Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
Öröm, ha már épü! Járásunk, városunk területén sorra épülnek az új iskolák, bővülnek a régiek. Tennivaló még így is akad bőségesen. Sajnos a régebbi épületek többsége nehezen állta ki az idők próbáját, tanulni és tanítani is nehéz bennük. Az órák közötti szünetben alig akad hely a kisdiákok számára, hiszen szűk a folyosó, az előtér... Dányban például az egykori Sikátorban épült öreg iskolában szoronganak a hetedikesek és a nyolcadikosok, a Szilaspatak partján épült iskolában az ötödikesek és a hatodikosok, míg a Laposon épült Telepi új iskolában a kis alsósok tanulnak váltakozó műszakban. Azt is tapasztalhattuk, hogy az iskolaépítés egy-egy településen közüggyé válik, aki tud segít, hét végeken ott munkálkodik a lakosság, jelentkeznek a szocialista brigádok is. És még így sem könnyű, még így is adódnak nehézségek az átadási határidő körül. Gödöllőn, az Illés István úton szép környezetben, az An- talhegy aljában épül egy iskola. (Ezt a részt Királytelepnek nevezik, de nemrég még Re., kettyés volt a neve. Látni a Nagyfenyvest és a Strázsahe- gyet, közel van a Gudra-hegy, a Látóhegy és a Szentlélekte- tő, Bábát és Szárítópuszta. Ott halad keresztül a Királyát, s Babattal szemben a műút mellett terül el Óbesnyő.) Az iskolát nem is építhették volna szebb helyre, mint az Antal- hegy innenső oldalán lévő Re- kettyésbe, ahonnan nagyszerű kirándulásokat lehet szervezni a közeli Incsőre. Sajnos az épületet csak részlegesen sikerült átadni. Galgamácsán, a Templomhegyen épül a három, község új iskolája. Ügy bújik meg a templom tövében, hogy a Balassagyarmat felől érkező vonat utasai nem is gondolják, hogy ott iskola lehet. Az új épület egybeépült az öreg iskolával, az udvaron árkok és földhalmok látszanak, nem győzik ezeket a tanulók és a pedagógusok kerülgetni. Akad bosszankodni való, de annál nagyobb az öröm, ha elkészül egy-egy új létesítmény, a közös munka eredménye. Já- rásszerte sokan azon munkálkodnak, hogy az oktatást, az oktató-nevelő munkát a lehető legjobb szintre emelhessük. D. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM 1975. NOVEMBER 11., KEDD Az IM.1 és a SIEMENS ä jiwi motorjait fedezik Jövő tavasszal ünnepli alapításának huszonöt ütőik évfordulóját az ikladá Ipari Műszergyár. A gyár az utóbbi években rendkívül nagyot fejlődött. Üzemeiben új gépek álltak munkába, az idei év végén zárul ugyanis annak a beruházásnak az első szakaCímerében pelikán (6) Végre révbe ér? „Gödöllő ifjú város. Olyan, mint a pályát kezdő fiatal ember. Iskoláit bevégezte, megkapta a bizonyítványt, és munkához kell látnia.” LAPUNK idei június 23-i számában olvasható a Színház című cikk. Alábbi idézetünk ebből való: „A hatvanas évek végén felmérték Gödöllő kulturális helyzetét, megállapítván, hogy mint járási központnak szívó hatást kell gyakorolnia a környékre, ennek pedig a pezsgő népművelődési tevékenységben is meg kell nyilvánulnia. Leszögezték, hogy nemcsak korszerű kiállítóhelyiségnek, minden igényt kielégítő filmszínháznak, hanem színházi előadásoknak is helyt kell adnia. Mindezt a felépítendő városi művelődési kombinátnak kellett volna megoldania.” Kellett volna ... A Pest megyei Hírlap egy másik száma fekszik most előttem, ez 1966. szeptember 15-én jelent meg. A miniket érdeklő cikk a következő címet viseli: 1970-ig felépül Gödöllő kultúrcentru- ma. (Alatta egy ábra látható a tervezett létesítményről.) Részlet a cikkből: „A már elkészült és elfogadott tervek szerint itt (ti. az Alsóparkban — a szerk.) épül fel, a tatarozásra váró régi királyi nyaraló közelében, a város s egyben az egész vidék kultúrcentruma. A középen emelkedő modern művelődési ház előtt terül el a jelenleg is meglevő, de teljesen átépítésre kerülő szabadtéri színpad ... Egyik oldalán emelkedik a könyvtár- épület, amelyben 60 ezer kötet elhelyezésére lesz lehetőség ...” A MŰVELŐDÉSI KOMBINAT terveit akkor a LAKÖ- TERV készítette, s a beruházás költsége körülbelül 40 millió forint lett volna. Ez volt a sokat ígérő terv, amely azonban meghiúsult. Akkoriban — ahogy ezt a városi pártbizottság egy 1969- ben készült jelentése is megállapítja — a város kulturális igazgatásának anyagi helyzete az országos legrosszabbak között volt. Idézet a jelentésből: „1967-ben Pest megyében aZ egy lakosra jutó kulturális fel- használás 463 Ft, az országos átlag 589 Ft, a gödöllői pedig 333 Ft.” (1963-ban 337 Ft, 1969-ben 351 Ft.) „A város megnövekedett igényeivel, a lakosság számával a művelődési lehetőségek nem tudtak lépést tartani. A művelődési ház anyagi helyzete nem kielégítő. Saját bevétele igen minimális, legtöbb rendezvénye ráfizetéses, vagy csak igen kis hasznot hoz... A művelődési háznak nincs vonzása, ezért számosán a fővárosban elégítik ki művelődési igényeiket.” Korábban, 1961-ben készítették el a 20 évre szóló egyszerűsített községrenáezési tervet, s már ebben is szerepel egy új művelődési ház felépítése — filmszínházzal és kertmozival. Az épületet a központi park északkeleti nem fásított területére, a szabadtári színpad közelébe tervezték. ÉPPEN BUDAPEST közelsége miatt maradt álom egy- egy gödöllői terv; hosszú ideig azért nem lehettünk tanúi nagyobb fejlődésnek, mert kézenfekvőbbnek látszott a főváros nyújtotta lehetőségeket kihasználni. Később bebizonyosodott, hogy az „ügy” nem ilyen egyszerű. A városi párt- bizottság kibővített ülésen tárgyalta az idén júniusban a közművelődés helyzetét, az ezzel kaptsolatos tennivalókat. Megállapították, hogy a köz- művelődési munka szervezését bizony megnehezíti a főváros közelsége, mert igaz ugyan, hogy városunk az agglomerációs övezeten kívül esik, mégis sok a bejáró munkás. Ennek ellenére szűk az a réteg, amely valójában igénybe is veszi Budapest közművelődési „szolgáltatásait”. És van még valami, ami gátja a fejlődésnek, s ami egy évtizeddel ezelőtt kétségessé tette a tervezett művelődési kombinát létjogosultságát is Ez pedig a közöny, a rendezvények iránti’ érdektelenség, amelyre az utóbbi két esztendő is bőségesen adott példát. Ezekkel az esetekkel a Gödöllő és Vidéke hasábjain több I ízben is foglalkoztunk. Városunkban egyelőre hiányzik a tömegbázis, holott a közművelődési munkát csak széles társadalmi összefogással lehet. igazán eredményessé tenni. I (Éppen e gondok megoldásé- \ ban segít az idén megalakult közművelődési bizottság). TAGADHATATLAN azonban, hogy a társadalmi tömegbázis megteremtése legalább annyira fontos feltétele az eredményes munkának, mint egy alkalmas művelődési ház. Ilyen pedig nincsen. A Kossuth Lajos utcában található Petőfi művelődési ház, amely — ahogy ezt hosszú évek óta minden jelentés megállapítja — korszerűtlen, szerény befogadóképességű. Az alábbi idézet abból a jelentésből való, amelyet a városi tanács művelődésügyi osztálya készített a közművelődés helyzetéről és feladatairól: „A Pest megyei pártbizottság határozatot hozott, hogy az V. ötéves terv során városunkban művelődési központ épül. Egy ilyen jellegű intézmény tervezése azonban nem pusztán építészeti probléma, sokkal inkább funkcionális. A tervezésnek a jövő igényeit is figyelembe kell vennie, nem szabad lezárnia a továbbfejlesztés lehetőségeit. Tekintve, hogy az új művelődési központ munkáját elő kell készítenünk, ezért a jelenlegi művelődési háznak már most meg kell kezdenie azokat a technikai fejlesztéseket, amelyek biztosítják a majdani zökkenőmentes átállást.” (A jelentést követő intézkedési tervnek négy pontja kapcsolódik szorosan a művelődési házhoz. Az egyik november 30-i határidővel mondja ki, hogy az épülő művelődési központ tervezéséhez a Népművelési Intézet bevonásával funkcionális programtervet kell készíteni, a második ugyancsak a fenti határidővel szabja meg a technikai fejlesztési terv elkészítését. A további két pont szerint november 1- ig kifejezetten munkásösszeté- telű klubokat kell alakítani — a városi KISZ-bizottsóg bevonásával — amelyek programjaikkal az ifjúságpolitikai célok megvalósításához kapcsolódnak, továbbá szeptémber 30-ig a . szocialista brigádok részére állandó fórumot teremtve létre kell hozni a szocialista brigádok klubját). FEL FOG ÉPÜLNI tehát az új kultúrcentrum, egyelőre még bizonytalan, hogy a városközpontban, vagy az Alsópark területén. Addig azonban sok még a tennivalónk, elsősorban keresnünk kell a jó megoldásokat. A már említett júniusi kibővített pártbizottsági ülésen Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondta: „Tudomásul kellett vennünk azt, hogy nem a főváros nyújtotta lehetőségeket és színvonalat kell megcéloznunk, hanem a helyi lehetőségek maximális kihasználásával kell közművelődésünket úgy szervezni és irányítani, hogy az igényt felkeltő és igény formáló is legyen”. Fehér Béla sza, amelynek során az Ipari Műszergyárban új gépsorok, na^y teljesítményű automaták álltak munkába. Az eddigi rekonstrukció összege megközelíti a 180 millió forintot, s jövő januárban kezdődik az a másfél éves időszak, amelyben újabb 280 millió forint értékű gép kerül az üzemekbe. A gyárban a legrégibb időktől kezdve napjainkig összesen 450 típust fejlesztettek ki, s a rendszeresen gyártott motorcsaládok száma 350 körül van. Vevőkörük tekintélyes hányadát a nagy nyugat-európai elektronikai cégek képviselik. Talán nem lényegtelen megemlíteni azt sem, hogy 1971 és 75 között az IMI dollárbevétele megközelítőleg a háromszorosára nőtt. A Nyugat-Európába küldött motorok többsége speciális gépek és berendezések meghajtására kialakított típus. Különösen szépen javultak az üzleti kapcsolatok a Német Szövetségi Köztársasággal, hiszen az elmúlt öt év alatt az export itt a huszonötszörösére növekedett. A Bosch és az Olimpia cégek számoló- és számi tógépmotorokat rendelnek Ikladról, ám a legnagyobb vevő — az Elektra Becum cég —, mégiscsak a közepes vállalatok közül kerül ki. 1978-ban a Nyugat-Európába irányuló szállítások várhatóan tovább növekednek. A gyár azt tervezi, hogy jövőre mintegy kétszázmillió forint értékben találnak vevőre nyugaton termékei. Ennek egyik záloga a Siemens automata mosógép, amelynek motorgyártása jövő márciusban már sorozatban történik Ikladon. A jövő évi tervek végleges megállapítását alapos piackutatás előzte meg azi IlVtl- ben. A vállalat szakemberei úgy ítélték meg, hogy c tőkés világot sújtó válság első sorban a holland és a belga piacon kevésbé erőteljesen érezteti hatását. A két országgal egyébként másfél évvel ezelőtt kezdett üzleti kapcsolatokat kialakítani . az ik- ladi gyár. S a jövő év első féléve e kapcsolatok erősítésének ideje lesz. Üj lehetőséget jelent motoMSm Ees® toh Balra sodródott — A busz volt a harmadik Kerepesen, a Szilasliget felé vezető úton a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel vezette IV 54—64 forgalmi rendszámú személygépkocsiját Somogyi István kerepesi lakos. A fiatalember, aki elveszítette uralmát a jármű fölött, átsodródott az út menetirány szerinti bal oldalára, ott ösz- szeütközött Balé József kis- tarcsai lakos IL 75—25-ös forgalmi rendszámú, szabályosan közlekedő személyautójával. Ha Balé nein tér ki Somogyi személyautója elől, az ütközés frontális és sokkal súlyosabb következményekkel járhatott volna. Somogyi Skodája felborult, s megjavítha- tatlanul összeroncsolódott. Balé József személyautójában négyezer forintnyi kár keletkezett. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy Somogyi István a személygépkocsit jogosítvány nélkül vezette. A 3-as számú főközlekedési úton, Kerepes lakott területén három azonos irányban haladó gépkocsi ütközött ösz- sze. Molnár Károly budapesti lakos GC 29—31-es forgalmi rendszámú autóbuszával harmadikként kezdett előzni, s ezért leszorította az útról Sárosi Gyula budapesti lakos IB 39—93 forgalmi rendszámú személygépkocsiját. Sárosi, aki ugyancsak előzésben volt, a szorongatott helyzetben nekiütközött a Mezei Ferenc mezőkovácsházi’ lakos által vezetett SC 20—75-ös rendszámú pótkocsis teherautónak. A baleset, következtében személyi sérülés nem történt, a kár összege is alig haladja meg a tízezer forintot. Az eset érdekessége még az is, hogy a balesetet okozó Molnár Károly — az autóbusz vezetője —, a rendőri intézkedést be sem várva, elhagyta a baleset helyszínét. A felelőtlen gépkocsivezetőt a forgalmi rendszám alapján sikerült rövid idő alatt felkutatni. B. P. rok eladására az Amerikai Egyesült Államok, ahol már most is több cég érdeklődik az IMI speciális motorjai iránt. Az USÁ-val 1973. decemberében kötötték meg az első szerződést, amelynek eredményeképpen, a Thermofluksz 1200-as kézszárítóból ötszáz darabot szállítottak ki — próbaképpen. Idén augusztusban a vállalat vezetői és képviselői mintegy harminc motorvásárló céggel szerveztek tárgyalást, amelynek eredményeként a gyár az ősszel megkezdhette a felkészülést új, kölcsönös előnyöket ■ rejtő üzletek megkötésére. Berkó Pál Az édesanyák helyzetét könnyítené Munkakezdés — rugalmasan A kerepesi Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Váci Mihály szocialista brigádja járásunkban egyelőre még ismeretlen munkarendjavaslattal állt elő a közelmúltban. A szövetkezet vezetőségének és nőbizottságának azt a kérdést tették fel: nem kellene-e bevezetni a termelőszövetkezetben a „rugalmas munkaidőkezdést”? A Kőbányai Gyógyszerárúgyárban Budapesten néhány évvel ezelőtt kísérletként már bevezették ezt a módszert. A lényege az, hogy reggel kilenctől délután kettőig mindenkinek a munkahelyén kell dolgoznia, a fennmaradó időt pedig úgy dolgozhatják le az alkalmazottak, és munkások, hogy korábban kezdik a munkanapot, vagy — ha akarják — később fejezik be. A kőbányai tapasztalatok azt bizonyították, hogy javul a termelékenység és a munkahelyi közérzet, s kevesebb az üzemekben a „lógás”. A Szilasmenti Mezőgazda- sági Tsz-ben az újfajta kezdeményezés különösen a gyermekeiket óvodába, bölcsődébe hordó édesanyák helyzetét könnyítené. Arról azonban, hogy a vezetőség és a nőbi- zóttság a Váci Mihály szocialista brigád tervét hogyan fogadta, egyelőre 'még nem kaptunk hírt. Takarékosság a hadseregben Hűtőfolyadék — olcsóbban Néphadseregünk egyik ellátó intézményének néhány szakembere — hivatásos katonák és kinevezett polgári alkalmazottak — tavaly novemberben elhatározták, hogy létrehoz- nagy egy új, korszerű hűtőfolyadék-gyártó üzemet. Az elhatározást rövidesen tettek követték. Márciusban megkezdték az önerőből szervezett építkezést, s négy hónap múlva már készen állt az üzem: megkezdődhetett a hűtőfolyadék térmelése. A saját erőből épült beruházás értéke 2,4 mil-J lió forint. Az üzem még ez év végéig mintegy nyolcmillió forint értékű hűtőfolyadékot termel. Ezáltal bőségesen megtérül a beruházási költség, sőt további 2 millió 600 ezer forint megtakarítást is elérnek. Az itt előállított kitűnő minőségű hűtőfolyadék önköltségi ára ugyanis 59 százalékkal alacsonyabb az eddigi beszerzési árnál. Az itt gyártott hűtőfolyadék dermedési pontja mínusz 40 C fok alatt van. Ez hazánkban minden igényt kielégít. SPORT -+- SPORT -I- SPORT + SPORT JARASIAK IS JELENTKEZTEK Kupa 600 versenyzővel Gödöllőn immár hagyományosan rendezik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére a November 7-e Kupa versenyeit. Az idei minden eddigit felülmúló sikert hozott. Valóságos tömegsportnap volt. A kispályás labdarúgásban huszonöt csapat, a kézilabdában nyolc férfi és és hat női együttes mérkőzött, a mezei futóversenynek pedig 160 nevezője volt. összesen hatszá- zan álltak rajthoz vagy pályára valamilyen versenyszámban. Az év utolsó nagy sportrendezvényéről elmondhatjuk, jó szolgálatot tett a sport a testnevelés kedvelőinek. A városi sportkörök mellett szép számban képviseltették magukat a találkozón a járási csapatok is. Az I. helyezettek, a bajnokok serleget és oklevelet (a serleg vándordíj), a II. és III. helyezettek oklevelet kaptak. A kispályás labdarúgásban a körmérkőzések után a kupagyőztes a városi bajnokságban is sikeresen szereplő IV. kér. FC lett. Az ezüstérmet az ÁFÉSZ csapata, a bronzérmet az Alvég együttese szerezte meg. A gólkirály 16 góllal Acs Lajos, a kupagyőztes gárda játékosa lett. Kézilabdában az erdőkertest lányok meglepően jól játszottak, tisztes eredményt értek el a megyebajnokságban küzdő galgahévíziek ellen. Galgahé- víz—Erdőkertes 8:4. A sorrend pedig: 1. Galgahévíz, 2. Erdőkertes, 3. Veresegyház. A férfi felnőtt kézilabda végeredménye: 1. Túra, 2. Erdőkertes. (Ez a két csapat vívta a döntőt.) Férfi ifi: 1. Aszódi gimnázium, 2. Gödöllői FC, 3. Do- mony. A mezei futóversenyben korosztály és távolság szerint a férfiak és nők számára kiírt versenyben elsők lettek: Lányok: 1961-ben születettek közül 1000 méteren Palya Zsuzsa, Imre utcai iskola, 1962-ben születettek közül 800 méteren Antal Anna, Munkácsy utcai iskola, 1963-ban születettek közül 600 méteren Szebeni Ágnes, Munkácsy utcai iskola, 1964-ben születettek közül 600 méteren Gippert Beáta, Légszesz utcai iskola, 1965- ben születettek közül 500 méteren Urbán Andrea, Imre utcai iskola. Fiúk: 1961-ben születettek közül 2000 méteren Molnár Csaba, Imre utcai iskola, 1962-ben születettek közül 1500 méteren Szabó György, Munkácsy utcai iskola, 1963-ban születettek közül 1000 méteren Jé ja János, Imre utcai iskola, 1964-ben születettek közül 1000 méteren Lökös László, Légszesz utcai iskola, 1965-ben születettek közül 800 méteren Nyikos Endre, ugyancsak Légszesz utcai iskola. Ifjúsági (fiú): 2500 méter távon 1. Seres János, GEAC. Férfi felnőtt: 2500 méteren 1. Juhász Károly, GEAC. A mezei futóverseny eseményeihez tartozik, hogy azon a helybelieken kívül járásiak is részt vettek; így szadaiak és aszódiak is. Nagy verseny volt, ahol nemcsak eredményeikkel, lelkesedésükkel is sikeresen vizsgáztak a megjelentek. Cs. J. 5 I
