Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

1975. NOVEMBER 29., SZOMBAT Mtent f K/untm 3 Jugoszlávia nemzeti ünnepe Dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagy­követségen. A fogadáson részt vett Huszár István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, Dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter és Marjai József külügyi államtitkár, valamint politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk számos ismert személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Déli szocialista szomszédunk, a baráti Jugoszlávia nemzeti ünnepe, november 29-e, két, egymással eltéphetetlen kap­csolatban álló történelmi nap emlékét idézi fel. Harminckét esztendővel ez­előtt ezen a novemberi napon ült össze a boszniai Jajcéban Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa, ideigle­nes kormányt alakított és úgy döntött: a jövendő Jugoszlá­viája olyan demokratikus szö­vetségi állam' lesz, amelyben az ország népei egyenjogúak, egymást támogatva élnek és alkotnak majd. A jajcei ta­nácskozás részvevői fegyver­rel érkeztek a történelmi ösz- szejövetelre: még folyt a harc a fasiszta megszállók ellen. Tito elnök mondotta később erről az időről: „Bebizonyoso­dott, hogy a Jugoszláv Kom­munista Párt az egyetlen tár­sadalmi erő, amely tekintélyé­vel, befolyásával és harced­zett kádereivel képes Jugoszlá­via népeit a nemzeti felszaba­dító harcban vezetni. Hazánk minden haladó és hazaszere­tő eteje tömörült a népi an­tifasiszta frontban, s a mun­kásosztály élgárdájának, a kommunista pártnak a vezeté­sével felszabadította az orszá­got, végrehajtotta a forradal­mat, és lerakta az új társada­lom alapjait.” Pontosan két évvel később, 1945. november 29-én Belgrád- ban a nemzetgyűlés végleg szakított a múlttal, eltörölte a királyságot és kikiáltotta, a népköztársaságot. „Hazánk felszabadulása után azonnal hozzáláttunk egy új, szocialis­ta társadalmi-politikai rend­szer építéséhez, amely a széles néprétegeknek a hatalomban, az állami és társadalmi ügyek intézésében és a szocialista építés lényeges kérdéseinek megoldásában való részvételén alapul” — mondotta Tito. Több mint másfél millió hős vére ömlött Jugoszlávia föld­Magyar vezetők jére a fasiszták elleni harcok során; jugoszláv és szovjet harcosok vére. Pár esztendeje, amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Jugoszlá­viában járt, Tito elnök han­goztatta: „Kegyelettel gondo­lunk azokra a nagy áldozatok­ra, amelyeket a Szovjetunió és Jugoszlávia hős népei hoztak a második világháború folya­mán. A fasizmus sötét erői el­len vívott közös harc, amely­ben a Szovjetunió népei vi­selték a legnagyobb terhet, mélyen szívébe vésődött min­den jugoszláv embernek és örökké népeink emlékezeté­ben él.” A népköztársaság kikiáltása óta eltelt három évtized alatt Jugoszlávia valóban századok mulasztását szüntette meg. Az ország nemzeti jövedelme öt­szörösre, ipari termelése tíz­szeresre nőtt; az egykor gyen­ge iparral és fölöttébb elma­radt mezőgazdasággal rendel­kező országban a modern ipar száz meg száz új létesítmé­nyében alkotó, fejlődő mező- gazdasággal rendelkező ipari állam lett. Több mint három­millió az iskolába járók szá­ma, az egyetemeken és a fő­iskolákon több mint kétszáz­ezer hallgató tanul — a kirá­lyi Jugoszlávia egész fennállá­sa alatt nem volt annyi diák, mint most egy esztendőben. Jugoszlávia megbecsülést, te­kintélyt vívott ki minden nemzetközi fórumon politikai fellépésével és mint szocialis­ta társadalmi rendszerű or­szág, az élet minden területét átívelő szoros kapcsolatban áll a szocialista közösség min­den országával, így hazánkkal is. A baráti szocialista szom­széd nemzeti ünnepén igaz szívvel kíván népünk további sikert, sok-sok eredményt Ju­goszlávia népeinek a szocia­lista építés következő idősza­kaira is. üdvözlő távirata Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, Belgrad. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnökségének és a baráti Jugoszlávia népiéinek nemzeti ünnepük alkalmából. Az elmúlt három évtized alatt Jugoszlávia népei, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének vezetésével, kiemelkedő si­kereket értek el az országukban folyó szocialista építőmun­kában, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. Pártunk, kor­mányunk és népünk ismeri és nagyra értékeli azt a tevékeny­séget, amelyet pártjuk és kormányuk a világ haladó erőivel együttműködésben az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása érdekében kifejt, őszintén kíván­juk, hogy érjenek el további sikereket a szocializmus építé­sében, a társadalmi haladás, a nemzetközi béke és a bizton­ság javára. \ Meggyőződésünk, hogy pártjaink, kormányaink együttmű­ködése — miként eddig — a jövőben is töretlenül fejlődik és jól szolgálja országaink és népeink jószomszédi, baráti kap­csolatainak további elmélyítését. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. ★ Lázár György, a Minisztertanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, Apró An­tal, az országgyűlés elnöke Kiró Gligorovnak, a nemzetgyű­lés elnökének táviratban fejezte ki jókívánságait a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Az Albán Népköztársaság felszabadulásának évfordulója Viktor Dhroso, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, Albánia felszabadulásának és a népi for­radalom győzelmének évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a gazdasági élet számos képviselője. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviselet több vezetője és tagja. Az Elnöki Tanács üdvözlő távirata Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének. Országuk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és az al­bán népnek. , Történelmük e sorsfordulóján sikereket kívánunk az al­bán népnek a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Dr. Maróthy László Bevés megyében Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára pénteken Heves megyébe lá­togatott. Egerben a pártszék­házban Heves megye párt- és KISZ-vezetői fogadták. Dr. Maróthy László ezt kö­vetően felkereste a Ho Si Minh tanárképző főiskolát, majd délután KISZ-vezetőkkel találkozott. A KISZ KB első titkárának látogatása a felső- tárkányi KISZ-vezetőképző tábor megtekintésével zárult Teljesítik a tervet Fejlesztés és új gyártmányok Munkásgyűlés a Mechanikai Művekben Sok százan gyűltek össze csütörtökön a Mechanikai Mű­vek művelődési otthonában, hogy meghallgassák dr. Sátor János vezérigazgató tájékozta­tóját az idei termelési ered­ményekről, s a jövő évi ter­vekről, s a népgazdaság előtt álló feladatokról. A gyűlést megelőzően a dolgozók kisebb-nagyobb cso­portokban megtárgyalták és össze­gyűjtötték az őket legin­kább foglalkoztató kér­déseket, befejezik. A következő évek­ben fokozatosan tovább növek­szik a vállalat által gyár­tott termékek mennyisége és értéke. Újdonság lesz a telefonkészü­lék- és központgyártás a kö­vetkező öt évben. Az alkat­részgyártás már javában fo­lyik, a szerelés januárban kez­dődik. Az idén sterilizáló be­rendezéseket kezdett gyártani a vállalat az élelmiszeripar részére, s a korábbi viszony­lag új termékkel: a konyhai légtisztítóval, a kocsifelfutó­bakkal, a téli indítóberende­zéssel és a szerszámosládák­kal sikerült egyensúlyban tar­tani az olajkáiyha-megren- delések csökkenése miatt erősen megcsappant ter­melést. A gyártmányfejlesztéssel, li­cencvásárlással és a külföldi kooperációval sikerült stabili­zálni a vállalatot, amely vár­hatóan 13—14 napi bérnek megfelelő nyereséggel zárja az idei esztendőt. Cz. V. Dr. Faluvégi Lajos Teheránba utazott A magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyesbizott­ság ülésére dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter vezetésével pénteken magyar delegáció utazott Teheránba. Dr. Faluvégi Lajos Kuvait- ba is ellátogat, ahol megbeszé­léseket folytat Abdelrahman Szalem Al-Atiki kuvaiti pénz­ügyminiszterrel a két orszá­got érintő gazdasági-pénzügyi kérdésekről. számszerint 170-et, s eljuttat­ták a vállalat vezetőihez. A vezérigazgató részben már a beszámolójában választ adott a kérdésekre, részben pedig külön kitért rájuk. Körülbelül 30 egyéni jellegű kérdésre írásban reagálnak a vállalat vezetői. Néhány szocialista brigád a vállalat egészét érintő kérdést tett fel: érdeklődtek a műsza­ki fejlesztés irányáról, a kö­vetkező ötéves terv új termé­keiről, a termelési érték vár­ható nagyságáról. A vezérigazgató válaszában elmondta, hogy az idei mint­egy 1 milliárd forintos terme­lési tervet december közepére A CSEPEL AUTÓGYÁR IS Készlet-csereakció a kohó- és gépiparban Ülést tartott a KNEB Vállalati készlet-csereakciót szervez december 1—5 között a Kohó- és Gépipari Tudomá­nyos Műszaki Tájékoztató In­tézet (KGTMTI). Ezúttal másodízben kerül sor ilyen börzére a kohó- és gépiparban. A résztvevő 43 vállalat, köz­tük például az Ózdi Kohászati Üzemek, a Videoton, a Csepel Autógyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár és a Magyar Hajó- és Darugyár elfekvő anyag- készleteit ajánlja megvételre olyan vállalatoknak, amelyek­nél azok hiánycikkek. Elsősorban különböző acél­lemezeket, rúd- és huzölárut, motoralkatrészeket, kötőele­meket, villamosszerelési cik­keket, kábelt és fémtömegárut kínálnak a csereakcióban részt vevő vállalatok. A decemberi börzére bő­vült a jelentkezők köre. Az első készlet-csereakción, tavasszal húsz vállalat vett részt, s mintegy húszmillió fo­rint értéltű anyag cseréit gaz­dát. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén Doj- csák János, a munkabizottság vezetője jelentést terjesztett elő a vizek szennyeződésének megalfadályozására kiadott kormányrendeletek végrehaj­tásának ellenőrzéséről. El­mondta, hogy vizeinket legin­kább szennyező 162 ipari, me­zőgazdasági üzemben jelentős intézkedéseket tettek az elmúlt három évben. Az újonnan lé­tesült vagy rekonstruált tisz­tító berendezések az országban keletkező szennyvíz egyl^ar- madának biológiai tisztítására elegendőek. Lényegében az élő vizek szennyeződésének to­vább fokozódását sikerült megakadályozni. Különösen a nagyvárosok, elsősorban a fő­varos gondjainak megoldása igényel fokozott erőfeszítést. A gyorsabb előrehaladást nem­csak az anyagi eszközök kor­látozottsága, hanem a vízügyi szervek felügyeleti kötelezett­ségének mulasztásai is lassí­tották. A KNEB a jelentést el­fogadta és a kormány elé ter­jeszti. A lakáskarbantartó ipar szolgáltató tevékenységét a fővárosban és kilenc megyé­ben vizsgálta a népi ellenőr­zés. A jelentés megállapítja, hogy a kormányhatározatban kitűzött célokat, a lakáskar­bantartás teljesítményének megkétszerezését nem sikerült elérni. A lakosság körében végzett vizsgálódás, 3 ezer 600 családra kiterjedő reprezenta­tív felmérés szerint a csalá­dok 12 százaléka maga végez­te el a szükséges munkát. El­sősorban azért, mert a válla­lási idők túl hosszúak s nem igazodnak elég rugalmasan a lakosság igényeihez. A lakásikarbantartási tevé­kenységből a kisiparosok 35, vegyesipari vállalatok és épí­tőipari szövetkezetek 25, al­kalmi szakmunkások 21, a házkezelőségek 17 százalékban részesednek. A megkérdezettek 18 százaléka kifogásolta a munka minőségét. A jelentést megtárgyalta és a szükséges intézkedések megtételére meg­küldi az illetékes minisztériu­moknak. A KNEB elfogadta az elnök­ség előterjesztését a XI. kong­resszus határozataiból adódó feladatokra és a jövő év első felében előirányzott vizsgála- tokna. Finn katonavendégek Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mifííszter pénte­ken a HM katonatanácsa több tagjának jelenlétében baráti beszélgetésen fogadta az Urpo J. Levő altábornagynak, Finn­ország délnyugati katonai kör­zete parancsnokának vezeté­sével hazánkban tartózkodó finn katonai küldöttséget. Jelen volt Paul Jyrkänkal- lio, a Finn Köztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Ha tanú! a munkás Vélemények, tanulságok a Monori Kefegyárban Kinek jó, ha tanul a mun­kás? Megéri-e a vállalatnak az oktatás, a képzés a befek­tetést, ha „csak” általános is­mereteket szereznek a dolgo­zók? Ezekre a kérdésekre ha­tározott elvi választ ad az MSZMP közművelődési hatá­rozata. Mégis a gyakorlati életben olykor visszatérnek ezek a kérdések. S a földhöz­ragadt, csak a mát néző szem­lélet helyenként akadályozza közművelődés-politikánk si­keres megvalósítását. Ezúttal a szerencsére jellemzőbb, jó példák közül szeretnénk be­mutatni egyet. Változik a magatartás A Monori Kefegyár igazga­tója, Horváth István e témá­ról szólva azonnal leszögezi: — Nem lehet, de nem is sza­bad a hasznot mindig rögtön forintban méricskélni. Ez ösz- szetettebb kérdés. A tanulás, nemcsak az új ismereteket el­sajátító dolgozók számára je­lent új lehetőséget a világ, az üzemi termelés jobb megérté­sére. A vezetők is könnyeb­ben dolgoznak együtt a kép­zett munkásokkal. Az ismere­tek bővülésével, a látókör szé­lesedésével a viselkedés is változik, a közösségi magatar­tás erősödik. Megszilárdul a munkafegyelem, s az emberek jobban megértik a termelés és az • eredmények érdekében születő intézkedéseket, a ta­karékosság fontosságát is. A kefegyár 270 fizikai dol­gozója közül 95-en nem vé­gezték még el az általános is­kola 7. vagy 8. osztályát. A fenti vezetői szemlélet alap­ján érthető, hogy minden esz­közzel segítik a dolgozókat e hiány pótlásában. A legújabb kezdeményezést így ismerteti Szűcs Istvánná személyzeti osztályvezető: — Eddig évente legfeljebb 3—4 dolgozónkat tudtuk rábírni, hogy fejezze be az általános iskolát. Ügy éreztük, gyökeres megoldást kell találnunk. Ezért az idén kihelyezett tago­zatot indítottunk itt a gyár­ban, ahol a jelentkezők egy év alatt végezhetik el a 7—8. osz­tályt. Az oktatásban részt ve­vő 22 dolgozónk számára nem­csak a rendeletben biztosított 6 nap tanulmányi szabadságot adjuk meg félévenként, hanem a gyár vásárolja a könyveket és a füzeteket is. Az oktatás heti két alkalommal délután 1-től fél 5-ig tart. A munká­ból kieső órákat (a délutáno- soknak az egész időt) átlag­bérrel elszámoljuk. Akik pe­dig egyedül nehezen haladnak, azok számára vállalati elő­adókkal különórákat szerve­zünk. Örülök, hogy végighallgathattam Szlúka Emil a fatelepen ra­kodómunkás. 53 éves fejjel ült be az iskolapadba: — Régen készülődi már erre. A felesé­gem és a lányom is biztatott — mondja. — Kapóra jött ez a kedvező lehetőség. Igaz, elő­ször gondolkodási időt kértem. Hiszen mégis ... ebben a kor­ban ... Féltem elölről kezde­ni. Nem bíztam magamban. De most már bánom, hogy nem előbb szántam rá magam. A tanárok az embert olyan szé­pen vezetik rá a gondolatok­ra, hogy el sem tudja képzel­ni, aki nem próbálja. Érdekes, hogy annak idején, az iskolá­ban a földrajz volt a kedven­cem. Most meg az irodalmat szeretem a legjobban. Vannak, akik azt mondják: minek tö­röd magad ilyen idős korban, igazgató akarsz lenni? Én tré­fával elütöm a dolgot, mert, ha nem sikerülne a vizsgám, akkor is örülök, hogy mindezt végighallgath attam. A munka melletti tanulás a kedvezmények ellenére is nagy erőfeszítést kíván az arra vál­lalkozóktól. Bokros Gáborné gyalus és Petrányi Károly gép­munkás számára bizony gyak­ran csak Szűcsné biztatása ad erőt a tanulmányok folytatá­sához. — Rövid az idő. S szinte mindent elölről kell kezdenem, jóformán az ötödik osztálytól — mondja Petrányi Károly. — Túl régen tanultam. De sze­retném befejezni, hiszen már a fiaim is „leköröznek”, a felesé­gem meg szakiskolát is vég­zett — Az asszonyoknak még nehezebb — teszi hozzá Bok- rosné. — Huszonhárom éve ültem utoljára iskolában. So­kat felejtettem. S most a ta­nulás mellett a családról is kell gondoskodnom. Pataki Istvánná betanított munkás a seprőtömőben. 30 év után vette ismét kezébe a tankönyveket. — A fiam 12 éves, nagyon sokat segít — mondja. — Ö vezetett rá, ho­gyan tanuljak. Például a földrajzot térképpel. A brigá­dunkból ketten járunk is­kolába. A többiek is támo­gatnak, biztatnak bennünket Ez is kötelez, hogy ha már belevágtam, sikerrel be is fe­jezzem. Gazdagodó szemléletmód A közösség segítsége, ösz- szefogása minden területen erőt ad. A csomagoló Móricz Zsigmond szocialista bri­gádja például vállalta, hogy míg az itt dolgozó Kéri Sári- dorné iskolába jár, a kieső teljesítményt pótolják, bár Kériné jelenleg még nem I tagja a brigádnak. Bizonyá- ! ra ez a segítség is hozzájá­rult ahhoz, hogy, mint mond­ja: — Ha letelik a „próba­időm”, én is szeretnék belép­ni a brigádba. Kériné szavai nemcsak iga­zolják, de ki is egészítik az igazgató, Horváth István vé­leményét. A közösség támo­gatásával, a tanulás során szerzett sikerélmény, az új ismeretekkel gazdagodó szem­léletmód nemcsak az egyes emberek személyiségét for­málja, hanem a munkahelyi légkör alakulására, a közös­ségi kapcsolatok erősödésére is kedvező hatással van. S ezt a hasznot valóban nem szabad patikamérlegen, fo­rinttal méricskélnünk. Lakatos Tamás s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom