Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-27 / 278. szám
/ Líbiai látogatásának harmadik napján Losonczi Pál Benghaziba látogatott Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke líbiai hivatalos látogatásának harmadik napján, szerdán Benghaziba látogatott. Ütjára elkísérte Dzso- ma Szalem Arbas villamosenergiaügyi miniszter. Benghazi repülőterén Gaballah Azuz el Talhi ipar- és bányaügyi miniszter, valamint Mohamed el-Moheisi polgármester fogadta az Elnöki Tanács elnökét és a kíséretében levő magyar személyiségeket. Losonczi Pál megkoszorúzta az olasz gyarmatosítók elleni harc nemzeti hősének, Omar Mukhtárnak emlékművét, majd a magyar és a líbiai himnusz elhangzása után beírta nevét a mauzóleum emlékkönyvébe. Ezt követően egy csőgyárat és egy cementgyárat keresett fel. Majd a várostól mintegy száz kilométerre egy kísérleti gazdaság munkájával ismerkedett. Az egyik újonnan épült útszakasz előtt a helyi és a gazdasági vezetők baráti éljenzéssel fogadták az Elnöki Tanács elnökét, majd a gazdaság vezetője felkérte Losonczi Pált, hogy a szalag átvágásával adja át rendeltetésének a látogatása idejére elkészült új szakaszt. A kiinduló pontnál a vendéglátók márványtáblát helyeztek el, amely azt tudatja, a látogatás emlékére „Magyar út”-nak nevezték el a gazdaságon keresztülvezető több kilométeres útszakaszt. A gazdaság igazgatója tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét. Elmondotta, hogy egy Ausztráliában meghonosodott rendszer alapján a gabonatermesztésre és a juhtenyésztésre alapozzák tevékenységüket, s a korábbi búzatermést 50 százalékkal növelték. Az Elnöki Tanács elnöke megszemlélte a gazdaságban használt gépeket, járt a gazdaság dolgozói részére épített új lakóházak egyikében, s betért az egyik gazda portájára is. A gazdaság központjából Benghaziba visszatérően Losonczi Pál megszakította útját a poraiból újjászületett Merdzs városában. Ezt a várost 1973- ban földrengés a földdel tette egyenlővé, de azóta teljesen újjáépült és továbbfejlődött a 40 000 lakosú közigazgatási központ. Benghaziból az Elnöki Tanács elnöke repülőgépen visz- szatért Tripoliba. Folytatódtak a szovjet-csehszlovák tárgyalások Szerdán a moszkvai Kreml Katalin-termében a testvéri barátság, a szívélyesség, a teljes nézetazonosság szellemében folytatódtak a hivatalos tárgyalások a Gus- táv Husák vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség, valamint a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet delegáció között. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! non AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az MSZMP ICöznonti' Bizottsága Pest megyében 38 gazdaság Magas termésátlag az iparszerű növénytermelési rendszerekben Hazánk iparszerű növény- termelési rendszerének vezetői, szakemberei tegnap a debreceni Agrártudományi Egyetemen országos tanácskozáson értékelték az idei eredményeket és összegezték a következő tervidőszak legfontosabb tennivalóit. Dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője*' bevezetőjében kiemelte: valamennyi fontos növény termesztése helyet kapott az iparszerü rendszerekben, vetésterületük az idén meghaladta az egymillió hektárt. Többek között a kukorica 60, A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata Minden haladó erő érdekelt a politikai megoldásban A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága szerdára virradóra kiadott nyilatkozatában higgadtságra intette a dolgozókat és saját tagjait. A párt ismét állást foglalt a válság politikai megoldása mellett. A PKP szerint a válságot nem lehet leküzdeni sem úgy, hogy a Szocialista Párt és a Demokratikus Néppárt megőrzi hatalmi hegemóniáját a kormányban, sem úgy, hogy a fegyveres erők mozgalmának (MFA) egyetlen áramlata érvényesíti akaratát a többi fölött. A közlemény az MFA haladó átszervezését és baloldali kormányt sürget. Hangoztatja: minden haladó katonai és politikai erő érdekelt a tárgyalásos politikai megoldásban. A tegnapi nap folyamán a kormányhoz hű katonai egységek harcok árán megadásra kényszerítettek több fellázadt alakulatot, köztük a lisszaboni katonai rendőrséget, és az ejtőernyősök által elfoglalt támaszpontokat. Lisszabonban úgy tudják, hogy a legfelsőbb forradalmi tanács szerdán azonnali hatállyal megfosztotta hatalmától Carvalho tábornokot, a Kontinentális Operatív PajKészülődés a télre rancsnokság (COPCON) főnökét és megszüntette katonai szervezetét. A kommandók bevetésével sorra felszámolják a COPCON-nak alárendelt alakulatokat. A lisszaboni köny- nyűtüzérek a késő délutáni órákban a főváros északi peremén fekvő laktanyájukban harci állásban várták a kormánycsapatok támadását. A lisszaboni körzetben továbbra is érvényes a kedden este elrendelt részleges ostromállapot: az eseményekről — a hivatalos közleményekben foglaltakon kívül — csak a külföldi tudósítók számolhatnak be, a fővárosban nem jelenhetnek meg a lapok, a rádió és a televízió pedig csak az említett forrásból sugározhat híreket. Lisszabontól délre — Setu- baiban, Evorában és Alente- jóban — a közhangulat a lisszaboni „lázadók” mellett van. Meg nem erősített hírek szerint, a lakosság ezekben a városokban kivonult az utcákra és barrikádokat emelt. Lisszabon déli gyárnegyedeiben szintén barrikádokat építettek, de ezeket lebontották azután, hogy a negyedek fölött elhúzó repülőgépekről röpcédulákat szórtak le és ezeken a barrikádok lebombázását helyezték kilátásba. (Kommentárunk a 2. oldalon.) eléri az 1 millió 600 ezer hektárt — mondotta a főosztály- vezető. A különböző növényfajtákról, a műszaki ellátásról, a szervezeti és jogi kérdésekről, a termelési rendszerek időszerű tennivalóiról szóló korreferátumok után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes zárszavával végződött a tanácskozás. Az iparszerű termelési rendszerek megyénkben térhódításáról a tanácskozás kapcsán Billédi Ferenctől, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást. Elmondotta, hogy az idén Pest megyében 44 ezer hektáron termesztett különböző szántóföldi növényeket 38 termelőszövetkezet, s a tíz állami gazdaság is számos növényfélét ilyen rendszerben termelt. A szövetkezetek többsége több növénytermesztési rendszernek is tagja. Kukoricából a vetés- terület 42 százalékán folyik iparszerű termesztés, a bábolnai IKR, a nádudvari KITE, a szekszárdi KSZE és a bajai BKR irányításával. A cukorrépa .37 százalékát termesztik a gazdaságok az IKR és a KITE tagjaként. A megye burgonyatermésének 12 százalékát a pilisi, valamint a Solanum termesztési rendszerhez csatlako- . zott gazdaságok adják. A napraforgó 15 százalékát is éleként művelik. Tavaly alakult meg a gödöllői búzatermesztési rendszer, amely az össztermésből 8 százalékkal részesedik. Ugyancsak a gödöllői rendszer tagjaként termesztik a magborsó 63, a zöldborsó 23 százalékát. Az össztermésből 23 százalékkal részesednek a soroksári rendszerben dolgozó paradicsomtermesztő gazdaságok, s az üllői rendszer tagszövetkezetei adják a gyökérzöldség több mint felét. Említésre méltó a Pest megyei iparszerű gyümölcstermesztési rendszer, amelynek gazdája a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, tagjai pedig — tíz termelőszövetkezet és egy állami gazdaság — az össztermés 17 százalékát szüretelték le almából, körtéből, kajszi- és őszibarackból, meggyből, cseresznyéből és szilvából. Első ízben az idén. termesztettek kísérleti rendszerben szóját, Ráckevén és Gombán. K. Gy. A. KÖZÉLET A KPM Közúti Igazgatóság pomázi útmesterségének dolgozói megkezdték a hófogó rácsok elhelyezését. Elsőként a szentendrei Járás veszélyeztetett területén állítják fel a hófogókat. Dr. Réczei László, az Országos Békmanács alelnöke vezetésével tegnap Budapestre érkezett az a magyar békemozgalmi delegáció, mely részt vett a nemzetközi béke- mozgalmak konferenciáján, Leningrádban. Borisz Rahmanyinnak, az OSZSZK mezőgazdasági szakszervezete titkárának vezetésével — a MEDOSZ elnökségének meghívására — nyolctagú szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba. Amit évről évre elértek a legutóbbi időszakban, azt annak köszönhették, hogy napokra sem szünetelt az önértékelés, felölelte az anyagelőkészítés zavarait éppúgy, mint az edzőüzem állapotát, a csomagolás akadozását, tehát elkerülhetetlen átszervezését és korszerűsítését. Mivel mindezekkel szembenéztek, az önismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhatnak, s amire nem képesek. Az önismeret — most már általánosítva a diósdi tapasztalatokat — így forr össze az önértékeléssel, így készíti fel a közösséget — s persze, elsősorban az irányítókat — a megnőtt feladatokra, a váratlan hatások kivédésére, így teremt szilárd alapot ahhoz, hogy a közösség alacsonyabb szintre ne csússzon vissza se erkölcsileg, se munkája anyagi eredményeit tekintve. E ' rdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának ösz- szegiezése a vállalatok tavalyi mérlegbeszámolóiról. Megállapították, hogy az eredményromlással évet záró cégek tetemes részénél az okok jórészt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesítési lehetőségek hibás felmérésében, téves fejlesztési el'kép- z «lések végrehajtásában lelhetők. Azokban a mozzanatokban tehát, amiket az önismeret hiányának nevezhetünk, s amik kizárják az önértékelés megejtését. Ahol nincs tiszta kép a részekről, ott magát az egészet sem lehet értélcelni, abban a szervezetben esetlegessé válik minden, a véletlen és a szerencse, a balsiker és az idegesség egymás kezébe adja a kilincset. Az ilyen, sanyarú sorsra szorult vállalatok nem ismerték fel, hogy a közép- szerűség kategóriájában is érvényesele a mozgás törvényei. Azaz nem lehet állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul lemarad — a középszerűektől ! —, a sereghajtók közé csúszik, oda, ahol mindennapos fenyegetés a „csendes szanálás”. S onnét nagyon ‘nehéz, rendkívül keserves a kapaszkodás! Lehet, úgy tűnik: végül is a vállalatok dolga, bel- ügye, milyen hellyel éri be, igyekszik-e az élcsoportba, vagy belenyugszik a gyenge középszerbe. Egy alapvető tényről azonban nem szabad elfeledkezni. Arról, hogy a vállalatok a társadalmi tulajdon meghatározott részét birtokolják, a társadalom eszközeinek, erőforrásainak bizonyos hányadával sáfárkodnak! Nem cselekedhetnek tehát tetszésük szerint, hanem kötelességüket minél jobban teljesíteniük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki, minden áron igyekszik az élcsoportba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszer értékeit, ismerje fel, kerülje ki veszélyeit. Azaz valamennyi tettében ne kényelme, hanem a társadalmi érdek legyen az irány tűje. Mészáros Ottó A z értelmező szótár az igénytelenséggel társítja a középszerűt, aligha véletlenül. Hiszen tudatunkban is e módon kapcsolódik a két fogalom, ami középszerű, az átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csakhogy például a termelésben nem lehet mindenki, mindenben kiváló, élen álló, ahogy a sereghajtók közé sem tartozhatnak azok, akiknek nem sikerült az átlagnál többet elérniük. Vannak tehát a tisztes középszer színvonalán élő, tevékenykedő termelési közösségek, s félreérti a fejlődés követelményét az, aki úgy hiszi: ezeknek is az élre kell törniük. Ki marad akkor a derékhadban? Nagy értékek termelődnek ott — a megye ipari termelésének kétharmadát a derékhadban levő üzemek állítják elő —, ahol „csak” a középszerűig jutottak el, s ezek az értékek nélkülözhetetlenek a fogyasztásban, hiszen az ipar termelésének háromnegyedét a hazai piac veszi át. Nem az a probléma, hogy miért ott vannak ezek a vállalatok, ahol állnak, hanem az, folyamatos-e, létezik-e egyáltalán önértékelésük? Az önértékelés a lehetséges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságának mérlegelése. E módszerrel lett úrrá a gondokon, s tette tevékenységét kiegyensúlyozottá például a Pest megyei tanácsi Építőipari Vállalat, s így felkerült a sereghajtók közül a derékhadba. Hasonló úton, szemléleti és gyakorlatban! változtatások nyomán jutott el a jó közepesig a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, a Gyümölcs- és Főzeiékkomzerv- gyár. ök akartak valamit, s fölismerték: a középszerűnek is van értéke, súlya, jelentősége. Ám mellettük, mögöttük még mindig nagy — az elviselhetőnél jobban felduzzadt — azoknak a cégeknek a csoportja, amelyek örülnek, hogy „rájuk nem figyel senki”. Ügy hiszik, a nagy csend örökös joguk, elbíbelődnek ők komótosan termelési feladataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bérfej- i lesztésre, néhány új gép megvásárlására is, mi kellene más? J ogos, ha éles választó- vonalat húzunk az így eljáró cégek, s az említettek közé, melyek kemény , munkával szerezték meg a középszerű eredményeket. Mert ez utóbbiak fölfogták a friss jelzéseket, igazodtak azokhoz, nem igyekeztek átlépni lehetőségeik határát, de el sem maradtak a kínálkozó alkalmak — új technológiák meghonosítássá, új termékek bevezetése — hasznosításában. S ez nem csekélység! Megfeszített munka van «mögött, hogy a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára megtette mindazt, amire körülményeiből — koros géppark jó kihasználásából, s lehetséges fél- automatizálásából, a költségek ésszerű csökkentéséből, az ún. rezsihordó termékek átgondolt fejlesztéséből — futotta. Középszerű a cukorrépa 48, a napraforgó 32, a burgonya 26 százalékát iparszerűen termelték ebben az évben, összesen 783 nagyüzemben. Az országos átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek a hozamok, nőtt a munka termelékenysége, csökkent a ráfordítás. Sok gazdaság van az országban, ahol néhány esztendő alatt kétszeresére emelkedett például a kukorica termésátlaga. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaság feladatainak va- lóraváltásában nagy szerepet kapnak a termelési rendszerek. 1980-ra az iparszerűen termesztett növények területe A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerdán, november 26-án összeült. A Központi Bizottság — a Politikai Bizottság indítványára — a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelentést, valamint az V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot vitatja meg. A Központi Bizottság ma folytatja munkáját.
