Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM ÁR I 80 FII.LÉII 1975. NOVEMBER 29., SZOMBAT Kádár János fogadta Jasszer Arafatot A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet küldöttsége Jasszer Arafatnak, a szervezet elnökének vezetésével november 28-án rövid látogatásra Budapestre érkezett. A küldöttség tagjai: Zuhair Mohszen, a PFSZ katonai irodájának vezetője, Jasszer Abd Rabbo, az információs iroda vezetője, Abdel Mohszen Abu Meizar, a PFSZ szóvivője, a Palesztin Felszabadítási szervezet Végrehajtó Bizottságának tagjai, továbbá Abu Khaled ezredes. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának eíső titkára fogadta Jasszer Arafatot és Zuhair Mohszent. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Az őszinte, baráti, szolidari| tási légkörben lezajlott megbeszélésen az MSZMP képviselői szolidaritásukról biztosí- Itották a PFSZ-nek a palesztin ] nép igazságos céljaiért folytatott harcát. A palesztinad küldöttség látogatása tovább erősítette az MSZMP és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek a barátságát, az internacionalizmus és a szolidaritás elveire épülő kapcsolatait. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26—27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves nép- gazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971—1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a győri futómű- és motorgyártó üzem, a Barátság II kőolajvezeték, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a le- ninvárosi polietiléngyár, a beremendi cementgyár, az orosházi síküveggyár, a lábat- lani vékony papírgyár, a győri műbőrgyár, a borsodi sör- és malátagyár, a budapesti metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve, a Központi Bizottság megállapította: O A nemzeti jövedelem az előirányzott 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott, és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott, öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. O Az ipari termelés az előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4.5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új iDari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan, termelés visz- szaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyagipar kivételével — valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. O Az építőipar technikai felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. O A mezőgazdaság termelése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal nőtt. A szocialista. mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagy hozamú fajták alkalmazása kony- nyebbé és eredményesebbé teszi a mező- gazdasági munkát. A növénytermesztésiben teljesült a legfontosabb feladat, a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt. A termelés fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét, és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépatermelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt. Az áruszállítás a tervezett 22 százalékkal szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a sze- ‘mélyszállításbari. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. O A tervezettnek megfelelően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjak, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. 1 A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítési programunk. Öt év alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. O Termelő beruházásokra az előző öt évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását építőanyagokból, élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. O Nagy eredményeket értünk el a terület- fejlesztésben. Dinamikusan fejlődött hazánk .fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkenték. O Az öt év során hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behozottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagymértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú,, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik. valamint a számítógépek gyártásúban. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar—szovjet olefin-, valamint a magyar—lengyel vegyiszálegyez- ményeknek megfelelően elkezdődött a termelés. A Központi Bizottság külön is értékelte ß a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapította, hogy 1975- ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, á mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakult. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett 'mintegy 4 százalékkal, a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben 5 százalékkal nőtt. II. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával — az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésé- , vei, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk életszínvonalát. Űj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980 évekre szóló V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg: O A nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. A termelés bővítését egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasági fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű. Az ipart, a népgazdaság vezető ágát a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munka- megosztás. a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés további javításával kell elérni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaik nak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, anol a legjobban 'szolgálja mai és távlati céljai meat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását. A járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. Ö Az építőipar termelése 30—33 százalékkal növekedjék. Szervezettebb, gondo- saob munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdasági, társadalmi fejlődés szempontjáoól alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. O A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségletét, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek érdekében célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —, használják ki jobban termelési lehetőségeiket, nagyobb mértékben honosítsák meg a nagy hozamú, produktív fajtákat. A szállítás összteljesítménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak ég csomópontok korszerűsítése, az átállás á villamos- és Diesel-vontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. O A szocialista szektor beruházásait 850— 870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. O Fejlesztési céljainkkal összhangban, még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyesúlyozottabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását, a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-országokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyagkitermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1976 és 1980 között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkésországokkal. A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően, törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, léikész- és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szűk(Folytatás a 2. oldalon)
