Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

mmoRo A PESTMEfrYEI HÍRLAP Te jj í-ÖlvT HLI A. O A S A XIS. ÉVFOLYAM, 372. SZÄM 1975. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Műszaki összefogással A város fejlődéséért Megalakult a GTE helyi szervezete Gyakorlatm óvodában Aíz Arany János Gémn&ziiim óvónőképző tagozatának diákjai már a k'Jziponli óvodában is részt vásznak a gyakorlati foglal- kozásckna. Asz okta-lás s'ikene érd&k&ban és term'észetes'&n a ki­csinyek örikmiéoa sok szép új játékkal', szemlél te tóeszközzel bő­vült az óvoda fölszerelés«. Képünkön az óvoda köz éptső csoportosai láthatók egyik foglalkozás közben. Varga Irén felvétele FéSmiMás forgalom Elegendő fedi léire Veiobmgmyáról in gondoskodnék Kocsér község kereskedelmi és vendégláíóipari egységeit a Nagykőrös és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzemelteti, amely igyekszik a lakosság jó ellátá­sáról gondoskodni. A szövetkezet Tüzép-telepe például igen nagy forgalmat ér el. Vezetője Berente Máté, aki elmondotta, hogy minden hónapban 5—600 ezer forint értékű árut adnak el. Megfelelően gondoskodtak a község téli tüzelőellátásáról. A telep udvarán 2 ezer mázsa brikett és 2 ezer mázsa dara­bos diószén tornyosodik. Folyamatosan kapnak tű­zifát is, főleg az állami gazdaság erdejéből. Építőanyagot is igyekeznek minél többet beszerezni, ami­vel nagyban segítik az évről évre mindinkább szaporodó kocséri lakás- és egyéb épít­kezéseket. Téglából például az idén több mint 600 ezret ad­tak el. A telep forgalma a múlt évihez képest 20 száza­lékkal nőtt. Gázcseretelepet is létesí­tett a községben a szövet­kezet, itt Kocsér és a környékbeli tanyavilág csaknem 3 ezer vá­sárlóját látják el palackos gáz­zal. A telepet Gabi Józsefné vezeti, aki egyben a helyi ter­[ melőktől gyümölcsöt, zöldsé­get is átveszi a szövetkezet- j nek, és tavasztól őszig a napos- | csibék ezreit osztja ki a te­nyésztőknek. Vetőburgonya- és takar­mányellátásról is gondos­kodik az ÁFÉSZ. Nemrégiben nagy mennyiségű Desiré vetőburgonyát száll! tottak Kocsérra. A gyümölcs­ös a zöldségfelvásárlá_si idény már befejeződött, most a hí­zott libákat, pulykákat, ga­lambokat, nyulakat és tojást vásárolnak fel. A tartalmasabb életért A z egyik hangácsi dűlőút menten a legelésző tehe­neket kutyákkal két fiatal pásztor őrizte. Nem igazi pász­torkutyákkal, bár ők maguk sem voltak igazi pásztorok, csak alkalmi őrzői a környék háztáji állatainak. Mindketten jó ideje ügyelnek felváltva a tehenekre, elsősorban azért, mert maguk is tartanak jószá­got. Egyikük öreg szülei már nyugdíjasok, kell a járadékhoz a kiegészítés. És jól jön a fia­taloknak is a munka, mert az érte kapott pénzt mindig van mire költeni. A másik pásztor még csak 20 esztendős legényember. Hárman vannak testvérek, s valamennyien a tsz-ben dol­goznak. Nem vágynak a város­ba, nem túl vonzó az számuk­ra, jobban szeretik a tanyák csendjét. Terveik nem nőttek túl környezetük lehetőségein. Elegendőnek találják azokat a szórakozási lehetőségeket, amelyekért nem kell messzire menni. Végzik a dolgukat szorgosan, azt, amit vállaltak. De csak azt, semmivel sem többet... Sokan élnek még így, aki­ket nem űz az a vágy, hogy is­meretekben is gyarapodjanak, hogy igényesen töltsék el sza­bad idejüket. Különös békében élnek önmagukkal, környeze­tükkel, lehetőségeikkel. De bi­zonyos: boldogabbak azok, akiknek nemes vágyaik van­nak, akik nemcsak az enni­való és ruha minőségével tö­rődnek, hanem életüket is tar­talmassá kívánják tenni. S ezért mindig többet akarnak, többet tesznek ... A Hazafias Népfront műsza­ki bizottsága a helyi műszaki fiatalok javaslatára elhatároz­ta, hogy megalakítják a Gép­ipari Tudományos Egyesület nagykőrösi szervezetét. Az alakuló közgyűlést ked­den délután tartották meg a konzervgyár bemutató termé­ben. Az eseményen részt vett Kocsis Jánosné, a városi ta­nács megbízott elnöke, Hor­váth Lehel, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke, Prockl László, a Gép­ipari Tudományos Egyesület főtitkár-helyettese, Szabó Ta­más, a ceglédi és dr. Varga László, a kecskeméti szervezet titkára. A megjelenteket dr. Gábor Gyula, a konzervgyár műszaki főmérnöke köszöntötte, majd Horváth Lehel nyitotta meg- a közgyűlést. Kocsis Jánosné a városi pártbizottság és a vá­rosi tanács nevében méltatta a város érdekében tevékenykedő egyesület megalakulását. Kiemelte: tagjainak szor­goskodását támogatni fog­ja a város. Prockl László, a Gépipari Tudományos Egyesület főtit­kár-helyettese ismertette ez­után az országos egyesület mű­ködését. Elmondta egyebek kö­zött, hogy több mint 14 ezer mérnök, technikus és egyéb műszaki dolgozó a tagja, akik valamennyien a gépipar fej­lesztésén tevékenykednek. Ezt követően Bálint Pál, a nagykőrösi Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet műszaki ve­zetője tartott előadást. Mint elmondotta, szövetkezetük már telje­sítette ötéves tervét. Részletesen szólt ezután a szö­vetkezet eredményes munká­járól. A Nagykőrösi Konzerv­gyár szakembereivel közösen például palettás rakodó és cso­magoló gépeket alakítottak ki, amelyek csökkentik a raktáro­zási gondokat és könnyítik a fizikai munkát. A gépeket és egyéb konzervipari berendezé­seket, amelyek nagy sikerrel szerepeltek, a különféle kiállításokon, szívesen fogadták a hazai és külföldi üzemek. Jó a szövetkezet kapcsolata a hazai és külföldi gyárakkal, melyeknek igényei alapján a következő tervidőszakban szá­rító és üvegmosó berendezések gyártását kezdik meg. A Gépipari Tudományos Egyesület főtitkár-helyettese elismeréssel jelentette ki, hogy a Gépjavító Szövetkezet tervei jól illeszkednek a népgazdasá­gi elképzelésekhez. A ceglédi és kecskeméti titkárok segítő együttműködésüket ajánlották fel, ezután dr. Varga László, a kecskeméti Gépipari Főiskpla igazgatóhelyettese meghívta a körösieket ké­szülő továbbképző tanfo­lyamaikra. Megalakult ezután 90 taggal a Gépipari Tudományos Egye­sület helyi szervezete. Megvá­lasztották a tiszségviselőket' is. Elnök Túri György, a 21-es Volán helyi telepének vezető­je, társelnök Bálint Pál, a Gép­javító és Faipari Szövetkezet műszaki vezetője és Fajka László, az állami gazdaság fő­mérnöke lett. Titkárnak vá­lasztották Egri Ernőt, a kon­zervgyár műszaki előadóját. Vezetőségi tagok Rácz Zoltán, a TRAKIS vezetője, Barkó Ambrus, a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet autószervizé­nek helyettes vezetője, Marton Géza, a Gépjavító Szövetkezet technikusa, Stiffler Albert és Ramasz András műszaki tiszt­viselők lettek. A választás után Túri György elnök megköszönte a tagok bi­zalmát és ^ígérte: igyekeznek arra rászolgálni, majd dr. Gá­bor Gyula kérte a helyi válla­latokat, hogy a konzervgyár­hoz hasonlóan támogassák az, új egyesület munkáját. K. L. Tanácstagi beszámoló November 21-én, pénteken délután 1.8 órakor Inkei Ist­ván, a 25-ös választókerület tanácstagja tart beszámolót a Kossuth Lajos általános isko­lában. Körösi ragadványnevek (2.) Kiesik Tót marad az Eqettboros & 1862-TÖL különösen gyako­riak a ragadványnevek az anyakönyvben. Filó Lajos csaknem félévszázados lelki- pásztorsága alatt különös gonddal jegyezgette fel a név­kiegészítőket. Még tíz évvel visszamenőleg is tett megjegy­zéseket egy-egy névhez: (1853) Szabó Pál nevéhez hozzáfűzte: „Godány Szabó Pálnak is ne­veztetik”. Az 1790-es évektől egyre több betűszós ragadványnév­vel találkozunk a matriculák- ban. Dóra Tóth János (T793) nevéből így lesz D. Tóth János 1795-ben. Ez több okra vezet­hető vissza. Egyrészt 1853-tól megjelennek az anyakönyvek­ben a házszámok, 1867-től a sztereotip anyakönyvek szűkre szabott rubrikái nem sok he­lyet engednek a megjegyzések­nek, familiáris névkiegészíté­seknek. 1877-től a feljegyzé­sekben már a foglalkozást is feltüntetik. Mindezek követ­kezményeként könnyebbé vá­lik az azonos nevűek megkü­lönböztetése. Időközben egy­szerűsödik maga a névrend­szer is: sok ragadványnév ki­szorítja’ az eredeti vezetékne­vet, és maga lép a helyébe: például Juhász Halgas Má­tyás nevét (1769) Halgas János (1784, 1792) követi, Paplanos Kovács Jánosét (1862) Papla­nos Julianna (1863), Égettbo- ros Tótékból pedig Égettboros István, János lesz. FILÓ LAJOS GONDOSSÁ­GA, a pontosság és a hagyo­mányok iránt érzett tisztelete folytán ez objektív okok ellené­re sem szegényedtek el a nagy­kőrösi nevek. Sőt! A „Filó-fé- le keresztség”-ben azok is ra­gadványnevekhez jutottak, akiknek eddigiem volt. Szám­talan érdekes név keletkezett így. Nagy András Sára (1878), vagy Nagy János Erzsébet (1862) neve ritka típus. Ezek jellemzője, hogy a nő férfi ág­ról örökli a ragadványnevét. Például Maris Tót István (1887), Tolnai Pap János (1876), felesége Tolnai Susan­na. K. Gerecze Sándor (1887) betűnevét felesége ragadvány­nevéről kapta (Kiséri Nagy Sá­ra). Filó Lajos „előnévnek” em­líti a ragadványneveket. Való­ban, legtöbbször a hivatalos név előtt állt a megkülönböz­tető név. 1862-ből való Víg Nagy Józsefné nevénél a kö­vetkező megjegyzést olvashat­juk: „Az elönév sajátképen nem Víg, hanem vizi (FL)”. Ez a korrekció fényt vet a népi és a hivatalos szemléletmód kü­lönbségére, hiszen a köztudat­ban élő egyéni jellemvonást használnak lakhely szerinti megkülönböztetésre. R. Nagy János (1864)' nevének meg­csontosodott betűjelét úgy old­ja fel Filó Lajos: „Az apa egyszerűen Rókának is hiva- tik”. Máshol a ragadványnév vezetéknévi szerepet tölt be: Bakter Lídia (1864); Filó Lajos Kis Lídiára helyesbít. Döndő Barta Pál (1865) ragadványne­ve humoros és megfejthetet­len. A Szabó János név sem le­hetett ritka, ha ilyen hosszú megkülönböztető ragadvány­nevet kellett elé tenni: Kisut- zai Szabó János (1867). ARRA A NAfV NÉVFOR­MÁLÓ TENDENCIÁRA példa egy 1868-ból való feljegyzés, amely az idegenes hangzású nevet magyarosítja: Botocska Ádám: „íratja magát így is Podocska”. Ugyanez a helyzet Furulyás Sándor (1880) eseté­ben, ahogyan a megjegyzésből kiderül: „Az apa neve sajátké­pen Flujerás Sándor, hanem közönségesen Furulyásnak hi­vatok (FL)”. Néha annyira egyenértékű a ragadványnév és a vezetéknév, hogy nem is lehet eldönteni, melyik az egyik és melyik a másik. Például Biczó Mihály (1872) neve után ez a megjegy­zés olvasható a halotti anya­könyvben: „A megholt így is szokott neveztetni: B. Kovács Mihály és Kovács Biczó Mi­hály”. Itt aztán nehéz eldön­teni, hogy melyik az előnév, és melyik a hivatalos név. Téglás Kovács József lakhelyéről, a „téglaház”-ról kapta a nevét (1875). Kárteszi Rákhel (1903) és Küfejű Magdolna (1905) ve­zetéknevének ragadványnévi eredete nem lehet kétséges. 1905-TÖL — Filó Lajos ha­lála után — már csak elvétve akad írásban megörökített tel­jes alakú ragadványnév, mind több lesz a betűnév, A moder­nizálódás és a városiasodás e szép hagyomány visszafejlődé­sét eredményezte. Az össze­gyűjtött mintegy 200, köztu­datban élő ragadványnév mégis bizonyítja: él még ez az érdekes szokás. A rokka, a mozsár és a cseréptányér gyűjtésének nagy divatja ide­jén ezekről a szellemi értékek­ről sem szabad megfeledkez­nünk. Szabó Attiláné (Vége.) ARANY JÁNOS TSZ Bőtemés kdkÉ A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet dolgozói a gazdaság Törteti út menti földjeid 20 hektár kelkáposz­tát ültettek. A gondos munka eredményesnek bizonyult: a kelkáposzta-termesztés jól si­került, s a betakarítást már megkezdték a gazdaság dolgo­zói. Mint Csizmadia Ferenc fő­mezőgazdász elmondotta, 30 vagon kelkáposztára számíta­nak. Eddig 12 vagonnal szed­tek fel. A termést a nagykőrö­si és a kecskeméti MÉK-nek adták el, kilogrammonként 2,40 forintos áron. SPORT Kispályás labdarúgás A TRAKIS-pályán megren­dezésre kerülő kispályás lab­darúgó TRAKIS Kupa-mérkő- zéssorozat utolsó előtti fordu­lója jó színvonalú mérkőzése­ket, de meglepetéseket is ho­zott. Eredmények: Városgaz­dálkodás—TRAKIS 1:1, Kon­zervgyári járműjavítók—Tor­más 7:2, Ifjú Gárda—21-es Volán 1:0. A befejező forduló előtt — amely nagyon izgal­masnak ígérkezik — ezt mu­tatja a tabella: 1. Konzervgyári jármű 4 3 — 1 24- 7 6 2. Tormás 4 2 1 1 7- 9 5 3. TRAKIS 4 1 1 2 8- 8 3 4. 21-es Volán 4 2 — 2 5- 5 3* 5. Várostjazd. 4 — 3 1 4- 4 3 6. Ifjú Gárda 4 1 1 2 4-18 3 * = A 21-es Volántál a verseny­kiírás értelmében 1 pontot levon­tak. mert az egyik mérkőzésre nem küldtek játékvezetőt. Tekehírek A fővárosban került volna sor a Csepeli Papír—Volán­busz (Nk.) NB III-as férfi teke csapatbajnoki mérkőzésre. Közbejött okok miatt az autó­buszosok csak hárman jelen­tek meg az indulásnál, s hiá­nyosan nem utaztak el. A sza­bályok értelmében így a cse­peliek 8:0-ra nyertek. Cegléd KÖZGÉP C—Nk. Szabadság Tsz 6:2 (2141-1870). A körösiek utolsó idei megyei csapatbajnoki mérkőzésére Cegléden került sor. A tsz-be- liek hatan utaztak el, de egyi­kük úgy megbetegedett, hogy nem tudta a szereplést vállal­ni. Ez a hátrány el is döntöt­te a találkozó sorsát. Egyéni pontszerzők: Huszár és Benyik (364—364), Középiskolás labdarúgás Továbbra is hétfői napokon kerül sor a megyei középisko­lás serdülő bajnoki labdarúgó- mérkőzésekre. Pilisvörösvári Szakközépis­kola—Nk. Toldi 6:0 (2:0). Az erőteljesebb fizikumú ellenfél otthonában végig fölényben volt és biztosan nyert. Nk. Toldi—Váci Szakmun­kásképző 2:1 (2:1). A Kinizsi- sporttelepi találkozón a kö­rösiek szép játékkal szerezték meg első győzelmüket. Góllö­vők: Bádonyi és Antalicz. Az első fordulóban barátsá­gosan játszott Nk. Toldi—Vá­ci Gépipari Szakközépiskola mérkőzés 2 pontját 0:0-ás gól- aránnyal a váciak kapták, mert a toldisok igazolása nem volt rendben. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Kosárlabda Monor: M. Gimnázium—Nk. Gimnázium női és férfi serdü­lő megyei középiskolás bajno- I ki mérkőzés. Labdarúgás I TRAKIS-pálya, 15 óra: Kon- I zervgyári járműjavítók—Vá­, rosgazdálkodás, kispályás TRA­KIS Kupa-mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Robinson és a kannibálok. Színes olasz rajzfilm. Kísérő­műsor: Mozi. . Előadások kez­dete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a bánomi iskolában Nagyezsda. Színes, szinkro­nizált szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom