Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Nyársapáti évtizedek Község lett az egykori tanyavilágból Eredményekről — az ünnepi tanácsülésen XIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1975. NOVEMBER 2., VASÁRNAP Cegléd és Nagykőrös tanya­világának egy részéből 1954- ben alakult, s ugyancsak ak­kor lett önálló tanácsú község Nyársapát. A községi tanács végrehajtó bizottságának első elnöke Ko­vács Balázs, helybeli lakos volt. Terecskei Ferenc kapta a titkári megbízatást. A párt- szervezet a község megalakulá­sa óta működik Nyársapáton, az első párttitkár Csányi Ró­zsa volt. Az ő nevükhöz fűző­dik, hogy a közművelődést elő­segítve, a következő évben, az alkotmány ünnepén átadták rendeltetésének a Szarka-féle borházból átalakított művelő, dési házat. A község követke­ző közintézménye, a postahiva­tal, 1957 óta üzemel. Nyársapáton épp tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kossuth és a József Attila Termelőszö­vetkezet egyesülésével, az Aranyhomok Termelőszövet­kezet, 1972-ben, újabb tsz. egyesülés után vette fel a Ha­ladás nevet. Nagy jelentősége volt Nyársapát történetében a villamosításnak. Tanyavilágból alakult telepü­lés lévén, nem volt könnyű feladat villamosítani. A bel­területen 1959 karácsonyán gyúlt ki a fény, s megkezdték a közintézmények, a vezeték mentén lévő magánépületek villanyvilágításának szerelését. Abban az időben Nyársapá­ton, a két város által épített is­kolákban tanultak az iskolás korú gyerekek. Hat különböző helyen, összesen kilenc ta,nte­! remben oktatták őket. A lelkes j | tanyai iskolák pedagógusainak j | köszönhető, hogy a felcsepere. | dett nemzedék, a lehetőségek­hez mérten, széles körű isme­retekre tehetett szert, hiszen gyakran vitték őket a közeli városokba, a fővárosba, szín­házi előadásra, hangversenyre, városnéző osztálykirándulásra. A község akkori vezetőinek fáradozása eredménnyel járt: a tantermek számát, egy átalakí­tott épületben, kettővel bővít­hették. A nagy változásra 1969-ben kerülhetett sor, ak­kor épült fel a korszerű, tá­gas, emeletes, központi iskola­épület, amely megszüntette a nyársapátiak oktatási gondjait. Felszámolták az egy-két tantermes kisiskolákat. A gyerekek ma már napközi­be járnak, a központi iskolában gondoskodnak élelmezésükről. Az utóbbi években a község tovább fejlődött. Megnyitották a kisgyermekes dolgozó szülők gondját enyhítő óvodát, orvos települt a községbe, bolt épült, melynek áruellátásról megfele­lően gondoskodnak. Felújították a művelődési házat, kialakították a tele­pülés igényes könyvtárát, melyben felnőttek, gyerekek tölthetnek sok hasznos órát. A művelődéshez tartozik: heten­te zenetanár jár a szomszéd Nagykőrösről a tanyákból ala. kult faluba, hogy az iskolások­kal foglalkozzék. — Mindez nem valósulhatott volna meg a tanács vezetői, tagjai és a község vezetésében részt vevő aktívák nélkül — Levél a múzeumbarárokhoz Hagyományőrző gyűjtőmunka Dokumentumokat, néprajzi tárgyakat vár a múzeum Két éve, hogy újjászervező­dött Cegléden a Turini százas küldöttség, múzeumbaráti kör­ként. Számos rendezvény, szín­vonalas előadás, emlékezetes összejövetel öregbíti a baráti kör hírnevét, s még mindig több lehetőség volna, hogy ha­gyományőrző szerepükkel élje. nek. A vezetőség ezekben a napokban körlevéllel fordult a Turini százas küldöttség mú­zeumbaráti köréhez. Cegléd épülő fejlődő város. Ott, ahol nem is olyan '•égen omladozó falú, öreg házak áll­tak, most korszerű épületsorok magasodnak vagy tégla- és ce. menthegyek, építőipari gépek | jelzik, hogy nagy munka fo­lyik a fejlődés érdekében. A sok öreg limlommal, a régi házakból kidobott felesleges kacatokkal együtt gyakran ré­gészeti, várostörténeti, ipartör­téneti emlékek kallódnak, il­letve pusztulnak el. Az öreg tárgyak, igaz, sok családnál másodvirágzásuk korát élik lakásdísszé válnak, de számos olyan holmi akad, aminek ma a szokások és divatok különö­sebb jelentőséget nem tulaj­donítanak, viszont méltók vol­nának arra, hogy a múzeum helytörténeti anyagát gyarapít­sák vagy kiegészítsék. A baráti kör tagjai közül többen adták már tanújelét annak, higy megértve a meg­őrzés fontosságát, ajándékaik­kal gyarapították a múzeum anyagát Pataki Ferenc és Hídvégi Lajos pedagógusok a földmunkák során előkerülő régészeti leleteket gyűjtötték s adták a múzeumnak. Farka* László paraszti munkaeszkö­zökkel, régi családi iratokkal kopogtatott be. A baráti kö: vezetősége most tervet készí­tett a további, most már céltu­datosabb hagyományőrző és gyűjtő munkára. Mivel a kör tagjai többnyire régi ceglédi családok leszármazottai, való­színű, rendelkeznek régi ira­tokkal, eszközökkel, melyeknek napjainkban nincsen gyakorla­ti jelentősége, de helytörténeti dokumentumként szükség vol­na rájuk, öreg kalendáriumok, jegyzetlapok őrzik a családi eseményeket, gazdálkodási fel­jegyzéseket, leltárkönyvek, végrendeletek, házak tervraj­zai, fényképek, igazolványok, politikai pártok működéséről szóló dokumentumok porosod­nak némely öreg szekrény mé­lyén. A régi paraszti eszközök is sok tanulságot adnak a most és az ez után felnövekvő utó­doknak. Legméltóbb helyük a város múzeumában lenne. Természetesen nemcsak a baráti kör tagjai, hanem a vá­ros minden lakója sokat tehet ebben az ügyben. Segítség — mint a régészek, néprajzkuta­tók, muzeológusok jól tudják — igen elkel. A régiség divattá válását egyesek haszonszerzési alkalomnak tekintik. Gyakran valóságos üzlethálózatot épí­tettek ki a muzeális értékek felvásárlására. Ezeket az érté­keket gyűjteni, nem pedig szerteszórni kell. Mint a körle­vélben megfogalmazódott, Ceg­léd lakói ismertek arrról, hogy a haladó gondolatokat szíwel- lélekkel támogatják. Remélhe- -ően ebben a fontos gyűjtésben s tevékeny résztvevők lesznek, élen a Turini százas küldött­ség múzeumbaráti kör tagjai­val. Eszes Katalin mondotta Labancz Árpád, Nyársapát község tanácselnö­ke, azon az ünnepségen, melyet a tanácsok megalakulásának évfordulója alkalmából tartot­tak. A tanácselnök ünnepi beszé­dében a soron következő fel­adatokról beszélt, az új tanács- törvény alapvető céljairól, to­vábbi terveikről, melyek a kö­vetkező években a tanácsi munka jelentős részei lesznek. Az ünnepi ülésen szót kért Ádori Károly, a járási pártbi­zottság politikai munkatársa, Tóth Attiláné, országgyűlési képviselő, felszólaltak a nyárs­apáti politikai és gazdasági ve­zetők, tanácstagok. Valameny- nyien a tanácsok jelentőségét méltatták, és a lakosság aktív részvételét értékelték a közös­ségi munkában. A tanácsülés résztvevőinek a 25. évforduló alkalmából dí­szes emléklapot adtak át. Nagy András A ILPM ceglédi úí mesterségének új telephelyén, a Kozma Sándor utcai felüljáró kö­zelében, a napokban megtartották a tél előtti gépszcmlét. A havas, síkos utak kar­bantartására, a közlekedés biztonságáért, tíz motoros hóeltakarító és öt sószóró áll ké­szenlétben. Apáti-Tóth Sándor felvétele ELŐADÓMŰVÉSZEKKEL. A Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat, a szovjet könyv ünnepi hete alkalmából, no­vember 6-án, délelőtt fél 12- kor a szokásostól eltérő iroda­lomórát tart a Kossuth Műve­lődési Központ emeleti termé­ben a középiskolás diákoknak és az általános iskolák nyolc- cadikosainak a szovjet iroda­lomról. Az óra keretében Kristó Nagy István irodalomtörténész tart előadást, fellép Bodor Ti­bor, Schubert Éva, Ágh Éva, Kovács István előadóművész és Lux Erika zongoraművész. Polgári házasságkötés Emlékezés Bobory Károlyra CEGLÉD SZÜLÖTTE S KÉPVISELŐJE VOLT Verskedvelő gyerekek körében Weöres Sándor és Károlyi Amy kérdésekre válaszolt Elmaradt a könyvtáravatás A ceglédi városi-járási könyvtár polcokkal zsúfolt ol­vasóterme ezen a délutánon gyerekekkel telt meg: itt gyűl­tek össze a vendégek, hogy ré­szesei lehessenek a várva várt találkozónak. A könyvtár és az olvasók vendége Weöres Sándor Kos- suth-díjas költő és felesége, Károlyi Amy költőnő volt. A találkozót a könyvtár vezetői nem így képzelték el. A nyom­tatott meghívó piros betűs so­rai a gyermekkönyvtár meg­nyitására invitálták az érdek­lődőket. Könyvtárnyitni jöttek az oly sok szép verset író köl­tők, velük Surányi Ibolya elő­adóművész, aki műveikből el­mondott néhányat. A gyermekkönyvtár ünne­pélyes átadására ugyanis nem kerülhetett sor. A Stylus Fa­ipari Ktsz elkészítette ugyan a polcsorokat, de azok teherbí­rását, kivitelezésének módját az életük felét könyvespolcok között töltő könyvtárosok nem tartották megfelelőnek. A fe­nyődeszkákra nem kerültek könyvek, így hát költő-olvasó találkozó zajlott le, a Ceglédi ősz rendezvényeként, a felnőt­tek könyvtára olvasótermében. A vendégeket Kányi And­rásáé, a könyvtár igazgatója köszöntötte, sűrű elnézéskérés közepette. Elmondta, hogy igaz, sok felnőtt is szívesen találko­zott volna a neves költővendé­gekkel, de épp a gyermek­könyvtár-avatás miatt szánták csak a gyermekeknek ezt a ritka szép eseményt. Surányi Ibolya, bemutatásul, a Tarka forgó című könyvből adott elő Károlyi Árny-verse­ket, s visszhangzott még az ut­ca is, amikor, alkalmi szavaló­kórusként, a teljes gyerekhad együtt mondta Weöres Sándor Kutyatár című vidám versét. Kérdésekre kellett ezután a költőknek feleletet adniuk, majd az autogramgyűjtők véget érni nem akaró csapata vitte meghívóit, kedvenc kö­teteit dedikálásra. Nemcsak ceglédi, hanem nagykőrösi, nagykátai, a közeli községekből bekukkantott gye­rekek is ott sorakoztak. (eszes) Nyolcvan évvel ezelőtt, 1895. október 1-én rendelték el, hogy Magyarországon kö­telező a polgári házasságkö­tés. Abban az időben Európa- szerte, nem beszélve az Egye­sült Államokról, már kötelező volt. Cegléd egy méltatlanul elfelejtett nagy szülöttére, az 1848—49-es időszak jeles fér­fiára, a halálra, majd élet- fogytiglanra ítélt josefstadti rabra, s a kiegyezés után ki nem egyező, szélsőbali ellen­zék vezéregyéniségére, Bobo­ry Károlyra kell emlékeznünk e rendelkezés kapcsán. Bobo­ry tollából még az 1870-es évek közepén megjelent egy nagy feltűnést keltő, igen ha­ladó szellemben írt, korát messze megelőző röpirat, Pol­gári házasság címmel. „A polgári intézmény — idézem Bobory Károlyt — egyike kétségkívül a legkénye­sebb tárgyaknak, melynél egy­ház és polgárzat köre legköze­lebb érintkeznek, s a feladat nem kisebb, mint elkülöníte­ni a házasságot, illetőleg jogait ezen két nagy társaságnak, mindegyike abban bölcsejét, s mint egy növeldéjét tekinti. Kétségkívül egyik legelső teendő elkülönítésében az ál­lam s az egyház ügyeinek, mely hitem szerint úgy az ál­lam, mint az egyház érdeké­ben, egyike korunk legfőbb eszméinek.” A következőkben világosan kifejti, hogy a polgári házas­ságkötés szerződéskötés, mely jogi következményekkel jár. E kiváló, haladó szellemi férfi, ki a kiegyezést követően két ízben is az ellenzéki Ceg­lédet képviselte a parlament­ben, megbecsülést érdemelne a késői utódoktól. Magyar Antal Évzáró összejövetel A MÁV ceglédi nyugdíjasai közül a szakszervezeti tagok november 11-én délután két órakor tartják évzáró összejö­vetelüket a vasutas klub­könyvtárban, öregek napi ün­nepséggel egybekötve. Járási labdarúgó-bajnokság Újabb vereséget szenvedett a CVSEII. A járási labdarúgó-bajnok­ság őszi, nyolcadik fordulójá­ban ismét elmaradt egy mér­kőzés: a Dánszentmiklósi Tsz SK nem utazott el Abonyba. A Karatetétien legyőzte a Ceglédi VSE második csapatát, felzár­kózott az élcsoportba. EREDMÉNYEK: Albertirsai VSE II.—Nagykőrösi Kinizsi II. 2:3 Kocséri Tsz SK—Ceglédbercei VSC 0:7 Karatetétleni SE—Ceglédi VSE II. 1:0 Ceglédbercei— Ifjúsági mérkőzés: Kocsér 6:2. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. Ceglédbercei 2. Abony 3. Törtei 4. CVSE n. 5. Karatetétien 6. Nagykőrösi II. 2. Dánszentmiklós 8. Albertirsa II. 9. Kocsér 8 7 — 1 35: 9 14 8 7 — 1 28: 9 14 8 6 — 2 33:18 12 85—3 28:12 10 8 4 1 3 21:16 9 8 1 2 5 14:20 4 5 3 11 12:14 7 8 1 1 6 18:39 3 8 1 — 7 10:46 2 IFJÚSÁGIAK: 1. Ceglédbercei 2. Dánszentmiklós 3. Abony 6 5 — 1 28: 9 10 5 3 11 12:14 7 4 3 — 1 17: 5 C M. L. Kézilabda NB // Vesztett o KÖZGÉP SE Fegyelmezetlen, sportszerűtlen játék Surányi Ibolya, Károlyi Amy és Weöres Sándor : gyermekkönyvtárban. Apáti-Tóth Sándor felvétele A férfi kézilabda NB II. utolsó fordulójában, nyert ál­lásából vesztett a KÖZGÉP csapata a Nagykőrösi Kinizsi ellen, következésképp a ceg­lédiek, megszerzett 24 pont­jukkal a középmezőnyben az 5. vagy a 6. helyen végezhet­tek. Nagykőrösi Kinizsi—KÖZGÉP SE 29:27 (14:16) KÖZGÉP: Farkas dr. — Jó­nás (8), Enyedi (2), Gyenes (4); Túlik (4), Cseh (2), Gyenes (3), Csere: Ignácz, Deli. Az első félidőben úgy lát­szott, mintha a ceglédiek igyekeznének megszerezni má­sodik, idegenbeli győzelmüket, a játékidő jelentős részében vezették, de 25:23 után a nagykőrösi csapat jól kihasz­nálva emberelőnyös helyzetét — nemcsak egyenlített, hanem megszerezte a győzelmet is. A mérkőzésről véleményt al­kotni nehéz. A KÖZGÉP-nek gólokkal kellett volna nyernie, hogy az utolsó fordulóban eredményesen szerepeljen. Fe­gyelmezetlenségének köszön­heti, hogy ez nem így történt. A mérkőzés színvonala ala­csony volt. a nagykőrösi csa­pat javára is csupán a lelke­sedése szól, szép, sportszerű játékkal nem kápráztatta el a közönséget. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜl/ »KIADÁSA A CEGLÉDI JÁR Hóváró;:

Next

/
Oldalképek
Tartalom