Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
1975. DECEMBER 12., PÉNTEK %?ín<lim Hétszáz bejáró Pilisszántó már nem a mészből él A sok-sok mészégető kemence előbb csak megfogyatkozott, néhány esztendeje pedig mind eltűnt Pilisszántó széléről, a Pilisszentkereszt felé vezető út mellől. Már csak egyedül egy fővárosi építővállalat nagy kemencéje füstölög a hegyoldalon. Nem égetnek többé meszet a helybeliek? — De igen, csak áttelepültek a község másik szélére — világosít fel Kormos Flórián tanácselnök és visszaemlékezik a régi időkre, amikor • egész fiatalon még ő maga is égetett mészkövet, segédkezve apjának. Az ötvenes években még mindig vagy 150 mészégető dolgozott a faluszélen. Akkor még őstermelőnek minősültek, adót sem fizettek. Azután már iparigazolvány és adózás nélkül nem lehetett meszet égetni, s attól fogva esztendőről esztendőre fogyott a számuk. Megjavult a falu összeköttetése is a fővárossal. Több lett a buszjárat, s azóta az emberek többnyire eljárnak Budapestre az iparba a biztosabb keresetért a mészégetósnél könnyebb munkára. A földdel is egyre kevesebben bíbelődnek. Villamosított utcák, új lakások, óvoda Szépül, gazdagodik Inárcs és Kakucs Munkában a mészégető Ifj. Fekete József felvétele Aki még éget, ha lova, kocsija van, akkor is teherautót bérel. Azon viszi eladni a meszet és hozza a tűzrevalót Dorogról. Mert már szenet használ: ezzel könnyebb. A kemencék nem kőből, hanem samott- téglából épültek. Száz mázsát is égetnek benne egyszerre, hat hónap alatt persze többször is. Készül az ország földrajzi névtára Kísérleti járás a ráckevei A ráckevei járás tanácselnökeinek legutóbbi értekezletén megjelent Földi Ervin, a földrajzinév bizottság titkára. Előadta, hogy a bizottság országos földrajzi névtár ösz- szeállításáh dolgozik. A névtár a helységnévtárban közölt települések elnevezésén felül felveszi minden hegy, víz, dűlő, és egyéb földrajzi tárgyak elnevezését. Ezek egy része a térképeken nem a helyileg használatos néven szerepel, tehát nem segíti elő a tájékozódást. Sok területi elnevezés pedig ide- j étmúlta. A nagyüzemi táblák kialakítása következtében pélA BOTANIKAI KUTATÓ INTÉZET ügyvitelben jártas, gyors- és gépírni tudó titkárnőt felvesz Jelentkezés Vácrátóton, a botanikuskerti osztályon. dául megszűnt nem egy dűlő és így nevét sem használják már. Történelmi szempontból más formában ugyan nevük említést érdemel, de feltüntetésük a legrészletesebb térképen Sem könnyítene meg már a tájékozódást. Több százezer földrajzi név helyileg használt pontos formáját kell nagyon komolyan ellenőrizni, ami az egyes helységek hivatalos szervei nélkül nem is lehetséges. A bizottság a nevek ellenőrzésének pontossága érdekében a ráckevei járást kísérleti járásnak jelölte ki és munkájához a tanácselnö kök támogatását kérte. Ezután a bizottság titkára felhasználva az alkalmat nyomban felsorolta községenként a földrajzi neveket, a tanácselnökök pedig a legtöbbre nézve azonnal nyilatkozni tudtak. Kijavították, ami a helyi használatnak nem felelt meg, megjelölték azokat, amelyeket községük lakossága soha nem használt, illetve amelyeket már nem használ. Egyes nevekre ellenben nem tudtak mindjárt nyilatkozni. Ezek helyességét, miután községükben tisztázzák, írásban közük a bizottsággal. Régen a kisméretű kemence legfeljebb 40 mázsát adott egy égetésre. — Idén még 15 mészégető kemencéje füstölgött, jövőre már kevesebben lesznek. November közepe óta ketten, is visszaadták iparigazolványukat Kétezren laknak Pilisszántón, közöttük sóik az újabban bevándorolt Pesten dolgozó szabolcsi. Velük együtt a községből hétszázan ingáznak. A falu külső képe más, mint amikor még lakói mészégetés- ből épphogy megéltek. Sok az új ház, egyik szebb a másiknál. A hetvenes években alig egy évtized alatt, csaknem kétszáz új ház épült. Esztendőnként újabban is épül öt-hat Ugyan milyen meszet használhatnak itt az építők? A tanácselnök' válasza: — Természetesen kiváló minőségű pilisszántói meszet. Szokoly Endre A községfeljesztési feladatok megvalósításában szép eredmények születtek a IV. ötéves terv időszakában Inárcs és Kakucs községekben. A községi közös tanács létrehozásáig, 1973 áprilisáig mindkét helyen önállóan határozták meg a feladatokat és közülük jó néhányat meg is valósítottak. Kakucs község előirányzott bevétele 1 millió 200 ezer forint volt. Inárcsé 1 millió 500 ezer forint. Kakucson az egyik legnagyobb és legfontosabb beruházás, a szakosított orvosi rendelő és a körzeti orvosi lakás, már a két tanács egyesülése előtt elkészült. A rendelőintézetben a körzeti orvos, mindkét község fogorvosa, a gyermekorvos — aki Inárcson is rendel —, valamint a csecsemő- és terhesgondozó - kapott tágas, jól felszerelt helyiséget. Az 1 millió 600 ezer forintos beruházás kivitelezője a kaku- csi Lenin Termelőszövetkezet volt. A szövetkezet pénzügyi hitelt adott a kivitelezéshez. A rendelő építésénél nagyon sok társadalmi munkát végeztek a helybeli lakosok, és 70 ezer forint készpénzzel is segítették az építkezést. Ugyancsak a lakosság összefogásának, társadalmi munkájának köszönhető a tanácsháza és a Sas-telep közötti terület parkosítása is. Ezt a munkát a helyi erdészek irányították. A községi közös tanács kezdte Kakucson az elmúlt évben a 2 millió 300 ezer forint értékű, úgynevezett célcsoportos lakásberuházást. A Ságvári utcai két ikerházban négy lakás ez év májusában készült el, és most négy sokgyermekes család lakik benne. Jelenleg négy célcsoportos lakás épül: két ikerház Kakucson, kettő Inárcson. A lakásokat az újhartyá- ni fogyasztási és értékesítő szövetkezet építőrészlege készíti. Műszaki átadás december 16-án. Inárcson a legfontosabb beruházások egyike a Május 1. utca és a Szőlő utca villamosítása. összesen 430 méter hosz- szú elekromos vezetéket építettek 350 ezer forintért. A Gagarin telepen a jövő év májusáig kötik be a villanyt a ceglédi építőipari vállalat szakemberei. A tervek szerint az idén kellett volna megkezdeni Inárcson egy 50 személyes óvoda építését. Kivitelezői gondok miatt azonban a munka nem indult meg. Most már van kivitelező, az inárcsi Március 21-e Termelőszövetkezet építőrészlege, s ha az idén már nem is, de jövőre mégiscsak felépül az új óvoda A gondokon addig is úgy próbálnak enyhíteni, hogy egy régi épületet — a jelenleg is működő óvoda elődjét — rendbe hozták, és az új megnyitásáig — kényszer- megoldásként — a másik mellett ez is üzemel. Mindkét községben iskolai sportudvarok épültek társadalmi összefogással. A munkából kivették részüket a helyi építőipari szakemberek, az ő irányításukkal dolgoztak a szülők, a gyerekek, a község lakói. Kiss Katalin Közlekedési park r •• •• I»• epul Domsodon Legalább 600 négyzetméterei!, mintha géppel vájták volna ki, behorpadt a föld Dömsödön, az Ady Endre és a Dunavecsei út sarkán. A mélyedés nem újkeletű, nem is mesterséges. Így alakult a föld ezen a három házhelynyi területen: olyan hepehupás hogy beépítésére nem is gondoltak. Most néhány napja nagy a nyüzsgés, mozgás ezen a senkiföldjén. A község egész területéről ide hordják nagy szorgosan az épületbontásból származó anyagot, meg a pincék ásásakor kikerült földet. Feltöltik ezt az eddig semmire sem használt helyet. Nemrég ugyanis Laczi Pál tanár, a ’ községi pártszervezet titkára felvetette, készítsenek Dömsödön is közlekedési parkot. Helyéül ezt a nagy mélyedést javasolta. Meglehetősen központi helyen fekszik, az iskolások, óvodások köny- nyen megközelíthetik és bizonyára — ahogyan ahol ilyen park már van — a dömsödi gyerekek is szívesen megtanulják benne a közlekedés szabályait. Ami annál szükségesebb, mert a nagyközségben igen nagy az átmenő forgalom. A terv elkészítését Ágoston Lajos, a járási hivatal KISZ- titkára, aki dömsödi lakos, vállalta társadalmi munkában. Maga a park is társadalmi munkában épül, részt vállalt benne a két tsz, az ÁFÉSZ és a lakosság, a felszerelés elkészítésében és elhelyezésében pedig a helybeli kisiparosok. Legkésőbb jövő év derekára elkészül a park. Pedagóguslakások Ócsán Az első kétemeletes épület A tanácsok költségvetésében a IV. ötéves terv időszakában jelentős helyet foglaltak el azok a tervszámok, beruházási összegek, amelyek a közművelődés céljait, és elsősorban az iskola-, óvodahálózat fejlesztését, korszerűsítését, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek a javítását szolgálták. A községi tanácsok nagyon sokat tettek e célok megvalósításáért, az elmúlt öt esztendő során. A daAz ÉVIG Villamos Kisgépgyára felvételre keres: # előkalkulátort (lehetőleg műszaki képesítéssel) # könyvelőt 6 gépírni tudó pénzügyi adminisztrátort # gyors- és gépírót 0 géplakatost 9 esztergályos szakmunkásoka* # férfi és női munkavállalókat könnyű, betanított munkára, 16 éves kortól is ® segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a személyzeti és munkaügyi osztályon Cegléd, Külső Törteii út 12. Telefon: 11 —922/16-os mellék. A termékforgalmazás új rendjéről A termékforgalmazás 1958- tól érvényben levő rendjének módosítására a Minisztertanács ez év novemberi rendeleté alapján került sor és 1976- tól lép életbe. Az előírt módosításokat részint külgazdasági okok — a kedvezőtlenné vált cserearány, exportunknak tőkés piaci megkülönböztetése — részint pedig gazdaságunk belső körülményei tették szükségessé. A gazdasági növekedés üteme, a termelési szerkezet átalakítása, a felhasználás növelése és a külkereskedelmi mérleg 1978-ra elérhető kiegyensúlyozása, csak az irányítás komplex rendszerében biztosítható. Ez összehangolt tervezési, szabályozási és szervezési munkát kíván, többek között az anyagfelhasználásban, illetőleg az anyaggazdálkodásban is. Az eddigieknél határozottabb irányítás a belső erőforrások mozgósítását, az anyag- és energiatakarékosságot, a KGST-ben beszerezhető anyagok maximális hasznosítását, valamint a népgazdaság hatékonyságnövelő törekvéseinek a nem rubel elszámolású külkereskedelmi egyensúllyal történő összehangolását kívánja előmozdítani. Mindezeket a célokat tükrözi az ötödik ötéves terv is. Űj vonás, hogy az alapvető termékforgalmazási eszközöket és a tervezés során már ismert operatív intézkedéseket a Minisztertanács éves népgazdasági tervvel határozza meg, és szükség esetén ugyancsak a Minisztertanács módosíthatja. A központilag nem szabályozott termékforgalmazási területeken a terv végrehajtása közben felmerülő problémák rendezésére operatív intézkedések tehetők. Ilyen lehet például: az igények kielégítésének rangsorolása, a gyártott mennyiség meghatározása, vagy egyes termékek gyártásának kötelező előírása, illetve korátozása. Az operatív intézkedéseket az Anyag- és Árhi- vaital elnöke az érdekelt miniszterekkel egyetértésben hozza meg, illetőleg egyes hatáskörök gyakorlását az illetékes ágazati miniszternek átengedheti. Az alapvető termékforgalmazási szabályozó eszközökön belül új a készletszint felső határának előírása, amivel azonban csak akkor éltnek, ha a készletnövekedés megakadályozásához a pénzügyi szabályzók nem elegendők. Az előadó megítélése szerint a készletszint felső határának előírására egyes vállalatoknál a kohászati termékek vonatkozásában kerülhet sor. Űj előírás az értékesíthető szervek kijelölése a többcsatornás forgalomban, amikor is egyes gazdálkodó szervek meghatározott termékeket csak a kijelölt értékesítő szervtől szerezhetnek be. Ezt a formát 1976-tól kezdődően a vaskohászat területén kívánják értékesíteni. A kijelölt fogyasztók — szükségleteiket meghatározott súlyhatár felett közvetlenül a kohóművektől szerezhetik be, a kis- és középfogyasztók ellátása azonban a TEK vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További új előírás a beszerzési kontingens körébe az átvételi kötelezettség. Ilyen szabályozó eszközzel kivételesen eddig is éltek, bár alkalmazását kormányszinten csak most hagyták jóvá, megteremtve intézményi rendjét. A Minisztertanács rendelkezése alapján a termelőeszközkereskedelem ágazati irányítását és a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt felügyeletét 1976-tól az Országos Anyag- és Árhivatal veszi át. basi járásban e gondoskodás következtében nőtt az iskolai tantermek, az óvodai helyek száma, és több helyen pedagóguslakásokat is építettek. A járási hivataltól kapót t információ szerint Tatár- szentgyörgyön 1 millió 200 ezer forintos költséggel korszerűsítették az iskolai napközi otthont, és két pedagóguslakást is. építettek. A pedagóguslakások építése 700 ezer forintba került. Ocsán befejezéséhez közeledik a hatlakásos pedagógusház építése, és előreláthatóan még az idén beköltözhetnek a lakásokba a boldog tulajdonosok. Ez az első háromszintes, kétemeletes épület a községben. A dabasi járás területén húsz iskolai tantermet építettek és négyszázzal növelték az óvodai helyek számát az elmúlt öt esztendőben. A lakásépítési program teljesítése is jól halad. A járásban 56 lakás épül tanácsi költségvetésből; az ötéves terv időszakában. Ebből 36 lakás Dabason van.
