Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

1975. DECEMBER 12., PÉNTEK Folytatja munkáját a szakszervezeti kongresszus Lázár György': t A kormány továbbra is számít a szakszervezetek támogatására tűk azokat a szükséges módo­sításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a változó követel­ményekhez igazítsuk a szabá­lyozórendszer mindazon ele­meit, amelyek összekapcsolva a társadalmi és a vállalati ér­dekeket, javítják, fokozzák a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás ösztönzését. Ösztönözzük az önálló, felelős cselekvést A kormány elnöke a Mi­nisztertanács nevében köszön­tötte a kongresszust és hang­súlyozta, hogy a kormány is­mert, nagyra értékeli és meg­becsüli azt a felfelé ívelő és egyre jobban kiteljesedő te­vékenységet, amellyel a ma­gyar szakszervezetek — hí­ven nagyszerű hagyományaik­hoz — hozzájárulnak pár­tunk politikájának megvaló­sításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társa­dalmunk építéséhez. A kor­mány a feladatok végrehaj­tásában eddig sem nélkü­lözhette a szakszervezetek tá­mogatását, s a jövőben is szá­mítunk arra — mondotta —, hogy a szakszervezetek betöl­tik és következetesen gyako­rolják érdekvédelmi funk­cióikat, aktívan és alliotó módon részt vállalnak a gaz­dasági szervező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint eddig, a jövőben is bá­torítsák a dolgozók kezde­ményezéseit, karolják fel és ösztönözzék előrehaladásunk pótolhatatlan lendítő erejét, a szocialista munkaversenyt, elvtársi bírálattal segítsék munkánk gyengeségeinek le­küzdését. Élve a lehetőséggel, a kor­mány nevében is szeretném kifejezni egyetértésemet a ségünk fokozásában, a munka termelékenységének emelésé­ben, a tervszerű munkaerő­gazdálkodásnak és a termelés szervezettségének javításában, az energia- és anyagfelhasz­nálás gazdaságosabbá tételé­ben, a beruházási munkában, és a nemzetközi együttműkö­dés elmélyítésében korántsem tettünk meg minden szüksé­geset, még jelentős tartalékok­kal rendelkezünk- Mindez egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás hatékonysága a lehetségesnél csak kisebb mértékben javult, s ennek nem kis szerepe van abban, hogy az utóbbi két évben — a kedvezőtlen külgazdasági ha­tások következtében — nép­gazdaságunk egyensúlyi hely­zetében jelentős romlás kö­vetkezett be. Gáspár elvtáre a beszámoló­ban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Központi Bizottságnak az V. ötéves tervre vonatkozó irányelvei­ről és azokról a tényezőkről, amelyek következtében a tervidőszakban a korábbinál nehezebb feltételek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladataik megvalósítását. Ha így teszünk, biztosak le­hetünk abban, hogy a szocia­lista tervgazdálkodás előnyeit kihasználva, támaszkodva dol­gozó népünk alkotó erejére és kihasználva a szocialista országok összefogásában rejlő nagy erőt — ha a korábbinál átmenetileg szerényebb ütem­ben is —, megvalósítjuk nép­gazdaságunk töretlen fejlődé­sét, és megteremtjük az élet- színvonal, az életkörülmények megalapozott javításának anyagi alapjait. Tudnuák kell’ azonban, hogy gazdasági előrehaladásunknak sokkal inkább, mint eddig, döntő feltétele az, hogy erő­teljesen meggyorsítsuk a tár­sadalmi termelés hatékonysá­gának növelését, és ezzel együtt fokozatosan helyreállít­suk a népgazdaság biztonsá­gos egyensúlyát. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodás minden szintjén, minden munkahelyen fegyelmezettebb, termelékenyebb, talcarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást való­sítsunk meg. A kormány számít a szak- szervezetek állandó és folya­matos támogatására, a gazda­sági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszer­vezetek még inkább, mint ed­dig, kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósí­tását segítő munkamozgalom­nak. Számolunk az ember nö­vekvő szerepével, építeni kí­vánunk a gyarapodó szakmai tudásra, a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó erejére. A kormány magas követel­ményeket támaszt a gazdasá­gi vezetőkkel szemben, hatá­rozottabban kíván érvényt szerezni a központi döntésék­nek. Ugyanakkor bátorítani és ösztönözni kívánja a vállala­tok felelős, önálló cselekvését, kezdeményezéseit. Ügy vélem, a szakszervezetek akkor tá­mogatják legjobban a vállala­ti, a gazdasági vezetést és a kormányzati munkát, ha segí­tenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezést, és azt a tár­sadalmi érdekek teljesebb ér­vényesülése érdekében helyes mederbe terelik. Az üzemi kollektívák öntudatos maga­tartásának jó kovácsai lehet­nek az embereket nemcsak dolgozni tanító, hanem a mű­veltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. Népszerű és okos jelszavuk van: dolgozzunk, tanuljunk, éljünk szocialista módon. Kö­zös munkával arra kell töre­kednünk, állami és mozgalmi eszközökkel egyaránt elő kell segíteni, hogy ez a jelszó mindinkább az egész társada­lom jelszavává és gyakorlatá­vá váljon. Erősítsük a munkahelyi demokráciát A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a következő években a szocialis­ta demokrácián belül különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demok­rácia fejlesztésének. Meggyő­ződésünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkalma­zottak, a dolgozók aktívan be­kapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrá­cia fejlesztése olyan társadal­mi feladat, amely tartós folya­matban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, a beosztott munkások, alkalma­zottak szemléletének, tudatá­nak abhoz, hogy teljessé vál­jon a szocialista demokráciát éltető közéleti aktivitás, az egészséges, meg nem alkuvó kritikai szellem. Most ismét megerősíthetem; a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse, meggyorsítja e folyamat előrehaladását. Az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tenniva­lók szükségessé teszik a kor­mányzati szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erő­sítését. Az együttműködés elvi kongresszus elé terjesztett írá­sos és szóbeli beszámolóval, a határozati javaslatban megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. Meggyőződé­sem, hogy e dokumentumok nemcsak a mozgalom számára jelölik ki a követendő helyes irányt, de jó alapokat adnak ahhoz is, hogy még gyümöl­csözőbbé, tartalmasabbá te­gyük a kormány és a szak- szervezetek együttműködését a közös feladatok megoldásá­ban. Megvalósítjuk pártunk gazdaságpolitikáját kább elmélyítettük a Szovjet­unióval. a KGST tagországai­val való gazdasági együttmű­ködésünket. Annak, hogy ak­tívan részt veszünk a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósításában, és így részesei lehetünk a szocialista, orszá­gok összefogásából származó előnyöknek. Elsőrendű feladat a termelés hatékonyságának növelése & amikor jogos büszkeség­gel szólunk a szocialista épí­tésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a ki­használatlanul hagyott, az el­mulasztott lehetőségekről sem. Arról, hogy a termelés össze­tételének és gazdaságosságá­nak javításában, exportképes­A szocialista epitesben is­mét fontos állomáshoz ér­keztünk. Ebben az évben fe­jezzük be IV. ötéves népgazda­sági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük azV. ötéves tervben kitűzött fel­adatok végrehajtását. Ami­kor mérlegre tesszük mun­kánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményeinket, a még megoldásra váró fel­adatokat és azokat az új követelményeket, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlő­dés szükségletei állítanak eiénk. Munkánk eredményei­ről szólva elmondhatjuk, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakában a fejlődés üteme tervszerűbb volt, mint a meg­előző ötéves tervek bárme­lyikében és a tények alap­ján nyugodtan állíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött legfőbb célokat teljesítjük, megfelelünk pártunk gazda­ságpolitikai irányvonalának. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, alkotó értelmi­ségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas mun­kája tovább gyarapította nem­zeti vagyonúnkat, a szocializ­mus anyagi-műszaki bázisát. A gazdasági növekedés fő for­rását a termelékenység növe­kedése adta. Előreléptünk a termelés korszerűsítésében, olyan új iparágak alapjait ve­tettük meg, mint a számítás- technika, a petrolkémia, a nemzetközi élvonalba emeltük járműiparunkat, nagyméretű rekonstrukciót valósítottunk meg a könnyűipar alapvető ágaiban. Nagy lépést tettünk előre a mezőgazdasági terme­lés korszerűsítésében. A ter­melési eredményekre alapoz­va rendszeresen emeltük né­pünk életszívonalát, és to­vább javítottuk az idősekrő. és a gyermekekről való társa­dalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új otthonba. Tovább bővítet­ek a gyermekintézmények hálózatát és a lakosság élet- körülményeit javító szolgálta­tó intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben to­vább bővítettük ér még in­Fcjlodcsünk megalapozója: a Szovjetunióval való együttműködés A kormány a Központi Bi­zottság határozatai alapján kidolgozta és az országgyűlés­nek benyújtotta az ötödik öt­éves tervről szóló törvényja­vaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidőszak­ban elért eredményeket, szá­mol a megváltozott külgazda­sági és a nehezebbé váló bel­ső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban kihasználjuk gazdasá­gi erőforrásainkat és tartalé­kainkat. Növeli tervünk meg­alapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervkoordinációs tárgyaláso­kat, és már megkezdődött a tervkoordinációra alapozott hosszú lejáratú szerződések megkötése. Ügy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlődésünk egyik fontos megalapozója, a szocialista or­szágokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk tervszerű­sége a mai világgazdasági helyzetben milyen nagy biz­tonságot és segítséget jelent. Az ötéves terv kidolgozásá­val párhuzamosan, annak szerves részeként — megtart­va az irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgoz­alapja az, hogy a munkásosz­tály államát és a szakszerveze­teket munkájukban, állásfog­lalásaikban azonos politikai el­vek, azonos osztálycélok vezér­lik, a maguk eszközeivel egy­aránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgál­ják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttmű­ködésnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véle­ménycserét folytatnak az idő­szerű kérdésekről. Hasonlókép­pen gyakori a minisztériumok vezetőinek és az ágazati, ipar­ági, szakszervezetek vezetői­nek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult, és ered­ményeket hozott. Mégis egyet­értek a kongresszus dokumen­tumainak azzal a megállapítá­sával, hogy még nem használ­tuk ki mindazokat a lehetősé­geket, amelyek az együttműkö­dés továbbfejlesztése érdeké­ben rendelkezésünkre állnak. Ezért egyetértek azzal a ja­vaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a maga­sabb követelményeknek meg­felelő kapcsolati és munka­módszereket. Javultak munkánk nemzetközi feltételei Amikor terveink készítése­kor számba vesszük mozgósít­ható erőinket, ma jobban érzé­kelhetjük, mint bármikor ko­rábbam azt az óriást erőt, amelt/dt a szocialista világ- rendszerhez tartozásunk jelent. Számba véve szocialista építő munkánk nemzetközi fel­tételeinek alakulását, azt is megállapíthatjuk, hogy a fej­lődés olyan szakaszába érkez­tünk, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi viszonyo­kat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének térhódí­tása, kapcsolatainak jelentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi változások legfon­tosabb tényezője a Szovjet­unió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódí­tásának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysé­ge, összeforrottsága. Bízhatunk abban, hogy népünk (a szocia­lista világrendszer tagjaként békés viszonyok között élhet és dolgozhat a jelenért, a hol­napért. Tudását és erejét tel­jes mértékben a szocializmus építésének szolgálatába állít­hatja. A kormány elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy megfe­leljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politika következetes állami végrehajtásával elősegítse nagyszerű terveink végrehaj­tását. E törekvésünkhöz kéreth a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. A külföldi delegációk üzemlátogatásai Az ír és a tanzániai küldöttség Százhalombattán A kongresszus külföldi ven­dégei tegnap több üzemlátoga­táson vettek részt. A portugál, a panamai és az ecuadori ven­dégek a Magyar Viscosa Gyár­ban a dolgozókkal találkoztak, majd portugál szolidaritási gyűlésen vettek részt. A jugo­szláv, a ciprusi, a San Mari- no-i küldöttek a MEDICOR Műveket keresték fel. Az ír szakszervezeti delegá­ció Thomas Heery főtitkár vezetésével és a Tanzániai Dolgozók Országos Szövetsé­ge delegációja N. N1 Maganga főtitkárral az élen csütörtökön Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz láto­gatott. A vendégeket Borgányi Géza, a DKV gazdasági igazgatóhe­lyettese fogadta. A baráti ta­lálkozón részt vett Hortolányi Elemér, a DKB intéző bizott­ságának titkára, valamint Göt- zinger István, a DKV szak- szervezeti bizottságának szer­vező titkára. A delegációk tagjait a ven­déglátók tájékoztatták a Du­nai Kőolajipari Vállalat, vala­mint a magyar kőolajipar helyzetéről, fejlődéséről és működéséről. A tanzániai kül­döttség vezetője főlég a szak­munkásképzés módszerei iránt érdeklődött. A találkozón elvi megállapodás is született. En­nek értelmében a DKV — ké­sőbbi időben — újra fogad ta­pasztalatcsere-látogatáson egy tanzániai szakszervezeti dele­gációt, amely átfogóbban is­merkedik majd a magyar szakmunkásképzéssel. Az ír delegáció vezetője, a biz­tonságtechnikai és munkavé­delmi intézkedésekről tájéko­zódott, s elismeréssel nyilat­kozott arról az átgondolt, em­berközpontú munkavédelem­ről, amit a vállalatnál tapasz­talt. V. I. Prohorov elutazott hazánkból Vaszilij Iljics Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára csü­törtökön elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke búcsúztatta. Reális, megalapozott terv Ülést tartott bét országgyűlési bizottság A népgazdaság V. ötéves | terve reális, megalapozott fej- | lődéssel számol a mezőgazda- i Ságban is. A törvényjavaslat­ban foglaltak maradéktalan megvalósításával az ágazat fokozottabban elégítheti ki az ipar mezőgazdasági ere­detű nyersanyag-szükségletét, biztosíthatja a lakosság ki­egyensúlyozott ellátását, növel­heti exportját — hangoztatták a képviselők az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának csütörtöki ülésén. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtartott tanácskozáson —, amelyen részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese és dr. Villányi Miklós, pénzügyminiszter-helyettes — a képviselők a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot, illetve az államház­tartás jövő évi költségvetésé­nek tervezetét és a mezőgazda­ság előirányzatait elemezték. A vitában felszólalt Vary Sándor, Mateovics József, Vas József, dr. Molnár Béla, d, Pál István, Kasó József, Rib Miklós, Palóczy Lajosné, Szí merits Ferencné, dr. Schmic , Ernő és dr. Cselőtei Lási (Pest megye 2. aszódi választ» kerület), országgyűlési képv. selő. A bizottság ülése dr. B■ Iák Sándor zárszavával ért vé get. Az országgyűlés mentelmi é összeférhetetlenségi bizottság csütörtökön Sándor József el nökletével ülés' tartott a par lament Gobelin-termében Madarast Attila, pénzügyin: niszteri államtitkár az ország gyűlés soron következő ülés szakának napirendjéről tájt koztatta a képviselőket. Félsz lalt dr. Mátay Pál, Varga Zsig mond, Kollár József, Szűcs Já­nos, özv. Gáspár Istvánná, Varga István és Bodonyi Pálné képviselő. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom