Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

Munkaidő — szabad idő A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖN K-IADAS/V XIX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1975. NOVEMBER 2.3., VASÁRNAP Társadalmi összefogás segítségével Decemberben a kocséri napközi otthonos iskola Kocséron jártunk, s a köz­ségi tanácsházán örömmel kö­zölték velünk, hogy a jövő hó­nap második felében elkészül a napközi otthonos, emeletes iskola épülete. Korszerű tantermei lehe­tővé teszik, hogy minden általános iskolás gyermek délelőtt járhasson iskolá­ba. Az alsó tagozatosoknak a dél­utáni iskola télidőben igen kellemetlen, amikor sokszor már erősen alkonyodik, mire vége van a tanításnak és a kis­gyermek hazaindulhat, sok esetben távöleső tanyák vala­melyikére. A dolgozó édes­anyák gyerekeinek az iskola napközi otthonában ellátást és nyugodt tanulást biztosítanak. Az iskola felépülését szív­ügyének tekinti a község lakossága. Az építési költségekhez a Pe­tőfi és az Új Élet termelőszö­vetkezet egy-egy millió forint­tal járul hozzá. Emellett fuva­rokkal és egyéb módon segítik a munkát. Az építkezést kivi­telező jászkarajenői Árpád Tsz' építőrészlegének a helyi Új Élet Tsz építőbrigádja segít. A Nemsokára kész az ebéd Petőfi Tsz műszaki brigádja a villany- és a központi fűtés szerelését vállalta. A vízbeve­zetést a nagykőrösi Körösér Vízgazdálkodási Társulat dol­gozói végezték és a nagykőrösi DÉMÁSZ villamossági tanmű­helyének tanulói is kijárnak a villanyszerelésben segédkezni. Az építkezésen már a be­fejező tetőmunkákat és a belső szereléseket végzik. Az építési terveket a Pest me­gyei Beruházási Vállalat ké­szítette. Az építési költség 5 millió 474 ezer forintot tesz ki. Befejezését december 23-ra vállalták, ennek eleget is tesz­nek. KISZÁMITOTTA-E MAR valaki, hogy mibe kerül ná­lunk a munkaidő és a szabad idő határainak oly gyakori egybemosódása? Amikor mun­kaidőben tesszük azt, amire a szabad idő szolgálna, és rossz szervezés miátt viszont a sza­bad időből harap le a túlóra? Vannak ilyen számítások, de nem pontosak. Mert például ki tudná kiszámítani azt, hogy mennyi időt töltünk el „hiánycikkek” felkutatásával. Építkezik a család, meg van szabva, melyik napra kapunk fuvart, de hiányzik a szüksé­ges méretű tégla, a szükséges keménységű cement, nincs a boltban a megfelelő szög, amit az ács kér, most érkezett kúp­cserép a TÜZÉP-hez, és ha nem megyünk érte, máris el­fogy. Mi történik ilyenkor? Aid olyan munkakörben dol­gozik, hogy „csúsztathat”, az belátást kér a főnöktől és el- kéredzkedik. Ahol a munka­kör megengedi, hogy „rövid időre hazaugorjon”, ott az ille­tő gondot se csinál belőle, ha­nem megkér valakit: „tartsa helyette a frontot”... Csak a legnagyobb „ma­gánszervezés” az építkezés gondját említettük, mert a ta­pasztalat szerint a családi és társasház-építkezések tiz. és tízezrek idejét — persze, ener­Intézkedett a tanácstag A beszámolón kérték Oláh Dénes tanuló és Varga Jánosné szakács ebédet főz a Köz­ponti Étterem konyhájában. Kiss András felvétele A cilera is eladó Nyíríaseprűt, boronát köt Lassan-lassan készülni kell a télre. Jöhet a fagy és a hó, ezért nagy keletje van a pia­con a nyírfaseprűnek. Máté László nyugdíjas mindig árul néhány darabot. Maga készíti. Igyekszik minél szebbre és jobbra csinálni. Nincs is rá panasz. Muzsikáló lelket Máté László nemcsak seprűt árul. Amikor a vevők porté­káját válogatják, előveszi szé­pen kidolgozott citeráját, és kedves öreg nótákat játszik rajta, a piacjárók gyönyörűsé­gére. Különben a citera is el­adó. A báty, Máté József kon­zervgyári nyugdíjas készíti, dió-, nyár- és fenyőfából, és muzsikáló lelket épít bele. Az idős nyugdíjas seprűkötő a Kinizsi utcában lakik a fe­leségével. A napokban meglá­togattam, és megkérdeztem tőle, hol tanulta a nyírfavesz- szőből pompás seprűket alakí­A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség Cegléd-Nagykőrös-Dabas járás területén lakó, mezőgazdasági technikumot végzett munkatársat keres, szarvasmarha-törzskönyvi felügyelői munkakörbe, állandó külszolgálatra. Jelentkezés: 1052 Budapest, V., Városház u. 7. II. em. 259. szoba. tó háziipart, meg a szinte mű­vészi citerajátékot. — Apai örökség ez — mon­dotta —, apám i ok mindent tudó parasztember volt, és mestere a citeramuzsikának. Lakodalmakba is eljárt cite- rázni, a citera ugyanis, ha kell, egész embert pótol. — Gyermekkoromban apám mindnyájunkat megtanított ci- terán játszani. Egyik szomszé­dunktól megtanultam seprűt és boronát kötni. Később ne­héz paraszti munkát végez­tem, majd ipari dolgozó let­tem, s nem volt időm a cite- rát elővenni. Csak pár éve, nyugdíjba vonulásom óta pen­getem újra sokat kedvenc hangszerem, amely nem lett hűtlen hozzám. Szebb, mint a gyárié — Hívtak a citerazenekar- ba is, melynek a bátyám tag­ja, de nem mentem, mert be­teges vagyok. így inkább csak a magam szórakoztatására ját­szom, sokszor óráK hosszat. A múltkor elmentem az öregek tormási napközi otthonába az idős embereket szórakoztatni, s boldog voltam, hogy muzsi­kámmal örömet vittem az éle­tükbe. Elővette pompás citeráját és átszellemülten pengetni kezd­te, és felzendült a régi szép nóta: Édesanyám is volt né­kem ... — Ezt a citerát is a bátyja csinálta? — kérdeztem. — Igen. Most országszerte nagy divat lett a citera. A bá­tyám 4—500 forintért csinál egy szépen kidolgozott hang­szert. A gyári drágább, pedig nincs olyan tisrta és szép hangja. Kopa László A most folyó tanácstagi be­számolókon a választópolgárok számos közérdekű kívánságot terjesztenek elő. Horváth Istvánná tanácstag beszámolóján az egyik válasz­tó előadta, hogy a környék la­kói a Hunyadi és a Bolyai ut­ca sarkára villanylámpát kér­nek. Egy másik választó azt pa­naszolta, hogy a Kossuth La­jos utcában a nyáron meg­nyílt, a régóta zárva tartott Tóth Bála-féle húsbolt, de nemsokára ismét bezárták. A vasúttól a Szabadság térig újra nem lehet húst vásárolni, ami nagyon sérelmes, főleg az idős embereknek. A tanácstagi beszámoló után két nap múlva a DÉMÁSZ felszerelte a Hunyadi és Bo­lyai utca sarkára a kért vil­lanylámpát. A felszeglek most azt kérik, hozy a Cegléd és Vidéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat is orvosolja a másik pa­naszt. s újra nyittassa ki a Kossuth Lajos utcai húsboltot. K. L. Kétszázhoz fajta szótár, hét és fél millió példányban Jubilál az akadémiai szótárkiadás Huszonöt éves az Akadémiai Kiadó szótárkiadása: a Ma­gyar Tudományos Akadémia kiadójánál külön szótárszer­kesztőség loglalkozik a két- és több nyelvű szótárak kiadásá­nak előkészítésével: 1950 óta a mai napig 220-féle két- és több nyelvű szótár jelent meg 26 nyelven, 435 kiadásban, mint­egy 7,5 millió példányban. Az eddigi eredmények to­vábbi munkára és erőfeszítés­re kötelezik a kiadót: a szó­tárkiadás legfontosabb szem­pontja, hogy teljessé tegye a korábban megindított sorozato­kat, kiterjesszék — például gazdasági és kulturális okokból indokolt — új nyelvekre is, s legalább ilyen fontos cél kor­szerű technikai szinten törté­nő megjelentetésük. Érdekesek a kiadó tervei: különféle — híradástechnikai, automatizálási — szótárak ki­adására készülnek. Használha­tóságukat teljesebbé teszi, hogy a magyaron kívül a négy nagy világnyelven is közük a különböző fogalmakat. Most fejezik be például a nagy ér­deklődésre számot tartó hét­nyelvű, ezeroldalas zenei szó­tár szerkesztését. Nagy érdek­lődésre tarthat számot a szin­tén hétnyelvű Európa állatvi­lága című szótár megjelenteté­se, amely a latin rendszertan alapján Európa valamennyi állatának hivatalos tudomá­nyos és népnyelvi változatát közli majd. Készül a boltajtó [Ilii Ml Az ÁFÉSZ ipari részlegében javítási és karbantartási munkálato­kat végeznek. A lakatpsmühelyben vasajtót készítenek az egyik bolt­juk számára. A képen: Fátyó Károly és Lévai Dániel lakatos. Bálint Lajos felvétele giáját és anyagi forrását — veszik maximális miértekben igénybe, s emellett sokszor évekig húzódnak. Ezért az építkezőkkel kapcsolatban a társadalmi belátás is nagyobb. Ám említhetnénk több tucat más okot is, kisebbeket és na­gyobbakat, amelyek következ­tében naponta más tíz- és tíz­ezrek csípnek le ilyen vagy olyan módon néhány negyed­órát, vagy néhány órát is a munkanapból. Mert szép hús van a mészárosnál, friss ke­nyér a péknél. Hazaugrunk, mert a rádiószerelő, a moso- gépszerviz délelőttre jelezte a jövetelét. Be kell vinni a ko­csit a javítóba* de csak most tudnak fogadni. Telefonszere­lők jönnek és okvetlen otthon kell lenni. Most csak a szinte kényszerű eseteket említem, de a listát így is sokáig lehet­ne folytatni. A MUNKÁSNAK, AKI BLOKKOL jövet-menet, ke­vésbé van rá lehetősége, hogy elhagyja a munkahelyét, mint például az alkalmazottnak, de tény, hogy a munkaidő alatti „elintéaendők listája” mérté­ken felüli mindennapi éle­tünkben. Mindenki tud ilyes­miről, szinte mindenki él is vele, ha nincs más lehetősége, vagy ha egyszerűen van rá le-' hetősége. És — sajnos — a tűrés e jelenséggel kapcsolat­ban a belátástól a felelőtlen elnézés legszélső határáig ter­jed. Megfigyelhetjük e jelensé­get akkor is, amikor magunk vagyunk a szenvedő fél. Vagyis, akit keresünk, akinek intéznie kellene ügyünket, ki kellene adnia az árut, alá kel­lene írnia az' aktát, nincs a helyén. Megfigyelhetjük, és még határozottabban vehetjük tudomásul, hogy e túlzott to­lerancia milyen zökkenőket képes okozni a munkában, a szolgáltatásban, a hivataU ap­parátusban. Lemérhetjük ma­gunk, mennyi időt vesztettünk el sorbaállással, ácsorgással, tájékoztatás hiánya miatti ke­rülőkkel, s elképzeljük, hogy népgazdasági méretekben mi­lyen veszteségek forrása e helyzet. VALÓBAN bele kell tehát ebbe nyugodnunk, mint vala­mi istencsapásba?, Tény, hogy vannak tárgyi okok, amelye­ket nem • lehet egykönnyen, hamarosan megváltoztam. A hiányzó cikkek listáját pilla­natnyilag legfeljebb szűkíteni lehet. Üzlethálózatunk, bár­mily; látványosan fejlődik is, még sokára épül ki a váro­sok és falvak nagy területein olyan arányokban és összeté­telben, hogy teljesen megszün­tesse az ellátatlan körzeteket. Igazgatási-ügyviteli rendsze­rünk gépesítésének szinte csak a kezdetin vagyunk, az ügyviteli jogszabályok pedig még mindig nehézkesek és bo­nyolultak. Aki tehát csupán fegyelmi, szigorító intézkedé­sekkel képzeli megszüntetni az említett munkahelyi laza­ságokat, az alaposan mellé­fog. A munka, a szolgáltatások, az ügyvitel, az áruelosztás jobb megszervezésével azon­ban rengeteget lehet javítani a helyzeten. Vannak például vállalatok, ahol nemcsak jogi tanácsadás folyik, hanem cse­kély térítés ellenében iratok, engedélyek stb. beszerzését is elintézik, rengeteg időt taka­rítva meg ezáltal dolgozóik­nak. Vannak más vállalatok, ahol az üzemrészekben árube­szerző szolgálatot létesítettek, s amikorra a dolgozó befejezi napi munkáját, kézhez veheti a megrendelt cikkeket. Olykor már az együttműködés legegy­szerűbb formái — például bi­zonyos üzletek nyitvatartási idejének rendezése — is sokat segítenek. TÁRSADALMI MÉRETŰ FELADATRÓL van itt szó: egyszerűbbé, gyakorlatiasabbá, gyorsabbá kell tenni a szol­gáltatást és az ügyintézést, arányosan kell fejleszteni a termelés és az ellátás kiszol­gáló hátterét, amint ezt gazda­ságpolitikai elveink is előírják. A tartalékokat azonban nem csupán a szűkén értelmezett termelési technológia javításá­ban, a munkaerő ésszerű el­osztásában, egyszóval a hagyo­mányos üzemszervezésben kell keresni, hanem az üzemen kí­vüli feltételek javításában is. A lehetőség e tekintetben csaknem végtelen. Rózsa László SPORT Hatodikok a toldis tornászlányok A tervezett kettő helyett csak egynapos volt a Buda­pesten megrendezett női ifjú­sági III. osztályú tornász csa­patbajnoki vidéki döntő. A ta­vaszi előcsatározások után 6 együttes volt jogosult az indu­lásra. Az Nk. Toldi DSK-ban 5 fő szerepelt. Az egyik ug­rásgyakorlat 0-ra sikerült a Sportcsarnok edzőtermében, ahol ez a garnitúra most sze­repelt először, és ezért lámpa­lázas volt. Szattler Erzsébet, Kazinczy Anna, Harangozó Er­zsébet, Rideg Györgyi és Né­meth Gyöngyi összesen 156,7 pontot gyűjtött és ezzel a ha­todik helyen végzett. KINIZSISEK A BÜKKBEN A kedvező őszi időjárást ki­használva háromnapos Bükk hegységi túrán vettek részt az Nk. Kinizsi természetjárói. A tíz résztvevő 50 kilométeres túrát tett meg. ÜZEMLATOGATAS ÉS SPORT A ládagyári dolgozók tisza­füredi üzemlátogatáson jártak és megnézték a kiskörei víz­lépcsőt. A NEFAG ládagyára— Tiszafüredi erdészet barátsá­gos labdarúgó-mérkőzésen a körösiek 3:l-re nyertek. LÉGPUSKASOK Az MHSZ cifrakerti céllö­völdéje továbbra is népszerű a nagykőrösiek körében. Dél­utánonként és vasárnap bizo­nyítja ezt a forgalom is. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR 3IRKÖZÄS Szombathely: országos fel­nőtt II—IV. osztályú szabadfo­gású verseny. KOSÁRLABDA Budapest: Budai Pedagógus —Nk. Pedagógus NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. LABDARÜGÁS Kinizsi-sporttelep, 11.30: Nk. Kinizsi serdülők—Sülysápi KSK serdülők, 13 óra: Nk. Ki­nizsi—Sülysáp megyei bajnoki mérkőzés. Sülysáp: S. KSK ifi —Nk. Kinizsi ifi, megyei baj­noki mérkőzés. Ábony: A. Tsz SK—Nk. Kinizsi ifi és A. Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi 11., já­rási bajnoki mérkőzés. TORNA Ráckeve: a megyei női kö­zépiskolás egyéni és csapat- bajnokság 1. fordulója. HÉTFŐI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS Kiskunlacháza: K. Szak­munkásképző—Nk. Toldi, me­gyei középiskolás serdülő baj­noki mérkőzés. ASZTALITENISZ Sportotthon, 16 óra: a XI. téli úttörő-olimpia városi dön­tője. S. Z. MOZIMŰSOR Robinzon és a kannibálok. Színes olasz rajzfilm. Kísérő­műsor: Mozi. Előadások kez­dete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Makszimka. Előadás kezde­te 10 órakor. Hétfői műsor Kenyér és cigaretta. Színes magyar film. Kísérőműsor: Szanálás. Magyar híradó. Elő­adások kezdete: 4 és 6 óra­kor. Filmklub 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Zsuzsi és a varázsgyűrű. NDK film. Előadás kezdete: fél 7-kor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom