Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

Hét vége a földeken Tengernyi tengeri Dányban Befejezte a betakarítást a Rá­kosvölgye, az összefogás, a cinkotai Aranykalász és a vérségi Barátság termelőszö­vetkezet. Az eddigi eredmé­nyekből megállapított termés­átlag úgy 50 mázsa felé jár hektáronként, májusi mor- zsoltban számolva. A dányi Magvető mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ered­ménye mind közül a legkivá­lóbb. Itt az átlagtermés 80 má­zsa volt hektáronként, de akadt olyan tábla is, amelyről hektáronként 100 mázsát taka­rítottak be a szövetkezet tag­jai. Két héttel ezelőtt még 80 hektárnyi szőlő várt leszüre- telésre a termelőszövetkeze­tekben. Most szüretelhetik te­hát az utolsó fürtöket, bár az idő most már egyáltalán nem sürgeti a gazdaságokat. Bár ilyen napos lett volna az idő­járás, mondjuk, három-négy héttel ezelőtt, a szüret kezde­tén is. B. P. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az állomány megvédésére Az álktbetegségek elkerülésére Rendelet a beruházások szabályozására Munkával telt a hét vége a járás valamennyi termelőszö­vetkezetében, hiszen az idő kedvezett a közös gazdaságok­nak. Tegnap délelőtt Mezricz- ky László, a járási hivatal me­zőgazdasági osztályának mun­katársa röviden beszámolt la­punknak a járásban folyó me­zőgazdasági munkák helyzeté­ről, az elkövetkező napok leg­fontosabb feladatiról. VETÉSHÍREK A kedvező időjárásnak kö­szönhetően jól állnak a ter­melőszövetkezetek az őszi ve­tés alá szántással. A járás ösz- szes őszi vetésterületéből — 13120 hektárból — már csak egészen „kis mennyiség”: 600 hektárnyi van hátra. Ezzel egy időben tart az őszi búza vetése egyes gazdasá­gokban. összesen 1400 hektár van még hátra, egy-egy gazda- | Ságban 80—100 hektár körüli terület. Néhol már befejezték \ a vetést. Ilyen a budapesti XVII. kerületi összefogás Ter­melőszövetkezet, a vérségi Ba­rátság Szakszövetkezet, a mo­gyoródi Arany János Terme­lőszövetkezet, sőt turaiak és a dányiak közös gazdaságai is, ahol már terven felül veinek ezekben a napokban. Mezriczky László elmondot­ta, megvan a remény arra, hogy október 12-ig valameny- nyi járási termelőszövetkeze­tünk befejezze a vetést. Kü­lönösen akkor, ha az időjá­rás sem romlik el addig. Befejeződött a járásban a burgonyabetakarítás. A ház­tájikban és a termelőszövet­kezetekben összesen 1039 hek­tárról takarították be a bur­gonyát. De jól halad a cukor­répa betakarítása is. A járás 720 hektárnyi termőterületé­ből 555 hektárról már felszed­ték ezt a fontos ipari növényt. Hévizgyörkön már befejezték a répaszedést, a többi terme­lőszövetkezetben pedig össze­sen 10 és 30 hektár közötti területek várják a betakarítást végző gépeket. SZÜRET VÉGE Jó termést ígér a kukorica, bár a gödöllői járásban még mintegy 1000 hektárnyi terüle­ten nem törték le a csöveket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendelettel szabályozta az állattartási be­ruházások állategészségügyi feltételeit. A rendelet elsősorban a he­veny fertőző betegségek meg­előzésének és helyhez kötésé­nek a beruházások során érvé­nyesítendő feltételeire terjed ki. Az ilyen feltételekkel léte­sülő telepeken sokkal nagyobb biztonság­ban van az állomány és az esetleg mégis behurcoM betegség nem jelentkezik rob­banásszerűen és könnyebben helyhez köthető. Az állategész­ségügyi feltételek betartása egyúttal az idült fertőző be­tegségektől mentes állomány megvédését is segíti. A rendelet meghatározza, hogy milyen egészségügyi feltételekkel, védőfelszerelésekkel és szer­kezetekkel kell megépíteni a: új állattartó telepeket. A nagy­üzemi telepeken például egye­beit között kerítést, védő er- dősávot kell létesíteni, öltözőt kapusfülkét kell építeni, jár­műfertőtlenítő medencéről, i kötetlen tartású telepeken ke­zelőfolyosóról, kalodáról vagy az állatok tömeges, gyors rög­zítésre szolgáló más berende­zésekről kell gondoskodni. A MÉM iEetékesei azt java­solják, hogy a telepek tervezésére a gazdaságok állatorvos szakértőt vonjanak be: ezzel nemcsak a beruházó, a tervező és az állattegészség- ügyi szakhatóság együttműkö­dése válik könnyebbé, hanem a beruházás és az üzemed és összhangját is megteremthetik a gazdaságok. Vírusbetegségeknek ellenálló paprika Több évig tartó munkával vírusbetegségeknek ellenálló paprikát nemesített dr. Kovács János, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem tudományos főmunkatársa. Az eseménynek az ad különös jelentőséget, SPORT -4- SPORT -+• SPORT -4- SPORT ÜNNEPI ELŐZETES Ki jön tornacipőben? November 7-én, a GEAC- páiyán délelőtt fél kilenckor November 7. Kispályás Lab­darúgó Kupa és November 7. Kézilabda Kupa elnevezéssel sportversenyeket tartanak. A kézilabda kupamérkőzés ver­senykiírását az érintett csa­patok már megkapták, ám a kispályás labdarúgó kupára nem készült ilyen felhívás. A találkozás iránt érdeklődő csapatok természetesen jöhet­nek a város, vagy a járás bár­mely pontjáról. Nevezéseiket lehetőleg november 5-én délig kell eljuttatniuk a járási és városi sportfelügyelőség címé­re, ahol már várják a gödöl­lői és Gödöllő környéki vál­lalatok és intézmények egye­sületeinek képviselőit. A csa­patok a helyszínen is nevez­hetnek. November 8-án — szomba­ton — immár hagyományos­nak is nevezhető találkozóval, a November 7. mezei futó­verseny eseményeivel folyta­tódnak az ünnepi sporttalál­kozók. Ennek színhelye a gö­döllői Erzsébet-park, lesz, ahová a járás és a város ál­talános és középiskoláinak ta­nulóit várják a rendezők. Ugyanezen a napon a vá­rosi KISZ-bizottság rendezi meg a Kilenc sportnap a IX. kongresszusig elnevezésű ak­ció második sportnapját, dél­előtt az egyetemi GEAC- páiyán. Ennek során a ver­senyzők az alábbi számokban mórhetik össze ügyességüket: 100 méteres síkfutás (férfi, női), 200 méteres síkfutás (férfi és női), 4X100 méteres váltófutás (férfi és női), ma­gasugrás és távolugrás, ugyan­csak mindkét nembeli ver­senyzők részvételével. A találkozók rendezői min­den érdeklődőt szívesen lát­nak a versenyek színhelyén. Ha tornacipőben nem — hát nézőként. B. P. hogy a hazai kertészetekben az utóbbi években fellépett a nagyarányú fajtaleromlást elő­idéző vírusfertőzés. A külön­böző vírusok gyakorlatilag va­lamennyi köztermesztésben levő paprikafajtát megtámad­ták. A paprikát károsító vírusok közül a legsúlyosabb fertőzést a dohány mozaikvírusa okozza, de megtámadja a burgonya „x” és „y”, továbbá az uborka és a lucerna mozaikvírusa is. A Keszthelyen nemesített re- zisztens fajta úgynevezett „hi- perézékeny”, ez azt jelenti, hogy ha mozaikvírus kerül például rovar közvetítésével a levélre, a megtámadott levél­rész gyorsan elhal és lehull, s ezzel automatikusan lokalizál­ja a betegséget. II. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1975. NOVEMBER 4., KEDD Az ismerős cím legutóbb la­punk egyik szeptemberi szá­mában szerepelt, pontosan ak­kor, amikor a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett vasgyűjtési akció első szaka­szának lezárultáról, a gyűjtés addigi eredményeiről számol­tunk be olvasóinknak. Nem véletlenül vált most is­mét időszerűvé a téma. Szep­tember 15-én ugyanis meg­kezdődött a KlSZ-alapszerve- zetek közötti verseny második szakasza. Ám ebben márnem- csa\ az ipari és mezőgazdasá­gi üzemek fiataljai vesznek részt, hanem a középiskolák diákjai és a lakótelepi KISZ- alapszervezetek fiataljai is. Tizenhárom oklevél Ádám István, a járási KISZ- bizottság munkatársa: — Járásunk valamivel több mint kétezres KISZ-tagsága rendkívül jó eredményt köny­velhetett el. Ezért is határo­zott úgy a járási KlSZ-bizott- ság, hogy november hetedike alkalmából megjutalmazza a munkában legjobb eredményt elért alapszervezeteket. Tizen-j három közösséget jutalmazott oklevéllel és ajándéktárgy- gyal. Ezek a következők: a péceli lakóterületi alapszerve­zet, az isaszegi községi KISZ- alapszervezet, az aszódi tanács fiataljai. Az Ipari Műszer­gyár alapszervezetei közül ket­tő: a Váci Mihály és a Lőwy Sándor alapszervezetek fiatal­jai kapnak oklevelet. Pécelen a Ruházati Szövetkezet, Ba­gón a Mezőgép, Kistarcsán pe­dig a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár 1-es számú KISZ- alapszervezetének fiataljai kapnak jutalmat. A kitünte­tettek között lesznek a Pécel— Isaszeg ÁFÉSZ, a Tangazda­ság gödöllői és nagygombosi kerületének, az. Állami Erdö- és Vadgazdaság fiataljai, vala­mint a dányi laltéterületi KISZ-alapszervezet » fiataljai. De az ünnepségen nyújtjuk át a KISZ KB jutalmát — 7 ezer forintot — az ikladi Ipari Mű­szergyár Dózsa György ifjú­sági szocialista brigádja tag­jainak is. Kerepesről A jutalmak odaítélését ala­pos értékelés előzte meg. En­nek során nemcsak az össze­gyűjtött fém-mennyiség került ismét „mérlegre”, hanem a helyi adottságok is. Érthető, hiszen a lehetőségeket főkép­pen ez határozta meg. Így azután sokkal könnyebb volt az ikladi IM fiataljainak 120 tonna fémhulladékot össze- gyűjteniük, mint a péceli la­kóterületi KISZ-alapszervezet fiataljainak mondjuk tizet. Ám a péceliek így is alaposan ki­tettek magukért. Húsz tonna fémet gyűjtöttek össze. — A gyűjtési akció második szakasza december 31-ig tart — mondja Ádám István. — Valójában most kapcsolódnak be a munkába a mezőgazda- sági üzemekben dolgozó fia­talok, hiszen náluk most kezd alábbhagyni a munkabeli „csúcsforgalom”. Természete­sen tovább dolgoznak az ipari üzemek fiataljai is. A leg­frissebb hírünk az, hogy a múlt hét folyamán — az isko­lai előadások után — két kö­zépiskola: az aszódi és a pé­celi gimnázium diákjai gyűj­töttek fémet a kerepesi Szi- lasmenti Termelőszövetkezet­ben. A diákok derekas munkát végeztek, öt nap alatt húsz­szor fordult a termelőszövet­kezet és a közeli MÉH-telep között a traktoros vontató. A fémgyűjtés mostani szakaszá­nak eredményhirdetése jövő tavasszal várható. S ha már a járás fiataljai­nak önzetlenségénél tartunk, Furkó, a győztes welsliterrier A vaddisznó ládából érkezett Páratlan verseny Szárítón zenöt percen át hajtani: a kutya csaholt és igyekezett befogni az állatot. Az e me­netben elérhető maximális pontszám száz volt. A látvá­nyos és izgalmas verseny száz- százalékos gödöllői sikert ho­zott. Első az Erdő- és Vad gaz­daság Furkó nevű welshter- rier fajtájú kutyája lett, Kun Márk fővadász vezetésével. A második helyen dr. Szijj Jó­zsef Hasso von Kolenberr szálkásszőrű tacskója végzett, amely mindössze tizennégy hó­napos. A szakemberek vélemé­nye szerint ez az állat kitűnő példány a hazai tacskótenyé­szetben. Csaholús a megdermedésig Harmadik lett Gerle Zoltán Dia nevű jagdterrierje, a verseny egyetlen olyan kutyá­ja volt, amelyik a meglőtt vad mellett annak megderme- déséig csaholt, várva gazdája érkezését, maradásával jelezte, hogy megvan a lőtt vad. Dia teljesítményét a szakértők és igen sportszerűen viselkedő közönség ütemes tapssal jutal­mazta. A három első helyezett ér­tékes jutalomban részesült, ér­met és oklevelet is kapott. Er­dei tábortűznél beszélték meg az illetékes szakemberek a verseny tapasztalatait. Az ál­talános vélemény az volt, hogy a világon első ilyen formában ‘megrendezett vaddisznós ku­tyaverseny, a vadászkutya­sport területén talán új fejeze­tet nyitott. Mint Jilly Bertalan lapunk­nak adott nyilatkozatában el­mondotta, a gyakorlati vad- gazdálkodásban is sokat segít­hetnek a disznós kutyaverseny során szerzett tap'asztalatok, ez annál is inkább fontos szem­pont, mert feltétlenül csökken­teni kell a vaddisznók mező­gazdaságban való kártételét. Szervezésből jeles Befejezésül még annyit, hogy az olvasóban felvetődhet a gondolat, miért kellett orvos és mentő a bemutatóra, hiszen a vadászatokra nem szükséges ilyen óvintézkedés. Mint a rendezők elmondották, a vad­disznó és a kutya csatája foly­tán számolni kellett azzal, hogy a menekülő vad kitör a körből. Szerencsére a jó szer­vezettség és a kiváló műszaki felkészülés következtében nem volt baleset a gödöllői bemu­tatón; az orvosok és a mentők csak a nézőközönség számát gyarapították. Csiba József mindenképpen említésre mél­tó a járási KISZ-bizottság szervezésében tegnap délelőtt összehívott titkári értekezlet. A megbeszélés egyik legfonto­sabb napirendi pontja az úgy­nevezett Üttörővasút-akció meghirdetése és az ezzel kap­csolatos feladatok megbeszé­lése volt. A zakatoló ajándék Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára: — Megyénk nyáron új úttö- rővasút-vonal átadásával kí­vánja köszönteni a megszüle­tésének 30. évfordulóját jövő nyáron ünneplő úttörőmozgal­mat. A királyréti régi erdei vasút — mint kiderült — ki­válóan alkalmas lenne ilyen célokra. A vasútvonal mentén azonban állomásépületek meg­építésére, táborok kialakításá­ra lenne szükség és arra, hogy a pálya is megfiatalodjon —a szerelvényekkel együtt. A gödöllői járás fiataljai — a szocialista brigádokkal együtt — vállalták, hogy ugyanolyan összegű társadal­mi munkával járulnak hozzá az úttörők ajándékához, mint tették azt az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet esetében. Társadalmi munkával 175 ezer forintot te­remtenek elő a jövő tavaszig. Az ajándékra azonban nem­csak a KISZ-esek, hanem ma­guk a pajtások is készülnek. Döntés született arról, hogy Gödöllő városa kiképző köz­pont lesz azoknak a fiatalok­nak a számára, akik idővel a megyei úttörővasúton teljesí­tenek majd szolgálatot. Feb­ruár elsején 30 városi és járá­si pajtás kezdi meg a tanulást, hogy június 6-ára — az át­adás tervezett napjára — az elméleti és gyakorlati tudni­valók birtokában várhassák az első utasokat. Berkó Pál A szántóföldi zöldségtermesztésről A Mezőgazdasági Könyv­kiadónál jelent meg A szántó­földi zöldségtermesztés gépei című könyv, amelynek két szerzője van. Dr. Mészáros István, a budapesti Műszaki Egyetem tanára és Szepes László, a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet tu­dományos osztályvezetője. A kötet hazai és külföldi gyárt­mányú gépeket ismertet. A szabadföldön folytatott és a tartósítóipar igényeit kielégí­tő zöldségtermesztés technoló­giájával és az ezzel kapcsola­tos kialakulóban levő gép­rendszerekről is tájékoztatnak a szerzők. Beszélgetések a könyvtárban Gödöllői kutatások A gödöllői járási-városi Ju­hász Gyula könyvtárban ma, kedden, november 4-én, d. u. hat órakor tartják az elmúlt, hónapban megkezdett, Beszél­getések a könyvtárban címé sorozat második találkozóját. Ez alkalommal az érdeklődők dr. Pethő Ede és Kiss írét tájékoztatóját hallgathatják meg a Gödöllőn folyó tudo­mányos kutatómunkáról. I Kiképzőközpont úftörővasutasoknak Utazik az ócskavas A vontató hússzor fordult Miklós, a MEOE főtitkára, a MAVOSZ vadászkutya bizott­ságának elnöke szólott a részt­vevőkhez. Sorsolással döntötték el, hogy a versenyzőgárda tizen­egy tagja milyen sorrendben követi egymást. Három erdé­lyi kopó, három tacskó és há­rom terrier várt a bevetésre. A versenyt természetes kör­nyezetben rendezték meg, egy hektárnyi bozótos, fás, de még­is áttekinthető területen. A verseny technikai irányítója Jilly Bertalan, a négytagú bí­rói testület vezetője volt. A követelmények ismertetése után elhelyezkedett a magas­lesen a bírói „páholyban” a zsűri: Jilly Bertalan vadászati felügyelő, a MAOE Vadászati Tanács elnöke, Fusch Antal vadászati osztályvezető, dr. Fodor Tamás, a vadbiológiai állomás igazgatója és Farkas­házi Miidós. A közönség a hatalmas „aréna” szélén álldo­gált Tíz órakor kezdődött az el­ső menet. A kutyának egy öt­venöt-hatvan kilós, ládából ki­engedett vaddisznót kellett ti­Puskai nélkül gyülekeztek a vadászok november elsején reggel Gödöllőn, a MÁV-pá- ! lyaudvar mögötti Felszabadu­lás téren. A várakozó gépko­csikból kutyák leselkedtek, ők , voltak a mai nap főszereplői. ( Az autók és buszok között ' mentőautó fehérlett. Két orvos most nem fehér köpenyben, ' hanem vadászuniformisban je­lent meg: dr. Konta Imre kör­zeti orvos és dr. Bucsi László, az állatkórház sebésze vállal­kozott az ügyeletre. A gyüle- ; kezőhelyről a népes konvoj a Gödöllő melletti Szárító dom­bos erdőségébe tartott. Itt rendezte meg ugyanis a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, a világon első íz­ben, az úgynevezett disznós kutyaversenyt. Fővédnök az igazgató Kétszáz vadász, ebtenyésztő és érdeklődő találkozott a helyszínen. Dr. Szijj József, a Gödöllői Állami Erdő- és Vad­gazdaság igazgatója, a verseny fővédnöke üdvözölte a megje­lenteket, majd Farkasházi

Next

/
Oldalképek
Tartalom