Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

1975. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK vÁé*«i> Bevezetni és elfogadtatni Jövő májusra hívják össze > az ifjúsági szövetség IX. kongresszusát Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán kibővített Élést tartott a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pullai Árpád., a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. Dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előter­jesztése alapján a KISZ, KB úgy döntött, hogy 1976 májusára összehívja az ifjúsági szövetség soron következő, IX. kong­resszusát A KISZ Központi Bizottsága a következő napiren­dek megtárgyalását javasolja a kongresszusnak: 0 A Központi Bizottság beszámolója, javaslat a IX. kong­resszus határozatára, a szervezeti szabályzat módosítá­sára. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése. O A Központi Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megválasztása. Űj termékkel rukkolt ki, az egyik konzervgyár. A készít­mény mind a szakemberek, mind az árubemutatókra meg­hívott háziasszonyok szerint si­kerre számíthatott, s bár volt némi hírverés körülötte, még­sem fogyott. Próbálkoztak ez- zel-azzal, csak nem érkezett meg a várt siker. Már-már ott tartottak, hogy fölhagynak az újdonság előállításával, ami­kor valakinek eszébe jutott: kíséreljék meg a fémdoboz helyett üvegbe tölteni. így cse­lekedtek és — a termék hetek alatt népszerű lett. A magya­rázat csupán annyi, hogy a vevőt a fémdoboz riasztotta, nem látta, mi az. amit kínál­nak neki. Az üvegben viszont gusztusos, magakellető volt az áru, amit a vásárló hallott róla és amit látott, az egybe­vágott, félretetette az újjal szembeni bizalmatlanságot. Félbemaradt út Más jellegű, de azonos kö­vetkeztetéshez vezető példa: rövid idő alatt három, a me­gyéből érkezett importengedé­lyezési kérelmet utasított visz- sza a Külkereskedelmi Minisz­térium. A kérelmek hulladék­égető kemencékre vonatkoz­tak. Az elutasítás jogos. Ilyen berendezéseket a Monori Me­zőgép Vállalat készít, tessék ott megvásárolni. Az érintet­tek csodálkoztak; nem tud­tak róla... Meglepő s elgondolkoztató tény: az új termékek egy har­madát rövid gyártási idő után már nem készítik. Az indok: érdektelenség. Csakhogy — amint azt egy vizsgálat kiderí­tette — ezeknek az áruknak jelentősebb részét igenis igé­nyelné mind a termelői, mind a lakossági fogyasztás, de a vásárlók nem tudják, hogy lé­teznek ezek. S míg a hazai gyártó küszködik, majd leáll, a cikket — a legkülönfélébb portékák sorát! — importálni kell. Azért, mert félbemarad az út: a terméket — ahogy azt a szakemberek mondják — a gyártásba bevezetik, de a piacon történő elfogadtatását mér nem tartja feladatának senki sem. Üzleti kár? Könnyed legyintéssel elin­tézhetnénk a dolgot, hiszen lelke rajta a gyártónak, nem vágott be az üzlet, elmarad a remélt haszon, az ő baja. Nem lehetünk azonban ilyen nagy­vonalúak, hiszen egy-egy új termék mögött a társadalmi kiadások tekintélyes summája áll, s ha ez nem térül meg, akkor a kár, a veszteségt is a közösséget sújtja. öt év alatt 25 új termékkel jelent meg a piacon a Forte Fotokémiai Iparvállalat, s en­nek igazi értékét akkor mér­hetjük le, ha hozzátesszük: a gyárban mindössze hetvenötén foglalkoznak önálló kutatói te­vékenységgel. Ez a létszám a nagy világcégekhez mérve szinte nevetséges, s mégis, a Forténak neve,' tekintélye van. Miért? Nem,csak azért, amit kutatói elértek és elérnek — egyebek között a színes papí­rok kifejlesztésében —, hanem azért is, mert a gyár egyetlen percre sem feledkezett meg arról, hogy az új termék beve­zetésével egyenrangú az el­fogadtatás. Az, hogy a vevő ismerje az újdonságot, tudjon róla, keresse, legyen tisztában azzal, milyen többletet kínál a friss áru a régiekkel szemben. Kivételek Sajnos, korántsem mondhat­juk el, hogy az előbb vázolt magatartás, gyakorlat lenne az általános. Feltehető, a Forte elsősorban termelése export­érzékenysége miatt lépett er­re az útra — áruik kétharma­dát külföldön adják el —, de rajta van, s aligha hagyja el, mert megtanulta, hogy ettől függ a jövő. Kivételekről ugyan szólha­tunk — így a Pestvidéki Gép­gyárról, ahol az olajégők csa­ládjának kifejlesztésével és e keresett termékek hazai elfo­gadtatásával a legutóbbi évek­ben sokat jutottak előre —, de ezek csak a szabályt erősítik. S a szabály ma az, hogy jóval több szellemi, anyagi erőt használnak fel a gyártmány­fejlesztésre, mint amennyi ténylegesen a forgalomban le­mérhető. S ez nem azért tör­ténik így, mert az újdonságok rosszak — ez is előfordul —, tévesen felmért, piaci igények­re alapozottak, hanem, mert szinte titokban születnek és homályban maradnak. Ma a termelők büszkesége — koc­káztassuk meg: elismertsége — csupán addig terjed, hogy képesek ennek vagy annak az újdonságnak az előállítására. A kitűnő termék azonban holt érték, élővé akkor válik, ha bekerül a termelői vagy lakos­sági fogyasztásba, ha a ráfor­dítások folyamatosan megté­rülnek. Több irányban Meglehetős idegenkedés ta­pasztalható még napjainkban is a könnyűszerkezetes építési módtól, s a beruházók — fő­ként a tanácsok — azzal ma­gyarázzák ellenállásukat, hogy az ilyen, módon emelt épüle­tek drágábbak a hagyomá­nyosoknál. Ez igaz, az árkü­lönbözet — átlagot nézve — húsz százalékot tesz ki. Csak egy valami felejtődik el: a felével, harmadával kisebb építési idő! Itt is azzal talál­juk szembe miagunkat, hogy a felhasználók nem ismerik a könnyűszerkezet kínálta elő­nyöket, legtöbbször hallomás­ra alapozottan ítélkeznek; például a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregysé­gében most folyó fejlesztést — mely a könnyűszerkezetes épí­tési eljárás jelentős egységét hozza létre, évenként 16 ezer tonna acél vázszerkezet készül majd itt — sokan megkéri!ője­lezték, mondván, hol lesz erre kereslet? Rajta tehát, meggyőzni a felhasználókat... Igen, erre is szükség van, de arra szintén, hogy valóban nagyüzemi tech­nológiával készüljenek a Mihalusz Ferenc, a dunake­szi Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár, a GYÜFÖ igazgató­ja kérdéssel kezdi: — Látott már konzervgyá­rat — raktár nélkül?! — Nem láttam. Nem is lát­hattam, hiszen ilyen nincs. „Es mit csinál a kivitelező ?" — Van — mondja ingerül­ten —, a miénk! Tudja, hogy tároltuk eddig a készárut? Ügysem találná ki, megmon­dom: mint őseink. Szabad ég alatt, szalma- és ponyvabur­kolattal. Tavaly áprilisban aztán végre engedélyt kap­tunk a Konzervipari Tröszttől egy előregyártott elemekből szerelhető raktár építésére, így kezdődött a kálváriánk... Fogarasi Antal műszaki el­lenőr sorolja az egyes stáció­kat, papírról. Nem csodálom: fejből ki tudná megjegyezni! — Az engedély birtokában kapcsolatba léptünk a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalattal — PÁÉV — és 1974. június 27-én kapacitásfog- lalási szerződést kötöttünk. Ebben vállaltuk, hogy az épí­tési engedélyt és a szerződés- kötéshez szükséges tervdoku­mentációt július 5-ig, a teljes kiviteli tervdokumentációt és a bankfedezet igazolását au­gusztus 15-ig, az épülethez szükséges szerkezeti eleme­ket szeptember 15-ig a kivi­telező rendelkezésére bocsát­juk. — Egy pillanat — szakítom félbe —, valamit nem értek: a szerkezeti elemekről a meg­könnyűszerkezetek különböző elemei — s korszerű technoló­giára éppen a tápiószelei üzem ad példát —, hogy a ma még fölös anyagfelhasználás ezen a területen is megszűnjön, s ak­kor, mint azt a szakemberek állítják, az ár alig lesz fölötte a hagyományos anyagokkal, módszerekkel emelt épületek­nél. Több irányban kell halad­nia az iparnak ahhoz, hogy új­donságait, fejlesztési erőfeszí­téseit realizálhassa, de ma, sajnos, mindössze tétova lépé­seknek lehetünk szemtanúi. Fekete posztó Mostanában készülnek ugyan termékkatalógusok, de ezek véletlenszerűek, nem fog­ják át tervszerűen egy-egy te­rület árukínálatát. Arra a kér­désre, hogy egy-egy vállalati nagyobb beruházásnál sike­rül-e tiszta képet alkotni ar­ról, mi szerezhető meg idehaza — és hol?! —, s milyen mű­szaki mutatókkal, milyen ár­ban, a szakemberek megbocsá- tóan mosolyogtak. Mint akik azt fejezik ki ezzel, hogy csak egy kívülálló lehet ennyire naiv. Bizonyára így van, már ami a naivitást illeti. Ám nem il­lenék eltöprengeni azon, hogy miközben oly' sok szó esik ta­karékosságról, az úgynevezett importkiváltásról, a gyakorlat­ban még a legegyszerűbb te- mékválasztási, lehetőségek is hiányoznak? Mert hiszen a katalógusok — amik itthon nincsenek! — ma már termé­szetesek minden nemzetközi árubemutatón, de a hazai gya­korlat ott tart, hogy fekete posztóval lekötött szemmel szaladgálnak fejlesztők, beru­házók, anyagbeszerzők, terve­zők, s bár e posztót leoldhat­nák, csak panaszkodnak, hogy nem látnak. Föl sem merül bennük a kérdés, hogy mitől nem lát­nak? Maguknak és másoknak a termékre, s nem a termék elfogadtatására koncentráló mindennapi gyakorlatától. S emiatt a fekete posztó a nép­gazdaságnak hatalmas veszte­ségeket okoz. Azaz, nem is a potjztó. Hanem azok, akik zok­szó nélkül viselik. rendelő köteles gondoskodni? — Ügy bizony! — veszi át a s^lt az igazgató. — Továbbá úgy képzelnénk, hogy szög­vasról, és alvállalkozókról az épületgépészeti, az elektro­mos- és fűtésszerelési mun­kákra! — Bocsánat: és aJckor mit csinál a generálkivitelező? Mihalusz Ferenc kimutat az építkezésre, ahol nyolc ember tesz-vesz: — Fenntartja a jogfolyto­nosságot, mint Bárdy György építőmunkása a televízió Hó­végi hajrá című műsorában... A válasz csak első hallásra tűnik epésnek, ám aki e Lu­ca széke építkezés történetét megismeri, semmin sem cso­dálkozik többé. Magad, uram... Fogarasi Antal folytatja: — A kapacitásfoglalási szer­ződésben vállalt kötelezettsé­geinket határidőbe teljesítet­tük, annyi módosítással, hogy a szerkezeti elemek egy ré­szit a gyártómű területén tároltuk, és augusztus 15 he­lyett 20-ra szállítottuk le. Ez­után 1974. november 20-án megkötöttük a szerződést az I. ütemre, amiben a PÁÉV vállalta a vázszerkezet felál­lítását, s a szükséges terep- rendezést 1974. december 31- re. A II. ütemre vonatkozó szerződéstervezetet 1975. feb­ruár 15-re ígérte. A kezdet jó volt: a tér»prendezéssel és a vázszerkezet felállításával már december 20-ra elkészül­tek, ám ezután az emberek levonultak az építkezésről, a helyszínen csupán egy négy­tagú ácsbrigád maradt. Nos, A KISZ Központi Bizottsága meghatározta a kongresszusi felkészülés politikai célkitűzé­seit és felhívta az ifjúsági szö­vetség minden szervezetét és tagját, hogy legjobb tudása, képessége szerint végzett mun­kával, tanulmányi kötelességei teljesítésével, a KISZ 1975— 76-os akcióprogramjának vég­rehajtásával készüljön a IX. kongresszusra. A Központi Bi­zottság meghatározta a szer­vezetek felkészülésének ütem­tervét, valamint a választások rendjét. Megvitatta a IX. kongresszus előzetes doku­mentumait, és úgy döntött, hogy azokat a KlSZ-alapszer- vezetek előzetes vitájára bo­csátja. Ezután a KISZ Központi Bi­zottsága — Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának előter­jesztésében — megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövet­ség 1976—77-es mozgalmi év­re szóló akcióprogramját. A dokumentum, amely a szervezetek és bizottságok el­következő mozgalmi évi tevé­kenységéinek alapja, felhívja az ifjúsági szövetség szerveze­teit és tagjait, hogy folytassák az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtását. Az 1976—77-es mozgalmi év során ismerjék meg és dolgoz­zák fel a KISZ IX. kongresz- szusának határozatát, annak döntései alapján egészítsék ki akcióprogramjukat. A doku­mentum rámutat: valameny- nyi KISZ-szervezet és ifjú­kommunista kötelessége, hogy ugyancsak zavarba jött volna az a normás, akinek e bri­gád teljesítményét kellett volna mérnie, értékelnie! Ezek után hosszú szünet kö­vetkezett. A II. ütem szerző­déstervezete helyett a PÁÉV február 15-én azzal állt elő, hogy az épületgépészeti és az elektromos munkákra alvál­lalkozót nem kap; végül is a szerződést négyhónapos ké­séssel, június 20-án írják alá. — Nem akarom részletezni, elég annyi, hogy a munka meggyorsítása érdekében vé­gül mégis magunk kezdtünk el futkosni alvállalkozók után. Nagy nehezen sikerült egyet szereznünk, de mivel a PÁÉV a jegyzőkönyvben rög­zített határidőre nem adta át a munkaterületet, az alvállal­kozó visszalépett. Kezdhettük elölről a futkosást, aminek eredményeként az elektromos munkákat a FŐSZER, a gépé­szeti feladatokat pedig a ceg­lédi építőipar vállalta el. Csakhogy a PÁÉV továbbra is túllépett minden határidőt. Vállalta például, hogy 1975. szeptember 1-ig elkészíti a raktár aljzatbetonját, hogy ideiglenesen ott tárolhassuk a készárunkat. Elég kipillantani az abla­kon, magyarázat nélkül is tudom: ebből sem lett semmi. Szervezésből elégtelen ! — Amikor telt-múlt az idő, s a vázszerkezet szerelése egyre késett, sürgetni kezd­tük: telexen, telefonon, sze­mélyesen. Végre, augusztus 31-ig összeszerelték. Másnap mintha elvágták volna — minden leállt. Csak szeptem­minden tőle telhetőt megte­gyen a szocialista népgazdaság fejlesztéséért, az V. ötéves terv sikeres indításáért. Az If- júkommunistákat a termelés­ben és a tanulásban egyaránt a hatékony, fegyelmezett mun­ka jellemezze. Az ifjúsági törvény végre­hajtásának ellenőrzése végett 1976-ban országszerte ismét megrendezik az ifjúsági parla­menteket. A dokumentum a legfonto­sabb feladatok sorában hívja fel a KISZ-szervezetek figyel­mét az ifjúsági tömegsport je­lentőségére, arra, hogy mozgó­sítsák a fiatalokat a rendsze­res testedzésre. Az akcióprog­ram ismerteti az ifjúság vala­mennyi rétegét érintő felada­tokat. Folytatódnak az eddigi eredményes kezdeményezé­sek: a vas- és fémhulladék­gyűjtési akció, az óvodák, böl­csődék, üzemi, iskolai és lakó- területi sportlétesítmények társadalmi összefogással törté­nő építése. A KISZ tagjai to­vábbra is cselekvő részt vál­lalnak a mezőgazdasági mun­Szerdán a szakszervezet székhazában vitával folytató­dott, majd a vezető testületek megválasztásával befejeződött bér 25-én vonult fel egy 12 tagú brigád, folytatni a mun­kát. A generálkivitelező miatt persze, az alvállalkozók sem tudnak dolgozni: amíg nincs kész az aljzatbeton és a te­tőszigetelés, addig nem lehet villanyt, fűtést szerelni. A váci építésvezetőség képvise­lői gyorsabb tempót, nyúj­tott műszakot ígértek — egye­lőre nem teljesítették. A ha­táridő alig másfél hónap múl­va lejár, s még hátravan a külső térburkolat, a külső csatornahálózat, az előtető, a 'vas ajtó-, ablaktokok elké­szítése, beüvegezése, a víz-, a villany-, a fűtésszerelés! Az igazgató igyekszik tár­gyilagos lenni: — Én tudom, hogy a PÁÉV munkaerőhiánnyal küzd, s azt is, hogy óriási feladatok nyomják. A váci építésveze­tőségnek egyszerre kell meg­oldania a váci művelődési központ, a Földvári téri la­kásod, a dunakeszi lakások és a mi raktárunk építési fel­adatait — hogy csak a na­gyobb munkákat említsem. A daru többször rossz, mint jó, az alvállalkozói kapacitás még a szűkösnél is szűkebb — ez mind tény. Ám az is tény, hogy ilyen munkafegyelem­mel és munkaintenzitással nem lehet a határidőket be­tartani. Miért csak ígérik a nyújtott műszakot?! Miért nekem, a megrendelőnek kell szaladgálnom a vázszerkeze­tért, oldalfalelemekért, szög­vasért, miért?! Miért csak én veszem észre, hogy itt hete­ken át csupán négy-öt em­ber táblából, az építésvezető­ség miért nem?! Jövőre 1000 vagonos tész­tagyár építkezése kezdődik a GYÜFÖ-nél. Százötvenmíiliós beruházás, amelyben 1977. ne­gyedik negyedévében meg kell kezdeni a próbaüzemet. Mi lesz itt?! Nyíri Éva kákból és a környezetvédelem­ből, folytatódik az Alkotó If­júság pályázat és kiállítás is. Az ifjúság szocialista tuda­tának formálását, a fiatalok közösségi nevelését, a szocia­lista életmód jegyeinek kiala­kítását szolgálja az ifjúsági szövetség politikai képzése, amelynek új rendszere — vál­tozatos, a helyi sajátosságokat mindenütt figyelembe vevő formákban — 1976. szeptem­berében kezdődik. A KISZ- szervezetek továbbra is segítik az Úttörő Szövetség munkáját, erősítik az ifjúkommunista és az úttörőközösségek együtt­működését. Továbbra is élő jelszava az ifjúsági mozgalom­nak: Művelt ifjúságért! Az üzem- és munkaszerve­zésben rejlő tartalékok feltá­rásának, a termelési költségek csökkentésének, a takarékos­ságnak fontos akciója a K1SZ- radar. A tanuló fiatalok ak­cióinak sorában említi a prog­ram a tanulmányi mozgalmak és versenyek folytatását, a kommunista szülők és a KlSZ- aktivisták találkozóit a közép­iskolákban, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segí­tését. Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek aktívan részt vállalnak a szakmunkás- képző intézetekben és kollé­giumokban folyó tanulmányi munka és a szabadidős prog­ramok szervezésének segítésé­ből. Az akcióprogram az 1976 nyarán 19. alkalommal zászlót bontó építőtáborok szervezésé­ben, a mozgósításban és a munkában versenyre hívja a középiskolásokat. A fiatalok e versennyel is készülnek 1977 nyarára, a 20. jubileumi esz­tendő építőtáboraira. a Postások Szakszervezetének X. kongresszusa. A kétnapos vitában 25-en szólaltak fel, megerősítve a központi vezetőségnek az eredményeket értékelő, a fel­adatokat meghatározó beszá­molóját. Valamennyi felszóla­ló foglalkozott a posta gazda­sági munkájának fogyatékos­ságaival, azokkal a problé­mákkal, amelyek nehezítik a lakosság igényeinek kielégí­tését, s hangsúlyozták, elsősor­ban a postaforgalmon, ezen belül a nagy hivatalokon, a felvételi szolgálaton, a kézbe­sítői létszámhiányon kell se­gíteni. A vita befejeztével a kong­resszusi küldöttek megválasz­tották a szakszervezet 77 tagú központi vezetőségét, 7 tagú számvizsgáló bizottságát, s a magyar szakszervezetek de­cemberi kongresszusán a pos­tásokat képviselő 15 küldöttet. A központi vezetőség alakuló ülésén megválasztották a szak- szervezet 19 tagú elnökségét és a tisztségviselőket. A szakszer­vezet elnöke Benke Gézáné, alelnöke Kóczián András, fő­titkára Besenyei Miklós lett. Titkárai: Tanos Lászlóné és Kiss Ernő. Megnyílt a Limexpo Dobrotlca László könnyű­ipari miniszterhelyettes nyi­totta meg szerdán a kőbányai vásárváros B pavilonjában a II. budapesti Limexpo nem­zetközi szakkiállítást. A bemutatón 12 ország könnyűipari gépgyártói vesz­nek részt. A november 18-ig nyitva tartó szakkiállítás cél­ja, hogy széles körű kínálatot nyújtson a hazai könnyűipar továbbfejlesztését szolgáló gépvásárlásokhoz, elősegítse a magyar és külföldi kooperá­ciók bővítését és feltárja se. ipari együttműködés újabb le­hetőségeit. Mészáros Ottó Raktárépítés — bonyodalmakkal A jegfolytornsságot tartja a PÁÉV Dunakeszin Befejeződött a Postások Szakszervezetének kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom