Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

1975. NOVEMBER 4., KEDD k/ŰHíW ! Célok Érden Javítani a tanácstagi munka színvonalán Erigádéleí a Dallasi Nyomdában Fiatal üzem — szerveződő közösségek Társadalmi munka a községért A Ba'aton vízvédelméért A Balatoni Vízvédelmi Bi­zottság hétfőn ülést tartott Siófokon. A társadalmi testü­let — folytatva azt a tervsze­rű munkát, amellyel a tavat fenyegető veszélyforrásokat igyekszik feltárni — ezúttal a szennyvizek tisztításának és elhelyezésének gondjairól tár­gyalt. A végleges megoldásig — vagyis a szennyvíztisztító és elvezető hálózat megépítéséig — a szakértők ideiglenes in­tézkedéseket sürgetnek. Dr. Tóth Andrásnak, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ku­tatójának javaslatára a bizott­ság — ideiglenes megoldásként — megvizsgálta a szennyvizek lápterületeken való elhelyezé­sének lehetőségét. a csaknem 14 kilós trófea 247 pontot kapott az értékelésnél, s ez megközelíti az ugyancsak magyar, zalai világrekordot. A jászkiséri Kossuth Vadász­társaság területén 227,45 pon­tos agancsú őzbak került te­rítékre, ami csak egyetlen ponttal maradt le a martom- vásári világrekordtól. Az áílományapasztó, illetve az úgynevezett szabályozó va­dászatok — amelyek részben Természetó értékekben gaz­dag, szinte egyedülálló vidék a természetvédelmi területté nyilvánított kelemén Mohos­tavak. A világhírű aggteleki barlang vidékére vezető útvo­nal mentén az országban elő­ször itt alkalmazott virágpor­vizsgálattal az 1920-as évek­ben állapították meg, hogy a Nagy Mohos több mint 10 ezer, a Kis Mohos-láp mint­egy 5 ezer éves. Az agyagos rétegek suvadása nyomán a Nem hiába mondják, hogy Érd az ország legnagyobb fa­luja. Gondjai is ilyen termé­szetűek: a villany, az út, a víz-csatorna, az egészségügy, a kereskedelem és az intézmé­nyes lakásépítkezés, Társadalmi segítség E gondok felszámolásában, a feladatok megoldásában mi­ként működik közre az éppen száztagú, fele részben munkás tanácstagság? — kérdeztük dr. Szekeres József vb-titkárt. — Ma még nem eléggé te­vékenyen — mondta. — Pedig A vadászok a fácánállomány dúsítására és a vadászati le­hetőségek kiszélesítésére 700 ezer fácáncsiibét bocsátottak ki a mesterséges nevelőtele- pekrőb Százezer vadkacsát is felneveltek. A mesterséges ne­velésnek természetvédelmi je­lentősége is van. Az apróvad­állomány növekedése ugyan­akkor nemcsak a sportvadá­szatot szolgálja, hanem az ex­portértékesítésre kerülő élőva­dak nagy számú befogását is lehetővé , teszi. Bükk és a gömör—tornai lcarszt közötti tölgyerdőben keletkezett ez a természeti rit­kaság. November ellenére is üdezölden diszlik a két láptó körüli hamvas fűzliget és a sűrű nádszegély. A tó felszí­nét a zöld minden árnyalatá­ban pompázó, Itt-ott sárgás­vöröses tőzegmoha borítja. Az országban egyedül itt talál­ható a hüvelyes gyapjúsás és a tarajos pajzsika. volna mit segíteni, hiszen 38 ezer ember helyzeétről van szó. Községünk úthálózata 382 kilométer, de csak 41 kilomé­ter pormentes burkolatú. Esős időben a kiépítetlen utak zö­me járhatatlan. A járdaháló­zat is csak 159 kilométer. A te- relőutak állapotáról nem is beszélve , — És miben áll a tanácstagi segítség? — Elsősorban a tájékozódás­ban, tájékoztatásban. Mivel a tanács vezetői és a szakigaz­gatási szervek eddig nem tájé­koztatták kellően a tanácsta­gokat, s a tanácstagoknak is csak kis része tart fogadóórát, érthetően a lakosság sem tájé­kozódhatott, nem kapcsolódha­tott be akcióinkba. A társa­dalmi munkák szervezése tervszerűtlen volt, a körzetek képviselői sokszor csak saját érdekeiket tartották szem előtt. Az útgondot azért emlí­tettem első helyen, mert e té­ren nyílik a legnagyobb lehe­tőség a lakosság bevonására. Hiszen a földutak egyengeté- séhez, járdaépítéshez, az utak rendbentartásához egy-egy la­pát, ásó is elegendő. Gondok és gondok — 232 kilométer hosszú az elektromos hálózat, s mielőbb még 45 kilométer kellene. Je­lenleg 2500 család van villany nélkül. Az ivóvízellátás vi­szonylag a legkedvezőbb: va­lamivel több, mint 200 kilomé­ter hosszú a hálózat. De hat­ezer ember vár még vezetékes ivóvízre. Kútunk van, a jó minőségű ivóvízből Sóskútra, Tárnokra és Törökbálintra is jut. Viszont a csatornahálózat mindössze két kilométer, csak a gimnázium igényeit elégíti ki. ötven és fél millió forintos költséggel, hat kilométer hosz- szúságban most épül az a ge­rincvezeték, mely 1977 dereká­ra készül el. Kezdetben a tele­pülés központjának, a közin­tézményeknek az igényeit elé­gíti ki. — Az egészségügyben az alapellátás jó. Mind a tizenkét körzetünkben van orvos. Há­rom gyermekkörzet van. De hat kellene. Ennek előfeltétele, hogy mielőbb lakást tudjunk biztosítani. A szakrendelő­intézet, amely egyben a budai járási szakrendelő is, korsze­rűtlen, eíavult, igen sürgősen bővíteni kellene. A legjobb megoldásnak egy új rendelő építése látszik; foglalkoznak is ilyen terv kidolgozásával. S végül a lakásgond. Erről csak annyit: előkészítés alatt áll a járás legnagyobb lakótelepé­nek építése. „Továbbképzés" — A megoldás nemcsak hosszabb időt, de sok türelmet, megértést kíván a lakosságtól. S természetesen az eddigiek­nél tevékenyebb munkát ta­nácstagjainktól. A tanácstagi munka színvonalának javítása érdekében az apparatus veze­tői sem késlekednek az intéz­kedésekkel. A minap tartot­tuk meg első ízben azt a ta­nácstagi tájékoztatót, melynek során országgyűlési képvise­lőnk, megyei tanácstagjaink, a tanács elnöke és jómagam be­számoltunk időszerű község­politikai kérdésekről a tanács tagjainak. Ezt úgy is felfog­hatjuk, hogy „továbbképeztük” tanácstagjainkat. Több jogsza­bályi — például építési — kér­désben nyújtunk ismertetést, felvilágosítást. — Mivel javítanak még a tanácstagi munka színvona­lán? — A fejlesztések előzetes el­bírálására és a lakosság eddi­ginél jobb tájékoztatására ti­zennégy tanácstagi csoportot alakítottunk. A tanács bizott­ságainak munkáján is javíta­ni szeretnénk. Arra törek­szünk, hogy ezek a testületek gyakrabban ülésezzenek. Ja­vaslataikkal a szakigazgatási szerv is foglalkozik, a bizott­ság tagjait az érdemi munká­ba is bevonjuk. Csak így való­sítható meg a szoros kapcso­lat a lakossággal. Korompay János Térkép a pincefaluról Felújítási térkép készül a műemlékké nyilvánított hajó­si pincefaluról. A másfél év­százados ihúltú, s néprajzá­ban egyedülálló pincetelepü­lést geológusok, mérnökök irányításával restaurálják. A téglaboltozat nélküli löszpin­cék népi faragással díszített présházait a Szegedi Tervező Vállalat fiatal mérnökeinek tanulmányterve alapján állít­ják helyre. Ugyanakkor a geo­lógusok feltárják az időköz­ben beomlott pincéket, s fel­térképezik a pinceutcákat. Ez­zel egyidőben rendezik a tu­lajdonviszonyokat, s tervet készítenek az elhagyott pin­cék hasznosítására és kis­kertgazdaságok létesítésével felújítják a löszhát szőlőkul­túráját. Szabó Károly, a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ volt dolgozója 1973 áprilisától a következő év októberéig vezette a Duna- parton a szigethalmi meleg­konyhás büfét, amely úgyne­vezett szabadkasszás rendszer­ben szolgált ki. Szabó az apró­pénzt — általában 200—400 forintos tételekben — hazavit­te, s ebből egy év leforgása alatt 17 ezer forint kereke­dett. Minderre egy betörés derí­tett fényt. Az üzletvezető a betörés után tartott leltárel­lenőrzést követően kiigazította a leltáríveket. Egy könyvelési bizonylatra háromféle, össze­sen 10 ezer 710 forint értékű tömény italt vezetett rá, mint olyan tételt, ami a leltárban nem szerepel. Ezután felkereste Némedi Tóth Lászlót, egy másik ÁFÉSZ-bolt vezetőjét, s meg­kérte, a bizonylat alapján ve­gye úgy, hogy leszállított neki 30 liter rumot, 20 liter konya­kot és 40 liter pálinkát. Más­nap majd hozza az árut is. A központ mindenről tud. Néme­di, ha vonakodva is, de végül megtette, amire munkatársa kérte. A könyvelési bizonylat­ra rákerült a bélyegző és az aláírás. Ezzel a papírral ment be azután Szabó Károly a köz­pontba, kérve az erre illeté­keseket, hogy vegyenek föl a tételekről pótleltárt. Az osz­tályvezető viszont szabadságon A Dabasi Nyomda fiatal, di­namikusan növekvő üzem. A szocialista brigádmozgalom fejlődését is ez a két tény jel­lemzi. Az 1972-ben fölvett első dol­gozók között először a szak- szervezeti szervezettséget kel­lett megerősíteni. A jó munka eredménye, hogy ma már a dolgozók 95 százaléka szakszervezeti tag. Ennek jelentősége akkor érez­hető igazán, ha tudjuk, hogy többségük a mezőgazdaságból, tsz-melléküzemekből vagy a háztartásból került a korszerű üzembe. A munkabrigádok egy része, szám szerint 11, már összefo­gott, hogy megszerezze a szo­cialista címet. Gond viszont, hogy a termelési feladatok bő­vülése, a folyamatosan épülő újabb üzemrészek szükségessé tették a munkaerő átszervezé­sét. Ezért szinte minden bri­gád is átszerveződött, újjáala­kult. Sok az új tag is. Jelenleg 351 fő dolgozik itt, közülük 120—130 brigádtagként. De a létszám egyre növekszik. Pél­dául idén az első félévben 60 dolgozóval gyarapodtak. A ter­vek szerint jövőre a teljes lét­szám 500 fő lenne. A brigádok azonban már ebben az átmeneti idő­szakban is eredményeket mutathatnak föl. Elsősorban a közösségi szellem kialakulását érzik jelentősnek a helyi vezetők. Az itt dolgo­zók átlagéletkora 28 év, 80 százalékuk nő. Ez a két adat is azt mutatja, hogy az itteni A Mátra északi oldalán, a Párádhoz tartozó Sándorréten meleg vizet találtak. A kuta­tófúrások nyomában mintegy 500 méter mélységből feltörő hatalmas vízoszlop a föld fel­színe felett mintegy 30—40 méter magasságig hatolt. A víz útját egyelőre elzárták és vízmintákat küldtek elemzésre az illetékes hatóságokhoz. A környékbeliek feltételezik, hogy a Párádon feltört meleg víz összetétele hasonlít a bükkszéki Salvus forrás vizé­hez, de pontos jellemzőit és jelentőségét csak a közelebbi vizsgálat döntheti majd el. A meleg víz feltörése ezen a kör­volt, ezért nem tudták kivel aláíratni a pótleltá rivet, s meghiúsult Szabó Károly el­képzelése. Másnap Szabó természetesen nem szállította Némedi Tóth boltja számára az italt. Né­medi ekkor jelentette a történ­teket, s a központ Szabó Ká­roly ellen fegyelmit indított, elbocsátották, és rendőri vizs­gálat indult. Szabó Károly még a bünte­tő eljárás előtt megtérítette a hiányt. Ezt, valamint a vád­lott beismerő vallomását fi­gyelembe véve magánokirat­hamisítással elkövetett sik­kasztás miatt ítélte a Pest megyei Bíróság dr. Bamaföldi János tanácsa 10 hónapi — három évre felfüggesztett — szabadságvesztésre, valamint 3000 forint pénzbüntetésre. P. Zs. brigádmozgalom alakításakor fejlesztésekor sajátos terveket kell készíteni. Ez ideig a brigádok tevé­kenysége a termelési célok megvalósításában volt a legha tékonyabb, de társadalm: munkát is. végeztek. A Kazin czy alkalmazotti brigád pél­dául a kötészetben vállalt tár sadalmi munkát a lemarad, megelőzésére. A fizikai dolgo zókat tömörítő Ady brigád a új csarnokba költöztetett gé­pek átszállításában, elhelyezé­sében jeleskedett. A Guten­berg brigád a Dabas nagyköz­ség 700 éves történetét föltáró kiadvány szedését vállalta. Társadalmi munkájuk 53 ezer forint értékű volt. A tavalyi kommunista műszak hasznát 12 ezer 800 forintot a dabas II. kerületi óvoda fejlesztésére ajánlották föl. Most is tervez­nek egy kommunista szomba­tot melyen ez alkalommal sem csak a brigádtagok vesznek részt. Ennek értékét a III. ke­rületi óvoda megsegítésére for­dítják majd. Ezek az adatok azt mutat­ják, hogy az új üzem szerveződő kö­zösségei máris túllátnak a kerítésen, és hasznos kapcsolatokat te­remtenek a községgel is. A szakszervezet tervei sze­rint a beruházás befejezése, a munkahelyek és a létszám végleges kialakulása után a kulturális-művelődési lehető­ségek megteremtésével teszik majd teljessé a fiatal üzem brigádéletét. L. T. nyéken újdonság, ezért foko­zott érdeklődéssel várják az eredményeket. Petőfi múzsájának sírja A szekszárdi temetők jelen­tősebb síremlékeiről tizenhat fényképpel illusztrált tanul­mányt írt Debulay Antal nyugdíjas főkönyvelő. A szerző egy évtizeden át tanulmányoz­ta a város temetőit, s neves szobrászok, kőfaragók által készített síremlékeket fedezett fel, amelyek megóvását java­solja. Megtalálta Török József - né, Sass Erzsébet sírját is. Is­meretes, hogy róla írta Petőfi borjádi tartózkodásakor a Négyökrös szekér című versét. A magas kort elért Törökné Sass Erzsébet Szekszárdan töl­tötte élete utolsó éveit, s 1918 szeptemberében itt is hunyt el Fekete gránitoszlop síremléké­re bevésték a halhatatlanná vált sorokat: Szóltam Erzsiké­hez, válasszunk magunknak csillagot!. Telt ház a madárszállókban Megteltek a téli madárszál­lók. A vízpartokon, a náda­sokkal fedett, szélvédettebc helyeken tömegesen tanyáz­nak a különféle vízimadarak A vetési ludak főleg éjszakár, térnek vissza a mezőgazdaság területekről és a nádaso mentén húzódnak meg. Népe> csapatokban megérkeztek észa ki hazájukból a termetes vad­libák, a nagylilikek is. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSI PARI KIÁLLÍTÁSON aranyérmet nyertek a hazai alapanyagból készült szénsavas üdítő italok A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) felvételre keres féri* és női munkae'őket, vasipari szakmunkásokat, kazánfűtőt, dömpervezetőt, betanított é* segédmunkásokat. A segédmunkásokból könnyű- és nehézgépkezelői cementipari szakmunkásokat képezünk. Jelentkezés: munkanapokon 7-től 15 óráig, a munkaügyi csoportnál. Majdnem, mint a világrekorder Eredményes vadászati idény A szeptemberben megkez­dődött vadászati főszezon el­ső két hónapja kiváló ered­ményeket hozott. Az Országos Trófeabíráló Bizottság adatai szerint a bemutatott 1650 agancs közül 143 arany-, 381 ezüst- és 518 bronzérmet ka­pott, ami kiemelkedő ered­ménynek számit. Amíg pél­dául 1974-ben október végéig 970 trófea kapott érmet, ad­dig az idén már 1042. A legnagyobb agancsú szarvasbikát a Duna árte­rében ejtették el, az állomány további minőségi javításával vannak összefüg­gésben — szintén megnyugta­tó ütemben folynak. Az év vé­géig mintegy 10 ezer szarvas- borjút, tehenet, 30 ezer őzgi­dát, sutát és 10 ezer vaddisz­nót kell még kilőni a hazai vadas területeken. Szépen fejlődik az apróvad­állomány, amelynek elszaporí- tására a vadászok, a vadászati szakemberek különös gonddal ügyelnek. Nyárias pompában a Mohos-tavak Betörtek a boltba - kiderült a leltárhiány Meleg víz tört fel a Mátrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom