Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

A P C CT |\/1 cuV hírí Ap ti m ii n iMKiAr |ACA “Col IVItu 1 ti rilríL/Ar i '1*1 IVI ML) II. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1975. NOVEMBER 10., HÉTFŐ végén A múzeumi hónap Érdeklődő brigádtagok Lapunk hasábjain még szep­temberben hírt adtunk arról, milyen kiállításokkal készül az aszódi Petőfi Múzeum az ok­tóberi múzeumi és műemléki hónapra. Most, másfél héttel a kiállítások után megállapít­ható: a szeptemberi terveket egytől egyig sikerült megvaló­sítani. Október, folyamán a múzeum két időszaki és két vándorkiál­lításnak adott otthont. A leg­nagyobb sikere a Vankóné Du­dás Juló képei című tárlatnak volt, amelyet a huszonhat na­pos nyitvatartási ideje alatt 2786-an néztek meg. Rengetegen érkeztek a me­gye-, sőt az országhatáron túlról is. Talán nem elhallgatandó érde­kessége volt a kiállításnak, hogy a látogatók között akadt olyan is, aki a távoli Japánból érkezett a festőasszony képei­nek megtekintésére és azért, hogy magával az alkotóval is megismerkedjen. Sok látogatót vonzott az aszódi Petőfi Sándor gimná­ziumban megrendezett Az em­ber származása — című ter­mészettudományos vándorkiál­lítás, amelynek anyaga az is­kolai oktatást is segíteni hiva­tott. A látogatók száma ebben az esetben ugyancsak megkö­zelítette az ezret, éppúgy, mint a Barokk művészet című ván­dorkiállítás esetében, amelynek nem titkolt célja a környék­beli lakosság esztétikai nevelé­se volt. A bemutatott barokk anyagot jól egészítette ki az 1-es számú általános iskola ta­nulóinak barokk műveket megszólaltató hangverse­nye. Október 5-én Dányban, nagy­számú érdeklődő közönség előtt mutatták be a távajszal meg­talált avarkori sírleleteket. Az egynapos bemutatónak 340 lá­togatója volt. A kiállítások iránt érdeklő­dőknek segítséget nyújtott el­igazodni a felsorakoztatott anyag közt az is, hogy október folyamán tizenkét alkalommal rendeztek tárlatvezetést. Vala­mivel több mint háromszáz volt azoknak a száma, akik így, szervezetten, hozzáértő kalauz segítségével tekintették meg a kiállított anyagot. Ugyanilyen sikere volt an­nak a négy ismeretterjesztő előadásnak, amelyet összesen 214-en hallgattak meg. Ikladon a galgavölgyi régészeti kuta­tásokról, a középiskolai kollé­giumban a Petőfi — Petrovics — család aszódi kapcsolatairól, a Petőfi Múzeumban pedig Aszód műemlékeiről és a mú­zeum 1975. évi munkájáról kaphattak tájékoztatást az ér­deklődők. / Elmondható tehát, hogy a rendezvények és kiállítá­sok a lakosságnak szinte valamennyi rétegét' meg­mozgatták. Az egy hónap alatt megtartott rendezvényeknek ugyanis ösz- szesen 6100 résztvevője volt, Ám ennél is fontosabb «^lo- log az, hogy a tárlatokon és a kiállításokon gyári munkást, diákot, termelőszövetkezeti ta­got, orvost és mérnököt lát­hattunk. Az ikladi Ipari Mű­szergyár, a túrái Galgamenti Termelőszövetkezet és más vállalatok szocialista brigádjai szervezett keretek közt jöttek el Aszódra, a kiállítások meg­tekintésére. Volt példa arra is, hogy egyes általános iskolák irodalom- és rajzóráikat a mú­zeum kiállítótermeiben tartot­ták meg. A múzeum munkája iránti érdeklődést jeizi maga az a tény is, hogy a posta aszódi hivatalának egyik szocialista brigádja együttműködési megálla­podást, szocialista szerző­dést kötött az aszódi Petőfi Múzeummal. A megállapodás lényege az, hogy a múzeum előadásokkal, tárlatvezetéssel segíti a brigád­tagokat, a brigád pedig támo­gatja a gyűjtőmunkát és segít népszerűsíteni bizonyos kiállí­tásokat. Hasonló megállapodá­sok születnek várhatóan az aszódi vegyesipari szövetkezet é.t a Galgamenti ÁFÉSZ veze­tőivel is. A. I. Egy monda nyomában Hány éves V A mai Vácszentlászló mag­va a Lajta-patak — más né­ven Malom-árok — két olda­lán települt, A Vác-előtagot csalt a múlt század közepén kapta, mégpedig megkülön­böztetésül, mivel a Kárpát­medencében mintegy húsz Szentlászló nevű község van, ezek közül hazánk területén kilenc található. Mindenkép­pen ide kívánkozik a hagyo­mány, mely szerint a környék és a járás népe még ma is előtag nélkül nevezi meg a községet, s kiejtve a t-hang- zó gyakran hiányzik a szóból. Az előtag ma már egyéb­ként is megtévesztő, hiszen a község csak a századforduló tájáig tartozott az alsó-váci járáshoz és viszonylag mesz- sze esik Váctól. Király a dombtetőn A régi község a ma Újtelep­nek nevezett részen alakult ki, egészen pontosan a Temp­lomtetőn levő régi kis kör­alakú kápolna körül. Ezt azon­ban csak a régi egyházi le­írásokból tudjuk. A huszas években a házak alapozása­kor több lelet is napvilágra bukkant az ásók nyomán. Csontok, kegytárgyuk és egye­bek, amik annak bizonyítékai, hogy ezen a vidéken hajda­nában temető lehetett. Régi szokás szerint a temető ugyanis közvetlenül a temp­lom közelében volt. A kát földrajzi név — a Templom­tető és az Újtelep elnevezé­sek — is a történelmi korok emlékét. őrzik. A hagyomány szerint a régi kis kápolnát 1. László király építtette annak emlékére, hogy 1074-ben, ázaz a mogyo­ródi csata előtt ezen a dom­bon állíttatta fel vezéri sát­rát és innen szemlélte meg hadba induló seregeit. Néme­lyek a környéken azt is tud­ni vélik, hogy a templom kö­rül közvetlenül ezután ala­kult ki a falu. A monda azon­ban mellőz minden valós alapot. A király errefelé soha­sem járt. A templom védő­szentje viszont emberemlé­kezet óta ő, ezért a monda keletkezése és a templom épí­tése a király szentté atmtása körüli időkre tehető. Egészen pontosan a XII. század köze­pe tájára. A falu jelene Erre utal az is, hogy az írott források először 1320 kö­rül tesznek említést a köz­ségről. Igaz: a templom a kor szokásai szerint lehetett akár több környékbeli község temploma is. Valkó, Cegléd jöhet itt számításba, valamint Kis- és Nagyhalávölgy. A halászó a nép nyelvén egy­kor a halált jelentette. A török hódoltság idején itt is nagy volt a pusztulás. A dú- lás után a vidéket — a száj- hagyomány szerint — fele­részben magyar, felerészben pedig szlovák zsellérekkel te­lepítették be. A családnevek­ből kideríthetően e telepesek között nemcsak szlovákok le­hettek, hanem szép számmal voltak közöttük lengyelek is. Ez a falu volt a felsza­badulás előtt — Dánnyal együtt — a köjnyék legszegé­nyebb települése. Az egykori zsellérek között csak kevés nagygazda akadt. Ám a nincs­telenek a felszabadulás után termelőszövetkezetet alakítot­tak. Megkezdődött Vácszent- lászlón is az iparosodás, a me­zőgazdaság nagyüzemi fejlő­dése. Mese vagy valóság Ma már jelentős * a faluban az iparban, kereskedelemben foglalkoztatottak száma. A Zöld Mező mezőgazdasági ter­melőszövetkezet három köz­ségé: Vácszentlászlóé, Zsám- boké és Valkóé. Híre, neve, rangja lett az egykori szegény falunak az elmúlt években. A település múltját kutatva akadhatnak persze kevéssé tisztázott rész­letek, vagy olyanok, amelye­ket inkább csak a nép ajkán élő mesékből, mint könyvek­ből vagy hiteles forrásokból ismerünk. Ám a mendemon­dák változnak, alakulnak. Ezért gondoltuk azt, hogy az utókor számára megörökít­jük azt, hogyan volt rekonst­ruálható a község eredete ma, a XX. század végén. Már csak azért is, mivel a falu a járás egyik legrégibb települése. Dóka Jób Űj üzlet Domonyban A domonyiak ellátásának ja­vítására 1976-ban új élelmi­szerüzlet nyílik meg Domony- völgyben. A 61 négyzetméteres üzlet felépítéséhez az aszódi nagyközségi tanács ad telket. Napi egy óra Isaszegen, a Lignifer Szö­vetkezet vezetői a három, vagy annál több gyereket nevelő édesanyáknak napi egyórai munkaidő-kedvezményt adnak. A szövetkezetben, ahol a kör­nyék szövetkezeteihez képest viszonylag sok asszony és lány dolgozik — háromtagú nőbi­zottság törődik a dolgozók gondjaival. Cukorrépatervek Az új francia gyártmányú betakarítógép munkába állása után meggyorsult a munka a Tangazdaság cukorrépaföldjein. Ezért döntöttek úgy a gazda­ság vezetői, hogy jövőre már 250 hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt. lucemlűz Vdlkón Minden valószínűség szerint egy eldobott cigarettavég oko­zott tüzet Valkón, az Egye­sült Zöldmező mezőgazdasági termelőszövetkezet határában. A tűz következtében 900 má­zsa lucerna vált a lángok mar­talékává. Megközelítőleges becslések szerint a kár vala­mivel több, mint 100 ezer fo­rint. Válaszra várnak Az István utcáról — harmadszor Tavaly december 11-én, az ■ hogy válaszoljanak nekik, vagy Olvasóink fóruma című rovat- , valamilyen formában reagálja­ban rövid időn belül másod­szor írtunk a zsámboki István utcáról. Elsőként egy panaszos levelet közöltünk, amelyet ősz. szesen huszonnégyen írtak alá. A segítségünket kérték, mert az utca — főként esős időszak­ban — hónapokig járhatatlan, s a helyzet csak rosszabbodott, amikor a helybeli ÁFÉSZ több mint 50 köbméternyi agyagos, sáros földet hordatott az utca végébe. A levél tanúsítja, hogy a la­kók jól tudják, hogy az építés­hez pénzre van szükség, így aztán a következő ajánlatot tették: Mi, az utca és környé­kének lakói, a földmunkát, a tükörkészítést és a kő szétterí­tését társadalmi munkában el­végezzük. Így a tanácsnak csak a zúzott kő beszerzése és helyszínre szállítása lenne fel­adata. Szeretnénk, ha kéré­sünk minél hamarabb eljutna az illetékesekhez..— írták. A levélben foglaltakat egy valóban lehangoló állapotokat mutató fényképfelvétel is alá­támasztotta. Ám a kérés nem jutott el az illetékesekhez. Akkor, decemberben vissza­tértünk. az ügyre, mivel egy újabb levél arról tájékozta­tott, hogy semmi nem történt, sőt, az illetékesek még arra sem méltatták az ottlakókat, nak a kétségbeesett panaszra és a tanács számára igazán kedvező ajánlatra. És most előttem fekszik az újabb levél, kétszer is elolva­som és ez a kis töredék ragad meg bennem: „— azóta egy év eltelt”. És a refrén: ... nem történt semmi. Tudjuk mindnyájan, hogy az anyagi lehetőségek korláto­zottak és még sok, nagyon sok utca sáros ebben a járásban. De mindenütt arra töreksze­nek, hogy sorra eltüntessék ezeket. És ha valahol már min­den kötél szakad, a tanács ma­gyarázó leveleket küld a la­kosságnak, a panaszosnak, vagy a tanácstagon keresztül tájékoztatja az elégedetlenke­dőket: ekkor, vagy amakkor elkészítik, türelem, betonozzák, portalanítják... Zsámbokon nem. volt válasz, pedig a felajánlott társadalmi munka ennyit bizonyára meg­ért volna, hiszen az István ut­cai állapotok 300 embernek okoznak kellemetlenséget. Ök most is hajlandók lennének — bár ezt nem írják, de valószí­nű — társadalmi munkában javítani helyzetükön, s széppé varázsolják az utcát. Egy esz­tendő óta várják a válaszokat. Elfogadják, vagy visszautasít­ják felajánlásukat. F. E. Jó úton a kocogómozgalom Egyesületi gondok, eredmények A péceli nagyközségi tanács á közelmúltban tartott tanács­ülést, amelyen napirendre tűzték a sportkör beszámoló­ját is. Az ott elhangzottakból is kitűnt, hogy a nagy múltú he­lyi egyesület, a korábbi esz­tendők gyenge eredményei után meggerősödött. Pezsgő sportélet folyik a labdarúgó- és a kézilabda-szakosztályban, s a vezetőség fontos feladatá­nak tartja az ifjúság sportolá­si lehetőségeinek megteremté­sét. Az úttörőcsapat megyei viszonylatban is kiemelkedő sikereket ért el. A sportolók, a sportbarátok közel 60 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a sportpályán, kis klubhelyisé­get hoztak létre, ahová beve­zették a gázfűtést is. Nemré­giben pedig e hasábokon tu­dósíthattunk arról a sport- eseményről és kis ünnepség­ről, mely során a sportpálya társadalmi munkával elkészült világítóberendezéseit avatták fel. Nagy gondot fordítanak Pé- celen a tömegsport fejlesztésé­re is. Az általános iskolások­nak minden időben rendelke­zésükre bocsátják a pályát, az öltözőket, s legjobb úton van a kocogómozgalmat szorgalma­zó kezdeményezés is. Jelentős Meleg víz Pécelen ? mértékben segíti a testneve­lést a Ráday Pál gimnázium sportpályája is. (Ennek vilá­gítását avatták fel a közel­múltban). A tanácsülésen a járási sporthivatal képviselője elis­meréssel szólt a sportkör ve­zetőségének munkájáról. Dr. Cser László, a gimnázium igazgatója azt javasolta, hogy a nagyközségben épüljön tor­naterem, mivel csaknem 1500 iskolai tanuló téli sportolása, testmozgása megoldatlan. Ko­vács István tanácstag keve­sellte az OKISZ évi hatezer íoriptos támogatását, mivel például a helyi szövetkezeti tanács ennek az összegnek öt­szörösével támogatta a sport­egyesületet. Sürgette az uszo­da, a strandfürdő mielőbbi megvalósítását. A felszólalók az eredmények elismerése mellett rávilágítot­tak a hiányosságokra is. Pél­dául arra, hogy nagyobb gon­dot kellene fordítani a tagto­borzásra, a tagdíjfizetésre, a sportolók nevelésére, az isko­lák és a sportkör kapcsolatá­ra. Szóba került, hogy a he­ly; mezőgazdasági szakiskola sajnos nem kíván bekapcso­lódni a sportkör munkájába, holott erre szükség lenne. Megyes Tivadar, a műszaki kommunális fejlesztési bizott­ság nevében elismeréssel szólt a sportkör eredményeiről, s javasolta a tanácsnak, hogy vizsgálja meg annak lehetősé­gét, hogy Pécelen fúrjanak meleg vizű kutat. Az előzetes tervek szerint mintegy 800 mé­ter mélységű kútból 50 fokos meleg vizet lehetne nyerni. A tanács az előterjesztést és a határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadta. K. I. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Négy bajnokjelölt az I. osztályban HIÁNYZÓ EREDMÉNYEK Egészségügyi rendezvények Gödiillőn Előadások, ankétok Kiállítás diákplakálokból — Fogászati vetélkedő November folyamán egész­ségügyi és fogászati hónapot rendez Gödöllőn a Vöröske­reszt városi elnöksége. A há­romhetes rendezvénysorozat ideje alatt szakorvosok bevo­násával fórumokat rendeznek városszerte. Ezeken az érdek­lődők a legidőszerűbb család­védelmi kérdésekről, egészség- ügyi és betegápolási teendők­ről hallhatnak előadásokat. A. rendezvénysorozattal egv- időben — november 12-én délelőtt az Agrártudományi Egyetemen — kezdi meg mun­káját a Pest megyei fogászati és egészségnevelési tudomá­nyos konferencia. November 14. és 21. között előbb az Iparitanuló Intézet­ben majd a város belterületi általános iskoláiban, végül pe­dig a gimnáziumban rendez­nek egész napos — előadások­kal és filmvetítésekkel színe­sített — egészségügyi felvilá­gosító napokat. De az előadók nemcsak a város oktatási In­tézményeit keresik fel, hanem a gödöllői üzemeket, intézmé­nyeket is. Így előadás, illetve egészségügyi felvilágosító fó­rumok színhelye lesz a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Gyógyért Vállalat és a Ganz Műszermű­vek gödöllői Árammérőgyára. Az általános iskolák diák­jai plakátjaiból a hónap fo­lyamán kiállítást szervez a Vöröskereszt városi elnöksé­ge. Ezzel egyidőben szokatlan vetélkedő színhelye lesz a vá­ros. A már korábban kiadott módszertani füzetkék és bro­súrák tanulmányozása után a tárulok fogászati témájú ve­télkedőt tartanak. B. P. A városi kispályás labdarú­gó-bajnokság csütörtöki szö­vetségi napjára csak nehezen jöttek össze az intézők. A Sza­badság tériek képviselője ép­pen mérkőzésről érkezett, s el­beszélte a Szabadság tér— ÁFÉSZ találkozó eseményeit. A kemény, izgalmas találkozón a Szabadság tériek jutottak ve­zetéshez, később az ÁFÉSZ ki­egyenlített, majd a hajrában 4:2 arányban nyert is. A legtöbb csapat a soron kö­vetkező fordulóban befejezi a bajnokságot, sőt a II. osztály­ban játszó ATE Gépész már be is fejezte. Az intéző bizottság — Mol­nár András és Sári József az eredmények pontosításával, a tabellák összeállításával, a já­tékvezető-küldéssel foglalkoz­tak. A többiek a mérkőzések­ről beszélgettek, az esélyeket latolgatták. A II. osztályban a IV. kér. FC és az ATE csapa­ta a bajnokaspiráns, míg az I. osztályban az ÁFÉSZ, az Erdő- és Vadgazdaság, a Szabadság tér és a KIOSZ pályázik a cso­portelsőségre. Sajnos szinte minden héten akad egy-egy hiányzó ered­mény, amely bizony fennaka­dást okoz a tabella összeállítá­sakor. Ezen a héten a KIOSZ— KÁTKI eredmény nem futott be, s kétséges, vajon egyálta­lán lejátszották-e a találkozót? A jövőben majd ezekre az „ap­róságokra” is nagyobb gondot kell fordítani, ami pedig na­gyobb fegyelmet kíván a csa­patoktól. Eredmények az I. osztály­ban: Építőipari Sz.—Erdő- és Vadgazdaság 1:4, Szabadság tér—ÁFÉSZ 2:4, Vegyesipari Sz.— MGI 6:3, KKMV-Peda­gógus 4:4. A II. osztályban lejátszott mérkőzések eredményei: Ganz —TÜZÉP 6:2, TV mikro—Al­sópark 7:0, HTÜ—ATE 2:2. A tabella állása az I. osztályban: 1. ÁFÉSZ 9 7 1 1 42-14 15 2. Erdő- és Vad­gazdaság 10 7 1 2 41-22 15 3. Szabadság tér 10 7 — 3 23-16 14 4. KIOSZ 9 6 1 2 37-21 13 5. Pedagógus 10 4 3 3 37-26 11 6. MGI 10 3 5 2 22-26 11 7. Gépgyár 9 4 2 3 14-11 10 8. Vegyesip. Sz. 10 4 1 5 27-38 9 9. KKIVÍV 10 2 2 6 26-42 6 jlO. Városgazd. 10 2 1 7 22-38 5 11. KATKI 9 1 2 6 13-31 4 12. Építőip. Sz. 10 1 1 8 19-37 3 A második osztály mezőnye így sorakozik: 1. IV. kér. FC 9 7 1 1 43-13 15 2. ATE 9 6 2 1 39-14 14 3. Tv Mikró 9 5 *> 2 52-29 12 4. Gépkísérleti 9 5 2 2 39-18 12 5. HTÜ 9 4 2 3 43-23 10 6. ATE Gépész 10 5 — 5 30-55 10 7. Ganz 9 3 1 5 21-32 7 8. Vízmű 7 3 — 4 21-26 6 9. TÜZEP 8 1 1 6 12-43 3 0. Alsópark 8 1 1 G 9-40 3 .1. GÖFÉM 7 1—6 14-32 2 Csiba József 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom