Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

Tanácstagi beszámoló Marosfi György, a 11-es vá­lasztókerület tanácstagja no­vember 14-én, pénteken dél­után 16 órakor, a Középma­gyarországi Tejipari Vállalat helyi tejüzemének kultúrter­mében (Pótharaszti út 6.), ta­nácstagi beszámolót tart. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értgéíti a fo­gyasztókat, hogy november 14- én, pénteken, 17-én hétfőn, 18-án, kedden, és 19-én szer­dán reggel 7 órától délután 16 óráig, valamint november 15- én szombaton reggel 7 órá­tól déli 13 óráig karbantartás miatt áramszünet lesz a Far­kas, á Dózsa, Lengyel, Gerle, Jázmin utcában, valamint a Kárpát utca elején, a 12-es számig. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat helyi tele­pén számos keresett faipari terméket készítenek. Képün­kön Hegedűs Ambrus fenyő­Mint minden esztendőben, november elején most is elül­tették a körösi kertekben az áttelelő salátát. A városköz­ponttól távolabb eső kerüle­tekben több helyen olvasható a kapukon: „Salátapalánta el­adó”. Szükség is van a palántane- ,velésre, mert az idén kevesebb salátát ültettek a kertekben, mint a múlt esztendőben. Ez amiatt van, hogy egyrészt évről évre újabb házakat emelnek a kertekben, s keve­sebb hely marad a termesztés­re, másrészt pedig mind keve­sebben vállalkoznak erre a bizony nem könnyű munkára. Elegendő dső 1 híján az idén sok helyütt igen nehéz volt a száraz földet felásni, és gyak­ran kellett öntözni az elültetett növényeket. rönkből szabolcsi tetőcsuszát fűrészel. A keresett cikkből egy műszak alatt több mint 10 ezer készül. Varga Irén felvétele­De a vizeskerti, vízállási és bokrosi kertekben mégis sok salátát ültettek, és sokan meg­kötötték már a termesztési szerződést is a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felvá­sárlási irodájában. A szerződésekben ígért sa­látamennyiség teljesen fe­dezi majd a tavaszi szük­ségletet. Az ÁFÉSZ Nagykőrösön a múlt esztendőben egyébként 1 millió 600 ezer fej salátát vásá­rolt fel, 70 filléres átlagáron. A Balassa utcában két ter­mesztővel beszélgettünk: He­gedűs Sándorral és feleségé­vel, akik a Szabadság Tsz já­radékos tagjai. Hegedűs Sán- dorné 15 évig dolgozott a gaz­daság kertészetében, a férje ugyanott volt fogatos. Most pár száz négyszögöles kert­jükben salátát és uborkát ter­mesztenek. Igaz, sokat segít nekik a család is, de a termésből származó jö­vedelem jól kiegészíti a já­radékot. — Édesanyámtól tanultam meg a salátaültetést — mon­dotta Hegedüsné. — Magam is mindig szívesen termesztettem ezt a korai zöldségfélét. Értem e munka minden fortélyát. A saláta után Hegedűsök uborkát vetnek. Száz négy­szögöles uborkatáblájukat a múlt évben 26-szor szedték meg, s a növénybetegségek el­len minden héten megperme­tezték. Kopa László Egészségnevelés A kéz és láb bőrének gom­bás eredetű elváltozásairól tart előadást az'idei egészségneve­lési napok keretében dr. Ta- szári Ilona, bőrgyógyász szak­orvos a konzervgyár I-es tele. pén, ma délután 14 órakor. Mit látunk ma a moziban? Vörös kányafa. Színes, szinkronizált szovjet film. Kí­sér őműsor: Pedig. Előadások kezdetet fél 6 és fél 8-kor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Robinson Crusoe. Szovjet film. Előadás kezdette: fél 7- kor. A tanítóképző históriája (3) A praeparándia, mini önálló intézet A SZABADSÁGHARC bu­kása után az abszolutizmus alatt megszűnt végre a küz­delem Kecskemét és Körös kö­zött a fői-sikola jogáért. A Du­na ■ melléki egyházkerület teológiai főiskolája Pestre került: Pest lett a győztes, a reformkori Magyarország gyor­san fejlődő szellemi és gazda­sági központja. Kőrös város es a református egyház közönsé­ge és vezetői nemcsak hihetet­len nagy anyagi áldozatot hoz­tak 1850 után, amikor azt kí­vánta az önkényuralom kor­mánya, hogy négy tanári állas mellé szervezzenek még nyol­cat, és csak akkor folytathat­ja gimnáziuma a működését — hanem nagy erkölcsi bátor­ságról is tanúbizonyságot tet­tek. Az ország lakosságának nagy része a protestáns egyház autonómiájának az elárulását látta abban, hogy a körösiek iskolájuk megmentése érdeké­ben teljesítik az abszolutizmus kormányának a feltételeit. Ne­héz is lenne eldönteni, melyik volt a nehezebb: a súlyos anyagi feltételeket teljesíteni, vagy a közvéleménnyel szem­benézni. Vállalták mindkettőt a jövő érdekében, s az hama­rosan őket igazolta. Már 1851- ben megnyerik tanáruknak az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost, és 1855-ben új­ra megkezdhette működését a tanítóképző. Szigeti Warga Já­nos e korszak kiemelkedő pe­dagógusegyénisége 1855. októ­ber 1-én tartott tanévnyitó be­szédében méltán jelenti ki: „nekem szerencsém volt a je­len iskolai évet nemcsak úgy nyitni meg, mint főgimnáziu- mi, hanem mint praeparan- diai (tanítóképzői) tanévet is... tehát elértem, mire 22 év alatt folyvást törekvém: je­lesül, hogy a praeparandia ná­lunk mint önálló intézet ala- píttassék meg ...” Szigeti Warga megszerezte az anyagi támogatást is. A város hat hold földet adott gazdasá­gi .. területnek. Egressi Ga­lambos Sámuel egy zongorát és ezerforintos alapítványt adott zeneszerekre. Patay Sá­muel és felesége Beretvás Éva 131 hold földet adományoztak Puszta-Dánoson a tanítókép­zőnek egy tanári állás fenn­tartására. Ez az alapítvány a tanítóképzőt véglegesen Nagy­kőröshöz kötötte. A helytartó­tanács azonban kevesellte a fizetéseket, a tanárok számát és külön igazgatót . kívánt a tanítóképző élére. Ebben az időszakban kezdődik meg az addig egységes szervezetű protestáns főiskolában is a ta­gozatok szétválasztása: főisko­la, tanítóképző, gimrtázium, népiskola. A Duna melléki re­formátus egyházkerületben is kialakult végre a helyzet: a theológia Pesten, a tanítókép­ző Nagykőrösön, a jogtani in­tézet Kecskeméten volt A HELYTARTÓTANÁCS sürgetésére a nagykőrösi ref. egyháztanács is megválasztot­ta végre 1858. augusztus 30-án több jeles pályázó közül Nagy László kisújszállási Igazgatótanárt a tanítóképző igazgatójának. Az úi igazgató nagy buzgalommal munkálko­dott a tanítóképzés ügyéért: heti 15 órában tanította a ne­veléstudományokat, a magyar nyelvet, matematikát és a ter­mészettudományokat. Méltó folytatója volt annak, amit Wgrga János elkezdett. Róla írt dr. Toros László nemrégi­ben. E cikkben néhány téve­dés kiigazítására most jó al­kalom adódik. Egyik helyen az áll: „Warga János... fenn­tartotta a körösi tanítóképzőt a kiegyezésig, amikor aztán az új magyar kormány szakkép­zett igazgatót nevezett ki a ta­nítóképző élére: 'Nagy Lász­lót” Másik helyen ez áll:, ...... már 1858-ban átjött a na gykőrösi képezde igazgató­jának, mert Warga Jánost na­gyon elfoglalta a gimnázium vezetése”. A két évszám közül az 1858 helyes, de nem helyt­álló az első idézett mondat­ban az, hogy a kormány ne­vezte ki Nagy Lászlót igazga­tónak — a második idézett mondatban pedig az, hogy Szi­geti Warga nagy elfoglaltsága miatt kellett külön igazgatót választani. Téves még a cikk­ben a Nagy László életkora, mert 1875-ben halt meg, te­hát nem 52, hanem 59 évesen. Kiigazításra szorul ez a mon­dat is: „A kiegyezéskor már hat tanára volt a három év­folyamos intézetnek”. 1860 óta valóban három évfolyama volt as intézetnek és három ren­des tanára lett az akkor szer­vezett új tanszékre megválasz­tott Ballagi Károllyal. Az el­ső világháború előtt már az igazgatóval együtt hét rendes tanára volt az intézetnek. De térjünk vissza Nagy Lászlóhoz, aki méltó volt ar­ra, hogy Barabás ecsetje örö­kítse meg arcképét, amivel méltán dicsekedhet az emlék­múzeumunk. A kiegyezés füg­getlen felelős magyar kor­mányt hozott az önkényura­lom helyébe, de elvitte a ta­nítóképző tanári karának fe­lét, mert Nagy László igazga­tót és Ballagi Károly tanárt mai«1 \JL A PESTAAE&YEI Hl XIX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM »A PASA 1975. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Mindig lesz friss sütemény Húszmillió forintos fejlesztési program Jubilál a vállalat A kora reggbli kenyérillat egy ideje nem járja be a vá­rosközpontot. Elbontották a vénséges vén pékkemencét, csákányra érett az előtte strá- zsáló bolt is a Kossuth Ferenc utca és a Páva utca sarkán. Azóta gyors ütemben folyik a rekonstrukció. Piros téglafa­lak tetején fut körbe a szürke betonkoszorú. Lassan kibonta­kozik az új, émeletes épület képe. A Pest megyei Tanács 3. számú Sütőipari Vállalata igazgatójával, Andó Antallal, a fejlesztési elgondolások meg­valósulásáról beszélgetünk. Az új pékség mindenben megfelel a korszerű köve­telményeknek. Naponta huszonöt mázsa ke- Áyér és péksütemény kerül belőle a boltokba. Úgyneve­zett intenzív dagasztógépet ál­lítanak munkába: előnye, hogy kedvezőbben alakítja ki a tészta vázszerkezetét, s a 'hagyományos dagasztó 8—12 perces munkaidejével szem­ben, 2—2,5 perc alatt végez a dagasztá-ssal. Az új eszköz munkába állításától a minőség húszszázalékos javulását re­mélik: ritkább, foszlósabb, jobb kidolgozású lesz a pék­áru. A tapasztalatok szerint vál­toznak az emberek táplálkozá­si szokásai, igényei. Évek óta egyre kevesebb kenyér, vi­szont egyre több sütemény fogy. A vásárlók keresik a ka­lácsot, a „vizes” és a töltelé­ke* készítményeket. Ezek elő­állításához azonban sok fürge kéz kell, s a kezek száma be­folyásolja az előállítható meny- nyiséget. A két műszakban működő új üzemben, a hagyo­kinevezte a miniszter tanfel­ügyelőnek. Egy évig Borostyán Sándor volt az igazgató. Mint­hogy kinevezése nem volt vég­leges, 1870-foen Hegymegi Kiss Áront választották meg igaz­gatónak, aki a kolozsvári egyetem első bölcsészdoktora, nagy tudású polihisztor volt. Utóda a tanítóképző élén Ma­gyar Antal, aki 1870-ben lett az intézet tanára. Öt Hegymegi Kiss Kálmán követte, aki há­rom évtizednél tovább állt az intézet élén. Testvéröccse, Áron távozása után került az intézetbe tanárnak 1875-ben, és Magyar Antal halála után 1882-ben lett igazgató 1913-ig. Az ő igazgatósága alatt lett az intézet négy évfolyamú és há­rommal szaporodott a tanszé­kek száma is. A gyakorlóiskola az 1870/71. iskolai évtől kezdődően mű­ködött a tanítóképzőben, a gyakorlati képzést addig a vá­rosi népiskolákban tartották. Az első gyakorlóiskolai tanító Hajdú László volt. Több nép­iskolai tankönyvet írt, ame­lyek közül néhány 25—28 ki­adást is megért. Utóda Zom- bory Dániel megírta a nagy­kőrösi ref. népiskolák törté­netét. A TANÍTÓJELÖLTEK szá­ma az első világháború előtt elég sokszor ingadozott. Az emelkedés feltűnő az 1860-as évek elején, amikor önálló lett az intézet. Igen nagy a létszám- csökkenés az 1880-as évek má­sodik felében, amikor négy osztályú lett a tanítóképző: az 1887/88. iskolai év végén 48 ta­nulója volt a négy évfolyamú intézetnek, tje a század végén ismét növekszik a létszám. Ké­sőbb, századunk első évtizedé­ben ismét kevesebb a jelent­kező, amelynek okát az igaz­gatótanács is abban látta, hogy nem volt állandó intemátus és igen kevés volt a tanítói fi­zetés. Seri András (Folytatjuk) mányosan jóízű, ropogós héjú kenyérrel együtt, sok süte­ményt sütnek. Mivel közvetlen mellette nyílik meg az új szak­bolt, abban mindig lesz friss sütemény, ha kell, napjában akár kétszer is pótolják a kész­letet. A sütőipar egy ideje rozsci­pót is készít. Egészséges, na­gyobb is lehetne iránta az ér­deklődés. Most azt tervezik, hogy köménymaggal ízesítik, hátha úgy kapósább lesz. A gázzal fűthető kemence már megérkezett. A termelő­részleg, a tervek szerint, ez év végéig elkészül, azután folyta­tódik a bolt s a fölötte elhe­lyezkedő két emeleten a szo­ciális helyiségek felépítése. Ha ném lesz fennakadás az építésben, jövőre, a nyár ele­jén birtokba vehető a teljes építmény. A vállalat pénzéből nem fu­totta volna ilyen jelentős fej­lesztésre, ám különböző forrá­sokból támogatást kapott, hogy a lakosság ellátását ja­víthassa. A 3-as számú sütőipari vál­lalat munkája — a városon kívül — Nagykőrösre, a ceg­lédi és a nagykátai járásra is kiterjed. Atban a körzetben sem hanyagolják el a bővítést, korszerűsítést. Bizonyíték rá az Abonyban folyó munka. A községben ezekben a napok­ban kezd próbaüzemelni az új kenyérgyár. Május elsejére ott is kenyérbolt nyílik. Nagykőrösön december vé­géig befejeződik a hétmil­lió forintos rekonstrukció. A Nk. Kinizsi Sportkör el­nökségi ülésén Nyikos József elnök a modellező-szakosztály | beszámolóját ismertette. Az MHSZ támogatja, anyagot, ad és irányítja a modellezőket; a Kinizsi pedig anyagiakkal, helyiséggel és pályával segíti őket. örvendetes, hogy a nem­rég létrehozott úttörő-szakkö­rökkel, 30 új taggal megkezdő­dött a fiatalítás. Reszeli Soós Ambrus, a Ki­nizsi sportiskolájának szerve­zéséről tett írásos jelentést. Az indulás nehezen megy, mert többen — a felkérés ellenére — nem vállalnak benne vezető funkciót. Asztaliteniszben nemrég sikeres tehetségkutató versenyt rendeztek, népes me­zőnnyel, a város általános is­kolásai részére. A fiatal bir­kózók száma emelkedett a ta­vaszihoz viszonyítva, itt az ed­digi heti 2 helyett 3 edzés a javasolt. Kézilabdában most nincs sportiskolás, de a Kos­suth iskola e sportágban bázis­ként szerepel. Labdarúgásban népesek a fiatalok edzései, a serdülők igen jól szerepelnek a megyében, s 10—15 újonc is jár még edzeni. A helyi álta­lános iskolák támogatni fog­ják a januárban induló Kini­zsi sportiskolát. A szóbeli ki­egészítésben a jelenlegi, kiin­duló helyzet elemzése folyt. A Rákóczi-iskolások őszi lab­darúgó városi úttörő-olimpiai szereplésénél megmutatkozott az atlétikus elő- és alapképzés jó hatása. A ceglédi járástól az úszó­sport, a megyei sportvezetéstől az ökölvívás támogatására ér­kezett levél. A Kinizsi állás­pontja: ökölvívásról nagyobb támogatás, úszásról megfelelő uszoda esetén, később lehet szó. A felszólalók között Szomo- lányi Gábor arról tett emlí­A legmodernebb felszerelést alkalmazzák ott is. A költsé­gekhez a Nagykőrösi Városi Tanács egymillió forinttal já­rult hozzá. Tavaly és idén több mint húszmillió forintot fordítottak fejlesztésre. Az összeg több mint nyolcvan százalékát ál­lami támogatásként kapja a vállalat, mert huszonhét tele­pülés 186 ezer lakójának napi ellátásáról kell gondoskodnia A ceglédi, Mizsei úti kenyér­gyárban a vállalati kollektíva jó eredményei és az ésszerű takarékossági intézkedések le­hetővé tették, hogy ott is be­állíthassák a lengyel gyorsda- gasztót. Januártól már azzal készülnek a sütemények. Ebben a gyárban készül az ország minden részében kap­ható zsemlemorzsa, az idén 185 vagonnal. A közkedvelt sajtos ropogósból eredetileg 900 mázsa volt az évi terv. he­lyette 1400 mázsát adnak a kereskedelemnek, részben a munkások fegyelmezettsége, részben a sütősor bővítése eredményeként. A részlegben csak nők dolgoznak, s ezt fi­gyelembe véve, megszüntették a harmadik műszakot. A sütőipari vállalat hu­szonöt szocialista brigádja nagyban hozzájárul az eredmények további javu­lásához. A szocialista munkaverseny­ben szem előtt tartják a taka­rékossági és a minőségi köve­telményeket. tést, hogy a KISZ sportjel­vényszerző akciójában 20 óra társadalmi munkát is kell tel­jesíteni a sportért, s ebben részt vesznek a konzervgyári fiatalok is. TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY A Kinizsi — összesen 38 in­dulóval — tehetségkutató ver­senyt rendezett a város álta­lános iskolásai részére. A he­tedik osztályos fiúk eredmé­nyéről már korábban hírt ad­tunk. A második játéknapon került sor a körmérkőzéses döntőkre a többi kategóriá­ban, amelynek mezőnye be­tegségek miatt némileg hiá­nyos volt. A következők szerepeltek a legsikeresebben : 8. osztályos fiúk (10 induló közül, 4-es döntő): 1. S. Tóth János (Petőfi isk.) 3; 2. Szűcs György (Petőfi) 2; 3, Németh Zoltán (Arany) 1 győzelem. 6. osztályos fiúk (10 induló közül, 6-os döntő): 1. Dobozi Lajos (Arany) 5; 2. Iván Zol­tán (Petőfi) 3; 3. Ember Mi­hály (Petőfi) 3 győzelem. Lányok (12 induló közül, 4-es döntő): 1. Takács Erika 3; 2. Szabó Erika 2; 3. Har- tai Helga 1 győzelem (mind­három Petőfi iskolás). Kategóriánként az első 4 helyezett oklevelet kapott. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kosárlabda Cegléd: C. Mezőgazdasági Szakközépiskola—Nk. Gimná­zium megyei középiskolás leány és fiú serdülő bajnoki mérkőzés. Labdarúgás TRAKIS-pálya, 15 óra: Tormás—Konzervgyári jármű­javítók, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. S. Z. SPORT Az utánpótlás-nevelésről * Megkötötték a szerződéseket Lesz elegendő saláta jövőre is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom