Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK 3 Elhunyt dr. Benedikt Ottó Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy novem­ber 25-én súlyos betegség után elhunyt dr. Benedikt Ottó elv­társ, akadémikus, a párt-, a magyar és a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége. Temetése december 1-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, munkatársai, elv­társai és tisztelői 13,30 órától róhatják le kegyeletüket a ra­vatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia A Budapesti' Műszaki Egyetem ★ ★ ★ Dr. Benedikt Ottó 1897. má­jus 18-án Budapesten szüle­tett, apja .orvos volt. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmoz­galomba, részt vett az ősziró­zsás forradalomban, 1918. de­cember első napjaiban a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának tagja lett. A KMP ve­zetősége politikai megbízatás­sal Bécsbe küldte, ahol mun­kásmozgalmi tevékenysége miatt kétszer is letartóztatták. A proletárdiktatúra utolsó idő­szakában Kun Béla titkára volt. A Tanácsköztársaságot követő fehérterror idején Bu­dapesten letartóztatták, előbb börtönbe került, majd a zala­egerszegi internálótábor foglya volt. 1920 szeptemberében si­került Bécsbe szöknie, 1922- ben átigazolták az Osztrák Kommunista Pártba A Rote Fahne című lap egyik szer­kesztőjeként dolgozott, s köz­ben befejezte műegyetemi ta­nulmányait. Az OKP-ben kü­lönböző vezető tisztségeket töl­tött be. 1924-ben a központi bizottság tagja lett, 1927-től a pártkongresszus megerősítette KB-tagságát, és az OKP Po­litikái Bizottságába is bevá­lasztották. Az osztrák párt ve­zetősége jelentős politikai fel­adatokkal bízta meg: 1928 után vezetője lett a bécsi antifasisz­ta munkásvédelmi alakulat­nak, küldöttként részt vett a Komintern VI. világkongresz- szusán, 1929-ben és 1931-ben pedig a Komintern végrehajtó bizottságának ülésén képvisel­te az OKP-t. A munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenységének jelen­tős időszaka a Szovjetunióban töltött több mint két évtized­hez kapcsolódik. 1932 decem­berében ugyanis a szovjet kor­mány meghívására — a Ko­mintern és az OKP egyetérté­sével — Moszkvába utazott, hogy kidolgozza a Szovjet­uniónak felajánlott találmá­nyát. Hét éven át Moszkva egyik legnagyobb gyárában, a Kirov Dinamó Villamosgép­gyárban tudományos tanács­adóként és egyben saját talál­mányának kidolgozásán tevé­kenykedett. 1938-ban Moszk­vában elnyerte a műszaki tu­dományok doktora címet, az ottani műszaki egyetem tan­székvezető tanára volt 1940- től 1955-ig, Magyarországra történt hazatéréséig. Itthon a Budapesti Műszaki Egyetem különleges villamos gépek tanszékének vezető tanárává nevezték ki, 1957-ben az egye­tem rektora lett. Tudományos munkái közül az egyik legfon­tosabb a magyar, orosz, né­met és angol nyelven megje­lent „Bonyolult, erősen telített mágneses körök nomografikus módszere” című könyv. Tudo­mányos munkásságának elis­meréseként az Akadémia előbb levelező tagjává, majd akadémikussá választotta. 1957- ben megkapta a Kossuth-díj második fokozatát. 1968-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia nagy­díját. Államunk számos magas kitüntetéssel ismerte el a mun­kásmozgalomban végzett ki­emelkedő tevékenységét, a ha­zai automatizálási kutatás megszervezésében és irányítá­sában szerzett érdemeit. A Pilisi Parkerdő Gazdaság tervei alapján Zöld gyűrű a főváros körül Ha- az időjárás nem fordul hidegebbre, december elején megkezdik a fővárost övező er­dőgyűrű telepítésének előké­szítő munkálatait. Cinkotán, az Aranykalász Termelőszövetke­zet földjein látnak hozzá a Pilisi Parkerdő Gazdaság dol­gozói a talaj mélyforgatásához, majd tavasszal a facsemeték ültetéséhez. Az elképzelések szerint a századfordulóig — Budapest általános városrendezési ter­véhez szorosan kapcsolódva — erdőgyűrűt telepítenek a főváros köré. A cél kettős: egyrészt megóv­ni a főváros levegőjét a káros környezeti hatásoktól, más­részt újabb üdülésre, pihenés­re alkalmas területeket adni a lakosságnak. A program meg­szünteti majd a budai és a pesti terület közötti zöldöve­zeti aránytalanságot. A több ezer hektárra kiter­jedő erdőtelepítés túlnyomó többsége a pesti oldalon való­sul meg, s a Börzsönyből kiin­dulva, a Csepel-szigetig, kör­ívben övezi majd a fővárost. A budai oldalon, Érd környé­kén lesz nagyobb szabású er­dősítés, míg a felső szakaszon, a Budai-hegység és a Pilis tá­jain csupán hiánypótlást vé­geznek. , A Pilisi Parkerdő Gazdaság tervezésében készült program szerint 1980-ig 1000 hektár erdőt telepítenek évi 200 hektáros szakaszokban. A kivitelezést társulási formá­ban oldják meg. A fásításra ki­jelölt terület a tsz vagy az ál­lam tulajdonában marad. A telepítést, majd a csemeték ápolását a parkerdőgazdaság végzi addig, amíg a fák ha­szonra fordulnak. Utána már a terület tulajdonosa: gondos­kodnak az erdő fenntartásá­ról. A kijelölt területekre több millió lomblevelű fát és fenyőcsemetét ül­tetnek, amelyeket a pilisiek a társ­erdőgazdaságokkal közösen ál­lítanak elő. Pest megyében jobb az átlagnál Bővülő szolgáltatások Mind több állami támogatás - Beszélgetés az országos bizottság titkárával Az Országos Tervhivatal és a szolgáltatások fejlesztésében érdekelt más központi szer­vek képviselőinek részvételé­vel Központi Szolgáltatásfej­lesztési Bizottság alakult ez év elején a tennivalók egybehan­golására, a színvonal javítá­sára. A bizottság titkárával, Szilas Pál tervhivatali taná­csossal beszélgettünk az új szervezet feladatairól, eddigi munkájáról. Egységes fejlesztéspolitika — A lakosság részére mint­egy 3 ezer 600 vállalat, szö­vetkezet és intézmény nyújt közvetlen szolgáltatást — mondotta Szilas Pál. — A bi­zottság feladatai közé tartozik, hogy elősegítse a központi szervek együttműködését, az egységes szolgáltatásfejlesztési politika kialakítását és érvé­nyesítését, a fogyasztási szol­gáltatások szervezeti, jövede­lem- és bérszabályozási, ér­és munkaügyi központi prob­lémáinak rendezését. — Ismeretes, hogy a kor­mány különösen az utóbbi években, nagy figyelmet for­dít a szolgáltatások fejleszté­sére. 1969-ben kormányhatá­rozat szabta meg a főbb teendőket, lehetővé tette a szolgáltatások anyagi támoga­tását. s a Minisztertanács az­óta is figyelemmel kíséri, két­évenként felülvizsgálja a munka menetét. Erre azért van szükség, mert a szolgál­tatás a vállalatok, szövetke­zetek számára általában ke­vésbé kifizetődő, mint a ter­melő jellegű munka, tehát az eredmények fokozásához sa­játos ösztönző rendszer, foko­zott ellenőrzés szükséges. A kormány a háztartások korsze­rűsödésével járó igényeknek megfelelően, a nők háztartási munkájának könnyítésére ki­emelt szolgáltatásnak nyivání- totta az elektromos háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek, a gépjárművek javítá­sát, a mosást, a kelmefestést és vegytisztítást, valamint az építőipari javító munkákat. Ezek fejlesztéséhez a költség- vetés fokozottan hozzájárul. A kiemelt szolgáltatások hálóza­ta a kormányintézkedések ha­tására 5 év alatt több mint kétszeresére nőtt. Más terüle­teken az igények csökkenése miatt a felvevőhálózat is szű­kült. Ruha javítással például már jóval kevesebben foglal­koznak, mint korábban. — Az ország területén kere­ken 100 ezer helyen vállalnak javítást, ebből 80 ezer magán- kisiparos. Persze a szocialista szektor termelékenysége jóval nagyobb, mint a magánszek­toré. Bár a felvevőhelyeknek mindössze 20 százalékával rendelkeznek, az évi 8 milliárd forint értékű szolgáltatásból mintegy 5 milliárd forintnyit az állami vállalatok és szövet­kezetek végeznek. Eltérő adottságok — Az ország 3209 települése közül mindössze 152 kisköz­ségben nincs semmiféle szol­gáltató hely. E falvak igé­nyeit mozgó felvevőhelyek elé­gítik ki. A megyék egy ré­szében, így Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szolnok megye valamennyi községének van valamilyen szolgáltató helye; Borsodban viszont 30, Zalában 26, Bara­nyában pedig 42 falunak nincs javítóműhelye. Tízezer lakos­ra a szocialista szektorban át­lagosan 62 szolgáltató szakem- ember jut, a szóródás azon­ban az ország területén vi­szonylag nagy. Budapesten 103 szolgáltató jut 10 ezer la­kosra, a megyékben viszont 25 és 86 között alakul számuk. Pest megye ilyen szempontból az átlagosnál jobb helyzetben van. A megye 9 ezer kisipa­rosa közül körülbelül 7 ezer foglalkozik kisebb-nagyobb ja­vításokkal, és vagy ezren dol­goznak a szolgáltató vállala­toknál, szövetkezeteknél. — A szolgáltatóhálózat fej­lődése ellenére még távolról sem kielégítő a helyzet. A ne­gyedik ötéves terv első három évében 3—5 százalékkal nőtt hazánkban a szolgáltatások ér­téke, tehát nem érte el a fej­lődés tervezett ütemét. 1974 januárjában a kormány újabb intézkedéseket hozott, ösztö­nözve a vállalatokat a szolgál­tatások fokozására. Támogatás megyei szolgáltatóknak A tavalyi év eleje éta a ko­rábbinál is nagyobb támoga­tást kapnak a fő tevékenység­ként szolgáltatással foglalko­zó vállalatok, szövetkezetek. Közéjük tartozik a Budai Já­rási Szolgáltató Szövetkezet Érden és a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet Ceglé­den. Kevesebb nyereségadót fizetnek, az eszközlekötési já­rulékot és az amortizációs összeget maguknál tarthatják, Átfogó program a kedvezőtlen adottságú termelószövetkezetek fejlesztésére Á Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülé­sén Császár Ferenc általános elnökhelyettes elnökletével a tíz kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezet további fej­lődésének elősegítése érdeké­ben vitatta meg — és néhány módosítással elfogadta — azt a komplex programot, ame­lyet a tanács mezőgazdasági osztálya dolgozott ki, egyez­tetve az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályával, a ter­melőszövetkezetek területi szövetségével, a Magyar Nem­zeti Bank Pest megyei Igazga­tóságával és a tanács pénzügyi osztályával. Tíz gazdaság hátrányban Négy esztendővel ezelőtt, 1971-ben Pest megyében még 22 úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetet tartottak nyilván. Azóta ezek­nek többsége jobb feltételek -között működő mezőgazdasági üzemekkel egyesült, és ennek nyomán gazdaságuk megszi- i lárdult. Termelésük értéke például évente nyolc százalék­kal nőtt, főképpen az állami támogatás és annak következ­tében, hogy az alaptevékeny­séget sikerült fejleszteni. A szadai Székely Bertalan, a nagykőrösi Petőfi, a szobi Ha­ladás, . a ceglédi Alkotmány, a vácegresi Kossuth, a kávai Ha­ladás, a sülysápi Petőfi és a tápiósági Kossuth termelőszö­vetkezet került így ki a ked­vezőtlen adottságú gazdaságok köréből. Pest megyében' azonban e nagymértékű fejlődés ellenére is tíz kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet gazdálko­dik ma: a csemői November 7., a nyársapáti Haladás, a ko- cséri Petőfi, a szokolyai Béke, a nagykátai Kossuth, a nagy­kőrösi Üózsá, a ceglédi Kos­suth, a letkési Ipolyvölgye és a Fót-Csomád Vörösmarty tsz. A nagyarányú állami támo­gatás eredményeként azon­s felhasználhatják a fejlesz­téshez, ezenkívül eredmé­nyüktől függetlenül emelke­dik dolgozóik jövedelme. Je­lenleg 104 vállalat és szövet­kezet részesül ezekben a ked­vezményekben. Az olyan üze­mek, amelyek árbevétele, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatéhoz ha­sonlóan, zömében termelési tevékenységükből származik, ugyancsak kapnak támogatást az államtól szolgáltatásaik után. 1974-ben meggyorsult a szolgáltatások fejlődésének fo­lyamata. A növekedés nyolc- százalékos volt, az idén pedig várhatóan eléri a tíz százalé­kot, s a szolgáltatások értéke megközelíti a tízmilliárd fo­rintot. Ez azért fontos, mert a háztartások gépesítése fokozó­dik, az év végére várhatóan 70 százalékuk lesz felszerelve hű­tőszekrénnyel, mosógéppel és televízióval, a családok 15 szá­zaléka pedig gépkocsival is rendelkezik. Gyorsuló ütem A Központi Szolgáltatásfej­lesztési Bizottság elősegíti a fejlődés további gyorsítását. Hamarosan teljes egészében kiépül az ország autószerviz-, elektromos és háztartási gép­javító-, valamint textiltisztító- hálózata. A következő ötéves tervidőszakban elsősorban az építőipari szolgáltatást, vala­mint a lakástakarítást kell fejleszteni. Az utóbbi években az előtérbe helyezett javítóhá­lózat kiépítése miatt háttérbe került a cipőjavítás, amelyet a következő években ugyancsak korszerű, gyorsan dolgozó há­lózat kialakításával akarnak fejleszteni. A negyedik ötéves tervben évente 6,6 százalékkal növeke­dett átlagosan a szolgáltatás. A következő öt év alatt ennél valamivel gyorsabb, 6,8 száza­lékos fejlesztést irányoztak elő. Cz. V. ban ezek a szövetkezetek sem álltak egy helyben 1971 óta, hanem a négy év előtti hely­zethez képest jelentősen előre­haladtak. Termelésük például tavaly 56,7 százalékkal volt magasabb, mint 1971-ben, s a tagok jövedelme 23,6 százalék­kal nőtt. De, hogy mindebben az állami támogatásnak volt elsőrendű szerepe, jól mutat­ják a következő számok: 1971- ben a nyereség 45, 1974-ben 51 százalékát a központi segítség biztosította. S ez az arány az idén sem változik lényegesen. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a nagyüzemek állami tá­mogatás nélkül, önerőből kép­telenek lettek volna gazdasá­gukat fejleszteni, másrészt, hogy megszilárdulásuk hosz- szan tartó folyamat, s ebben ezután is szükség lesz a segít­ségre. E szövetkezetek jöve­delme ugyanis még az ismer­tetett fejlődés ellenére is csak 61,6 százaléka a megyei átlag­nak. Három központi térség A tegnapi vb-ülésen elfoga­dott komplex program három •térségre vonatkozik. A Cegléd —Nagykőrös környékén gaz­dálkodó szövetkezetek számá­ra elsősorban az állattenyész­tés — a szarvasmarha- és a juhtenyésztés — fejlesztését jelölték ki legfőbb feladatul, figyelembe véve a térség ter­mészeti viszonyait, talajadott­ságait. Ennek megfelelően fog­lalkozik a program a rét- _ és legelőgazdálkodás korszerűsí­tésének tennivalóival is. A váci járás térségében mű­ködő kedvezőtlen adottságú szövetkezetek számára a hús­hasznú szarvasmarhatartás és a juhtenyésztés, valamint a bogyós gyümölcsök termeszté­se indokolt elsősorban. Nagy- káta térségében — mint isme­retes — a pecsenyecsirke elő­állítása szakosodott. A fejlesz­tési program erre hívja fel a szövetkezetek figyelmét, s ez­zel együtt a szarvasmarha-te­nyésztés, a rét- és legelőtérü- letek hasznosítását szorgal­mazza. Újabb egyesülések A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén hangsú­lyozták: a kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetekben töre­kedni kell arra, hogy az üzem- és munlcaszervezés kor­szerűsítésével, a vezetés szín­vonalának emelésével, az álla­mi támogatás jogos felhaszná­lásával és o további egyesülé­sek megszervezésével a terme­lés gazdaságossá és hatékony- nyá váljon. A végrehajtó bizottság ezen­kívül megvitatta a megyei ta­nács ülése elé kerülő jelentést az egészségügyi törvény vég­rehajtásáról, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. ö. L. Főként exportra A Vetőmagtermeltető Vállalat monorl üzeméből jelentős mennyiségű, főként borsó-, paradicsom-, uborka- és virágma­got szállítanak külföldi megrendelésre. Képünkön kamionba raknak egy nyugatra irányuló szállítmányt. Ifj. Fekete József felvétele Brigádok a községért A Monori Járási Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, melynek Gyomron van a köz­pontja, erre az évre 58 milliós tervet készített. Mivel a három negyedév időarányos feladatait megoldották, jogosan remélik, hogy az éves tervet is sikerül teljesíteniük. Eredményeik értékét növeli, hogy a tervezettnél kevesebb létszámmal, megnövekedett munkaintenzitással tettek ele­get vállalt kötelezettségeiknek. A vállalat munkájából oroszlánrészt viseltek a szocialista brigádok. A dolgozók 75 százaléka szo­cialista brigádtag. A 11 szocia lista közösségből 3 alkalma­zotti, illetve műszaki, a töb­bit fizikai dolgozók alkotják. A brigádok jó közösségi szel­lemét dicséri, hogy az év el­ső felében megtartott kommu­nista műszakon — amelynek hasznát a gyömrői óvoda ré­szére ajánlották föl — csak­nem teljes létszámmal részt vettek. Hasonló részvétel vár­ható a november végére ter­vezett kommunista szombaton is, melynek során a vállalati telephelyet korszerűsítik. A személyenként vállalt, évi 20 társadalmi munka­órát rendszeresen túltelje­sítik, elsősorban a gyömrői közterü­leteken végzett tereprendezés­sel, járdaépítéssel és parkosí­tással. A Gagarin köz például a vállalat Gagarin szocialista brigádjáról kapta nevét, mivel ők alakították ki ezen az esős időben szinte járhatatlan út­szakaszon a járdát. A közösségi szellem erősö­dése, a munka intenzitásának növekedése egyebek között an­nak is köszönhető, hogy a vállalat vezetősége nagy gon­dot fordít a dolgozók mű­velődésére, látókörük, politikai, szakmai ismereteik bővítésére. Több mint 30 munkás tanul kedvezménnyel szakmát, 17-en pedig vállalati támogatással a községi iskolában fejezik be félbeszakadt általános iskolai tanulmányaikat. Hat dolgozó technikumba, illetve főiskolára jár. A marxista középiskolá­nak ketten hallgatói. A párt­ós tömegszervezetek által szer­vezett politikai tanfolyamokon 30-an vesznek részt. A vállalat szoros, szerző­déssel is megalapozott kap­csolatot épített ki a közsé­gi művelődési központtal. Az 5 ezer forintos anyagi tá­mogatás mellett a brigádok és a KISZ-szervezet társadal­mi munkával is segíti az intézményt. Cserébe közös ren­dezvényeket szervez, műve­lődési, szórakozási lehetősége­ket nyújt a művelődési köz­pont a vállalat dolgozóinak. L. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom