg — de ide sorolhatjuk Valkót, Besnyőt, Gödöllőt és Pécelt is — a honfoglaló Megyer törzs Ákos nemzetségének szállás­területe, birtoka volt. Hévíz- györk az Ákos nemzetség mel­lett már a Kartal nemzetség területei közé is tartozott. A mézvivő Az Ákos az ótürk akus, azaz fehérsólyom származéka, a kartal szó ugyancsak ótürk (legvalószínűbben: besenyő) nyelven kánya, illetve sas je­lentések. Történelmi alakvál­tozásai: Koriul (1241 és 1271), Kortol, Kartol és Kartal. Vajon miért viselt a két hon­foglaló nemzetség más nyel­vű nevet, s éppen madárne­vet? A kereszténység előtti ősvallásban is voltak már em­berképű istenek. Ilyen lehetett például egy máter, illetve má- gyer nevű istennő is, amely nevének első tagjában a több finnugor nyelvben ma is meg­levő, föld jelentésű szóra isme­rünk. Az istennő neve teljes alakban nő és férfi, vagyis em­ber. Ez lett a Megyer törzs­név alapja is. Ösvallásunkban azonban megvolt a totemhit is, mely szerint a törzs, s a nemzetség egy állatőstől származott, amely egyben az illető ember­közösség védője is. Eme álla­tot szentként tisztelték, vadász­ni sem volt szabad rá, ha mégis megtörtént — véletlenül — az állattetem körül en­gesztelő szertartást tartottak. Neve rendszerint tabu volt, nem is volt szabad kiejteni, csak körülírva, esetleg más nyelv­ből átvett szóval emlegették. Ilyen például a szlávból köl­csönzött medve, azaz mézvivő szavunk, a Megyer törzs és a törzsszövetség szent útmu­tató madaraként tisztelt turul, azaz ölyv, sólyom. A két nem­zetségnek a fehérsólyom, illet­ve a kánya vagy a sas lehe­tett a szent madara, s azok ne­vével nevezte meg magát. Iskola a Cigánytó he! /én A Kartal helységnév tehát az így elnevezett nemzetség­ről, toldalék nélkül kapta ne­vét. Ez is gyakori módja a helynévadásnak, különösen a MIND TÖBB PANASZ HANGZIK EL a lakosság ré­széről, hogy a gázcseretelepen nem lehet palackot cserélni. Gyakran látni embereket, akik naponta többször is cipelik az üres palackot annak reményé­ben, hogy a szállítmány meg­érkezik. A cseretelep heten­ként három alkalommal, ked­den, csütörtökön és szombati napokon tart nyitva reggel 9-től délután 4 óráig. Érthető, hogy a legtöbben szombati na­pokon szeretnének hozzájutni a teli gázpalackokhoz, mert ekkor van idejük, másrészt a palackok házhoz szállítása vi­déken általában nem megol­dott. így azután szombatokon sokan várakoznak a szállít­mányra. Növeli a keresletet az a körülmény is, hogy Pécelen a gázcseretelep vezetője és a telepet működtető ÁFÉSZ igyekszik kielégíteni az igé­nyeket és ezt tudva, a környe­ző községek lakossága, vala­mint a fővárosban lakók is, tö­megesen Pécelen akarnak pa­lackot cserélni. Valahogy ma már úgy néz ki, hogy jut pa­lack a pécelieknek is, akik ért­hetően nem várakoznak órá­kat, hanem a közölt szállítási időpontban jelennek meg a te­lepen. De ha a szállítmány előbb érkezik, azt már a más községbeliek elviszik. fő-fő szálláshely esetében. Kar­tal a nemzetség fő szálláshelye, valószínűleg téli, vagyis ál­landó szálláshelye lehetett. A nemzetségfőt, aki a hűbériség idején hűbérúrrá vált, általá­ban a nemzetség nevének tol­dalék nélküli alakjával nevez­ték meg, csak a kései Árpád­kor legvége felé veszi fel a család a Ványai nevet. A község történetének egyik legnevezetesebb esztendeje az 1096-os. Ekkor tartott itt Köny­véi Kálmán királyunk egy vi­lági-egyházi gyűlést, az úgyne­vezett consilium cursulinumot. Az itt hozott törvények közé tartozik a boszorkányégetés ti­lalma is. Kartal magva az Alvég és a Fővég, amelynek választó­vonala az Emse patak, a Bagi- köz, a Cigányköz, a Cigány­vég, a Hatvani sor, a Kereszt­fái dűlő, a Kisköz, a Páskom, a Kastélyköz, az Újsor és a Zsák utca. Egyik-másik név a község fejlődését, terjeszkedé­sét is jelzi. Az Újsor e tekin­tetben „beszélő név”, az egyko­ri Páskom pedig (jelentése: rét, legelő) pedig nem más, mint a mai Petőfi utca. A Cigánytó is feltöltődött, helyén épült az tíj iskola. Az iskolaépítés te­rén Kartal nem kisebb ered­ménnyel büszkélkedhet, mint hogy itt indították el az évti­zed iskolaépítési hullámát, a társközséggel, Ver seggel együtt. Régi idők névtanéi Külsőségei a Kispallag, a Gal- gahévízen végződő és Hévíz- györk határán keresztül is átvonuló Emse, avagy népie­sen Emzse-puszta, a Horváth tanya, a Kis vagy Sebők ta­nya, a Fáni major és Kiskar- tal. Az utóbbin van a Bibic- forrás. Egykori erdők az lrt- vány és a Nagyvágás, míg mai erdősített része a Gulyásbereg. A régi gazdálkodási módra vallanak a Hatodiknyomású fődek, s a régi növénytermesz­tés tanúi, a Dinnye főd, a L encsefődek, a Kenderfődek, a Szénavőgy ... Az Emsén van a Mocsolya, azaz a kenderáztató. Érdekességként megemlítjük, hogy Marton Pálné Homok Er­zsébet, a vérségi krónikásasz- szony itt, Kartalon született. Dóka Jób KÖZTUDOTT, hogy Pécelen erőteljes ütemben folyik a gáz­program megvalósítása. Ennek következtében látszólag csök­ken a propán-butángáz iránti igény. De nem így van. Nem mindenkinek telik több tízezer forintos költséggel beköttetni a vezetékes gázt. A palackok így — nem is olcsó áron — azok­hoz kerülnek, akik a jobb és korszerűbb fűtési-főzési lehe­tőséget akarják élvezni. Egy- egy palackért „feketén” már kétezer forintot is elkérnek. Végeredményben az igény nem csökkent, sőt növekedett, ugyanakkor állítólag a szállí­tott teli palackok mennyiségét fokozatosan csökkentik. Évek­kel korábban gázt csak annak szolgáltattak ki, akinek kar­tonja a lakhely szerinti tele­pen rendelkezésre állt. Ez úgy látszik, megszűnt. Vagy a ren­delkezést nem tartják be. Kétségtelenül igaz, hogy a pronán-butánsáz az egyik leg­gazdaságosabban felhasználha­tó fűtőanyag. A hozzátartozó berendezés olcsó, így azután érthető, hogy nagy a kereslet. A telep vezetője, Czétényi Andrásáé gyakran panaszko­dik. hogy az igényelt mennvi- séget nem kapja meg Állító­lag van olyan kereskedelmi szemlélet, hogy a kevesebb A város felszabadulásának 31. évfordulójára való megem­lékezéseket követően ünnepi ülést tartott a gödöllői városi tanács a járási hivatal nagy­termében. Az elnökségben foglalt helyet Plutzer Miklós, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, Benedek Já­nos tanácselnök, Jósvai Bajos, á gödöllői járási hivatal el­nökhelyettese és dr. Szőnyegi Lajos, a városi tanács vb-tit- kára is. Benedek János tanácselnök üdvözölt^ a megjelent tanács­tagokat, a meghívott vendége­ket, majd megemlékezett Gö­döllő felszabadulásának évfor­dulójáról, az azóta elért ered­ményekről. A továbbiakban szólt a várossá nyilvánítás kö­zelgő tizedik évfordulójának megünnepléséről. Besnyői üzletátadás előtt A tanácsülés ezután meg­kezdte a hatáskörébe tartozó napirendek megtárgyalását. Elöljáróban Benedek János tanácselnök az elmúlt hetek jelentősebb városi eseményei­ről tájékoztatta á résztvevőket. Köszönetét mondott azon üze­mek és intézmények dolgozói­nak, akik önzetlenül kivették részüket az öregek napközijé­nek kialakításában, berende­lj rendeléssel a forgási sebessé­get csökkentik, önkéntelenül I felvetődik, hogy mi lehet itt a forgási sebesség? A raktári készletet nem kell tartalékol­ni, mert amint jön a palack, mindjárt ej is viszik. A telep fenntartásán kívül alig merül­nek fel üzemelési költségek, legfeljebb a szigorú tűzvédel­mi hatóság' gyakori ellenőrzése okoz nehézséget. Talán meg­fontolandó lenne az is, hogy ne csak a munkaidőben le­gyen nyitva a telep, hiszen a dolgozó emberek a nappali órákban nem tudnak hozzá­jutni a teli palackokhoz és többek között ez is oka annak, hogy szombati napokon gyak­ran hiába gyalogolnak a telep­re. Előfordul az is, hogy az aka­dozó ellátás miatt egyesek második palackot kémek és ■kapnak, ezzel lényegében a te­li palackot hónapokig tárolják, de fennáll annak lehetősége is, hogy a palackot jogtalan ha­szonnal értékesítik. MINT SORAINKBÓL KI­TŰNIK. Pécelen sok „gáz” van a gázzal. Ügy vélem, hogy a gázpalackokat kiadó, s azokat szállító cég tehetne annak ér­dekében, hogy a oéceli gázból a péceliek eleget kaphassanak. K. I. zésében. Röviden tájékoztatta a tanácsülést az alsóparki óvo­da mennyezetleszakadásáról, s azokról a lépésekről, amelye­ket a tanács a szükséges fe- lelősségrevonások érdekében tett. Ezt követően elmondta, hogy a máriabesnyői élelmi­szer-áruházát remélhetően rö­videsen birtokba veheti a la­kosság. Sajnos, még nincs vi­ze az üzletnek, jelenleg még tart a kútfúrás. Az egész lakosságot érinti Az első napirend keretében a végrehajtó bizottság munká­ját, az átruházott hatáskörök gyakorlását tárgyalta meg a tanácsülés.. Megállapították, hogy a végrehajtó bizottság rendszeresen ülésezett, mun­káját a célratörő, őszinte vi­taszellem, a tenniakarás jel­lemezte. Tevékenységével se­gítette a tanácsülések munká­ját. A végrehajtó bizottság ha­táskörébe tartozó napirendek közül érdemes kiemelni né­hány olyat, amely az egész város lakosságát érintő kérdé­sekkel foglalkozott. A vb előtt hangzott el az a jelentés, amely a város középfokú oktatási in­tézményeiben folytatott okta­tó-nevelő munka helyzetéről szólt. Megvitatták, hogyan hajtották végre a város üze­meiben azt a rendeletet, amely á munkások képzésével, to­vábbképzésével foglalkozik. Értékelték a tavaly végzett társadalmi munkát, s ugyan­csak a vb adta ki a Gödöllő című könyvet, amely a város múltját és jelenét ismerteti. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a tanácstagi beszá­molók tapasztalataival, az ott elhangzott panaszok, közérde­kű bejelentések sorsával; s jóváhagyta az idei lakáskiuta­lási jegyzéket. A tanács által a vb-re át­ruházott hatáskörben eljárva a következő intézkedéseket tették: megállapították a mú­zeum létesítésének szükségessé­gét, s Meghatározták az ez­zel kapcsolatos feladatokat. Az ellátó és szolgáltató tevé­kenység ellenőrzése érdekében [ vizsgálták a Vegyesipari Süö- | vetkezet munkáját, s a város­ban élő kisiparosok tevékeny­ségét. Az új nyitvatartási renddel kapcsolatos problé­mákat — a vb határozata nyo­mán — a városi tanács veze­tői és a várojsi pártbizottság tárgyalta meg a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, továbbá a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelaú Vállalat ve­zetőivel. A jövő évi munkaterv A végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést a tanácsülés elfogadta, a testü­let munkáját eredményesnek és következetesnek ítélte meg. A második napirend során dr. Szőnyegi Lajos vb-titkár- nak az államigazgatási mun­ka színvonaláról, a hatósági tevékenységéről szóló előter­jesztését, majd a tanácsnak és szerveinek jövő esztendei munkatervét vitatta meg a ta­nácsülés. Az ülés zárásaként Bene­dek János tanácselnök és Fáb- ri Mihály művelődési osztály- vezető a pedagógiai munkában, az oktatásban dolgozóknak, valamint a munkájukat segí­tő technikai személyzetnek törzsgárdajelvényeket, okleve­leket és pénzjutalmat nyúj­tott át. Tízéves munkáért Bálványi Kálmánná, dr. Süpek Zoltánná, Bencsik Ernő, dr. Szabó Gyu- láné, dr. Varga Sándorné, Kovács Józsefné; 15 éves mun­káért: Sándor Ivánné, Szabó János, Mayer Ferenc, Kemény Györgyné, Túsz Zsigmondné, Zorger Béla, Üjvári Ferenc, Szombat Sándorné; 20 éves munkáért: dr. Kovács János­áé, dr. Galicz Tiborné, Füle Zoltánná, Árvái Judit, Brozik Tiborné, Halászná Váradi Il­dikó, Sándor Iván; 25 éves munkáért: Balogh Gyuláné, dr. Kónya fyálmánné, Iván Józsefné és 35 éves munkáért Grózik Tibor kapott törzsgár- dajelvényt. Az oktatási miniszter meg­bízásából Benedek János, a Pedagógiai szolgálati érmet nyújtott át Újvári Ferencnek, aki negyven esztendőn keresz­tül vett részt az oktatási mun­kában, s jelenleg a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa, és Somogy- vári Mihálynénak, nyugállo­mányba vonulása alkalmából. F. B. Elhunyt Dregonya Istvánné Ötvenhat esztendős korában elhunyt Dregonya Istvánné, aki 'ebben az esztendőben a Gödöllői Vegyesipari Szövet­kezet párttitkáraként ment nyugállományba. Dregonya Istvánné a felszabadulást kö­vetően ott volt a kommunista párt helyi szervezete megala­kításánál, kivette részét a ro­mok eltakarításában. Gödöllő első tanácselnöke volt, s ne­gyedszázada tanácstag. ' A gödöllői városi tanács sa­ját halottjának tekinti. Játékvezetői tanfolyam A gödöllői városi tanács testnevelési és sportfelügye­lősége labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot indít. Jelentkezés személyesen vagy írásban a sportfelügyelőség helyiségé­ben. (Gödöllő, Kossuth Lajos u. 25. I. em.) Jelentkezési ha­táridő: 1975. december 31. Űrhajóval a naprendszerben Gödöllőn, a Petőfi Művelő­dési Házban december 17-én, szerdán 17 órakor a csillagá­szati sorozat következő elő­adására kerül sor Űrhajóval a naprendszerben címmel. Az előadást Szüle Dénes, a TIT csillagászati és űrkutatási vá­lasztmányának tagja tartja. Szintén a művelődési ház­ban Fizikai jelenségeket be­mutató kiállítás nyílik. A be­mutató megtekinthető dec. 17-én, 18-án és 19-»én 9 órától 15 óráig, 20-án 9-től 13 óráig. Szóvá tesszük Gázgondok Pécelen Szomlall jegyzet Sorompó Éktelen káromkodás, mérgelődés, autókürt-kon- cert, ácsorgás, várakozás jellemzi a lezárt vasúti so­rompók előtt órákat vára­kozó autósokat. Hiába, úgy látszik, nincs megoldás. A vonatok egy­mást követik a miskolci fővonalon. a vasúti átjáró­nál pedig állnak a zsúfolt autóbuszok, a tehergépko­csik és igen nagy számban a magánautósok. Ez a vo­nal a MÁV egyik legfor­galmasabb vonala. Rákos­tól Gödöllőig' alig 30 kilo­méteren belül 15 vasúti út­átjáró található. Szakem­berek tájékoztatása szerint ezek a sorompók a nap 24 órájából mintegy háromne­gyed részben a sűrű forga­lom miatt zárva vannak. A Pest megyei Hírlap már korábban is foglalko­zott a kérdéssel, a MÁV Vezérigazgatóság is meg­vizsgálta a helyzetet. Saj­nos, megoldás egyelőre nincs. A több évtizede lé­tesített sorompók a lovas kocsik idejében még meg­feleltek a követelmények­nek. Mára azonban mindez megváltozott. Nagymérték­ben emelkedett a közúti forgalom, de a sorompó maradt a régi. A MÁV hatékony intéz­kedéseket tesz a biztonság fokozása érdekében. Mind erőteljesebb ütemben épül­nek a korszerű fény. és félsorompók. Azonban, hogy ezekből a miskolci vasútvonalra is jusson, még hosszú időnek kell el­telni. Így azután szinte ter­mészetes, hogy ha valaki Pécelről gépkocsival Gö­döllőre indul, esetenként az jó másfél órát is autóz­hat. Még rosszabb a hely­zet Pécelen, az úgyneve­zett vasúton túli részen, amely település csak a két sorompón keresztül köze­líthető meg. Talán megol­dás lenne, ha a közeli Nagytarcsán át lehetőség nyílna a közúti közlekedés­re. Fontos lenne ez azért is_ mert a kistarcsai kórház megépítésével, a megye középső és déli részéről Budapest kikerülésével — és Gödöllő megkerülésével lehetne közlekedni. A gépjárművezetők igye­keznek megérteni a nehéz­ségeket. Tudják, hogy a 6—7 percenként közlekedő vonatoknál a biztonsági be­rendezések nem teszik le­hetővé a sorompók felnyi­tását. Mégis, talán nagyobb körültekintéssel, egy-egy mozdony, sínautó néhány másodperces feltartásával át lehetne engedni a so­rompók előtt várakozó gépkocsikat. Megoldás le­hetne a sorompók teljes automatizálása, amellyel a MÁV foglalkozik és talán nem is rajtuk múlik ennqk megvalósítása. Pécelen lé­nyegében több mint négy­ezer lakos van elzárva bi­zony esetenként huzamos ideig a külvilágtól. Nem arról van szó, hogy a közúti közlekedés érde­kében balesetveszélyes helyzetek keletkezzenek, hanem arról, hogy a moto­rizáció nagyarányú fejlő­désével valamilyen módon a közúti közlekedés érde­keit is figyelembe kellene venni. Tanácsüléseken, tanács­tagi beszámolókon bizony gyakran elhangzik kérés, hogy az illetékestek pró­báljanak valamit tenni a sorompók előtti ácsorgások csökkentése érdekében. Annyi történt, hogy egyik­másik sorompóról felsőbb szervek intézkedésére le­szedték a „10 percnél hosz- szabb ideig zárva tartható” táblákat. Ez azonban csak annyit jelent az új KRESZ életbéléptetéséig, hogy a sorompó indokolat­lan zárva tartása közleke­dési szabálysértésnek mi­nősül. Nagyon sokan várják, hogy mielőbb valamilyen megoldás szülessen. K. 1. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom