Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

mmJösT 7 ó A PESTME CrY E 1 HÍR LA P KÜLÖN Ki ADASA XIX. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM 1975. NOVEMBER 28., PÉNTEK Zárszámadásra készülnek a Hunyadi Tsz-ken Ha leltei, szántana h tovább Rövidesen beíejezik a leltározást A Hunyadi Termelőszövet­Vetélkedő szocialista brigádok A Kereskedelmi, a Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete most ünnepelte fennállásának 75 éves jubileu­mát. Ebből az alkalomból or­szágos munkavédelmi és bal­esetelhárítási vetélkedőt ren­deznek, melyre Nagykőrösről három szocialista brigád neve­zett be. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól Domokos Miklósné vezetésével a Szolnoki úti, Pa- tonai Péter vezetésével a Sza­badság téri nagy önkiszolgáló és Király Csaba vezetésével a konzervgyár melletti ÁBC- áiruház szocialista brigádjai indulnak a versenyen. Sikeres véradás Nemrégiben térítésmentes véradást tartottak a Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet­nél. A ceglédi vérgyűjtő állo­másról jöttek át a szakembe­rek, akiknek a szövetkezet minden segítséget megadott. Tagjai az idén már másodszor adtak vért: ezúttal negyvenen A fiatalok közül sokan most voltak először véradáson. A szövetkezet boltjainak dolgo­zói — a déli szünet idején — összesen 12 liter életet mentő vért adtak. A szövetkezet a donoroknak jutalomszabadsá­got adott. Mit látunk ma a moziban? Olaszok hihetetlen kaland­jai Leningrádban. Színes szov­jet—olasz filmvígjáték. Kísé- roműsor:' Auróra. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi A lencsési iskolában Zsuzsi és a varázsgyűrű. NDK film. Előadás kezdete: fél 7-kor kezet határában a Pesti utón, fekete varjak köszöntötték az arra járót, és hideg szél kí­sért. Az egyik út melletti kert­ben .egy idős ember, Pataki János elszáradt, vén fát ásott ki. Amint szót váltottunk vele, úgy vélekedett, nem fog eny­hülni az idő. — Régi regula: ámilyen idő van Katalin napján, olyan lesz decemberben is. Bár én ezt nem veszem biztosra, mert volt már úgy, hogy november végén fagyott a szőlő bekapálás­kor, két hét múlva pedig kiengedett a föld ... Arrébb fogatosokkal talál­koztunk, akik szorgalmasan hordták a trágyát a tsz még fel nem szántott földjeire, mások takarmányt szállítottak az istállókba. A termelőszövetkezetben most az év végi leltározás folyik. Nagy Imre főkönyvelő elége­detten mondta, hogy elvégez­ték a kissé megkésett kuko­ricatörést, s ezzel befejezték az őszi betakarítást. A kuko-< rica terméseredménye elég jó: májusi morzsoltban hektáron­ként meghaladja a 40 má­zsát. Ha az idő engedi, még foly­tatják az őszi mélyszántást. A szőlőtelepen javítják a támberendezé­Délután fél öt van. A hát l ember leteszi a szerszámo­kat, s az út szélén ballagnak. Leülnek, beszélgetnek. Mit várnak? A buszt, hogy haza­utazhassanak. > A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat dolgozói ül­nek velem szemben a Dózsa György úton. Amikor mun­kájukról kérdezem őket, va­lamennyien Farkas Imrére, a brigádvezetőre néznek, be­széljen ő. seket, s már nagy terüle­ten befejezték az előmet- szést. A napokban befejezik a lel­tározást is, összeállíthatják az idei gazdálkodási eredménye­ket, elkészíthetik a zárszám­adást. A jószágáljományt ka­rácsony és újév között leltá­rozzák majd. K. L. Valamennyien fiatalembe­rek. Nem is régen, csupán négy-öt esztendeje végzik ezt a munkát. Az egyszerű út alatti átfúrásoktól a vízmű­telepek építéséig minden munkát elláttak már.. Értik is a dolgukat, hiszen Farkas Imre brigádja ács, vasbe­tonszerelő, kőműves ' szak­munkásokból áll. Nem ismeretlen a DH Farkas Imre megjegyzi: CSATORNAÉPÍTŐK KÖZÖTT Munka — felelősséggel A jég üvegén Tudtuk, hogy eljön a hi­deg, de mégsem vártuk. Leg­alábbis a felnőttek nem. Mert a gyerekek, mint min­dig, most is örültek a fagy­nak, hiszen lassanként a tél örömeit csak a tankönyvből, meg a fogalmazási feladvá­nyokból ismerik. Hó? Szán­kózás? Évek óta nem volt rá igazán alkalom ..: Az iskola udvarán talán fél négyzetméternyi a befa­gyott pocsolya. A jég üve­gén látni a belefagyott pa­pírt, leveleket. Két nap óta) ez a darabnyi jég a csoda, a játék. Először egy részét fel­törték, cipősarkok zuhogtak rá, de nem bírtak vele. A fele megmaradt, most azon tart a játék. Az óvatosabb kicsinyek csak megcsusszintják talpu­kat, a mohóbbak nekifutnak, s félig a betonon, félig a jé­gen csúsznak. Ha jönnek a nagyobbak, az elsősök tisz­telettel 'félrehúzódnak. Átok azonban csak megnézik, s nem találnak benne annyi fantáziát, mint a kicsik. így az övék marad a jég az egész szünetre. Esnek, kel­nek, forognak, csusszannak. Azzal a boldog reménység­gel, talán az idei tél kedvez majd nekik. Sok hóval, csúszdával, igazi tél jön... Vajon lesz-e igazi telünk? Sz. M. Aknák, csövek — Most az útburkolatokat állítjuk helyre és a csatorna- aknákat építjük. Persze nem­csak a mi brigádunk egye­düli Nagykőrösön. A válla­lat másik brigádja a Törteli úton csöveket fektet. Szep­tember óta vagyunk a város­ban, de mégsem szakadtunk el hosszabb időre otthonunk­tól. Mind a hatan abonyiak vagyunk, s munka után bérelt buszon utazunk haza. — Nem fárasztó a minden­napos utazás? Kökény Mihály, aki fiatal és öccsével együtt dolgozik itt, ezt mondja: — Megszoktuk már. Egyéb­ként is, mindennap együtt le­hetünk a családdal. Gondo­lom, nemcsak mi, hanem a jászladányi brigád is hason­lóan vélekedik... — Nemcsak a határidőt igyekszünk tartani, hanem a jó munkára is nagy gondot fordítunk. Nálunk sem isme­retlen a dolgozz hibátlanul munkarendszer. Felelősséget vállalunk a munkánkért. A Dózsa György úti munkála­tokra például egyéves ga­ranciát adtunk. A brigádtagok nem panasz­kodnak keresetükre sem. Ha­vonta 3000—3500 forintot visz­nek haza. Nehéz munká­jukért meg is érdemlik a megbecsülést. . Reggel jönnek, este men­nek. Sokan talán észre sem veszik a csatornaárokban fog­lalatoskodó embereket. Pedig nagyban hozzájárulnak épülő, szépülő városunk fejlődésé­hez. Miklay Jenő A bokrosi csata tanúi AZ ELMÜLT NAPOKBAN jelentés érkezett a múzeum­ba, hogy a Niklosz János utca 20. szám alatt, Farkas István telkén nyolc emberi csontváz került elő, három sírból. A helyszínre érkezve megállapí­tottam, hogy ezek a sírok a szomszédos Kecskés fmre-téle telken 1968. március 30-án ta­lált sírokkal egykorúak. Azóta többször találtak e két telken sírokat, melyekben hasonlóan több ember vázmaradványa feküdt. A temetés négy sorban történt. A sorok kelet—nyuga­ti, a sírok észak—déli »irá­nyúak, 1,3—1,7 méter mélyek. A sírmező mintegy 250—300 négyzetméter kiterjedésű. Mint arról lapunkban 1968-ban be­számoltunk, feltűnt, hogy a csontokon üszkösödés nyomai látszanak. A sírokban ép ko­ponya alig található. Megálla­pítható. hogy a halottak hosz- szabb ideig ruhátlanul és te- metetlenül hevertek a bokrosi legelőn. Ez a legelő a Közép­sőhegy és a Gát-tó közötti tér­ségen terüle el (a múzeumtól a Zentai utcáig). A most elő­került sírokból négy ép kopo­nyát emeltek ki. A fogazat ép­ségéből. a varratok elcsonto- sodásából megállaoítható, hogy a haláleset 18—25 éves kor­ban és 250—300 évvel előbb történt. A talált sírok nagy részében, ahol koponyák for­dultak elő, a halott fejét a test bedobása után dobták a sírba. Az előző években is ke­rültek elő sírok, melyekben vágástól, ütéstől sérült kopo­nyákat is találtak. A csontok elbamultak, fekete- és zöldfol­tosak, mellettük ruha- és haj- maradványokat nem találtak. Kivétel nélkül férfivázak. Városunk körül a helytörté­nészek nagy csatákat nem em­lítenek. A városi levéltár jegyzőkönyvei sem tartalmaz­nak ilyen adatokat. Króniká­sunk, Bállá Gergely egyetlen esetet jelöl meg, mely 1708. szeptember ll-éá zajlott le. Ez a bokrosi csata, mely a ku­ruc és a rác lovasság között folyt le. Ha a ránkmaradt számadatok a valóságnak megfelelnek, akkor itt 750— 800 kuruc lovaskatona ütkö­zött meg 800—900 rác lovas­sal. Krónikásunk ezt az ese­ményt az átélők elmondása alapján írta le, ötven évvel később. Emiatt bizonyos, hogy sok értékes részlet feledésbe merült A KRÓNIKA SZERINT 12 magyar katona halt meg, kiket a templomkerítésen belül te­mettek el. A rácokból hányán maradtak halva a bokrosi ho­mokon, arról feljegyzés nem maradt. A sírmező nagyságá­ról és sa sírokban található vázmennyiségből 180—200 ha­lottra lehet következtetni. Ez a szám nem nagy, mert ahol 1100—1200 ember fegyverrel verekszik, ott könnyen elesik ennyi ember az ellenfélből. A sok csatát átélt, gyakorlott kuruc lovasság ütközött meg hevenyészve összeszedett, ol­csó prédára számító rác csa­pattal. A kuruc egységek elsősor­ban a Kállai Miklós hadnagy vezette 250 főből álló két szá­zadot kitevő körösiekből (köz­tük a krónikás apjával) ver­buválódtak, továbbá a Vágó András hadnagy által irányí­tott 150 ceglédi lovasból és a Sötér Tamás ezredes parancs- noklata alatt levő háromszáz lovas katonából. A város la­kossága, a diákság is igyeke­zett védekezni és a védelem­ben segítem. Foglalkozzunk egy keveset azzal, hogy mi okozta ilyen tekintélyes katonai erő zúdu- lását a három városra. Csak Nagykörös alól mentek el úgy, hogy sebesültjeiket és halot­taikat vitték el, a magukkal hozott szekereken. Kecskemé­ten 1707. április 3-án, Ceglé­den 1709. május 21-én iszonyú rablást és vérengzést vittek végbe. Sok embert rabul hur­coltak el, kiket még a kuruc- háborúk után sem sikerült visszaváltani. A HÁROM VAROS három vár közötti területen helyez­kedett el,. Szeged, Buda, Szol­nok közötp,akkor lakatlan tér-' ség közepén. Népességüknél és gazdasági jelentőségüknél fog­va mind császári, mind a ku­ruc hadvezetőség részére had­élelmezés, közfuvarok, köz­munka tekintetében számot­tevő helyek. A kuruc hadve­zetőség az emberanyagát ka­tonai erőként is igénybe vette. A szabadságharc hadvezetésé­nem nem kis hibájaként ró­ható fel, hogy sem Szegedet, sem Budát nem foglalta el. Mindkét irányból nyílt táma­dási felületet hagyott, melyet a császári hadvezetés jól ki­használt. A szerb, horvát, szlavón népekből toborzott fegyveresekkel, ha döntő győ­zelmet a kurucok felett a há­rom város birtoklásában ki­vívni nem is tudott, de zava­ró hadműveletekkel rettegés­ben tartotta a városok vezető­ségét és népét. Kecskemét bí­rája és tanácsnokai közül töb­ben szinte megszakítás nélkül a szegedi várbörtönben szén- vedtek, mint túszok a szabad­ságharc későbbi éveiben. A szegedi várban báró Glóbitz generális parancsnokolt. Ö rendelkezett a bácskai rácok fölött is, Idk császári tisztek vezetésével intézték támadá­saikat a három város és más kuruc fennhatóság alatt élő la­kott helyek e,llen. Rákóczi ugyan tartott ki- sebb-nagyobb haderőt a Du­na—Tisza közén, de gyakran megesett, hogy a három város ezer lovasánál több katonai erő nem tartózkodott itt. Ez a katonaság viszont olyan em­berekből állt, akiknek a pa­raszti vagy ipari foglalkozá­sukban is helyt kellett állni. Egy részük őrjáratot tartott a pusztákon, más részük szán­tott, vetett, aratott. Veszély esetén állt fegyverbe, arról vi- szon gyakran időben nem ér­tesült, mert Kecskeméttől Szegedig 80 kilométer széles pusztaság terült el, melyen az ellenség lappangva könnyen előretört. Ha kisebb számú őrjárattal találkozott, azzal könnyen elbánt. A szabadszál­lásiak őrjáratának a fejeit könnyen leverték az Ágasegy­háza pusztán. NAGYKÖRÖS KÜLÖNÖS SZERENCSÉJE, hogy a rácok félelmetes ellensége, Szűcs Finom faiatok A helyi ÁFÉSZ cukrá szüzein éhen naponta sokféle, a vásárlók kö­rében igen kedvelt és keresett süteményt, tortát készítenek. Képün­kön két fiatal cukrász, Bellán Irén és Kovács Edit a frissen sült tor­tákat szeleteli. Kiss András felvétele SPORT Birkózók és természetjárók Az Nk. Kinizsi elnökségi ülé­sének napirendjén a sportköri két szakosztályának helyzete és gondjai szerepeltek. Hajós György edző írásos beszámoló­jában a birkózókról számolt be. A szakosztály az év elején nagy nehézségekkel küzdött, mert a sportkörtől megvált az előző edző, különböző okok miatt. Ez, valamint a csak pa­píron levő birkózó-vezetőség nem segítette (és ma sem te­szi ezt) a szakosztály munká­ját, s minden munka a jelen­legi két edzőre hárul. A mér­legelés — ami az edzések előtt is fontos — nehézségekbe üt­közik, mert a súlyok hiányo­sak. A birkózószőnyeg erős burkolattal való körülvétele sürgős feladat. Eddig a kini- zsiek 18 versenyen vettek részt ebben az évben, 18 első, 6 má­sodik és 4 harmadik helyezést szerezve. Sajnos, felnőttkorú versenyzők nincsenek. Nagyon fontos lenne minél előbb aktív szakosztály-vezetőséget létre­hozni. Problémát okoz még, hogy az ipariskolai órák miatt az oda járó tanulóik csak min­den második héten tudnak ed­zésre járni. Istók és Mester Gergely kecs­keméti hadnagyok vezette őr­járat észrevette a pusztákon lappangva feljövő, több ezer emberből álló sereget. Szűcs Istók bátorságot vett magá­nak, hogy éjjel kihallgassa a j rácok beszélgetését, amikor azok Szentkirályon (ma Lász- lófalva) a Fehértó mellett éj­jeli pihenőt tartottak. Arról beszélgettek, hogy leverik a körösiek fejét, mint a káposz­tafejeket, és csodálatos zsák­mánnyal mennek haza. A leányok szépeit is magukkal viszik, mint azt Kecskeméten I is tették. Szerencsének szá- j mit, hogy Kállai Miklós had- I nagy itthon tartózkodott. Vő- I gó András is gyorsan megjött a ceglédiekkel Sőtér . Tamás j ezredes is időben értesült. A J hajnalban érkező rácság így > illő fogadtatásban részesült. I Kállai Miklós nemcsak mint í lovascsapatvezető volt nagy- ! szerű, de kitűnő szervezőnek j is bizonyult. A város férfila- I kosságát a védelem szolgála- I tába állította. A nőket és gyermekeket a templom kerí­tésébe és a templomba he­lyeztette el, az értékes hol­mikkal együtt. A toronyba és a nagymészárszék i tetejére 1 tü­zéreket rendelt, akik dereka­san helytálltak. A város sán- | cait rohamozó gyalog rácok j akadálytalanul nem juthattak J a városba, mert földdel töltött | hordók és kosarak mellől lö- | vések*fogadták őket. A NIKLOSZ JÁNOS UTCAI j SÍROK bizonyítják, hogy nem a körösi fejek hullottak „ká- | posztafejek” módjára, hanem az elbizakodott ellenségé. Dr. Balanyi Béla Koroknai István, a termé­szetjárók beszámolóját tette az elnökség tagjai elé, írásban. A felszabadulás 30. évfordulója jegyében igyekeztek idei tú­ráikat megtenni: az elmúlt félévben 29, a második félév­ben 22 túrán vettek részt. A konzervgyári szezon miatt az utóbbiak kis létszámúak és kö­zeliek voltak. A Csókás-erdő­ben társadalmi erdei szolgála­tot teljesítettek, melynek része volt az ez év március 21-én, ünnepélyes keretek között lét­rehozott emlékpark gondozása A „100 km a Vörös Hadsereg nyomán”, az „Országos kéktú­ra” folytatásában és a „Ter­mészetvédelmi területek” jel­vényszerző mozgalmában -is részt vettek, valamint a ha­gyományos vörösköi emléktú­rán. Hat motoros, két kerékpá­ros, két autóbuszos-gyalogos, négy vonatos-gyalogos túra résztvevői voltak. Néhány he­lyen a turisták hozzátartozói is ott voltak. A Pilis-, Budai-, Börzsöny- és Bükk hegység több szép részét keresték fel. Két külföldi túrán is részt vet­tek: a Magyar Természetbarát Szövetség lengyelországi nehéz cseretúráján négyen, a saját­szervezésű NDK-beli szász­svájci (Bad Schandau-Drezda) túrán többen voltak. Jövőre a Rákóczi-emléktúrán (a török­országi Rodostóig tart) szeret­nének részt venni. A továbbiakban Nyikos Jó­zsef sportköri elnök bejelen­tette, hogy a Kinizsi-sporttele­pen ismét új pályagondnok van. Az ország földrajzi középpontjában A Vörös Meteor Természet- barát Egyesület túrát hirdetett Pusatavacsra, az ország föld­rajzi közepére. A Nk. Kinizsi természetjárói közül kilencen tették meg az oda-vissza 60 kilométeres, kerékpárostúrát. Helyesbítés November 23-i számunkban hírt adtunk a Nk. Toldi DSK tornászlányainak III. osztályú ifjúsági egyesületi csapatbaj­noki, vidéki döntőn való sze­repléséről. A sporthírbe sajná­latos hiba csúszott. A lányok nem a 6., hanem az 5. helyen végeztek. SporíoUhoni szilveszter A hagyományos sportotthoni szilvészterestet az idén is a Kinizsi labdarúgó-szakosztálya rendezi. Ezen csak meghívó­val lehet részt venni, melyet már most lehet igényelni. Dr. Fenyves Györgynél, Leskó Lászlónál. Kurgyis Jánosnál és Fehér Lászlónál, a konzerv­gyárban, valamint Tihanyi La­jósnál, a sportotthonban. k L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom