Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1975. NOVEMBER 22., SZOMBAT Tanácstagok tapasztalatcseréje Aktív részesei a közéletnek Mint arról hírt adtunk, a Pest megyei tanácstagok nagy- kátai, gödöllői járási és Gö­döllő városi tanácstagi cso­portja Gödöllőn ülésezett. A ta­nácstagok a megye és a járá­sok vezetőivel a tanácstagi munka időszerű kérdéseit tár­gyalták meg. A sokoldalú esz­mecserén többek között szó esett a megyei tanács és a he­lyi tanácsok munkájáról, a ta­nácsi határozatok végrehajtá­sáról, az interpelláció ügyében tett intézkedésiekről és nem utolsósorban a megyei tanács­tagok tevékenységéről. A megye és a járás vezetői '•megelégedéssel összegezték, hogy a megyei tanács elé kerü­lő előterjesztések és hatá­rozati javaslatok jók, a hozzászólások tükrözik a megfelelő megyei képviseletet. Megállapították, hogy a ta­nácstagok jól képviselik a vá­lasztópolgárok és a megválasz­tó tanácsok érdekeit. Az új ta­nácstörvényben foglaltaknak megfelelően aktív részesei a közéletnek. Felmerült az is, hogy elvétve bár, de helyen­ként előfordul, hogy a megyei tanácstagok nem kapják meg a munkájukhoz elengedhetet­lenül szükséges tájékoztatást, esetenként a helyi szervek a megyei tanácstag elsőrendű fel­adatának csak azt tartják, hogy a helyi és a megyei tanács kö­zött kapcsolatot tartson, köz­benjárjon. így előfordul, hogy a tíz, tizenötezer választópol­gárt képviselő tanácstagnak nem minden esetben biztosíta­nak lehetőséget a közéleti sze­replésre, ami íredig szorosam hozzátartozik a tanácstagi munkához. A számos tapasztalat, mód­szer és javaslat mellett — ha nem is nyert megfogalmazást — érezhető volt, hogy a ta­nácstagok mind eredménye­sebb munkáját helyenként egyéb körülmények is befo­lyásolják. Nagyon fontos, hogy megfelelő kapcsolatot ala­kítson ki a gazdasági és társadalmi szervezetekkel. Feladatuk közé tartozik az is, hogy a közügyeket szolgálva, a jogos panaszokat vizsgálva, az érdekelt szerveknél felvilágo­sítást kérjenek. Ehhez termé­szetesen időre van szükség s a munka esetenként szükséges­sé teszi, hogy munkahelyük­ről távol maradjanak. (A ta­nácstörvény egyébiránt ezt részletesen szabályozza.) Ta­lán ezért' furcsa, hogy egyes gazdasági szerveknél írásos igazolást kérnek a tanácstól, más helyen viszont problémát okoz a tanácstag helyettesítése. Az egyik megyei tanácstág SPORT + SPORT SPORT -+- SPORT Találkozó a túrái öreg fiúkkal A kispályán is befejezték Talán jó is, hogy véget ért a városi kispályás labdarúgó­bajnokság őszi fordulója: rö­videk a nappalok, rosszra for­dult az (időjárás'. Nemcsak a pályák lettek kihaltak, de a szövetségi napra is éppen csak a hírhozók érkeztek. Három csapatta IV. kér. FC, a Víz­mű és az ÁFÉSZ képviselője érkezett. Sári József és Vajda Árpád intézőbizottsági tagok még egy utolsó összesítést készítettek az elmúlt napokban lejátszott, halasztást nyert mérkőzések­ről, s összeállították a tabellát is. Beszélgettünk 'az ÁFÉSZ csapatáról, amely mindvégig derekasan helytállt. Igaz per­sze a‘z is, hogy Ádám József csapatkapitány — aki egyben az együttes intézője is — jó taktikusnak bizonyult, nagy része van a sikerben. Jó volt hallani, hogy a Gödöllő és Vi­déke ÁFÉSZ vezetői nemcsak támogatják a kispályás labda­rúgó-bajnokságban szereplő együttest, de érdeklődnek is mérkőzéseik iránt. A legtöbb­ször pályára lépő játékosok: Makó László, Baráth István, Molnár Gyula, Ádám Ödön, Ádám József, Csongrádi Jó­zsef és Vajda Árpád voltak, s több mérkőzésen játszott még Havasi László, Sziráki Mi­hály, Dömötör János és Bazán János. A legtöbb gólt Csong­rádi József (27) és Ádám Ödön (11) szerezte. Az I. osztályban korábban elmaradt, s most lejátszott mérkőzések eredményei: Pe­dagógus—Vegyesipari Szövet­kezet 6:1, ÁFÉSZ—Gépgyár 3:2. Az őszi forduló végén a ta­bella állása a következő: 1. ÁFÉSZ 2. Erdő- és Vad 11 9 1 1 48-16 19 gazdaság 11 8 1 2 44-24 17 3. KtOSZ 11 7 1 3 34-19 15 4. Szabadság tér 11 7. — 4 25-25 14 5. Pedagógus 11 5 3 3 43-27 13 6. MGI 11 4 5 2 25-28 13 7. Gépgyár 8. Vegyesipari 11 5 2 4 21-15 12 Szövetkezet 11 4 1 6 28-44 9 9. Városgazd. V. 11 3 1 7 26-40 7 10. KKJVTV 11 2 2 7 27-47 6 11. KÄTKI 12. Epítőipári 11 1 2 8 16-36 4 Szöv. 11 1 1 9 19-40 3 A II. osztályban lejátszott mérkőzések eredményei: ATE —TÜZÉP 3:0, GÖFÉM—Alsó­park 5:1, Gépkísérleti—Alsó­park 3:0, GÖFÉM—Vízmű 4:7 és Ganz—GÖFÉM 5:4. A II. osztály tabellája a baj­nokság végén: 1. IV. kér. FC 10 2. ATE 10 3. Gépkísérleti 10 4. Tv mikró áll. 10 1 46-15 17 1 42-14 16 2 42-18 14 3 52-30 12 4 31-31 12 4 45-26 10 5 30-55 10 5 28-36 7 8 27-45 4 8 13-48 3 8 10-48 3 5. Vízmű 10 6 — 6. HTÜ 10 4 2 7. ATE Gépész 10 5 — 8. Ganz 10 4 1 9. GÖFÉM 10 2­10. TÜZEP 10 1 1 11. Alsópark 10 1 1 Most, amikor a kispályás labdarúgó-bajnokság „záróje­lentését” közöljük, máris újabb labdarúgó-csemegéről adha­tunk hírt. Vasárnap délelőtt a gödöllői IV. kér. FC csapata Túrán vendégszerepei, az otta­ni öregfiúk csapatával vív kis­pályás találkozót, amelynek visszavágója tavasszal lesz Gö­döllőn. Cs. J. Vasárnapi sakk, asztalitenisz joggal panaszolta, hogy a köz­ség életének fontos eseményed­ről egyáltalán nem, vagy csak késve értesül. Fontos tanácsi intézkedé­sekről a választópolgárok­tól szerez tudomást. Az ilyen jelenségek nem se­gítik a tanácstagi munkát, sőt akadályozzák. A százhúsz megyei tanács­tag közel egymillió állampol­gár érdekeit képviseli Pest megyében. A városok, a járá­sok, a kisebb és nagyobb tele­pülések előtt álló feladatok megoldásában segítenek, s je­lentős mértékben hozzájárul­nak ehhez. A mostanihoz hasonló cso­portos megbeszélések haszno­sak, a tapasztálatok kölcsönös kicserélése minden bizonnyal előbbre viszi a tanácstagi és a tanácsi munkát. Ivóvíz nyolc faluban KUTAK, TORNYOK, MEDENCÉK A Galgavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat tervei szerint 1978. év végéig nyolc községben működnek majd vezetékes vizet adó ku­tak. A társulat figyelemmel kíséri a kiviteli munkákat, s a községek vezetőivel együtt a munkatársak . is azon igye­keznek, hogy falvaink minél előbb egészséges vízhez jut­hassanak. A galgavölgyi regionális vízmű 1975-ben a következő munkák befejezését tervezi: Kartalon a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dol­gozói jelenleg is kötik be a házakba a vizet. Ezt a Mun­kát december 31-ig befejezik. Ugyancsak az idén, a szükséges bővítésekkel együtt befejezik Aszódon is a házi bekötéseket. A vízellátás mind teljeseb­bé válása érdekében 1975- ben hét vízkutató és tizenkét termelőkút fúrása, kiképzése, összekötő vezetékeinek és fel­építményeinek kivitelezése befejeződik. Szintén 1975-ös feladat két ötszáz köbméteres átemelő tározómedence elké­szítése, és Iklad, Domony, va­lamint Bag községek ivóvíz- hálózatának kiépítése. Ikladon és Domonyban már van közkifolyós vízellátás, s a PVCSV és a társulat meg­egyezése szerint Bagón — próbaüzem jelleggel — az idén működőképesek lesznek a kutak. Az úgynevezett nyugati víz­bázis, mely Aszód térségében helyezkedik el, rövidesen köz­ponti , vízműtelepet kap. A tervek szerint a telep átadá­sára és üzembe helyezésére Vasárnap délelőtt kilenc órá­tól a hévízgyörki művelődési házban négy község — Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tú­ra — részvételével sakk- és asztalitenisz sportágakban ver­senyt rendeznek. A rendezők várják a négy községből je­lentkező fiatalokat. Szülőknek, kertbarátoknak Művelődni — iskola után is Pécel nagyközségben az idén immár második évadját kezdi a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat helyi szervezete, melynek vezetője Lehoczky Endre, az általános iskola igazgatója. Pécelen az általános iskolák tanulói számára négy kis ma­tematikusok baráti köre mű­ködik; foglalkozásaikat előre el­készített feladatlapok alapján tartják. Októberben két szülők iskolá­ja is indult, résztvevőd az óvo­dások szülei. A helyi pedagó­gusok részére akadémia for­mában szervezik meg a szak­mai továbbképzést. Október 3-án egy tíz előadásból álló nevelők akadémiája indult, melyben többek között sor ke­rül majd a tömegkommuniká­ciónak, az oktatási intézmé­nyekre gyakorolt hatásáról, az értelmi tevékenység fejlesz­téséről, az oktatásban hasz­nálható szemléltető eszközök szerepéről. Az általános is középisko­lákban tanulók szülei részére három szülők akadémiája in­dul; szó esik majd egy-egy elő­adás alkalmával az intel­ligenciáról, kötelességeik­ről, a családban alkalmazható ju­talmazásról, büntetésről, a szorgalomról, a lustaságról, a serdülőkor egészségügyi prob­lémáiról és más egyéb köz- érdeklődésre számot tartó té­máról. A péceli MÁV-kórház dol­gozói részére irodalmi sorozat kezdődött a múlt hónap utol­só napjaiban. A kilenc előadás többek között Juhász Gyula költészetével, Kaffka Margit írói pályájával, s a harminc év magyar lírájával foglalko­zik. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ szervezésében négy előadáson vehetnek részt a péceli kert­barátok. A kiskertek művelői előadást hallanak majd a ta­lajelőkészítés, az öntözés fon­tosságáról, a fólia háztájiban való használatáról, s a nö­vényvédelemről. Szintén az ÁFÉSZ a szervezője annak az öí előadásból induló sorozat­nak, amelynek keretében a pé- celiek vidékünk képzőmű­vészeti múltjával és jele­nével ismerkedhetnek meg. Előadás hangzik' majd el a Pest megyében élő és alkotó népművészekről, a zebegényi Szönyi István Múzeumról, va­lamint Székely Bertalan szadai alkotó éveiről. Két új üzem Dinamikusan fejlődik az élelmiszergép-gyártás A magyar élelmiszergép­gyártás termelése a negyedik ötéves terv időszakában min­den korábbinál dinamikusab­ban fejlődött. Miért keve Másodszor került kezembe egy meghívó, amely az egyik nagyközségünk népfrontbizott­ságának előadássorozatára in­vitál. A művelődési otthon egyik kisebb helyiségét töltöt­te meg a hallgatóság, pedig a lelkes népfronttitkár közel 200 meghívót küldött ki a tanács­tagoknak, a Hazafias Népfront aktivistáinak és másoknak... A megjelentek többsége idős ember volt, akik valóban ér­deklődéssel hallgatták a jól felkészült előadót. Ügy érzem, szomorú dolog, hogy egy nagyközség több mint tízezer lakosából, csak ilyen kevesen jelentek meg az előadáson. Talán nem volt jó a szervezés? Nem így van. Már maga az a tény, hogy annyi meghívót megírtak, iga­zolja, hogy a szervezők igye­keztek mindent megtenni az előadás sikeréért. Talán rossz volt az időpont? Ezt sem mondhatjuk. Az esti 6 óra a legmegfelelőbb időpont egy községben, ha mozgósítani kell. És azon a hétfői napon televízióadás sem volt. Nehéz tehát a kérdésre válaszolni. Annyi bizonyos, hogy a népfronttitkár egyedül kevés ahhoz, hogy a hasznos elő­adássorozat bárhol is sikert érjen el. Szükséges ehhez a népfront aktíváinak mozgósí­tása, személyes példamutatá­sa, s nem utolsósorban az a körülmény, hogy a meghívot­tak érezzék a politikai képzés fontosságát. A tanácsoknak, a pártszervezeteknek is felada­tuk, hogy a szervezett politikai oktatásban nem részesülő tö­megek részére is lehetőség nyíljon a, tájékozódásra, amelyhez minden segítséget meg kell adni. K. I. Az elmúlt tíz évben hoz­závetőleg megháromszo­rozta termelését s ennek a nagymértékű fel­futásnak döntő része az utób­bi öt évben realizálódott. A tejüzemekből, sajtgyárak­ból és sajtérlelőkből a terv­időszakban 60-at szállítottak részben hazai megrendelésre, részben exportra. Az elmúlt öt évben hatvan komplett malmot, illetve ta­karmánykeverő üzemet léte­sítettek Európa, Ázsia és Af­rika különböző országaiban. Ezek egyharmadát hazánk­ban építették fel. A dinamikus fejlődés az ötödik ötéves tervben is folytatódik. Az élelmiszergép-gyártás 1976- ban, a tervidőszak első évé­ben ismét ugrásszerűen, ke­reken 45 százalékkal növeli termelési kapacitását. Az ÉLGÉP-hez tartozó üzemek sora további kettővel bővül, mindkettő Szombathelyen épül. Az egyikben konzerv­ipari és szőlészeti berende­zéseket készítenek majd ex­portra és a hazai igények kielégítésére, a másikban vas­szerkezeteket gyártanak és konzerv-, valamint húsipari gépek gyártására is berendez­kednek. Sz ombati jegíjzel Félbe Ha olyan ember lennék, akit állandóan rémlátomá­sok, képzelgések és hallu- cinációk kínoznak, beval­lom, nem érezném jól ma­gam. De nem vagyok ilyen ember — aminek örülök persze —, így a látomáso­kat csak kitalálni tudom. Elképzelem például, hogy az irodában bent ül az ügyfél, és szorgalmasan vá­laszol a feltett kérdésekre. Míg egyszer csak ez törté­nik: — Mióta dől... kezdi kérdezni az illetékeJ, — Miért nem tetszik be­fejezni a kérdést? — szól kerekre nyílt szemmel az ügyfél. — Bocsánat, ebben a pil­lanatban lejárt a munka­időm .— válaszol az illeté­kes, és már 1iyúl is a kabát­ja után. — Tessék holnap újra jönni! Vagy elképzelem például azt, hogy a boltban a pénz­táros a kosárkában talál­ható áruknak csak a felél blokkolja le, mert ponto­san akkor lejárt a munka­ideje. Megmondja a kedves vevőnek, hogy a mosóport, a tíz deka parizert és a kéttojásos spagettit tegye vissza a polcra, mert mun­kaidő után már nem blok­kol. És ezek után nem csoda, ha elképzelem, hogy talál­kozom az utcán egy férfi­val, aki, tegyük fel, jó is­merősöm, s akinek fel ar­cát Sötétlő, erős szakáll borítja. — Hát veled mi történt? — kérdezném meglepődve, miközben harsány röhögés készülne kitörni belőlem. — Ne is kérdezd — vá­laszolná ismerősön^ —, bor­bélynál ültem, éppen borot­vált, amikor lejárt a mun­kaideje, letörölte a habot és elkérte a pénz felét. Ilyesmi a valóságban per­sze nem fordulhat elő, csak én találtam ki ezeket. Azt azonban valljuk be, ha úgy hozza a jósors, hogy a mun­kaidő után is marad még egy kis halaszthatatlan teendőnk, olyan,. amelyeket az íratlan törvények sorai szerint még meg kell csi­nálni, mert aznapi művünk csak úgy lesz befejezett, és mert a tisztesség is úgy kí­vánja, azért sokszor idege­sek leszünk. Tudjuk, hogy nem kellene bosszankodni, hogy semmiség az egész, mégis a Icaróránkra tekin­getünk. Eszünkbe jut az otthon félbehagyott nagy­mosás, a legjobb résznél abbahagyott könyv, vagy a gyerek, aki már biztosan ég a vágytól, hogy a há­tunkon lovagolhasson. Ilyenkor van az, hogy ha­ragszunk munkatársunkra, aki hangos szóval elköszön, meny haza. — bár tíz perc múlva már mi is azt te­hetjük —, és gorombák le­szünk azzal a vevővel, aki pontosan a záróra előtti másodpercben lihegve ér­kezik vásárolni ... Az egyik szombaton el­sétáltam városunk egyik utcai büféié előtt. Már zár­va volt. Bekukucskálva az üvegen, csatateret láttam. A pecsenyésvilla elmosatlanul, zsírosán és feketén hevert a pulton, amelyen valaki gondosan szétkent fél kiló mustárt. Mellette egy kiló- nyi kenyér szikkadt. A pol­con beesett arccal sorakoz­tak a szalámis szendvicsek (gondoltam, hétfőn ezeket még eladják). s a kihúzva felejtett fiókban mindent leltárba lehetett venni. A félia kilógó foltos konyha­ruhát. a zsíros papírdarabo­kat* és a vénzt is. Odébb, a pecsem/esütő berendezés úgy nézett ki feketén és el- használtan, mintha belövés érte volna, s csak a benne levő. s facnios zsírba mere­vedett kolbászok jelezték, hogy csak a személyzet tá­vozott a munkaidő végét jelző gonnütésre. Ügy látszik, akadnak munkahelyek, ahol másod- percnyi pontossággal be le­het rekeszteni a napi mun­kát. Van, ahol ez feltűnő, van, ahol nem. De például, ha egy újságcikkről van szó, akkor az olvasó joggal el­várja, hogy... Fehér Béla i i 1976. április 4-én kerül sor, ennek segítségével gyakorla­tilag a következő év tavaszán öt község teljes vízellátása megtörténhet. Rendszeres munkálatok folynak a keleti vízbázis, Tú­ra térségében is. Az év vé­géig mintegy 25 ezer folyó­méter lesz az ivóvízhálózat hossza, ebből három kilomé­ter gerincvezeték. Év végéig befejezik Tú­rán a Vasút—Újtelep tel­jes elosztó vízhálózatát, valamint a Ságvári, Ta­bán, Köztársaság, Toldi, Magdolna, Bartók és Sport utcák ivóvízhálózatának építését. A felsorolt utcákban a kivi­telezővel történt megállapo­dás alapján az idén a Galá- bos úti vezeték felhasználásá­val próbaüzemet indítanak; ez ideiglenes jellegű, és csak közkifolyós vízellátást bizto­sít. Túrán a tervek szerint 1976. december 31-igv fejezik be a teljes ivóvízhálózat kiépítését. A túrái vízműtelepet — ki­lenc kúttal — 1977. augusz­tus 31-éré kívánják felépíte­ni. A teljes és automatizált vízszolgáltatás előreláthatólag 1977. december 31-ére várha­tó, ez természetesen függ a víztorony üzembe helyezésé­nek időpontjától. Természetesen a munkák elvégzése nem csupán a Gal­gavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat dolgo­zóitól függ, ugyanis a rendel­kezésükre álló pénzösszegek és hitellehetőségek nem ele­gendők a munkák folyamatos végzéséhez. A költségek fede­zésére feltétlenül szükség van a lakosság járandóságának befizetésére is. Ő. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom