Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 381. SZÄM 1975. NOVEMBER 30., VASÄRNAP Négy község ellátását segítve Növekedett a forgalom, jobb a választék Gázcseretelep, ABC-áruház, fűtőolaj-lerakat épül Négy község, Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmik- lós és Mikebuda ellátásáról gondoskodik az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ. Nyolcvannál több üzlete van, és a boltok, irodák mintegy háromszáz embernek adnak munkalehe­tőséget. A boltok zöme bér­lemény, s bár korszerűsíté­sükre, karbantartásukra je­lentős összegeket fordítanak, fejlesztésük lehetősége nem nagy. A zsúfolt, kis üzletek­ben igyekeznek azért olyan áruellátásról gondoskodni, hogy a vásárlók ne a külső­ségről, hanem a tartalomról ítélhessenek. A hamarosan befejeződő tervidőszakra is elsősorban az ellátás javítá­sát vállalták. Az igényekhez mérten készült gazdasági elő­irányzatuk. A szövetkezet fennállása óta ez az első alkalom, hogy komplex középtá­vú terv szerint dolgoz­tak. Valóra váltását a községi ta­nácsok, a pártszervek figye­lemmel kísérték és segítet­ték. Segítséget kaptak a szak- szervezettől is. Dólgozóik és a lakosság méltányolta, hogy .javaslataikat figyelembe vet­ték. Arról, hogy az eltelt tervidőszakban mi vált valóra, nemrég összefoglaló jelentés készült az Albertirsa és Vi­déke ÁFÉSZ-nél. A boltok forgalmával együtt, •igénye is-'iaegRÖ- Több élelmiszert, vegyes iparcikket vettek, a termények kere­settebbek lettek, ahogy a háztáji gazdaságok korszerű­södtek, nőtt a falvakban az építkezési kedv. Sajnos, az építőanyag-te­lepet nem • tudták mindig kellően ellátni az épp szük­séges' áruval. Az esetenként orszá*bs hiánycikkek beszer­zése nekik is gondot oko­zott, nehéz volt például zo- máncos kádat, vasszerel­vényt, gáz- és hagyományos tűzhelyeket vásárolni. A ve­vők — ez nemcsak helyi je­lenség — türelmesek vol­tak, s ha valamit nem kap­tak, könnyen általánosítot­tak, más beszerzési lehető­ség után néztek a környező településeken. A tervidőszak kezdetén, 1970-ben, 43 millió 509 ezer forint volt a négy község szövetkezeti boltjainak élel­miszer-forgalma. Az idén, év végére, a forgalom megha­ladja a 60,5 milliót. A szövet­kezeti boltokban, a tervidő­szak kezdetéhez mérten, öt­ven százalékkal több ruhá­zati cikket vásároltak, meg­kétszereződött az építőanyag- és a tüzelővásárlás. Örömmel fogadták a tüzelő választé­kának bővítését, bevált a len­gyel szén és keresett lett a német brikett. a lakosok vekedett. ruhafélét, Nőtt a forgalom a szövet­kezeti éttermekben is, nem az ital, hanem az ételek javára. Sokan váltanak egész hétre előfizetéses ebédjegyet, ván- nak, akik naponta hazavi­szik az éttermi kosztot. Nép­szerűek a cukrászüzem ter­mékei, egyre többet kell ter­melnie. Tért hódítottak gyü- mölcskrémes készítményei, könnyű tésztái. Az ebédelőfi­zetés könnyíti a háziasszo­nyok munkáját. Sokat tettek azért, hogy az üdítő italokat megkedvel­tessék. Igen kelendő a Márka italsor, a Pepsi-Cola, a Sztár­család, olyannyira, hogy a nyári, zökkenőmentes ellá­tást, sajnos, nem győzték. Helyes tervezésüket' iga­zolja, hogy jórészt valóra válik mindaz, amit a for­galomtól elvártak, sőt túl­teljesítésre Számítanak. Ked­vezően. hatott a forgalomra' az áruellátás. Sokat tettek a választék bővítéséért, több- csatornás árubeszerzéssel is, törődnek a vásárlók igényé­vel, és az újat is igyekeznek megkedveltetek A boltveze­tők közül sokan maguk ke­resik fel a nagykereskedelmi vállalatot, bemutatókon vesz­nek részt. A szállítás nem könnyű, mert kevés az ÁFÉSZ jár­műve. Tervezik a gépkocsi­park' bővítését. ■ ....... A. dolgozói? bérét a népgaz­dasági szabályozók szerint rendezték. A méltányos anya­gi megbecsülés a jövőben is fontos lesz, mivel — a bér­rendezés ellenére — most sem magas az eladók fize­tése. Öt évvel ezelőtt az évi átlagos kereset 21 661 forint volt, most mintegy 26 ezer forintot tesz ki. A növekedés csekély, viszont a bolti alkalmazottak szá­mára sokat jelentett a 44 órás munkahét bevezetése. A kereskedelmet érintő mun­kaerőgondok" az ÁFÉSZ-t sem kerülik el. A hálózatfejlesztés során Albertirsán, a Szabadság-tele­pen élelmiszerboltot nyitot­tak, elkészült a gazdabolt, bő­vítették a népszerű Roman­tika csárdát. Ceglédbercel új telepe élelmiszer- és húsbol­tot kapott. Részben saját költ­ségükre, állami támogatás­ból, részben hitellel és köz­ségiéi lesztési hozzájárulás­sal fejlesztettek. A következő időszakra irányelvek szerint készül kö­zéptávú tervük. Az élelmi- szpr-forgalmat 30 százalék­kal, a vegyes iparcikkét 50 százalékkal, a ruházati for­galmat 10 százalékkal kí­vánják növelni. Az élelmi­szerboltok árubeszerzésekor külön figyelnek arra, hogy azokban az üzletekben is, amelyek a lakosság ellátásán Szoros az élmezőny Járási SMerúgé’htíjnokstíg A járási labdarúgó-bajnok­ság 12. fordulójában, a legna­gyobb érdeklődéssel várt mér­kőzésen Törtei biztosan győ­zött Karatétlen ellen de, a másik két bajnokaspiráns is győzött, így továbbra is szoros az élmezőny. Egy mérkőzés ebben a for­dulóban is elmaradt, a Kocsé- ri Tsz SK nem ment el Al- bertirsára. EREDMÉNYEK Karatetétleni SE—Törteli Tsz SK 0:2, Abonyi Tsz SK—Nagykőrösi Ki­nizsi II. 4:0, Dánszentmiklósi Tsz SK—Cegléd- berceli VSC 0:11, Albertirsai VSE n.—Kocséri Tsz "SK (utóbbi nem jelent meg). IFJÚSÁGIAK: Karatetétien—Törtei 0:10, Abony—Nagykőrös II. 190. A BAJNOKSÁG ALLASA: 1. Ceglédbercel 11 10 — 1 54-10 20 2. Abony 12 10 — 2 43-12 20 3. Törtei i 12 10 — 2 40-19 20 4. Karatetétien 11 6 1 4 28-19 13 5. CVSE II. 11 5 1 5 29-19 11 6. Nagykőrös II. 12 2 3 7 21-30 7 7. Albertirsa II. 12 3 1 8 25-46 7 8. D.-szentmiklós 12 2 — 10 18-54 4 9. Kocsér 11 1 — 10 11-60 2 IFJÜSAGI BAJNOKSÁG: 1. Abony 7 6 — 1 28- 6 12 2. Ceglédbercel 7 6 — 1 26- 8 12 3. B.-szentmiklós 7 3 1 3 12-15 7 4. Karatetctlen 6 3 — 3 12-20 6 5. Nagykőrös 8 2 — 6 11-15 4 6. Kocsér 7 — 1 6 3-28 1 M. L. túl, az albertirsa—vinnyicai elektromos távvezeték épí­tőinek ellátását szolgálják, kielégítsék az igényeket. Eh­hez segítséget kapnak a MESZÖV-től és a megyei ta­nács illetékes osztályától. Elsődleges feladat lesz mindannak a megvalósítása, ami a következő évékre át­húzódik, bár terveikben sze­repelt. Dánszentmiklóson be­fejezik a gázcseretelep épí­tését, Albertirsán a nagy­községi tanács segítségével, hasonlót nyitnak. Mikebu- dán üzembe helyezik a fütő- olaj-lerakatot. A Ceglédberce- liek ABC-áfuháza is elkészül. A továbbiakban is szá­mítanak tevékeny szo­cialista brigádjaikra, melyek körében hagyománya van a munkaversenynek, so­kat várnak megbecsült törzs­gárdájuktól, és számítanak segíteni szívesen jelentkező nyugdíjasaikra is. A nagyközség, valamint a másik település politikai és gazdasági vezetői jól isme­rik az ÁFÉSZ községpoliti­kát támogató tevékenységét. Tudják azt is, hogy akár Al- bertirsáról, akár Ceglédber- celről, Dánszentmiklósról vagy a kis Mikebudáról van szó, egyformán igyekeznek az el­látásukról gondoskodni, a fej­lődésért tenni, az óvodák, is­kolák, művelődési intézmé­nyek, sportkörök segítésével is. E. K. IRODALMI EST Fiatal költők, novellisták Törteién December 4-én, csütörtökön, este hat órai kezdettel, iro­dalmi találkozóra népesül be a törteli művelődési otthon if­júsági klubja. A fiatalok kor- osztályukbeli költőkkel, novel­listákkal találkoznak: az est vendége lesz Besze Imre, Boór András, Tóth-Máté Miklós és Trencsényi Imre. Színjátszó, versmondó diákok Gyorsan telnek az esti órák Munkásszállásokon is fellépnek A játékszínein felforrósodott hangulat. Harsány hangvételű dikció hangzik, kukorékoló ál­pátosszal röppen a válasz, köz­ben nagy igyekezettel tolong­nak, forognak, vonulnak a sze­replők, gyakran a papírlapra gépelt, szövegre sandítva, meg­állítva és újra kezdve a játék menetét. Valóban igaz: kín­ban, keservben születik a mű, jelen esetben az előadás. Csak ízlelgetik, próbálgatják az új darabot, érthető, hogy- sok még a zökkenő. A világot jelentő deszkák a ház másik végében vannak, egy szoba szőnyegnyi négyze­tére szűkül a produkció. A színhely a ceglédi Kossuth Művelődési Központ ismeret- terjesztő terme, az előadásra készülő színjátszók az intéz­mény Április 11. Irodalmi Színpadának tagjai. * Elcelődő kiszólások Táborin mester négy csiny- tevése közül a legenyhébbet tűzték műsorra, bővérű, friss humorú, élcelődő kiszólások­ban és fordulatokban bővelke­dő tréfa ez is. A további csínyek harsány hangvétele, életvidám szókimon dósága si­kert ígér. A kivételesen hiva­talból előírt ripacskodás ép­pen a fellengzősséget karikí- rozza, s ha beérik a produk­ció, foghatja az oldalát az ön­feledt kacagástól, aki látja, hallja a mókázó kompániát. Igyekezniük kell a próbák­kal, mert december 17-én lesz a bemutató: elsőként a törteli művelődési ház ifjúsági klub­jának tagjait szórakoztatják. A diákokból verbuválódott társulat jelenlevő tíz tagja kö­zül hét lány, három fiú. Hu­szonhármán léptek be, de ti­zen elmentek. A hűtlenkedés mindig ott kísért az öntevé­keny művészeti mozgalomban. Pdrsze, még így sem foghíjas a csoport. A napló adatai szerint, a tá­vozók fele tanuló, fele dolgo­zó fiatal volt, a meglevő gár­dában csupán egy szakmunkás maradt a középiskolásokkal, az egyik legtehetségesebb tag. A próbákon szinte minden al­kalommal valamennyien meg­jelennek, lelkes kis társaságot gyűjtött maga köré Farkasházi István művészeti előadó, a színpad vezetője. Esni tudni kell A játékban járatlan kömy- nyen azt hihetné, hogy csak úgy, magától kerekedik ki a komédia, pedig sok fáradozás húzódik meg a kulisszák mö­gött. Például meg kell tanul­nia járnia, mozognia, álltából, Fényes; kék betűk ültéből esnie mindenkinek. Tudnia kell helyesen levegőt venni, s az artikulációt.. a hangképzést, a ritmust fejlesz­teni, tehát nem csoda, hogy a nyelvtörő beszédgyakorlatokon kívül, még lazító torna is tar­tozik egy-egy foglalkozás be­vezető perceihez. Talán maguk a jelentkezők sem gondolták az első napok­ban, mi mindennel kell fog­lalkozniuk a színészmesterség alapelemeinek megismerése közben, hiszen csak új tudá­suk birtokában juthatnak kö­zelebb eredeti céljaikhoz. Zene, költemény a tanyán Az Április 11. Irodalmi Színpad tagjai számos rendez­vényen fellépnek. Politikai ünnepek alkalmával verset mondanak a városi és az üze­mi, vállalati rendezvényeken. Közülük öten részt vettek a József Attila szavalóverse­nyen, s a megyei döntőig ju­tottak valamennyien. Az anyák napi megemlékezése­ken, az öregek napja alkal­mával is szerepelnek, s ott voltak a chilei szolidaritási nagygyűlésen. Saját szerkesztésű műsoruk­kal, amelyet Lenin — ember­közelben címmel mutattak be, november 7-re készültek. Fel­léptek vele a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak ünnepségén, és hallhat- ták-láthatták a ceglédi postá­sok is. Zenés irodalmi műsor­ral járják a tanyákat, együtt­működve a zeneiskola kama­razenekarával. A múltkoriban Kecskéscsárdán, a napokban Csemőben jártak. A szereplők kedvenc verseiket mondták el, szebbnél szebb zeneszámok járultak a sikerhez. Most a Télapóvárók qímű gyerekműsorra készülődnek, amelyet a csoport két tagja, Kiss Györgyi és Korpácsi Gé­za szerkesztett. Mikuláskor és karácsonykor az óvodákat ke­resik fel, széppé, emlékeze­tessé téve az apróságoknak a fenyőünnepet. Ila állandósulna .., A tél folyamán előadások sorozatán ismerkednek meg a színjátszás történetével, az ókortól napjainkig. A színház- művészet főbb stílusait is megismerik, némi képet kap­nak a színház rejtelmes vi­lágáról, táAipontot a további munkához. Az előadásokon ott lesznek rajtuk kívül a köz- gazdasági szakközépiskola és á Dózsa György kollégium iro­dalmi színpados diákjai is. Valószínű valamennyiük szá­mára tanulságos lesz, amit majd hallanak. Nem is árt az alapos elő­készület, hiszen a tavasszal nagy fába vágják fejszéjüket: Petőfi Sándor—Garai Gábor Bolond Istók és Siklós László Pestre jöttek nászúira című darabját tanulják. Az utóbbi a munkásművelődés témakö­rébe tartozik. Két fiatal sze­relmét, életét jeleníti meg. A fiatalok vidékről jöttek a fővárosba dolgozni, összehá­zasodnak, ám a munkásszál­lás nyújtotta szerény kere­tek között kénytelenek élni továbbra is. Az a tervük, hogy a tavasszal önálló es­ten mutatják be a darabot, s valószínű, bekopogtatnak vele munkásszállásokra is. Rendszeres feladatuknak te­kintik a községi művelődési otthonok látogatását. Ahol igényt tartanak felléptükre, ott — főleg az ifjúsági klu­bok tagjainak — szívesen elő­adják műsorukat. Őrömmel vállalkoznak a tanyai bemu­tatók, szereplések folytatásá­ra is. Jó lenne, ha a jövőben — egyre jobb szervezési és technikai körülmények között — állandósulna ez a nem régi kezdeményezés. A szereplőket nem kérdez­tük meg, kit milyen szándék vezetett, amikor a csoporthoz csatlakozott. Ügy tűnik, több­ségüket bőven honorálja a fel­csattanó taps, bár ki tudja, nem sző-e valamelyikük más­féle gázsiról álmokat. Tamasi Tamás Korsók, tálak, bokályok Kerámiakiállítás Cegléden, tatarozás miatt, egy ideig zárva lesz a Kos­suth Múzeum, épp ezért biz­tosan sok múzeumbarátnak szerez örömet a hír: a tóal­mást művelődési házban hol­nap, december 1-én nyílik meg Tóth Jóisef fazekasmes­ter kerámiakiállítása. A környéken fellelhető jó minőségű agyag lehetővé tet­te a fazekasmesterség felvirá- gozását. Az agyagművesek ke­ze alól szebbnél szebb formá­jú és díszítésű használati tár­gyak kerültek ki az idők so­rán. A ceglédi, egykori pia­cokon igen keresettek voltak a tóalmási korsók, tálak. A mai ember már nem annyira a, piacokon, inkább családi otthonokban, féltve őrzött kincsként találkozhat velük, hiszen a népi kerámiák gyűjtése virágkorát éli, s örömmel figyel, ha kiállító- termekben nyílik alkalma egykori és mai fazekasok munkáival találkoznia. CSÜTÖRTÖKÖN A magyar nép kialakulásáról A Kossuth Múzeum és a turini százas küldöttség baráti köre meghívására, csütörtö­kön, december 4-én, este fél 6-kor, a városi tanács nagyter­mében előadást tart dr. Czeg- lédi Károly tanszékvezető egyetemi tanár: a legújabb kutatások eredményei alapján ismerteti a magyar nép kiala­kulását és történetét, a hon­foglalásig. Maradandó élmény volt , Egyre több az értékes előadás BITSKEY TIBOR VARÁZSLATA Igen szűkös körülmények között, évek óta a Kossuth Szálló előcsarnokában működik a ceglédi IBUSZ-iroda, mely­nek forgalma igen megnövekedett. Hamarosan elkészül tá­gas, új irodája a Szabadság téren, az Állami Biztosító helyén. Apáti-Tóth Sándor felvétele Immár második éve, nagy­szerű lehetőségként áll váro­sunk közönsége előtt egy-egy budapesti színművész önálló irodalmi esteni megismerése. A ceglédi Kossuth Művelődé­si Központ és a Budapesti Irodalmi Színpad erre az idényre is bérleti szerződést kötött, melynek keretében négy előadást tartanak. A rádió és a televízió adta lehetőségen felül, szükség van a közvetlen, élő előadás él­ményére, az előadói estek sok­szor maradandóbbak is az ember emlékezetében: az iro­dalom szeretetén túl, épp az emberközelség kelti a lelkese­dést, adja a különös ízt, a meghitt benső hangulatot. A sok törzsvendégből álló, ismerős arcú közönség némán, feszült figyelemmel hallgatja az előadó minden szavát, s bi­zony, nagv tehetségről tanús­kodik az a művész, aki a na­pi munkában elfáradt embe­reket egyes-egyedül képes a színpadról elvarázsolni, meg­bűvölni. Ez a művészi képesség mu­tatkozott meg s ezért volt na­gyon emlékezetes a közel­múltban Darvas Iván, a na­pokban pedig Bitskey Tibor önálló estje. A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ műsorpolitikája dicséretes, mivel egyre több az értékes irodalmi és színhá­zi előadás. Horváth Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom