Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

Trafók a borsodi bányáknak Nagyteljesítményű biztonsági transzformátorodat készítenek a TRAKIS helyi telepén, amelyet a Borsodi' Szénbányákban használnak majd. Képünk a tekercselőműhelyben készült. Varga Irén felvétele Biztatás és közérzet Vannak, akik elvágyód­nak munkahelyükről, elkí­vánkoznak abból a környe­zetből, amelyben ismerete­ket, gyakorlatot szereztek, hozzáértően dolgoztak. Vajon mi lehet az oka? Jó néhány üzemben, in­tézményben keresik erre a választ, de a legtöbb eset­ben még ma sem fordíta­nak kellő figyelmet az igazi indítékokra. „Ha akar, menjen” — mondják. Ez persze csak ott fordulhat elő, ahol az üzemi demok­rácia csak szóvirág, ahol a vezetők és beosztottak nem hasznosítják az őszinte kapcsolatokban rejlő lehe­tőségeket. Gyakran hangzik el az indok még manapság is: a több kereset reményében hagyják ott régi környeze­tüket a munkahelyet vál­toztatók. Nos, minden bi­zonnyal ilyenre is akad példa, hiszen a megélhetés fő forrása nálunk a munka­bér. Csakhogy találkoztam néhány emberrel, akiket a frissebb, megértőbb légkör reménye vitt az új munka­helyre. Legutóbb pedig olyan munkásnővel beszél­gettem, aki mindenáron menekülni akart régi kör­nyezetéből. Már-már min­den rendben volt, megta­lálták a neki legjobban megfelelő munkahelyet, amikor fültanúja volt mű­vezetője telefonbeszélgeté­sének. — Hogyan képzelitek? Szó sem lehet róla. Nem adom oda ezt az asszonyt, hiszen ég a keze alatt a munka. Már tíz éve együtt dolgozunk s csak dicsérni tudom. Vajon mi ütött belé, hogy meg akar válni tő­lünk? — hangzott a tilta­kozással vegyes csodálko­zás. Nem pénzről volt szó ez esetben sem. Valószínűleg hosszú hónapok során érle­lődött meg ez az elhatáro­zd, talán azért, mert kévé­sé ob jutott a jó szóból, az elismerésből, mint mások­nak. Ez a munkásasszony úgy vélte, nem ismerik őt eléggé és talán maga sem volt tudatában saját mun­kája hasznosságának. Res­telkedett, mivel elvágyó­dott abból az üzemből, amelyben annyira ragasz- lícdik hozzá főnöke, ahol őt a legjobbak között tartják számon. Maradt hát munkahelyén, s éppen olyan lelkiismere­tesen dolgozott, mint az­előtt. Valami mégis- meg­változott. Szebbnek, meg- nyugtatóbbnak találta a gépek zenéjét. Mert sokszor a jó szó, a becsületesen végzett munka ad buzdí­tást a holnapi teendőkhöz, a jó közérzethez. (m. j.) Megjelent a konzervgyár tájékoztatója A napokban hagyta el a nyomdát a Nagykőrösi Kon­zervgyár rendszeresen megje­lenő tájékoztató füzetének ün­nepi száma. A most is finom papírra nyomott, ízléses ki­advány számos érdekes gyári hírről, eseményről tudósít. An­tal László a gyár termelési fő­mérnöke például Szorgos diá­kok üzemünkben című írásá­ban hírül adja: szeptember­ben csaknem másfél ezer kis- és nagydiák dolgozott a kon­zervgyár üzemeiben, a külön­böző munkahelyeken. A diá­kok 10—12 napig serényked­tek a gyárban és sokat segí­tettek a termelőmunkában. Így látják ezt nemcsak a gyár vezetői, de a gyerekekkel együtt dolgozó felnőttek is. A gimnazisták közül például va­lamennyien teljesítették a dolgozók normájának 80 szá­zalékát, de akadtak olyanok is, akilj még a felnőttek teljesít­ményét is túlszárnyalták. A munkájukért járó béren kí­vül a legkiválóbbakat termé­szetesen megjutalmazták, s ki­rándulást szerveztek számuk­ra. A tájékoztató ünnepi száma hírt ad a termelési eredmé­nyekről, a vállalat sportéleté­ről, szocialista brigádok életé­ről, s a műszakok közötti mun'kaverseny állásáról is. A gyár dolgozói minden bizony­nyal ezúttal is érdeklődéssel forgatják a színes kiadvány lapjait. A tanítóképző históriája (1.) Kecskemét és Nagykőrös versengett érte Az egykori tanítóképző két tanárának portréja nemrégiben jelent meg a körösi újságban. Minthogy azonban az intézet már több mint 18 éve megszűnt Nagykörösön, sokan talán nem is tudják, nem ismerik históriáját. Szóljunk hát róla röviden, felhasználva a korabeli feljegyzéseket. AZ INTÉZMÉNY történetét először Hegymegi Kiss Kál­mán igazgató írta meg, majd az intézet fennállásának 100. évfordulója alkalmából, 1939- ben jelent meg Osváth Ferenc műve, mely az intézet megala­pításától az első világháborúig ad hű képet az iskola életéről. Az intézet alapításának in­dítékait a 18. században lel­jük meg. Mária Terézia okta­tásügyi rendelete jelentette történelmünkben az első álla­mi beavatkozást az iskolák ügyeibe. E rendelet tartalma­zott ugyan haladó gondolato­kat, de forma szerint alkot­mányellenes volt, és be nem vallott célja a protestáns és nemzeti szellem elfojtása, a né­metesítés volt. Ez is azzal járt azonban, amivel a királyi teSt- őrség szervezése: a nemzeti irodalom, a nyelv és a szel­lem erősödését eredményezte. Mária Terézia rendelete szán­dékával ellenkező célt ért el. A protestáns iskolák vezetői ugyanis belátták, hogy az új, állami oktatásügyi rendelet ellen csak úgy védekezhetnek, ha az akkori elavult tanítási rendszert korszerűvel váltják fel. A rendelet a protestáns egyházak figyelmét az iskolák korszerűsítésére és szervezésé, re irányította. AZ ÉBREDEZŐ nemzeti ön­tudat szükségesnek tartotta magyar nyelvű iskolák létesí­tését, a paraszti tömegek mű­veltségének emelését, s e cél­ból a tanítók képzésének sza­bályozását. Kisebb települések iskoláiban az előző évszá­zadokban, és még a 19. század első évtizedében is úgynevezett akadémikus rektorok tanítot­tak, akik már néhány évig tanultak a főiskolákon, Deb­recenben, Sárospatakon, Pá­pán, Nagyenyeden, Eperjesen. A rektóriákon szerzett kere­setükből aztán befejezték fő­iskolai tanulmányaikat, esetleg külföldi egyetemekre mentek tanulmányútra, vagy megma­radtak falusi rektoroknak. Akik külföldre mentek, tudo­mányos fokozatokat szereztek, és belőlük lettek az itthoni fő­iskolák professzorai, akik az idősebb diákokat tanították. A főiskolák diákjait az idősebb diákok közül kiszemeltt publi- cus praeceptorok (köztanítók) okították. Ilyenek tanítottak Nagykőrösön is egy professzor irányításával. Itt 1808-ban szervezték meg a második pro­fesszori állást, amikor is a debreceni főiskola példájára megszervezik az enciklopédi­kus kurzust, amely az akkori főiskolai tudományokat (hit­tudomány, ókori nyelvek, jog és bölcsészet) foglalta össze. Így érthető, hogy 1808-ban már nem mennek körösi diá­kok a debreceni kollégiumba, mert itt is megismerhették ezeket a tudományokat. A 19. SZAZAD első felében Nagykőrösön is megvolt az igény és a lehetőség egy főis­kola felállítására. A magyar reformátusoknak Erdélyen kí­vül három főiskolájuk volt: Debrecenben, Pápán és Sáros­patakon. A négy egyházkerü­let közül tehát csak a duna- melléki egyházkerületnek nem volt főiskolája. Kecskemét és Nagykőrös versengett ezért év­tizedekig, s e versengés során jött létre a nagykőrösi tanító­képző. 1829-ben javasolta Bakos Ambrus, nagykőrösi főbíró ar­ra hivatkozva, hogy Nagykőrö­sön a filozofikus kurzus már 24 év óta megvan (Kecskemé­ten háromévi működés után, 1811-ben megszüntették). Hi­vatkozott arra is, hogy a főis­kola felállítása érdekében 1915. NOVEMBER 11., KEDD I /V DASA Milyen volt a szüret ? Nagy munka a borkombinátban Új szőlőtelepítések pusztult régi szőlőket pótol­ták-e új telepítésekkel? — Néhány gazdaság töreke­dett erre. Mióta a nyársapáti szőlőt átvettük, szőlő- és bor- kombinátunk is telepít min­den évben jó nagy területen új szőlőt. Ehhez nagyobb mennyiségű huzaltartó oszlo­pot és szőlőkarót rendeltünk a nagykőrösi tsz-ek erdőgazda­ságától. Mi már úgy telepítjük a tőkéket, hogy a jövőben géppel szüretelhessük. A kistermelők kevés új sző­lőt telepítenek, többnyire csak néhány tőkét ültetnek a ház körül. A zárt- és hobbykerte- sek is inkább gyümölcsfát és bogyós gyümölcsbokrot ültet­ne!?. A szőlő és borkombinátban nagy szakértelemmel és gond­dal kezelik az új borokat. A gyenge mustokat sűrítménnyel javítják és jóféle borokkal há­zasítják azokat, hogy az idén is finom italok kerüljenek ki a nyársapáti pincéből. Kopa László Tanácstagi beszámolók A közeli napokban a város két tanácsi választókerületé­ben tartanak a tanácstagok beszámolókat. Kis István a 27-es választókerület tanács­tagja, november 12-én, szer­dán délután 18 árakor a Kő­röséri Vízgazdálkodási Társu­lat irodahelyiségében (Kos­suth Lajos u. 18.), Nánási Sán­dor pedig, az 1-es választóke­rület tanácstagja november 14-én, pénteken délután 18 órakor a postahivatal kultúr­termében találkozik válasz­tóival és tart beszámolót. SPORT Kosária bda-eredmények A Pest megyei Pincegazda­ság nyársapáti szőlő- és bor­kombinátjában Sárik Ferenc­nek, a pincészet vezetőjének irányításával jól felkészültek az idei szőlöátvételre. A nyá­ron a gazdaság központjától új szovjet és olasz prés­gépeket kaptak, melyek egy óra alatt 500 mázsa szőlőből préselik ki a mus­tok Az itt tevékenykedő szocia­lista brigád tagjai jó ütemben, zökkenő nélkül végezték el a szüreti munkát. A napokban a pincészetben jártunk, ahol Hajdú Géza mű­vezető elmondotta, hogy a sző­lőátvételhez a korábbi fajták termésének nagymérvű pusz­tulása miatt már szeptember 4-én hozzáláttak, s azt október 29-én fejezték be. A szőlő zömét Nagykőrösről, Ceglédről, Nyársapáiról, Tör­teiről, Albertirsáról, s több környékbeli nagyüzemi gazda­ságból kapták. A kistermelők által beho­zott termés az átvett sző­lőnek csak 10 százalékát adta. Nagykőrösről a Szabadság Tsz 7 ezer 862, az Arany János Tsz 5 ezer 196, a Hunyadi Tsz 2 ezer 780 mázsát szállított le. A ceglédi Kossuth Tsz 4 ezer 100 mázsával, s a Lenin Tsz 1845 mázsával szerepel az átvételi listán. Ebben az esz­tendőben a nyársapáti pincé­szetnek adta el a szőlőtermé­sét a Nagykőrösi Állami Gaz­daság is: 6 ezer 239 mázsát. — Mennyi mustot szűrtek? — összesen 63 ezer 500 má­zsa behozott szőlőt dolgoztunk fel, melyből pincénk beton- és tölgyfahordóiba 47 ezer hekto­liter mustot szűrtünk. A múlt évben alig volt 30 ezer hekto­liter. — A szűrt mustok cukorfo­ka eleinte nagyon alacsony volt, de később a nagykőrösi Arany János Tsz rizlingtermése pél­dául elérte a 17, a Szabad­ság Tsz kövidinkája pedig a 16 fokot. Végül arról érdeklődtünk, hogy a környékben, a sok ki­Nagykőrös város minden áldo­zatra képes és már „egy több ezer forintokba került eme­letes oskolaépület a maga ere­jén felállított”. Ez az épület a mai Petőfi iskola. Az egyházkerület akkor Kecskemét igényét támogatta, mert Polgár Mihály, kecske­méti lelkész volt a püspök. De mivel a főiskolai rang odaíté­lése a király joga volt, s azt ebben az esetben a helytartó- tanács gyakorolta, elodázták a döntést. Ekkor jött Szigeti Warga János, akit 1833-ban választottak meg az egyik pro­fesszori állásra. De mielőtt azt elfoglalta volna, külföldi ta­nulmányútra ment. Legtöbbet Berlinben időzött, ahol a böl­cselet és természettan, majd a neveléstan tanulmányozására fordította figyelmét. Közben kidolgozta az Akadémia mate­matikai pályatételét, és mikor hazajött, az elnyert 100 arany várta. 1834-ben a népnevelés tárgyköréből, 1836-ban a filo­zófia tárgyköréből nyert aka­démiai pályadíjat. Az Akadé­mia már 1835-ben levelező tagjává választotta. KEZDETTŐL FOGVA külö­nös figyelmet szentel azoknak a diákoknak a képzésére, akik a filozofikus kurzuson tanul­tak és tanítók akarnak lenni. Az ő sürgetésére latin helyett magyar lett a tanítás nyelve a nagykőrösi iskolában. Meg­kezdte a magyar irodalom ta­nítását a filozófikus kurzuson, megalapította az ifjúsági ön­képzőkört. Seri András (Folytatjuk.) NB III-as kosárlabdázóink a fővárosban mérkőztek, míg a többi bajnoki mérkőzés szín­helye az Arany János gimná­zium labdajátékterme volt. NB III FÉRFI: MAFC (Bp.) II—Nk. Peda­gógus 77:65 (38:26) Nk.: Ábrahám T. (15), Pap dr., Mester (15), Sz. Nagy (1), Spincelbauer (17); csere: Hof­ier (4), Mocsai (2), Bokor (2), Danóczi, Reggel. A vezető ma­gyar kosárlabda-egyesület tar­talékai végig jobbak voltak az egyik legponterősebb játé­kosukat betegség miatt nél­külöző körösieknél, akiknek a csapatjátéka gyengébb volt az ősszel megszokottnál. Sz. Nagy nyújtott átlagon felüli teljesítményt. KÖZÉPISKOLÁS MEGYEI SERDÜLŐ FIÜ: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 103:80 (42:44) Az OSK országos elődöntője miatt két nappal előréhozott rangadó végig nagy iramú, iz­galmas, színvonalas játékot hozott, amit a számszerű eredmény is mutat. Kosárdo­bók: Nagy At. (50), Konrád (28), Nagy G. (16), Pap (5), Nagy Al. (4). KÖZÉPISKOLÁS M-.GYEI SERDÜLŐ LEÁNY: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 68:5 (32:3). A körösiek jó játékkal bizto­san győzték le a gyengébb képességű ellenfelet. Kosár­dobók: Kulcsár (36), Kiss (12), Tóth és Gárdián (6—6), Mol­nár (4), László és Bánhe- gyesi (2—2). A Nagykőrösi Gimnázium— Nagykátai Gimnázium me­gyei középiskolás női és férfi ifjúsági bajnoki mérkőzés el­maradt, mert a kátaiak nem érkeztek meg. TRAKIS KUPA — KISPÁLYÁN A jobb játék és több gól ér­dekében 2x30 perces találko­zókon, körmérkőzéses rend­szerű viadalon küzdenek a TRAKIS-pályán a TRAKÍS Kupáért a kispályás labda­rúgócsapatok. A második for­duló eredményei: Városgaz­dálkodás—Ifjú Gárda 2:2, Konzervgyári Jármű—TRA­KIS 4:1, Tormás—21-es Volán 2:1. A konzervgyáriak vezet­nek 4 ponttal (15:2-es gólkü­lönbséggel), Tormás csapata, 4 (5:2) előtt. STRÁZSI JŐL BIRKÓZOTT Kétnapos volt a fővárosban, a Szőnyi úti BVSC-sportcsar- nokban megrendezett orszá­gos úttörő A—B korcsoportos kötöttfogású birkozóverseny. Az Nk. Kinizsit 6 fiatal kép­viselte. Gondot okozott, hogy a fiúk egész évben szabadfo­gásban készültek- és így ne­hezebb volt most kötöttfo­gásban birkózni. B-korcso- portban, a 38 kg-os súlycso­portban (4 induló volt) Strá- zsi Gyula nagyon jól birkó­zott, minden ellenfelét pilla­natok alatt tussal verte és az első helyen végzett. Az A-kor-, csoportban, 32 kg-ban (11 -en vetélkedtek) az élen végzők körbeverték egymást, a körösi Tekes Tibor végül negyedik lett, de az említett ok miatt — szerencsésebb sorsolással — akár első is lehetett volna. ELMARADT JÁTÉK Időpontütközés miatt elma­radt a Kinizsi-sporttelepre ter­vezett NEFAG nagykőrösi lá­dagyára—NEFAG szolnoki központja közötti barátságos kispályás labdarúgó-mérkő­zés. S. Z. Körzeti orvosok beosztása november 10—15-ig Az 1. és a VII. körzetben: dr. Kiss K. Dániel, rendel: 11 —14-ig és 6—7-ig. A II. és III. körzetben: dr. Mikó Miklós, rendel: 11—13-ig és 6—7-ig. A IV. és VIII. körzetben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 5—6-ig. Az V. és VI. kör­zetben: dr. Pólus Károly, ren­del: 11—14-ig és 6—7-ig. Központi ügyelet minden­nap este 7 órától reggel 7 óráig, november 15-én délután 2 órától 17-én reggel 7 óráig a Magyar u. 2. sz. alatti ren­delőintézetben lesz. Mit látunk ma a moziban? Front, szárnyak nélkül, I— IX. Izgalmas, színes szovjet filmalkotás. Előadás kezdete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI, AZ ÁRBÖZI 1L ÓLÁBAN Robinson Crusoe. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik drága édesanyánk, Pozsgai Jánosné temetésén megje­lentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló Rózsa Ilona és az egész Donáth és Pozsgai család. Ezúton mondunk köszönetét az egész rokonságnak, ismerősöknek, akik drága férjem. Pozsgai Ambrus temetésén megjelentek, virágaikkal fájdalmamat enyhítették. özv Pozsgai Ambrusné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom