Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-12 / 265. szám
«sr HEGYEI i975. NOVEMBER 12., SZERDA leli jogi tanácsok A munkaügyi döntőbizottság Jogosult-e az igazgató által kiszabott fegyelmi oúntetést felfüggesztem? Legutóbb egyik olvasónk arról tájékoztatott bennünket: munkahelyükön olyan gyakorlat alakult ki, hogy az igazgató által kiszabott fegyelmi határozatot a munkaügyi döntőbizottság nem jogosult felfüggeszteni. Ezzel kapcsolatban kérik véleményünket A Munka Törvénykönyve felsorolja azokat a fegyelmi büntetéseket, amelyeket a dolgozóval szemben a munkaköri kötelezettség vétkes megszegése esetén kiszabhat a fegyelmi jogkör gyakorlója. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy az egyes büntetéseket, így az elbocsátást, az áthelyezést, az egyes juttatások megvonására, illetve csökkentésére irányuló döntést legfeljebb 1 évre fel lehet függeszteni, ha attól nevelő hatás várható. A jogszabály ezen utóbbi előírásából egyesek azt a következtetést vonják le, hogy a fegyelmi büntetés felfüggesztésének joga csak a fegyelmi jogkör gyakorlóját illeti meg. Ez az álláspont megítélésünk szerint téves. Az említett rendelkezés nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a büntetés felfüggesztésének jogát csak a fegyelmi jogkör gyakorlója alkalmazhatja. A rendelkezés a Munka Törvénykönyvének olyan anyagi vonatkozású előírása, szabálya, amely a jogalkalmazó szervre általánosságban vonatkozik. Ha tehát a fegyelmi jogkör gyakorlója végrehajtandó eloocsátást mond ki, a döntőbizottság vagy a munkaügyi bíróság jogosult felfüggeszteni a határozatot. Vonatkozik ez az áthelyezés és az egyes juttatások megvonása, illetve csökkentése címén kiszabott fegyelmi határozatokra is. Több olvasónk ezzel kapcsolatban azt is elmondta — és mutattak is ilyen döntőbizottsági határozatot —, hogy az ilyenirányú kérelmet azzal utasította el ez a szerv, hogy a büntetés felfüggesztése igazgatói jogkörbe tartozik, ezért azt nem jogosult a döntőbizottság megváltoztatni, mert ezzel sértené az igazgató jogkörét. Akik ezt az álláspontot képviselik, azoknak valóban igazuk van abban, hogy ha a dolgozó valamely jogosultságát nem jogszabály biztosítja, hanem annak megadását az igazgató a mérlegelési jogkörében döntheti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indítható. Ez a rendelkezés nem a Munka Törvénykönyvében meghatározott, a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések tárgyában indult munkaügyi vitákra vonatkozik, hanem olyan kedvezmények megadására, mint például a jutalom, a jutalomszabadság, vagy egyéb, vagyis amelyeket az igazgató mérlegelési jogkörében dönthet el. A Legfelsőbb Bíróság is ezt az álláspontot képviseli, és többek között kimondja, hogyha az imént említett rendelkezést korlátozó rendelkezésként kellene értékelni, akkor kizárt lenne, hogy a munkaügyi vitát elbíráló szerv a fegyelmi jogkör gyakorlója által mérlegelési jogkörben hozott fegyelmi határozatot is megváltoztathassa. Az említettekből következik tehát, hogy a munkaügyi vitát elbíráló szerv a jogszabályban (Mt. 55. §. [1] bek. c—f. pont) említett fegyelmi büntetés végrehajtását, ha annak feltételei fennállnak — attól nevelő hatás várható —, felfüggesztheti. A vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejének igazolása a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Több vitánk volt már olyan olvasóinkkal, akik a munkaügyi döntőbizottságok jogelődjeinél, az úgynevezett egyeztető bizottságoknál aktívan közreműködtek. A vita tárgya, hogy a munkaügyi döntőbizottság jogosult-e a vállalattal munkaviszonyban nem álló személyeknek szóló fizetési felszólítások jogerősítésére, majd annak alapján végrehajtás kérésére. Ez a nézetük a korábbi rendelkezésekből fakad, és érthető, de nem egyezik a Munka Törvénykönyvének mostani rendelkezéséből folyó értelmezéssel. A Munka Törvény- könyve végrehajtási rendelkezésének 70. §. (2) bekezdése értelmében, ha a dolgozó a vállalattal már nincs munka- viszonyban, a kártérítésen kívül egyéb tartozásának megfizetésére írásban felszólítható. A dolgozó a felszólítás ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a munkaügyi döntőbizottsághoz panaszt terjeszthet elő. A, panasszal meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 3. számú állásfoglalása kimondja, hogy a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 13. §-a szerint a panaszt írásban vagy szóban (jegyzőkönyvbe foglaltan) a munkaügyi döntőbizottságnál kell benyújtani. Ezért arról a tényről, hogy a fizetési felszólítás ellen nem terjesztettek elő panaszt, csakis az illetékes munkaügyi döntőbizottság tud hitelt érdemlően nyilatkozni. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejének igazolása — azaz annak igazolása, hogy a felszólítás ellen panasszal nem éltek — a munkaügyi döntő- bizottság hatáskörébe tartozik. A vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejét tehát a munkaügyi döntőbizottságnak kell Igazolnia, miután meggyőződött arról, hogy a felszólítást a kötelezett részére szabályszerűen kézbesítették, és a panaszbeadási határidő már eltelt. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minőén héten szerdán, du. 3—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm., liláin Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Ahány ember, szinte annyiféle oka van a munkahelyvál- toz tatásnak. Nemegyszer azonban — a jogszabály felszínes ismerete vagy téves értelmezése következtében — vita keletkezik a távozni kívánó dolgozó és a munkaerőt megtartani kívánó munkáltató között Mit mond a jogszabály a munkaviszony megszüntetéséről? — erről érdeklődött az MTI munkatársa: A munkaviszony szerződéses jellegéből következik, hogy azt a dolgozó és a vállalat közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással is bármikor megszüntetheti mind a vállalat, mind a dolgozó. A dolgozó nem köteles megindokolni felmondásának az okát. A vállalatnak azonban a felmondást írásban kell közölnie, méghozzá világos indokolással. Csak akkor mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál. Kivétel: ha ez a dolgozó első munkaviszonya vagy az indokoláshoz ragaszkodik. A törzsgárdatagok védelmét szolgálja, hogy csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszabb ideje munkaviszonyban álló és ezalatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozóknak. A vállalati körülményektől függ, hogy kit illet meg ez a védelem. Ezért a feltételeket az egyes vállalatok kollektív szerződése határozza meg. A felmondás tekintetében különbséget kell tenni a felmondási tilalom és a felmondási korlátozás között. A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a védettség ideje alatt és az azt követő 15 napon belül a dolgozónak felmondani nem szabad, illetőleg a már megtörtént felmondás érvénytelen. A felmondási tilalom feltétlen védelmet biztosít, ha a felmondást gátló körülmény fennáll. A vállalat például a felmondási tilalom miatt a jogszabályban meghatározott ideig nem mondhat fel a sorvagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult és onnan leszerelt, a keresőképtelenné vált beteg dolgozónak, a terhes és szülő nőnek. A felmondási korlátozás — a tilalommal szemben — nem jelent feltétlen védettséget. A felmondási korlátozás ugyanis meghatározott feltételektől teszi függővé, hogy a dolgozó munkaviszonya megszíintethe- tő-e. így felmondási korlátozás miatt csak különösen indokolt esetben szüntethető meg annak a dolgozónak a munkaviszonya, akinek négy vagy több, általa 'ltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincs; akinek az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (kivéve, ha résznyugdíjra jogot szerzett); az egyedülálló nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának gyermeke 18. évének betöltéséig. Ha a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátására a felmondási korlátozás alá eső dolgozó alkalmas, a munkaviszonyát mindaddig nem lehet felmondással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető. A felmondás jogos lehet, ha az áthelyezést a dolgozó nem vállalja. Felmondási korlátozás véd egyes társadalmi tisztségviselőket is. Például a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szak- szervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának a megszüntetéséhez, más munkahelyre beosztásához és áthelyezéséhez. A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyetteseit, tagjait és póttagjait ugyanilyen védelem illeti meg. A munkaügyi döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese munkaviszonyának megszüntetésére a munkaügyi bíróság elnökének előzetes hozzájárulása is szükséges. Hasonló a felmondási korlátozás a népi ellenőrök esetében is. A jogszabály a munkaviszony megszüntetését a felsorolt esetekben azért köti a felsőbb szervek hozzájárulásához, hogy a társadalmi feladatokat ellátó dolgozókat a tevékenységükért joghátrány, megtorlás ne érhesse. A határozott időre létesített munkaviszonyt a határozott idő eltelte előtt is megszüntetheti a vállalat, ha a dolgozó munkáját nem végzi el megfelelően, vagy bebizonyosodik, hogy annak elvégzésére nem alkalmas. A dolgozó is megszüntetheti a határozott időre létesített munkaviszonyt felmondással, ha a vállalat a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Egyszerű, mégis korszerű legyen Gyorsfordulatú NDK-varrógépekkel kószálnék a hazai árusításra kerülő férfiplzsamáki. , ■ „ „ , Koppány György tetvétele A Péceli Ruházati Ipari Szövetkezet dolgozói létszámát és a termelési értékest tekintve, a kisebbek közé tartozik. Nem is céljuk egyelőre ezen változtatni. Mátyás Tiborné elnök és Németh Antal főkönyvelő a jelenlegi kiegyensúlyozott termelést szeretné állandósítani. Erőt gyűjtenek, hogy majd az elkövetkezendő időkben saját pénzükkel és a KI- SZÖV támogatásával épü- letben-berendezésben célszerűbbé tegyék jelenlegi központjukat. — Meggyőződésem, hogy a nők alkotta szocialista brigádjainknak köszönhető, ha ilyen mostoha körülmények között mégis némi tervtúlteljesítést érünk el — mondotta az elnöknő. — Igaz, régi és begyakorlott gárda foglalkozik évek óta a férfi- és női hálóruhák készítésével, átlagban évi 420 ezer darabbal. Ennek egyharmada jut hazai piacra, jelentős részét pedig a Pest megyei szövetkezetek közös vállalatán, a PEXI-n keresztül exportáljuk. Nyolcvanötén dolgoznak a központi műhelyben, 180 asz- szony a bedolgozójuk Pécelen kívül Dányról, Jászárokszál- lásról és Atkárról. Ma már ott tartanak, hogy saját teherautóikkal hordják-viszik hozzájuk a nyersanyagot és a készárut. — Nem luxusdaralbokat készítünk, hanem kifejezetten olcsó, vagy középáras termékeket, amelyeket ma is keresnek. Sokan, ha telik is rá, mégsem hordják szívesen a tiszta műanyagból készült fehérneműt, inkább a műszállal kevert és ezért jól mosható krlsz- tinát, a batisztszerű anyagokat. Nagy Mihályné és Megyeri Jánosné ezekből tervezi nálunk a különböző divatlapok tanulmányozása után az egyszerűbb vonalú és díszítésű, mégis korszerű modelleket. k. m. Pl Tíz nap rendeletéiből A budapesti székhelyű mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. vonatkozó egyes hatáskörök ellátásáról a 34/1975. (X. 26.) PM. számú rendelet intézkedik. (Pénzügyi Közlöny 28. száma.) Az 1976. évi hatósági árváltozásokból eredő készletátértékelési különbözetek rendezése tárgyában ugyanitt jelent meg a 35/1975. (X. 26.) PM, rendelet. Egyes orvosok munkaviszonyáról az 1975. évi 22. számú törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 70. számában jelent meg. A Munkaügyi Minisztérium útmutatóját a szakmunkás- képző iskolák 1975/76. tanévi szakmai és tantárgyi versenyeinek, kulturális rendezvényeméit megszervezéséhez a Munkaügyi Közlöny 13. számában találják meg az érdekeltek. VALÓSÁGOS KISKÖNYVTÁR - EGYETLEN KÖTETBEN! AZ ÉV MINDEN NAPJÁRA ÉRDEKES. SZÓRAKOZTATÓ. HASZNOS OLVASMÁNYOKAT KlNÁL A KINCSES KALENDÁRIUM 1976 MEGLEPETÉS: AZ ÖNÉ LÉjfET A PIROS ZSIGULI, A KINCSES KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PÁLYÁZATÁNAK ELSŐ DÍJA A FELTÉTELEK: A KALENDÁRIUM 129. OLDALÁN! A Kincses Kalendárium kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél. Munkavédelmi rendeletgyűjtemény kiadásáról intézkedik a Kohó- és Gépipari Minisztérium, amellyel kapcsolatos közlemény a Kohó- és Gépipari Közlöny 41. számában jelent meg. A fogmosástól a testkultúráig Sok esztendős hagyomány immár, hogy minden novemberben Jó fog — jó egészség jelszóval fogászati hónapot rendez országszerte az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja. Ez az az alkalom, amikor az iskolákban nemcsak a pedagógusok, de orvosok is hangsúlyozottan a fogápolásra oktatják ki a gyerekeket. A fog- és szájápolásra vonatkozó útmutatások természetesen az idei fogászati hónap során sem hiányoznak. Ezúttal azonban kiegészülnek a fogmosástól az egész test ápolásáig szóló magyarázatokkal. A fürdés, zuhanyozás mellett szóba kerül az egészség védelmére gyakorolt mindennapi rövid torna, a maszszázs, a bőrápoló, és általában a kozmetikai szerek helyes használata is. Másik új tárgya az idei fogászati hónapok előadásainak a korszerű táplálkozás. Eddig is minden alkalommal felhozták, hogy a fogak és az íny egészségének megóvására milyen fontos a rágószervet jobban igénybe vevő rostos gyümölcsök, vagy például a nyers sárgarépa fogyasztása. E célból az egészségügyi félvilágosító előadások a legújabb konyhatechnikai eljárások ismertetésével is foglalkoznak. Aki megfogadja az elhangzó sok jótanácsot, épp oly változatossá teheti étkezését, amint — éppen mert ezzel is kiegészül — változatos az idei fogászati hónap programja. Konferencia a bútorok minőségellenőrzéséről Budapesten, az Európa Szállóban kedden megkezdődött a szocialista országok külkereskedelmi minőségellenőrző szakvállalatainak bútor-minőségellenőrző konferenciája. A konferenciát a MERT Minőségi Ellenőrző Külkereskedelmi Vállalat rendezi. A tanácskozáson az európai szocialista országokon kívül a KNDK, Kuba, Mongólia és a VDK is képviselteti magát. NOVEMBER 13-TOL CEGLÉD, SZABADSÁG 13—16: Robinson és a kannibálok 17—19: Vörös kányafa CEGLÉD, KAMARA 13—16: Vágta a völgyben 17—19: Negyvenegyedik GÖDÖLLŐ 13: öten az égből 14: Az utolsó vérbosszú IS—16: Kecskeszarv** 17— 18: Szalad, szalad a külváros 19: Elfelejtett mesék völgye SZENTENDRE 13—16: Huckleberry Finn és a csirkefogók 17: Elfelejtett mesék völgye 18— 19: Szembesítés ABONY * 13—14: Még néhány perc a béke 15—16: Cimborák 17—19: Robinson és a kannibálok BUDAÖRS 13— 16: Kopjások 17—19: Nem zörög a haraszt DABAS 14— 16: Régi falak 17—19: Mr. Süket trükkjei DUNAHARASZTI 13: Abwehr ügynöke 14: Balti égbolt I—II. 15— 16: Sztrogof Mihály 17—18: Jutalomutazás DUNAKESZI, VÖRÖS CSILLAG 13—16: Ostromállapot 15—16: Első előadáson: Hókirálynő 17—19: A rendőrség csak áll és néz •Csak 16 éven felülieknek ••Csak 18 éven felülieknek NOVEMBER 19-IG ÉRD 13: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 16— 17: Két férfi a városban 18—19: A négy muskétás újabb kalandjai FŐT 13—16: Első előadáson: Valahol Európában 13—16: Nem zörög a haraszt 17— 18: Az utolsó percig GYAL 13—15: Enyém, tied, kié? 16— 17: A határon szolgálok KISTARCSA 13— 14: Két férfi a városban 15—16: Utolsó töltény 17— 18: Szerelmi bűntény NAGYKÁTA 13: Fekete város I—H. 14— 16: A túsz 17—19: Sivatagban, őserdőben 1-U. PILISVOROSVAR 14— 16: Megalkuvó 17—19: Szerelmem, Moszkva* POMAZ 13—14: Várakozók 15— 16: Monsieur Verd oilv 17—18: Ereszd el a szakállamat! RÁCKEVE 13—14: Szalad, szalad a külváros 15—16: Ereszd el a szakállamat! 17—18: Monsieur Verdoux SZIGETSZENTMIKLÓS 13—14: Ereszd el a szakállamat! 15—18: Puha ágyak, kemény csaták Mit mond a jogszabály a munkaviszony megszüntetésiről
