Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

4 %Md(W 1975. NOVEMBER 1., SZOMBAT Irányelvek az egy üzem - egy iskola mozgalom továbbfejlesztésére Szakmunkások egyetemi felkészítése Gödöllőn Dr. Poiinssky Síároly sajtó fáj ékostatiója Időszerű oktatáspolitikai kérdésekről tartott sajtótájé­koztatót tegnap délelőtt a Par­lament Gobelin-termében dr. Polinszky Károly oktatási mi­niszter. Elsőként és hangsúlyo­zottan az egy üzem — egy is­kola mozgalom eddigi eredmé­nyeiről és a továbbfejlesztés le­hetőségeiről szólt. Elmondotta, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával együttesen ki­alakították a mozgalom to­vábbfejlesztésének irányelveit. Hosszúfávú szerződések r Az iskola és a munkahelyek eleven, szervezett kapcsolatát már eddig is jól hasznosították a munkások és a tanulók egy­aránt. A tartalmi kapcsolatok további gazdagítása — a köl­csönösség jegyében — tovább javíthatja a tanulóifjúság, az ifjúmunkások és a felnőtt dol­gozók műveltségét, világnéze­ti, erkölcsi, politikai egységét. Az oktatási miniszter ezzel kapcsolatban kéréssel fordult az üzemekhez és iskolákhoz: hosszú távon szerződésben rög­zítsék együttműködési tenniva­lóikat. Ajánlatos, hogy a me­gyei, fővárosi tanácsok és a szakszervezetek kezdeménye­zéseikkel segítsék a szerződé­sek előkészítését, megkötését és végrehajtását. A kölcsönös együttműködés inéhány lehetőségét körvona­lazva dr. Polinszky Károly egyebek közt rámutatott: ne­velési rendszerünkben megha­tározó szerepe van a munkára nevelésnek. Ennek egyik mód­ja a tanulók életkorának meg­felelő közhasznú társadalmi munka és a nyári munkalehe­tőségek biztosítása. Az üzemek eredményesen segíthetik — szakmaismertetéssel és üzem- látogatással —, a tanulók pá­lyaválasztását, hozzájárulhat­nak a tanulók szociális körül­ményeinek javításához, részt vehetnek az iskolai, nevelőott­honi gyermekvédelmi felada­tok megoldásában. Fontos ten­nivaló a mozgalmi-politikai együttműködés az üzem szer­vezetei és az iskola úttörő-, KISZ- és társadalmi szerveze­tei között. Ugyanakkor biztosí­tani kell az iskolák közremű­ködését az üzemi oktatási-to­vábbképzési feladatok megol­dásában, az iskolarendszerű felnőttoktatás népszerűsítésé­vel, a továbbképzés szervezé­sével. Vita az új tantervekről Részletesen ismertette az ok­tatási miniszter az új tanter­vek előkészületeit. Mint mon­dotta, a tervezetek elkészültek és azokat vitára bocsátják. Az észrevételeket gondosan mér­legelik és minden hasznos ja­vaslatot megvalósítanak. Lé­nyeges újdonság, hogy az új dokumentumok nem tartal­maznak a módszerre vonatkozó utasításokat. A pedagógusok munkája olyan sok tényezőtől függ, hogy a módszert lehetet­len központi utasításokkal elő­írni, irányítani. A nevelők al­kotó jellegű szabadsága az új dokumentumok életbe lépteté­se utón abban is megnyilvá­nul majd, hogy a tananyag egy részét maguk választhatják meg. Az új tantervek beveze­tését az évtized végére terve­zik: azokon a területeken, ahol a program minden részle­tében tisztázott, és ahol bizto­sítottak a tárgyi és személyi feltételek, már 1978-ban meg­kezdik. Az elkövetkező években va­lamennyi fokozaton legfonto­sabb feladat a szocialista ne­velés hatékonyságának növe­lése. A nevelés — különösen a világnézeti, politikai — nem egyes tárgyak, nem egyes ne­velők feladata, hanem az egész társadalom ügye. Valamennyi tantárgyban lehetőség van a világnézeti nevelésre, a mar­xista meggyőződés és szemlélet- mód formálására, csak a pe­dagógusoknak bátrabban kell levonniuk a világnézeti követ­keztetéseket. A pedagógus, a szülő, a vezető érvekkel, saját meggyőződése erejével és tet­teivel hasson a fiatalokra. Részletesen elemezte az ok­tatási miniszter a munkás­paraszt származású fiatalok tanulásának helyzetét. Hang­súlyozta, a tanuláshoz való egyenlő jog biztosítása még nem jelenti a továbbtanulás azonos lehetőségeit. Az indulá­si hátrányok megelőzése, il­letve, csökkentése fontos alap­ja a továbbtanulásnak. Ezzel kapcsolatban szólt a miniszter egyebek közt a diákotthoni, a tanyai kollégiumi hálózat fej­lesztéséről, a középiskolai ösz­töndíjról, a felvételi előkészítő tanfolyamok rendszeréről. Foglalkozott a szakmunkások egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamainak rendszerével is és elmondotta, hogy ezt a tanulási formát a kedvező ta­pasztalatok után kiterjesztet­ték a jogi, közgazdasági, vala­mint az élelmiszertermelési és fagazdasági szakterületekre is. Az utóbbin a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem készíti fel a hallgatókat: a szakmun­kások közül 77-et, és a munka melletti tanulással érettségi­zett szakmunkások közül 28-at Közös írásbeli biológiából A következő tanév egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinak néhány kérdését érintve, az oktatási miniszter bejelentette, a rnatematikán és a fizikán kívül a biológiát is besorolják a közös írásbeli érettségi fel­vételi tantárgyak közé. Ezt a dolgozatot minden olyan je­lentkezőnél?: meg kell írnia, aki olyan felsőoktatási intéz­ménybe pályázik, ahol a bioló­giai írásbeli felvételi vizsga­tárgy. A másik változás, hogy — pályázók kérésére — azokat a tárgyakat is beszámítják a pontszámok meghatározásába, amelyeket a középiskolában a tanulók úgynevezett választ­ható, vagyis rendkívüli tárgy­ként tanultak, és azokból fel­vételizniük kell. Ehhez tartozó változás még, hogy azok a kö­zépiskolai érettségizők, akik megírták közös írásbeli dolgo­zatukat, az érettségin, kérhe­tik szóbeli vizsgára bocsátá­sukat, ha jobb jegyet kíván­nák szerezni. A tankönyvhelyzetet ele­mezve a miniszter végül el­mondotta: már most, az új tantervek bevezetése előtt megkísérlik csökkentéi a tan­könyvek számát és szigorú rendet vezetnek be a szerzői, a kiadói és terjesztői határ­idők megtartására. Ö. L. Novemberi színháznaptár Tizenegy új bemutató Szovjet és NDK-beli szerzők, régi magyar drámák, két Shaw-íclújítás A szovjet kultúra napjainak eseménysorozatához kapcsoló­dott az a jelentős bemutató, amelyre tegnap este került sor Budapesten, a Nemzeti Szín­házban, Elérkezett az idő cím­mel. E darab Fjodor Vaszilje- vics Gladkov immár klasszi­kus regényének, a Cement­nek színpadi változata. Az át­dolgozás Heiner Müller, NDK- beli drámaíró munkája, aki korábban főként antik drámák újszellemű feldolgozásával szerzett hírnevet magának. E sikerült színpadi munkája 1973 októberében Berlinben került először színre, azóta játszották az NSZK-ban is, jelenleg pe­dig Belgrádban tervezik be­mutatását. A hazai előadás Tandori De­zső fordításában került színre, Peter Konawitschynek, a Ber­liner Ensemble tagjának ven­dégrendezésében, Sinkó László­val a főszerepben. (A bemuta­tó méltatására a napokban visszatérünk.) E hónapban egyébként vi­szonylag nagyszámú új be­mutatón tapsolhat a főváros­ban a közönség. NOVEMBER 2-TÖL a Bu­dapesti Gyermekszínházban a legkisebbeknek kedveskednek a Varázslatos muzsika című gyermekoperával, Nathalia Szac és Vladimir Poljakov művével. Könnyed, kedves, bo­hókás mese keretében igyek­szik a darab közel hozni a ki­csikhez az opera, a zene vilá­gát, úgy, hogy közben szinte őket magukat is részesévé te­szik a cselekménynek. Az elő­adást a szerzők egyike, Natha­lia Szac rendezi, s vendégként fellép Kishegyi Árpád és Ha- dics László. NOVEMBER 7-ÉN az Állami Bábszínházban lesz új bemu­tató. Népi komédiák összefog­laló címmel Illyés Gyula Tű- vétevők és Tersánszky Józsi Jenő Varázshegedű című vi­dám játékát mutatják be IJrbán Gyula rendezésében. Ugyané naptól játsszák a gyer­mekeknek Móra Ferenc Csa- lavári Csalavér című meséjét Pápa Relli feldolgozásában, Bánd Anna rendezésében. NOVEMBER 8-ÄN esemény­számba menő premier lesz a József Attila Színházban ré­szeként a szovjet kulturális napoknak. A váratlanul és fiatalon tavaly elhunyt sokol­dalú művész — író, filmrende­ző, színész —, Valerij Suksin darabját mutatják be Jóma­darak címmel. E darab (erede­ti címén Energikus emberek) egyetlen színpadi műve Suk- sinnak, kinek egyébként ugyancsak e hetekben láthat­juk A vörös kányafa című nagydíjas filmjét, melynek író­ja, rendezője és főszereplője is volt egyszemélyben. Tehet­ségét kiválóan tükrözi ez a színdarab is, melynek próbái folynak a József Attila Szín­házban, Berényi Gábor ren­dezésében, Szemes Marival, Szilágyi Tiborral, Soós Lajos­sal, Horváth Sándorral a főbb szerepekben. Szabálytalan, kis­sé furcsa színpadi komédia, de rendkívül életízű mai történet, melynek középpontjában egy nagymenő bűnszövetkezet áll ugyan, de a mondanivaló mesz- sze túlnő az ő világukon. Suk­sin gondolatait Száraz György fordítása közvetíti a magyar nézőknek. A Madách Színházban is november 8-án lesz bemuta­tó. Bernqrd Shaw világhírű re­mekművét, a Warrenné mes­terségét újítják fel Adám Ottó rendezésében, Tolnay Klárival a címszerepben. Shaw meg-megújuló népsze­rűségét egyébként még egy bu­dapesti premier jelzi e hó­napban: november 21-én a Vígszínház is vele jelentkezik. Szent Johanna című drámáját újítják fel Szinetár Miklós rendezésében, a címszerepet Kútvölgyi Erzsébetre bízva. NOVEMBER 14-ÉN isimét két premiert mutat a fővárosi színháznaptár: a Pesti Színhá­zét és az Operettszínházét. A Pesti Színházban NDK- beli szerző, Ulrich Plenzdorf Kiállítótermekben Új képzőművészet! értékek Gödöllőn Faliszőnyegek Szádén, szentendrei linóleummetszetek Napjainkban éppen a köz- művelődés fejlődése sürgeti a művészi értékek egyenletes el­osztását. Ez abban nyilvánul, meg, hogy a vidék, Pest megye távolabbi tájai is részesülnek benne. Részesülnek úgy, hogy maguk gondoskodnak prog­ramról közös terv- és célkitű­zés alapján. Ennek lehetünk tanúi a Gödöllői Járási Hivatal dísztermében, ahol a Képcsar­nok rendezett nagyszabású be­mutatót. Mai magyar képzőművészet Ez a tárgya a gondosan válo­gatott alkotásoknak, örömet és megbecsülést jelentett az a tény, hogy a tárlat a budapesti Csontváry-terem kiállításainak állandó színvonalán mozgott, a zsűri erre' külön is ügyelt. Vagyis az új képzőművészeti értékek elosztása azonos érték­rendben történik a fővárosban és a vidéken egyaránt, s ez megnyugtató, hiszen a közmű­velődési párthatározat egyete­mes demokratizmusa érződik a gyakorlatban. Az is tapintat je­le, hogy a Képcsarnok ezzel a gesztussal Gödöllő várossá alakulásának tizedik évfordu­lóját is köszöntötte. Megyénk­ben ez hasznos kezdeménye­zésnek számít, s az különösen, hogy a gödöllői bemutatót kö­veti a Képcsarnok nagykátai, ceglédi, nagykőrösi tárlata is. Ami a gödöllői anyagot ille­ti, — felvonultatja a me­gyénkben alkotó festők — Ke­csest Sándor, Cs. Nagy András, Hock Ferenc, Zirkelbach László, Szalóky Sándor, Jets György festményei mellett Gerzson Pál, Kántor Lajos erő­teljesen komponált csendéle­teit és Lóránt János, Űjváry Lajos, Topor András, tájait is. Az egész ország jelen van a balatoni, alföldi részletekben. Csupán Gödöllő hiányzik, s ez valós hiány. Ha már itt elke­rülte a féhdezők' figyelmét a helyi alkotók bevonása, ez kor­rigálandó Nagykátán, Ceglé­den, Nagykőrösön, hogy a Kép­csarnok bemutatója egyúttal mérték legyen és tapasztalat- csere, országos összevetés az egyre emelkedő helyi érték­renddel. Szekeres Erzsébet ba is megérkeztek tiszta érté­kei; Nyíregyházáról, Budapest­ről, Szigetszentmiklósról Sza- dára, melynek dombos tájai Szekeres Erzsébet festői indu­lását láthatóan erősítették. Szá­mára most már az a fő kérdés, miként újítja meg saját for­máival a népművészet eddigi eredményeit, mely a herendi porcelán, a böszörményi bőr­díszműves, a sárközi hímzések problémája egyben. Az, hogy folytatni, fejleszteni indokolt az éló hagyományokat, nem is­mételni. Minden valamire való népművész csak ezen az úton válhat képzőművésszé, ezen az ösvényen teljesíthet szolgála­tot, így fejezheti ki korunk szilárd karakterét. Ez a továbblépés ma általá­nos gond, s külön öröm, hogy Szekeres Erzsébet töpreng ezen a feladaton, művekkel halad előre, mert ki akarja küszöböl­ni a terméketlen ismétlést, mely még színvonalas kivite­lezés esetén is kérdéses. He- rend példája is figyelmeztet; az első darabok a legszebbek, s ha a művészet nem akar visszasüllyedni az ipar színvo­nalára, akkor szigorú önvizs­gálat alapján fel kell mérnie módosító lépéseit. Szekeres Er­zsébet örvendetesen ebben az irányban halad. Kaponya Judit Még november 2-ig látható Budapesten, a Helikon Galé­riában a festőművésznő kiállí­tása. Érdemes megnézni. Több okból. Kondor Béla utolsó éveinek hű asszonykísérője volt, s rendelkezett azzal az erővel, hogy a megrázkódtatá­sokban saját művészetét is ön­álló egységben fejlessze tartal­mas együtthatókkal, mentesít­ve magát a nagy egyéniség kö­zélteiének nem mindig ártalom nélküli hatásaitól. Ami meg­nyugtató: Kaponya: Judit ön­maga maradt. Kondor Béla társaként is. Pontosabban: ön­maga lett. S ez az az ered­mény, melyet a kondori maga­tartás kötetlen méltóságának és felgyorsulásának köszönhet. Szántlió Imre Újra hallat munkájáról a Szentendrén élő fáradhatatlan művész. Ezúttal a Mini Goli Galériában (Budapest III., Fé­nyes Adolf u. 19.), mutatta be linóleummetszeteit „A mú­zeumváros Szentendre” címen. Rajzok, fotók, emlékbélyeg- zések jelenítik a Ferenczy csa­lád, a Kovács Margit-gyűjte- mény, a Czóbel Múzeum, a szoborkert, a római kőtár mű­veit, s szentendrei galériákat rajzos térképen szemlélteti. Minden rangú, minőségű, al­kotóra szükségünk van, Szán­thó Imrére különösképp, aki grafikusi tevékenysége mellett a képzőművészeti élet szorgal­mas propagátora. Régi türkmén szőnyegek A fent sorolt kiállításokkal egyetemben megyénk tárlatlá­togatóinak figyelmét felhívjuk e különleges kiállításra, mely a mai Türkmén Szovjet Szocia­lista Köztársaság területén élő népek XVIII—XIX. században keletkezett művészetét illuszt­rálja. A jurtát díszítő szőnye­gek, nyeregre akasztható ta­risznyák és táskák jelzik a sá­torélethez kapcsolódó tevé­kenységet. A műtárgyak közül kiemelkedik az a tizennégy szőnyeg- és felszerelési tárgy, melyet dr. Fettick Ottó adomá­nyozott, a múzeumnak. A ki­állítást, melyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és az Iparművészeti Múzeum közö­sen rendezett, 1976. február 28-ig lehet megtekinteni. Érde­mes. Losonci Miklós Novemberben: kulturális szombat Szocialista brigádok 0 klubja Erden Szadán, a Művelődési Ház­ban láthatók fali szőnyegei. Országos kőrútról a szomszéd­drámáját láthatjuk Az ifjú W. újabb szenvedései címmel, Tandori Dezső fordításában. Az alapötlet Goethe regényé­re, az ifjú Werther keserveire utal, de mondanivalója, cse­lekménye napjainké. Egy mai fiqtalt állít a középpontba, s általa sok időszerű társadalmi problémával nézhetünk szem­közt a Presser Gábor zenéjé­vel is frissített darabban. Ren­dező: Marton László, a cím­szereplő Balázs Péter. Az Operettszínház népszerű és hervadhatatlan Hervé-ope­rettet újít fel, a Nebáncsvirá- got, Mikolay László rendezé­sében, parádés szereposztással. NOVEMBER 20-ÄN zenés, tréfás színpadi játékkal jelent­kezik a Huszonötödik Színház, amely egyébként az évadot Borsod megyében kezdte. Ez­úttal Kurt Bartsch: A has cí - mű vidám játékát mutatják be Dohai Péter fordításában, Iglódi István rendezésével. Szereplők: Jobba Gabi, Gálán Géza, Tol­nai Miklós. NOVEMBER 21. is kettős premier napja. Az egyik a Víg­színház előbbiekben már jel­zett Szent Johanna előadása, a másik pedig a Madách Szín­házé, ahol Brecht teremtő láng­elméjének állítanak emléket verssel, zenével, dallal, szín­játékkal. Megelevenedik az Én, Ber­tolt Brecht című műsorukban maga a sokoldalú drámaíró, költő, politikus is az általa te­remtett felejthetetlen figurák — Bicska Maxi, Kocsma Jenny és a többiek — társaságában. A különleges vállalkozást Ke- rényi Imre állítja színpadra, s a népes szereplőgárdában Al- mási Évát, Bálint Andrást, Egy hónappal ezelőtt meg­alakult Erden, a művelődési központban a szocialista bri­Beneze Ilonát, Haumann Pé­tert, Koltai Jánost láthatjuk. NOVEMBER 27-ÉN ismét a Nemzeti Színház premierje következik. Régi irodalmunk két maradandó értékű darab­ját — egy tragédiát és egy komédiát — visznek színre egy estén. Az egyik Bornemissza Péter Magyar Elektrája, az első magyar nyelvű tragédia. Szophoklész nyomán írta át csaknem ötszáz éve szerzője, hogy máig is érvényes igaz­ságokat hordozzon. A másik: Csokonai Vitéz Mihály: Az öz­vegy Karnyóné s a két szele- burdiak című — az utóbbi időkben műkedvelő színpado­kon is sűrűn felújított — ko­médiája, mely egy vénülő, bo­londos kalmárnéről szól a né­pi komédiázások nyelvén és stílusában. Mindkét darabhoz Dávid Gyula szerzett zenét, s Major Tamás rendezésében formálódnak bővérű játékká, a főbb szerepekben Avar Ist­vánnal, Moór Mariannái, illet­ve Gobbi Hildával (Karnyóné), Szacsvay Lászlóval, Benedek Miklóssal. NOVEMBER 28-ÁN az Iro­dalmi Színpad az NDK lírájá­val ismerteti meg bemutató előadásán a közönséget. Volt egy férfi... címmel. A műsor­ban — Gelléri Ágnes szerkesz­tésében — Becher naplójának részleteit hallhatjuk, valamint Heiner Müller: Horatius, Franz Fühmann: Távlatok, álom, valóság és bölcsesség cí­mű műveit, valamint Rolf Schneider: Johanna szentté- válása című komédiáját. A rendező Bozó László, s — á többi között — Berek Kati, Bánffy György, Keres Emil, Döry Virág, Verdes Tamás, Gordon Zsuzsa lép föl. gädok klubja. Az alakuló ülé­sen Piszák Imre, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára be­szélt a több mint hetven részt­vevőnek Érd jelenéről, legkö­zelebbi holnapjának terveiről. A ma már 36 500 lakosú te­lepülés gondjai ismertek, s e gondok kapcsán került arra a szó, hogy miben segíthetné­nek a nagyközség szocialista brigádjai — éppen kilencven van belőlük Érden — a gyor­sabb előbbrelépés érdekében. A gondok között szerepelt a többi között az is, hogy a né­hány éve épült művelődési központ korszerűsítése, teljes berendezése éppen az anyagi fedezet hiányában késik. Szer­dahelyi Jánosné, a PEVDI ér­di telepének szocialista brigád­vezetője akkor felállt, s java­solta: rendezzenek a brigádok kulturális szombatot a műve­lődési központ anyagi megse­gítése érdekében. A javaslat egyhangú tetszésre talált, de több mint két hétig nem tör­tént semmi. Ezért szólalt fel Wágerhoffer Jenőné, a MEZŐ­GÉP Hámán Kató szocialista brigádjának vezetője egy két héttel későbbi megbeszélésen: szép dolog, mondotta, hogy a javaslatot elfogadta minden­ki, de most már tenni is kel­lene valamit. A számonkérő felszólalást követően a résztvevők egy­hangúan elfogadták: november 22-én rendezik meg Érd nagy­község üzemeiben, gazdaságai­ban a kulturális szombatot, amelynek teljes jövedelmét a művelődési központ korszerű­sítésére, berendezésére kíván­ják fordítani. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom