Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜl/ ^KIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM 1975. NOVEMBER 19., SZERDA TEVEKENY FIA TÁL OK Továbbképzésükre nagy gonöoí fordítanak Együttműködési szerződés az úttörőcsapattal Tevékeny fiatalok a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat KISZ- esei. Munkájukról Pál Erzsé­bet alapszervezeiá KISZ-titkár számolt be. A harminchárom fiatal leg­többje bolti dolgozó, munka­rendjük változó. A kereskede­lemben bevezetett munkaidő­csökkentés miatt a szabadna­pot sem kapják meg egy idő­ben, nehéz ezért taggyűlést vagy más programot szervezni teljes létszámmal. A fiatalok továbbképzésé­re nagy gondot fordítanak. Ebben a vállalat vezető­sége is sokat segít. Szinte minden második KISZ- es részt vesz valamilyen álla­mi oktatásban. Rendszeres KISZ-oktatásra szintén . sokan járnak, a foglalkozások a KISZ-en kívülieket is érdek­lik. Szívesein vetélkednek a vál­lalatnál dolgozó fiatalok. Örömüket lelik a felkészülés­ben és a versenyzésben, mely­ben nemcsak szakmai tudá­sukról adhatnak számot, ha­nem politikai ismereteikről, kulturális tájékozottságukról is meggyőzhetik a szigorú zsű­rit Tavasszal a pártalapszerve- zettel, a szakszervezeti bizott­sággal és a vállalat vezetősé­gével közösen rendezett vetél­kedő részesei voltak. Az első helyre a ceglédi 22-es bolt bri­gádja jutott. Megérte a fel­készüld: a győztesek tíznapos vásárol, azzal jutalmazza a jól dolgozókat. Gyakran tartanak szellemi vetélkedőket és a szakszervezeti bizottsággal kö­zös rendezvényeket. A KISZ-alapszervezet a közelmúltban együttmű­ködési szerződést kötött a Földváry Károly iskola úttörőcsapatával. Megismertetik a pajtásokkal a KÍSZ-bení munkát és a vál­lalat munkáját. Az úttörőcsa­pat részére ifivezetőket külde­nek. Viszonzásul a pajtások rövid műsorral teszik színe­sebbé a vállalatnál a társa­dalmi ünnepeket, a tantestü­let tagjai pedig elvállalták a továbbtanuló fiatalok korrepe­tálását. Kőhalmi Dezső Huszonöt szocialista brigád . Termelési tanácskozásokon vitatják meg Munkaverseny a PENOMAH ceglédi gyárában párt irányító szerepével, a szakszervezet és a KISZ kol­lektíván belüli tevékenységé­vel foglalkoznak. Pontosan meghatározzák a szocialista brigádok helyét az ötödik öt­éves terv feladatainak teljesí­tésében. Az előadássorozat no­vember végén kezdődik. A gazdasági témákat a főmérnök, a politikai kérdéseket a párt­titkár, a többit a szakszerve­zet ismerteti. Az szb-titkár elmondotta, hogy a kongresszusi munka­versenyben tett vállalásaikat eredménnyel teljesítették. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére szervezett ver­senyben a háromnegyed év mérlege 105 százalékos ered­ményt mutat. Kilenctagú bi­zottság kíséri figyelemmel a versenyt. A társadalmi tevé­kenységről havonta jelentést kapnak. A gazdasági munkát á negyedévenkénti mérleg ada­tai mutatják: ennek alapján háromhónaponként összesítik az eredményeket. A brigádvezetők időnként műszaki konferencián vesz­nek részt, egy-egy nagyobb feladat végrehajtásának rész­letkérdéseit beszélve meg. Most zajlanak a termelési ta­nácskozások. Mindegyiken ott van a szakszervezet képviselő­je is. Az a tapasztalat, hogy örömmel fogadták az emberek az üzemi demokrácia kibőví­tését. A szocialista brigádok segítséget nyújtanak az új kollektív Szerződés megfogal­mazásához. Kifejezik vélemé­nyüket, közös kívánságaikat. (t—i) Tanulmányok a múzeumban Vetélkedőkre készülőknek //. Rákóczi Ferenc levele ború ideológiája kapcsán fog­lalkozik Cegléddel. Múzeumi füzetben írt Nagy Dezső a ceglédi földmunkás mozgalom történetéről, s szintén ő gyűj­tötte össze a dokumentum­anyagot A tanácshatalom tör­ténete Cegléden cíiúirnél. Pa­taki Ferenc helytörténész írá­sa a város felszabadulásáról forrás-értékű. Diákok és hivatásos hely­történészek tábora dolgozik azon, hogy a történelem min­den mozzanata ismert legyen. Nemrég a városban rendezték meg a klubvezetők országos találkozóját. Ez a találkozó igazolta, hogy a történelem ér­dekli a fiatalokat: felkészülve jöttek messzi más megyékből is ide, az alföldi városba, is­merték történelmi eseményeit, Dózsa György és Kossuth La­jos nevéhez fűződő történelmi tanulságait. A következő ismét történel­mi jubileumi év lesz II. Rá­kóczi Ferenc emlékével a kö­zéppontban. A nagy fejedelem Cegléden is megfordult 1704- ben és 1710-ben. Az utóbbi év­ben Cegléden keltezett hús­véti levele minden jól szer­kesztett összegezésnél többet mond el az akkori, mindenna­pi gondokról. Adalék lehet, sok mással együtt’, a Rákóczi- évre felkészülőknek. M. T. Az alkony már a váx osrá telepe­dett, s az óvodák felől, lám, megin­dult a menet ha­zafelé. Szülők, testvérek érkez­nek a csöppekért, vígan kopognak a kis cipők az utca kövein. — Mamám, ma éneket tanultunk! Vettél nekem sza­loncukrot? — hal­lom az előttem lépkedő gyermek csacsogását, mely­ben a dal és a szaloncukor külön hangsúlyt kapott. Hamarosan kide­rül, miért. — Elénekelheted — nyúl a táskájá­ba a fiatal asz- szony. s fehér zacskót vesz elő, a Szaloncukor zacskóból piros papírral bevont szaloncukrot. — Csokis? — kérdi, a gyerek. — Csokis. Nem kell több biztatás, felcsen­dül a nóta, a ked­ves dallamú Tél- apó-hívogató, de félbe marad. — Von még cu­kor? — Még van. Kocogunk haza­felé. Télapó, a kedves, immár ne­gyedszer kapta a dalba foglalt meg­hívást, s vagy ha­todszor zörgött a eukroszacskó pa­pírja. — Kisfiam, elég lesz. — Ohó, még nincs vége, még nem mondtam, hogy itt van már a Télapó — erős- ködik a fiúcska. — A zacskó vi­szont már üres. Nem hiszed? Tes*• sék. Ott a fehér pa­pír a gyerek ke­zében. Szaloncu­kor sehol. — No nem baj, azért hazáig éne­kelhetsz — biz­tatja az anyja. — Nem szabad, mert óvó néni azt mondta, megfáz­hat a torkunk, ilyen hideg időben nem szabad az ut­cán énekelni. —n) Csillagos ég Ceglédiek kiállítása Szolnokon Pályázaton vettek részt Szol­nokon az ország műszaki és természettudományos szakkö. rei. A pályamunkákból nyílt november 22-ig nyitva tartó kiállításon, a Ságvári Művelő­dési Központban, ott látható a ceglédi csillagászati szakkör munkája is, Hogyan ismerhet­jük meg a csillagos eget? cím­mel. Műsoros est Törteién November 21-én, pénteken," nyolc órai kezdettel, Törteién, a Déryné Művelődési Házban, örök dallamok címmel, műso­ros estet rendeznek, Záray Márta, Fónay Márta, Bárdy György, Vámosi János, Hor­váth István, Mezei Zsuzsa, Kertész János, Szalay Gábor és Tüske Attila közreműködé­sével. Általános iskolásoknak Kispályás villám torna Kiválasztják a rátermetteket A CVSE labdarúgó-szakosz­tálya a város négy általános iskoláját mozgósítva, kispályás labdarúgó-villámtornát rende­Modellezők - tágas teremben . zett, mely azt a célt is szol­gálta, hogy az ifjú játékosok közül kiválasszák a fürgéket, rátermetteket, akik később részt vehetnek a CVSE labda- rúgóedzésain, képzésiben része­sülnek. A bajnokság igen hasznos volt: játékalkalmat adott a gyerekeknek s lehetőséget te­remtett az utánpótlás szerve­zésére. A viüámtorna eredménye: 1. Táncsics Mihály Általános Iskola, 2. Várkonyi István Ál­talános Iskola, 3’ Földvári Ká­roly Általános Iskola és 4. Mé­száros Lőrinc Általános Iskola csapata. Uj épületben munkálkodik a néphadsereg napja óta az MHSZ járási és városi szerve­zeteinek központja. Az épületben irodák, modellező szobák, jól felszerelt műhelygyakorlati terem és egyéb helyiségek kaptak helyet. Apáti-Tóth Sándor felvétele Magyar-jugoszláv ifjúsági ökölvívómérkőzés November 21-én, pénteken, a Vasutas sportcsarnokban, délután öt órától, a Magyar- ország—Jugoszlávia ifjúsági válogatott ökölvívócsapatai mérik össze erejüket, tudá­sukat. A nemzetközi viszonylat­ban is jó eredményeket elérő két ország legjobb ökölvívó­fiataljait láthatják a ceglédi sportkedvelők. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a belépő­ket elővételben is árusítják a járási sporthivatalban (Dam­janich u. 1.). l Az állatforgalmi és a hús­ipari vállalat 1919-beni össze­vonása jelentős változást ho­zott a PENOMAH ceglédi gyá­ra életében: megháromszoro­zódott a termelés, emelkedett az árbevétel és a munkáslét­szám. A fejlődést szolgálta a munkaverseny megszervezése az üzemrészekben és a szocia­lista címért küzdő brigádok megalakulása. Juhász Károly szb-titkár ezeket az előzményeket említi, amikor a gyárbeli munkaver­seny felől érdeklődtünk tőle. Szavainak bizonyítékaként el­mondja, hogy 1969-ben hét, az idén huszonöt szocialista brigád szerepelt nyilvántartá­sukban, s januárban újabb n-égy kollektíva kapcsolódik be a cím elnyeréséért folyó versenybe. A termelés gyors, növekedé­se összefüggött a létszám emelkedésével. összeforrtak az új munkacsoportok. Sokan a mezőgazdaságból jöttek az iparba, lassan kezdtek mun­kássá válni. Mindez meghatá­rozta a termelés menetét. Az emberek szemléletének for­málása napjainkban is az egyik legfontosabb teendő. Ezt szolgálja a szakszervezeti ok­tatás, amelynek az idén 208 részvevője van. Ez az első al­kalom, hogy a brigádvezetők számára tanfolyam kezdődött, melyen a hosszú, a középtávú és az éves terv céljaival, a moszkvai jutalomutazáson vet­te!: részt. A fiatalok érdekképviselője- ként á KISZ-titkárt mindig meghívják az üzemi négyszög megbeszéléseire, ahol kikérik véleményét az ifjúságot érintő kérdésekben. November 7-én négy KISZ-áktivistát jutalma­zott meg a vállalatvezetőség. A fiatal házasok gondjainak enyhítésére a vállalat három- százezer forinttal járult hozzá a Köztársaság utcai óvoda épí­téséhez. i A gyermekintézmény mű­szaki átadását megelőző takarításból a KISZ-tagok is kivették részüket. A boltokban összegyűlő pa­pírhulladék értékesítésére a KISZ-alapszervezet szocialista szerződést kötött a MÉH Vál­lalattal. A papírgyűjtésért ka­pott pénzből hozzájárultak a Vietnamban épülő szakmun­kásképző-intézet megvalósítá­sához. Sajnos, a MÉH mind­össze egy hónapig tett eleget a szerződésnek, majd érthe­tetlen ok miatt elállt a papír további elszállításától. A KISZ-alapszervezet ajánlott levélben megkereste a MÉH Vállalat igazgatóját, de levelé­re nem kapott választ. A szabad idő okos, hasznos eltöltéséhez is igyekeznek hoz­zájárulni. A vállalat a Szol­noki úton sporttermet bérel, amelyet mindennap felkeres­hetnek a fiatalok és idősek egyaránt, A KISZ évek óta rendszeresen színházbérieteket A jó munka elismeréseként Tölgyfaágas ezüstplakett Másfél évtizede népi ellenőr A ceglédi járásban, de kü­lönösen Törteién és Jászkara- j jenőn sokan ismerik Sáfrán \ Imre főkönyvelőt. Nemcsak' azért, mert mindennapi mun- í kája során sok emberrel akad dolga hivatalból, ismerik öt hivatalon kívül is: tizenöt éve népi ellenőrként tevékenyke- j dik. Az eltelt években egy hí- ján ötven vizsgálatban vett! részt. Pontos, körültekintő,' számítanak rá. — A rend, a fegyelem és ( különösen a társadalmi tulaj- j dón védelmének a híve va- j gyök. Értekezleteken, hivatali beszélgetésekben állásfoglalá-! somnak többször is hangsúlyt I adtam, ez volt az indíték, ami­kor felkértek, véleményemnek, amit sosem rejtettem véka alá, | megfelelő formában adhassak1 hangot — 'mondja. — Termé- j szetesen elfogadtam a megbí-1 zást minden felelősségiével. Tu. 1 datában voltam, hogy mit vál- j lalok. Törteién és Jászkarajenőn is a népi ellenőri csoport elnöke volt. Ha felddatot kapott, a vizsgálatra úgy felkészült, mint más, mondjuk, valami­lyen tudományos előadásra. Alaposan tájékozódott, rends- letekkel ismerkedett s mind- j azzal a tudnivalóval, amelyre saját hivatalában ugyan szük­sége nem volt, csupán ahhoz kellett, hogy mint népi ellen­őr hozzáértően tegyen eleget a megbízatásnak. — Vizsgálatot tartani soha nem azért mentem, hogy hi­bákat keressek. Az eredmé- | nyekre voltam kíváncsi, az, eseményekre, ahogy azokról : sorra vallottak a hivatali ira- . tok. Az a tapasztalatom, hogy , a segítő szándékú ellenőrzést j a gazdasági vezetők mindenütt j támogatták. Ott fogadtak csak ráncolt homlokkal, nemtetszés­sel, ahol tudták, akad mit tit­kolniuk. Főként pénzügyi, számviteli vizsgálatokra kap­tam megbízatást, de azok kö­zött sem V°W két egyforma. A kereskedelemben, a tanácsi intézményekben, a művelődési otthonok gazdasági aktái kö­zött, a termelőszövetkezeti könyvelésben egyaránt el kel­lett igazodnom. A vizsgálatok egyben tapasztalatcserét is je­lentettek számomra, melyeket munkahelyemen hasznosítani tudtam. Utólagos információ útján meggyőződhettem arról is, hogy a jelentések, határo­zati javaslatok nem maradtak intézkedés nélkül. Gyakorlat igazolja s erősíti a vélemé­nyem : a népi ellenőrnek, hogy társadalmi megbízatásának megfelelően eleget tehessen, jó emberismerőnek kell lennie, nem hiányozhat belőle a tár­gyalókészség és a munka si­kerébe vetett hit sem. ★ A napokban Cegléden a já­rási hivatalban ülést tartottak a népi ellenőrök. Azt a vizs­gálati anyagot tárgyalták, amely a járásban felmérhető energiatakarékossággal foglal­kozik. Az ülésen részt vett dr. Sátor Jánosné, a NEB Pest megyei elnökhelyettese is, aki fontos megbízatásának tett ele­get: a jó munkáért elismerés­ben és jutalomban részesített több városi és járási népi el­lenőrt. Sáfrán Imre főkönyve­lő a Központi NEB tölgyfa­ágas ezüstplakettjét kapta meg másfél évtizedes munkája el­ismeréséül. A továbbiakban is számítanak rá, s mint mond­ta, tudja, hogy még sok ten­nivaló vár rá a következő években. E. K. Tudományos •. kutatók, vizs­gákra készülő diákok és más érdeklődők gyakran lapozzák az írásos emlékeket, melyek kötetszám dokumentálják a múltat, hasznos adatokat szol­gálhatva. a tovább munkálko­dóknak. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia történeti inté­zetének munkaközössége gyakran fordult érdeklődéssel Cegléd felé is. A magyar történettudomány bibliográfiája 1945-től 1968-ig számos adatot gyűjtött váro­sunkról. A sort az ezt az idő­szakot megelőző évekről bib­liográfiájával Nagy Dezső zár­ja, aki 1844-től 1958-ig készí­tett helyismereti bibliográfiát, mely Cegléden, a Kossuth Mú­zeum könyvtárában megtalál­ható. A rpúzeum a helytörté­neti vetélkedőkre készülőknek szívesen ad segítséget ezekkel a kiadványokkal, a diák- vagy m «nkáskoí 1 ektíváknak, szocia­lista brigádoknak. A városi­járási könyvtár szabadpolcán ott vannak a hírlapkötegek, helyismereti könyvek s ott a tárgymutató is. A város 600 éves múltjával az Élet és Tudományban- ti­zenegy éve Antalffy Gyula foglalkozott. A Századok 1961. évi 4. és 5. száma Székely György tanulmányát őrzi, mely a Dózsa-féle paraszthá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom