Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-10 / 263. szám
19:5. NOVEMBER 10., HÉTFŐ UECYEi |J x/unap Két szakszervezet kongresszusáról Sokat tettek a közlekedésiek feladataink végrehajtásáért Több mint 300 küldött részvételével kezdődött meg szombaton a SZOT Központi Iskoláján a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének 29. kongresszusa. A mintegy 17 ezer dolgozót képviselő szakszervezet legmagasabb vezető testületének kétnapos tanácskozásán a meghívott több mint száz vendég között megjelent Borbély Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Duschek Lajos- né, a SZOT titkára, dr. Ábra- hám, Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, a közlekedési vállalatok több gazdasági és pártvezetője, s ott volt Debkumar Ganguli, a Szállítási, Kikötői és Halászati Dolgozók Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkára. A szakszervezet elnökének, Maróti Károlyiuzk megnyitója után Tóth István főtitkár szóbeli beszámolóval egészítette ki a központi vezetőség előzőleg kiadott írásos jelentését, amely összefoglalta a szakszervezethez tartozó ágazat és a szakszervezet több mint négyesztendős tevékenységét. A főtitkári beszámoló hangsúlyozta, hogy a szakszervezet előző kongresszusának határó- zatait alapvetően megvalósította. A korábban általánosan 280 —300 órás havi foglalkoztatási időt 210 órára csökkentették. , önálló szakmaként bekerült a munkakörjegyzékbe a gépjárművezetés, karbantartás, s megvalósult a BKV járművezetőinek, a MAHART kikötői munkásainak, a tengeri hajók fedélzeti dolgozóinak nyugdíj- kedvezménye is. 1976. január 1-től a VOLÁN valamennyi dolgozója megyéje területére mind a távolsági, mind a helyi autóbuszjáratokra egész, évre érvényes ingyenes utazási kedvezményt kap. A szakszervezetnek a gazdasági munkát segítő tevékenységét kedvezőnek értékelte a beszámoló; az ágazat teljesítménye dinamikusan fejlődött. A közúti közlekedés az 1970. évi 2,7 milliárddal , szemben már tavaly több mint 3 milliárd utast szállított, árufuvarozási teljesítménye négy év alatt a tervezett 25 százalék helyett csaknem 50 százalékkal növekedett; a vízi közlekedés a tervezett 45 százalék helyett 70 százalékkal több árut továbbított. A közlekedés elismert eredményeihez nagy segítséget adott a szocialista munkaver- seny-mozgalom, amely folytatódik annak érdekében, hogy jó átmenetet biztosítsanak a következő tervidőszak első évére előírt feladatok teljesítéséhez. A szóbeli beszámoló után Siklósi Dezső, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztett elő jelentést, majd megkezdődött a vita a beszámolók és a kongresszus határozati javaslata fölött. A vitában felszólalt Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár is. Borbély Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője a párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd köszönetét fejezte ki a Volán, a Hungaro- camion, á hajózás, a budapesti és a városi közlekedés, valamint a légi forgalom dolgozóinak áldozatos munkájukért, amellyel — nem mindig a legjobb feltételek között — nagyban segítették a népgazdaság feladatainak végrehajtását. A kongresszus vasárnap reggel a vitával folytatta munkáját. A vitában összesen 59-en kértek és 28-an kaptak szót. Köszöntötte a tanácskozást Debkumar Ganguli, s a szaktanács üdvözletét tolmácsolta Duschek Lajosné. A rövid, tömör felszólalások helyi tapasztalatokkal, példákkal, reális követelményekkel, az egész közlekedés ügyét szolgáló hasznos javaslatokkal egészítették ki a központi vezetőség beszámolóját. Az észrevételekre, javaslatokra Tóth István főtitkár válaszolt. A kongresszus határozatában — a felszólalásokat is figyelembe véve — hangsúlyozta, hogy a szakszervezet fontos feladata a dolgozók érdekvédelmén túl a közlekedéspolitikai koncepcióból, a népgazdaság és a lakosság növekvő szállítási igényeiből adódó tennivalók támogatása, a dolgozók erre irányuló kezdeményezéseinek ösztönzése. A kongresszus végül megválasztotta a KSZDSZ 95 tagú központi vezetőségét, 9 tagú számvizsgáló bizottságát és a 33 küldöttet a SZOT kongresz- szusára. A központi vezetőség első, alakuló ülésén megválasztották a szakszervezet 17 tagú elnökségét. A KSZDSZ elnöke ismét Maróti Károly, főtitkára Tóth István lett. Alelnökök: Mónus Gábor és F. Szabó István, titkárok: Kuróczi Gyulá- né és Mátyási Árpád. Csaknem 47 0Ő0 szervezett dolgozó képviseletében 198 küldött részvételével vasárnap az építők székházában összeült a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XIX. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Keserű Jánosi lé könnyűipari miniszter is. Móczi András elnök megnyitója után Turzó László főtitkár szóbeli bszámolója egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. Az iparág dolgozóinak, köztük a szocialista brigádok csaknem 15 000- es tagságának helytállását méltatva megállapította, hogy 1975-ben, a tervidőszak utolsó esztendejében a bőripar 12,5 millió négyzetméter puhabőrt, a cipőipar csaknem 30 millió pár lábbelit állít elő, kétmillió négyzetméterrel, illetve 5 millió párral többet, mint 1970- ben. Öt év alatt a cipőipar exportja csaknem megháromszorozódott, míg a szőrméké, kesztyűké és más konfekció- ipari termékeké .több mint 60 százalékkal növekedett. Az igényesebb termékek javára változott a gyártmányszerkezet, s a közös erőfeszítések nyomán sokat javult a minőség is. Űj gyárak, üzemek létesültek, újfajta technológiák honosodtak meg, sok helyen korszerűsödtek a munka- és a szociális körülmények. A tervidőszak alatt a cipő- és bőripári munkások havi keresete 31, személyi jövedelmük 27 százalékkal növekedett, számottevően meghaladva az alkalmazotti bérek, jövedelmek növekedését. A jelentés rámutatott azonban. hogy a vállalatok összességén bélül sem a termelés, sem pedig a bér és jövedelem növekedésének üteme nem volt egyenletes, s több helyütt fejlesztésre szorulnak még a szociális létesítmények. Ezért szorgalmazta a központi vezetőség, hogy a következő ötéves tervben — amikor a termelés növekedési üteme várhatóan lényegében azonos lesz a negyedik ötéves tervével — törekedni kell az elmaradások behozására. Különösen a bőr-, szőrme- és gumiiparban lenne szükség a bérarányok javítására, elsősorban a szennyes, nehéz fizikai munkát végzők, továbbá a cipőiparban a kötött ütemű futószalag mellett és több műszakban dolgozók körében. A beszámoló aláhúzta a jó minőségi munkát ösztönző anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint a DH munka- rendszer kiterjesztésének fontosságát, s hangsúlyozta a munkafeltételek további javításának, a levegőszennyezettség és a foglalkozási ártalmak csökkentésének, a nehéz fizikai munka lehetséges könnyítésé nek szükségességét. Szólott az iparágakban szinte általános munkaerő gondokról, a szakmai utánpótlás nehézségeiről is. A képzés, továbbképzés, a fiatal munkások nevelése,, a dolgozók általános és politikai műveltségének növelése kapcsán részleteiben foglalkozóit a rétegpolitikai feladatokkal. A l^eszán^bfptjan nagy „súlyt kaJ potf az -üzémfés a szafezerve- zeti demokrácia, amit a jövőben még hatékonyabbá, még tartalmasabbá kell tenni, hogy a dolgozók javaslatai, észrevételei jobban érvényesüljenek az őket érintő helyi és központi döntésekben egyaránt. A központi vezetőség beszámolója végezetül köszönetét fejezte ki az ágazatban dolgozók 97 százalékát kitevő szervezett munkásságnak és a körükben tevékenykedő több mint 6000 aktivistának munkájáért, s további segítségüket kérte az elkövetkező öt év gazdasági, mozgalmi feladatainak megoldásához. Németh Jánosnak, . a számvizsgáló bizottság elnökének jelentése után a kongresszus megkezdte vitáját a beszámolók, az írásos dokumentumok és a határozati javaslat felett. A kongresszus hétfő reggel folytatja munkáját. Nem olyan egyszerű A, mezőgazdaságban kevésbé járatos emlber is tudja, hogy a cukorrépának cukortartalma van, ezért termesztik. Azt már inkább csak a szakemberek tartják számon, hogy a különböző fajták terméshozama és cukortartalma erősen eltérő, s azt még befolyásolják a termesztési körülmények, így az időjárás. Ezért joggal nagy érdeklődést kelthet az a tény, hogy szovjet kutatók két új cukorrépa-poli- hibridet állítottak elő — az 5 polihiforid s a belocerkovi 6 a nevük —, s ezek hektáronként 500—600 mázsás termést hoznak, cukortartalmuk pedig húsz százalék körül van. (A ma hazánkban termelt fajták legjobb esetben iis 16 százalékos cukortartalmúak.) A tény ismeretében rögtön megfogalmazhatjuk a követelményt: nosza, minél előbb el kell terjeszteni ezeket a polihibride- ket. Csakhogy: nem olyan egyszerű ez. FELTÉTELEK Visszatérünk még példánkhoz, de most fontosabb leszögeznünk, hogy a termelés fejlesztésében nem a szándékoké, a kinyilvánított akaraté a főszerep, hanem a feltételeké. Feltételek híján elhatározni, elrendelni valamit csupán arra jó, hogy ideiglenesen megnyugtassa a lelkiismeretet, azt a látszatot1 keltse, hogy történt valami. Semmi sem történt. Sőt a szándék — a rendelkezés, utasítás — még azt is összezavarja, ami addig volt. Nos, a cukorrépa. A kellő mennyiségű, minőségű vetőmag, a talaj-előkészítés szigorú technológiájának híján, a szükséges műtrágyaadalékokat, növényvédő szereket, gépeket nélkülözve csak annyit érne a polihibridek termesztésiének szorgalmazása, hogy lejáratná azokat, fölös és meg nem térülő kiadásokat könyvelhetnének el a gazdaságok. S akkor még nem beszéltünk arról, rftég tdffcfcme «* ez a szóban forgó répa, azt elszállítani, időben — optimális cukarkinyerést lehetővé tevő időben — feldolgozni szintén nem tudnánk a mai feltételek mellett KÖRÜLTEKINTÉS Szántszándékkal választottunk példát a mezőgazdaság területéről éppen azért, hogy érzékeltethessük: nem ipari sajátosságról van szó, hanem általános jellemzőről. Ezért bármilyen népgazdasági ágazatban az elhatározott fejlesz-, téssel egyenrangú az ún. fejlesztési vonzat, azaz a fejlesztéssel összefüggő anyag-, energiaszükséglet, a hatás más termelési területekre, termékekre stb. Törökbálinton hat főépületből álló, 120 ezer négyzetméter alapterületű nagy raktár- telep épül több cég közös vállalkozásaként. A beruházást ún. ipari p alrendszerben valósítják meg, ami annyit tesz, hogy közművek, közös létesítmények sorát valamennyi tulajdonos számára együttesen alakítják ki, azonos szervezési terv alapján gépesítenek stb. Az egyedi tervezésű, építésű hasonló raktárakkal szemben a következő előnyök mutathatók ki: az igénybe vett földterület csökkent, az egy légköbméterre jutó beruházási költség csupán 55 százaléka a viszonyítási alapul vett átlagnak, a melléklétesítmények egy hasznos négyzetméterre jutó aránya itt negyede a ma átlagként elfogadottnak. KÉTSÉGEK Fölösleges bizonygatni, hogy az előbbi előnyök forintban is mérhetők lesznek a végelszámolásnál, arról nem szólva, hogy ezen a módon azok a vállalatok is raktárhoz juthatnál?, amelyeknek hasonló műszaki színvonal elérésére önállóan nem volt elegendő pénzük. Ha ilyen könnyű az üdvözítő megoldásokra rálelmi — véli az olvasó a leegyszerűsített példa nyomán —, akkor a gazdasági vezetésnek, a fejlesztésről döntve, igazán nincs nehéz dolga. A gazdasági vezetésnek azért van nehéz dolga, mert semmit sem fogadhat el vaktában üdvözítőnek, mindennel szemben kételkednie kell. Pontosan ez a magatartás hiányzik sűrűn, s kétségek csak akkor ébrednek, amikor már tart a fejlesztés, amikor már meg is akadt a munka! S legtöbbször azért akad meg, mert a döntéshozatal szakaszában mellőzték az ún. s már említett vonzatok hatásának vizsgálatát. IGAZSÁGOK Tényleges igényeket ismert "'M* á ^e'níorrt- éíT íS&'zművek, amikor - megállapította, hogy növekszik a mészhidrát iránti kereslet. Ennek előállításához gépsor kell. Pénzt lehet teremteni rá, de... S itt más tényezők seredét elemezték, a többi között az anyagellátás zavartalanságát — mert a mészkőtermelésben ma korántsem rózsás a váci gyár helyzete —, a szállítás feltételeit. így, lépésről lépésre, anyag- és energiaszükségletet, költségigényt stb. vizsgálva jutottak el a döntésig. Szónoki kérdés: végigjárják mindenütt ezt az utat? Tudjuk, tapasztalatból, hogy nem. Nem törődnek azokkal a gazdasági törvényekkel — köznapibban igazságokkal —,. melyek a sorrendet meghatározzák, s fölcserélihetetlenné teszik. Csupán azt tartják szem előtt, hogy mi lenne a jók a kívánatos, s könnyedén túlteszik magúkat azon, hogy mire elegendőék a személyi, pénzügyi, dologi feltételek. E feltételek némelyike hiányzott például annál a fejlesztésnél, amelyet az Egyesült Izzó a váci gyárában hajtott végre az alkatrésztermelés növelésére, illetve a fényforrásgyártás meghonosítására, s csak tetemes erőfeszítésekkel, többlet- ráfordításokkal sikerült utólag kiszűrni a zavaró tényezőket. TERVEK Tapasztalataink arra figyelmeztetnek, hogy bár az ötödik ötéves terv előmunkálatai a vállalatoknál eléggé előrehaladottak, a fejlesztések megítélése ellentmondásos. Sajnos, általános, hogy nem a jövőbeni, hanem a mai kereslet■> hez, helyzethez „igazítják”, magyarán, fabrikálják a terv- javaslatokat, a másik oldalon pedig az áll, hogy szinte lépni sem mernek, mert olyan kuszának látják a holnapot. A mai tervezőimunkának elgondolkoztató . vonása, hogy míg a gazdaság makroszintjén már meghatározóak a korszerű módszerek, eljárások,, nagy szerepet kap a számítástechnika sokféle eszköze, a vállalatok tekintélyes csoportjánál nyomát sem találjuk ennek. Amint az egyik gyárban enyhe gúnynyal mondták, „tíz muki gürizik az íróasztal mellett, így néz M a mi tervmodelléket kidolgozó számítógépünk”. Persze, túlzás, mert a „tíz muki” is nagyon hasznos, életrevaló javaslatokat tehet le az asztalra, az azonban figyelmeztető, hogy mekkora rés mutatkozik a kívánt és a tényleges megvalósítás kdzs^^.ífáUálaüiter- .vezőmunka módszertanában. Hiba lenne ezért csupán a vállalatokat elmarasztalni. Tény — s a párt Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülése többszörösen aláhúzta —, hogy az irányító szervek kevés segítséget adtak, adnak a vállalatoknak mind az információkat, mind a módszereket tekintve. Holott itt, a tervező- munka esetében is igaz az, amit a fejlesztéseknél kiinduló igazságként fogadtunk el: a megvalósítás nem olyan lesz, mint az akarat, a szándék mutatta cél, ha a feltételeket nem vizsgálják s nem teremtik meg hozzá. Mészáros Ottó Egy szovjet katonára emlékezve Elesett Piliscsa búért Nyikolajev Alekszandr Ka- csenko hazánk felszabadításáért halt hősi halált. A pilis- csabaiak 30 évig a nevénél többet nem tudtak róla, pedig a község felszabadításáért vívott harcban áldozta életét 1945. március 21-én. Az elmúlt esztendő végén a piliscsabai úttörőknek — szovjet pionírokkal folytatott levelezés eredményeként — sikerült felderíteniük, ki is volt tulajdonképpen Nyikolajev Alekszandr Kacsenko. Bevonulása előtt a nyiko- lajevszkai Sevcsenko gazdaságban dolgozott. Három gyermek édesapjaként harmincnyolc évesen érkézéit Pilis- csaba alá, mint a szovjet hadsereg harcosa. A támadás során olyan súlyos sebet kapott, hogy a leggondosabb kezelés sem segített már rajta. Pilis- csabán temették el. Ez év májusában, a győzelem napjára kedves vendégek érkeztek a faluba. Nyikolajev Alekszandr Kacsenko fia és unokája. A helyi Haladás Termelőszövetkezet látta vendégül őket, de vendéglátójuk volt jószerivel az egész falu. A termelőszövetkezet József Attila szocialista brigádja azóta is gyakran levelez a hős családjával. Néhány hónappal ezelőtt a helyi munkásőrszakasz gyűlésén Molnár Vince szakaszparancsnok kért szót, s javasolta, hogy a .munkásőrök — akik a pilisszentiváni kőfaragó vállalatnál dolgoznak — társadalmi munkában készítsék el Nyikolajev Alekszandr Kacsenko síremlékét. Javaslatát egyhangúan elfogadták. Most, november 7. délelőttjén került sor az ünnepségre. A sírkövet Gáspár Ferenc, a nagyközség tanácsának elnöke leplezte le. A sírnál Molnár Vince emlékezett a hős szovjet katonára, majd Csirmaz Józsefné, a Haladás Termelő- szövetkezet József Attila szocialista brigádjának vezetője olvasta fel Kacsenko özvegyének a piliscsabai emberekhez írt levelét. „Szeretném, ha a mai nemzedék már soha nem hallana eldördülő sortüzeket, nem ismerné meg a háború borzalmait és nem érné megy azt, amit mi megértünk. Férjem, mint annyi sok más szovjet ember, a saját életét áldozta fel más emberek boldogságáért. Én már nem utazhatom el sírjához, amelyet olyan nagy gonddal és szeretettel ápol annak a falunak a népe, amelyért elesett, de megnyugtató érzés számomra, hogy ilyen lehetőséget bízhatok gyermekeimre és unokáimra .. A munkásőrszakasz díszsor* tüze alatt az emlékezés koszorúival borították el a piliscsabaiak a hős szovjet ember síremlékét. F. P. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséért Dr. Prieszol Olga, főtitkár és dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Elnöksége és az Igazságügyi Minisztérium nevében aláírták azokat az együttes irányelveket, amelyeket a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről adtak ki. Az irányelvek célja, hogy továbbfejlesszék a munkahely^ demokrácia szervezeti és tartalmi kérdéseit az igazságügyi szerveknél. Elősegítik a dolgozók még hatékonyabb közreműködését az igazságügyi szervek előtt álló feladatok magas színvonalú ellátásában. Kct esztendeje nyílt meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Háromezernél több politikai és kulturális rendezvény, másfélmillió látogató — ez a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kétesztendős tevékenységének számokkal is megvonható mérlege. A kulturális, tudományos centrum 1973. november 9-én nyitotta meg kapuit, fogadja azóta is alkalmi látogatóit, s .nagy gonddal összeállított programjainak hónapról hónapra gyarapodó számú törzsközönségét. A legsikeresebb, leglátogatottabb rendezvények között tartják számon azokat az előadásokat, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja bélés külpolitikájáról szóltak. Gyakori, hogy egy-egy neves szovjet színházi társulat a' ház színpadján is fellép. A ház vezetői rendszeresen szerveznek író—olvasó találkozókat, irodalmi esteket és vetélkedőket. A ház tevékenysége egyre kevésbé korlátozódik a fővárosra, mind gyakoribb, hogy egy-egy rendezvény színhelyéül vidéki várost, községet választ. Az elmúlt két esztendő alatt például 1450 filmbemutatót tartottak szerte az országban, 142v kiállítást nyitottak, s 38 koncertet rendeztek a megyékben. Változott a gyártmányszerkezet, .javult a minőség a bőriparban
