Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma Elfogadták a XXV. kongresszus napirendjét Ma kezdődik a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Moszkvában hétfőn plenáris ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának beszámolóját az SZKP soron következő, XXV. kong­resszusával kapcsolatos kérdé­sekről. A plénum ezenkívül meghallgatta Nyikolaj Bajba- kovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnö­kének a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervé­ről, valamint Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költségvetéséről szóló beszá­molóját. A plénum jóváhagyta a Szovjetunió 1976. évi népgaz­daságfejlesztési tervének, va­lamint állami költségvetésé­nek tervezetét, s mindkét do­kumentumot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának soron következő, december 2-án megnyíló ülésszaka elé utalta megvizsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leo­nyid Brezsnyev beszámolója alapján a következőképpen határozta meg az SZKP XXV. kongresszusának napirend­jét: az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolója és a párt soron következő bel- és külpo­litikai feladatai — előadó Cselekvők F ölösleges azon medi­tálni, hogy a meg­változott tőkés piaci értékesítési lehetőségeket fölismerhették volna-e ko­rábban a termelők, mert ami megtörtént, azt már nem lehet megmásítani. Nagyon is érdemes viszont szemügyre venni a jövőbe­ni irányokat, utakat, mód­szereket, mert a csereará­nyok számunkra kedvezőt­len alakulása csak akkor mérsékelhető, ha a népgaz­daság minden területén a mainál világosabban látják lehetőségeiket a vállalatok. Döntő kérdés azonban, hogy valóban látni akar­ják-e? Túl nagy s kiterjedt ugyanis azoknak a tábora, akik még mindig a riada­lomnál tartanak, ott, hogy na, nekünk alaposan betet­ték az ajtót. Tagadhatatlan, a vállalatok egy része, a a rendeléslemondások, il­letve a jövő évi szerződé­sek elmaradása miatt ne­héz helyzetbe került. A gondok egyeseket megbéní­tottak, másokat viszont — sajnos, ez a kisebb rész — átgondolt cselekvésre, ha kellett, kockázatvállalásra ösztönöztek. Kockázatot vállalt pél­dául a Magyar Hajó- és Darugyár, amikor a hirte­len megromlott értékesítési helyzet közepette is foly­tatja a váci gyárban a negyvenmillió forintos fej­lesztést, mely a konténerek előállításának bővítését szolgálja. Azt, hogy a kon­ténerpiac fejreállt, jó né­hány világcég fel jaj dúlva tapasztalta. Szívós tárgya­lások eredményeként sike­rült elérni, hogy a váci termékeket ennek ellenére átveszt a licencet eladó angol cég, mégpedig — a ma általánosan elfogadottal ellentétben — készpénzért. Igaz, némi árveszteséget tudomásul kellett venni az ügyletnél, ám ez sokkal ki­sebb kár, mintha raktáron állna a késztermék, s meg­rekedne a termelésbővítő beruházás. E z utóbbi ugyanis fo­kozódik, évi ezeröt­százról háromezerre növelve a váci gyár konté­nerkibocsátó képességét. Igaz, jövőre még mindig azzal kell számolni, hogy a konténerkereslet lanyha lesz, a vásárlások többségét hitelnyújtással kapcsolják össze eladók és vevők, ám az előrejelzések azt mutat­ják, hogy 1977-ben Ismét felélénkül az érdeklődés a konténerek iránt. Nincs mód arra, hogy a döntés­hozatalnak akár legfőbb állomásait is rögzítsük a cikkben, s ezért csak je­lezzük: az előbb vázolt el­határozás alapos megfonto­lás után született, s tartal­maz ugyan kockázatot is, de az elviselhető határig. Miért az elviselhető ha­tár hangsúlyossá tétele? Azért, mert elég sokszor hallani napjainkban, hogy az állami intézkedések ,kétséges külkereskedelmi ügyletekbe” sodorhatják a vállalatokat, mivel min­den eszközzel az exportnö­velést szorgalmazzák. Ne becsüljük le az álla­mi — de legtöbbször köz­gazdasági eszközökkel le­bonyolított — intézkedések szerepét, ám azt se higy- gyük, hogy ezek hatására a vállalatok serege minden­féle exportüzletbe bele­megy. Sőt! Sűrűn még ab­ba sem, amibe nagyon is érdemes lenne. Szó sincs arról, hogy az állami in­tézkedések — a már eddig megtettek, s a január else­jétől életbe lépők — a visszatérítés csökkentése, az új devizaszorzók alkal­mazása, az exportnövelő hitelek folyósítása stb. bár­miféle kalandosságot kö­vetelnének a termelőktől. Erre csak azok utalnak, akik mindig és mindenre magyarázatot, mentséget, kifogást keresnek, alak semmitől sem félnek úgy, mint a döntéstől, a cselek­véstől. I dén, minden nehézség ellenére is kétmillió dollár bevétele van a Magyar Hajó- és Daru- gyárnak a konténereladás­ból. Ülhettek volna ők is jaj vészekéivé, ölbe tett kéz­zel, mint oly sokan mások, de tartották magukat ah­hoz az igazsághoz, hogy az üzleti életben nincs re­ménytelen helyzet, ám a kivezető út megleléséhez cselekedni kell. Ma kétségtelenül nagyon sok bizonytalansági tényező rejlik a tőkés piacokon tör­ténő jövőbeni értékesítési lehetőségek megítélésében. Ezért rendkívül nagy fel­adat lesz annak a célnak az elérése, hogy a tőkés kivitel a következő öt esz­tendőben — a népgazda­ság növekvő importigényeit fedezendő, s az egyensúly- hiányt mérséklendő — hat­van százalékkal emelked­jék. Ennek alapvető felté­tele, hogy a termékszerke­zet gyorsabban igazodjon a változó követelményekhez, s a termelők képesek le­gyenek áruikat a különbö­ző piacokon tapasztalható speciális igényeknek meg­felelően kialakítani, azaz már az alaptípus verseny- nepes legyen. Ez azonban, bár döntő, mégsem egyetlen feltétele a javulásnak. Elengedhe­tetlen ugyanis, hogy növe­kedjék a Vállalatok cse­lekvési készsége, s ehhez szemléletbeli változások so­rára van szükség. Ma az az általános gyakorlat, hogy a termelők már lebonyolított üzleteiket értékelik s elem­zik, s így próbálnak azok gazdaságosságára, haté­konyságára következtetése­ket levonni. Szükséges ez, ám még indokol tabb lenne, hogy potenciális exportle­hetőségeiket tisztázzák a vállalatok, s ahhoz mérjék azt, ami ténylegesen nyél­be .ütöttek, amit meglevő adottságaikból valutára váltottak. E ma még nagyon ritka vállalati magatartás, álta­lánossá tétele elősegíthető a szabályozó rendszerrel, de csak akkor, ha a válla­latok politikai és gazdasá­gi vezetése képes az önálló cselekvésre. Ahol csak jaj­gatni, panaszkodni tudnak, ott a szabályozók helyett egészen más adhatja csak a megoldásit. Mészáros Ottó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Gennagyij Szizov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke; a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető irány­vonalai az 1976—1980-as évek­re — előadó Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke; a párt központi szerveinek megválasztása. A plénum megállapította a kongresszusi képviselet nor- I máját: ezek szerint az SZKP 1 XXV. kongresszusán minden 3000 párttagot egy küldött képvisel. A küldötteket a párt szervezeti szabályzatának megfelelően titkos szavazással választják meg a területi és körzeti pártkonferenciákon, valamint a szövetséges köztár­saságok kommunista pártjai­nak kongresszusain. Az ult­rán, belorusz, üzbég és kazah kommunista pártok képvise­lőit területi pártkonferen­ciákon jelölik ki. A szovjet hadsereg, a hadi­flotta, a belső és határmenti csapatolt pártszervezetei kong­resszusi küldötteiket a megfe­lelő területi pártszervezetek­kel együtt a területi és körzeti pártltoníerenciákon, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kong­resszusain választják meg. A szovjet hadsereg és a ha­diflotta országhatáron kívül állomásozó egységeinek párt­szervezetei kongresszusi kép­viselőiket a megfelelő maga­sabb katonai egységek párt­konferenciáin választják meg. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plenáris ülése Leonyid Brezsnyev beszédével zárult. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM ARA 80 FILLER 1975. DECEMBER 2., KEDD Határidő előtt Teljesíti idei és ötéves tervét a Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta felszabadu­lásának 31. évfordulója tiszte­letére december 6-ára befejez­zük idei, s ezzel együtt ötéves tervünket — mondotta Porgá- nyi Géza, a DKV gazdasági igazgatóhelyettese. A megye és az ország egyik legnagyobb ipari beruházása nálunk valósul meg. A DKV I. ütemében előirányzott üze­mek építése 1971-ben befejező­dött, a II. ütemben készült üze­meket az előírt határidőre üzembe helyeztük. Az idén, minisztertanácsi határozattal elrendelt gyorsítás eredményeként a még hátralé­vő létesítmények építését az előírt határidőnél átlagosan fél évvel korábban fejezzük be. — A IV. ötéves terv idősza­kára tervezett 26,8 millió ton­na kőolaj-feldolgozási tervün. két két százalékkal túlteljesít­jük. A benzinekből 3 millió 950 ezer, gázolajokból 10 millió 30 ezer, fűtőolajokból 9 millió 263 ezer tonnát állítottunk elő. A belföldi szükségletet a tervidő­szakban kielégítettük, s mód nyílt az export további növe­lésére is. Exporttermékeink a nagy értékű kenőolajok, paraf­finok és aromás termékek. A hazai benzol-, toluolellátás 1974 közepétől vállalatunk fel­adata. — A vállalat eredményterve a tervidőszakra 2,6 milliárd forint volt, ezt száz százalék­kal túlteljesítettük, amelyhez hozzájárult a tröszt árkiegészí­tése, a gazdaságosság fokozása és a megélénkült munkaver. seny-mozgalom. Jelentős a lét­számcsökkentő intézkedések hatása, ugyanis összevontunk munkaköröket, és számos szer­vezési intézkedést hajtottunk végre, például új munkarendet vezettünk be, számítógépeket alkalmaztunk. — Az öt év alatt csaknem 40 százalékkal nőtt a vál­lalat dolgozóinak keresete. Jelentősen mérséklődött az el­vándorlás, a törzsgárdatagok részére minden esztendőben jutalmat fizetünk ki. A normál juttatások, intézkedések közül érdemes az említésre, hogy a tervidőszakban 500 férőhelyes korszerű öltöző-fürdőt létesí­tettünk, s a régieket kaewsíirű- sítettük. A dolgozók szállítása 13 új autóbusz vásárlásával Ké­nyelmesebbé vált. Hatmillió forintot fordítottunk a válla­lat üdülőinek korszerűsítésére, bővítésére. Az egészségügyi el­látást három főállású üzemor­vos és egy fogorvos biztosítja. A dolgozók lakásviszonyait az üt év alatt 480 lakás átadásá­val sikerült javítani, s a böl­csődei és óvodai férőhelyek számát is növeltük. — Idei tervünket, ami egy- milliárd 368 millió forint, vár­hatóan 75 millió forinttal túl­teljesítjük. A többleteredmény zömé­ben az anyag- és energia­takarékossági Intézkedési terv túlteljesítésének és a szocialista brigádok pót­felajánlásainak köszönhető — mondta befejezésül a gazdasá­gi igazgatóhelyettes. K. I. Vita az ENSZ-ben Az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításáról Alekszej Roscsán, a Szovjet­unió képviselője az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságá­ban elhangzott felszólalásában kijelentette: az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításának kérdésében a Szovjetunió ab­ból az elvi irányvonalból in­dul ki, hogy támogatja mind­azokat a javaslatokat, amelyek reálisan elősegítik a békének és az államok biztonságának megszilárdulását, s a nemzet­közi feszültség enyhülését. — A Szovjetunió — folytat­ta Roscsin — kész egyenjogú alapokon, anélkül, hogy bár­mely fél biztonsága kárt szen­vedne, megvitatni az Indiai­óceán bákeövezetté nyilvánítá­sának kérdését. Az Indiai­óceán békeövezetté nyilvání­tása megköveteli az e térség­ben levő összes külföldi kato­nai támaszpont felszámolását. Megötszörözik Az Örkényi Haladás Tsz táborfalvi üzemegységében a Triál ré­szére az idén 11 ezer gördülő gyermekjárókát készítenek. Már le­kötötték jövő évi kapacitásukat is, amely 50 ezer darabot jelent. Koppány György felvétele Kádár János fogadta Werner Lamberzet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn fogadta a hazánkban tar­tózkodó Wemer Lamberzet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát, valamint a kíséretében levő Kurt Tiedkét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára és Grósz Ká­roly, a KB osztályvezetője. Je­len volt Gerhard Reiinert, az NDK budapesti nagykövete is. Megtárgyalták Pest megye járási-városi pártbizottságai a' , feladatait A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának és a Központi Bizottság 1975. október 23-i ülésének a párt­tagsági könyvek cseréjére vo­natkozó határozata, vala­mint a tagkönyvcsere politi­kai és szervezeti előkészíté­sére, lebonyolítására vonat­kozó intézkedési terv szere­pelt a Pest megyei járási és városi pártbizottságok most lezajlott üléseinek na­pirendjén. Az előkészítő munka foly­tatásaképpen tegnap megkez­dődtek a járási és városi össztitkári értekezletek, ame­lyen az említett párthatáro­zaton és a járási intézke­dési terven kívül ismertetik a Központi Bizottságnak a tagkönyvcserével kapcsolato­san a párttagsághoz inté­zett’ levelét. Dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP PB tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar ifjúsági küldöttség uta­zott Helsinkibe. A küldöttséget a repülőtéren A. L. Hyvoenen, a Finn Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Központi Szo­ciáldemokrata Ifjúsági Szö­vetség vezetői fogadták, élü­kön P. Saarmino és P. Sarkki- nen elnökkel. Jelen volt Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagy­követe. A küldöttség hétfőn Helsinkiben találkozott a finn testvérpárt vezetőivel, s fogad­ta a delegációt a párt székhá­zában Aarne Saarinen, az FKP elnöke és Aarvo Aalto, a párt főtitkára. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott találkozón a delegáció tájékoztatót kapott az aktuális finn belpolitikai helyzetről. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter Dusán Ilijevicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Köztársa­ság energetikai és ipari bizott­sága elnökének meghívására hétfőn ÍBelgrádba utazott. A találkozón áttekintik a két or­szág energetikai, kőolajipari és vegyipari együttműködésének eddigi eredményeit és újabb kooperációs javaslatokat vizs­gálnak meg. Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériumának meg­hívására Prágába érkezett. Hétfőn a Czernin-palotában megkezdődtek a két külügymi­nisztérium közötti megbeszélé­sek. Csehszlovák részről a tár­gyalásokat Frantisek Krajcir, a külügyminiszter első helyette­se vezette. Az Urpo J. Levő altábor- nagynak, Finnország délnyu­gati katonai körzete parancs­nokának vezetésével hivatalos látogatáson hazánkban járt ka­tonai küldöttség vasárnap este elutazott Magyarországról. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Pacsek József vezérőr­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes és a tábornoki kar több tagja búcsúztatta. Gheorghe Tachenak, a Te­mes megyei pártbizottság tit­kárának vezetésével november 25. december 1. között hazánk­ban tartózkodott román párt­munkás-küldöttség hétfőn el­utazott Budapestről. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom