Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

!H m s m m . _! /K PES TÁA E G-Y E 1 HÍR LA P KÍÍLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1975. NOVEMBER 21., PÉNTEK Igényes darabok a íaipari részlegből Szállítanak CegléBajára A Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetben a nagy kapacitású gép­ipari műhelyek mellett eredményesen tevékeny­kedik a íaipari részleg is, melynek P. Nagy Ambrus asz­talosmester a vezetője. Mint szaktanácsadó ott dol­gozik a régi villanymalom épületében működő üzemben, a szövetkezet egyik alapítója, Csurgai Sándor mester is, aki a múlt esztendőkben nyugdíj­ba ment, de munkájával, s gazdag tapasztalataival azóta is segíti a szövetkezetét. Mint ottjártunkkor elmon­dotta, munkájuk akad bőven. Az idén például Bajára, Hetényegyházára és Cég- / lédre készítettek közüle- teknek bútorokat, szekrényeket, szekrénysorokat. Jelenleg tizenhármán szor­goskodnak a műhelyben. Kis­ipari, minőségi a munkájuk, bár erre nem könnyű megfe­lelően képzett dolgozót talál­ni. Ipari tanulójuk régen nincs, a régi szép asztalosszakma iránt sajnos, nem nagyon ér­deklődnek a fiatalok. Igényes munkával készített berendezéseket kedvelő kö- zületek szívesen keresik fel megrendeléseikkel a Gépjaví­tó és Faipari Szövetkezet asz­talosrészlegét. Rövidesen egy nagy vi­déki szolgáltatóház abla­kait, ajtajait és faipari berendezéseit gyártják, s most ehhez készítik a terv­rajzokat és a költségvetést. Az új szolgáltatóházban orvosi rendelő, posta, bisztró s fod­rász-, órás-, szabó- és cipész­műhely kap majd helyet. A részleg idei teljesítmé­nye meghaladja a hárommil­lió forintot. Szót váltottunk a dolgozókkal is, megtudtuk pél­dául, Fancsali Tibor asztalos- mester 16, Szabó Ambrus mes­ter pedig 18 éve dolgozik a szövetkezetben. Ök maguk sze rétik a szakmát, munkájukat megbecsülik. K. L. Pulyka, galamb, lúd A magántermelők által ne­velt baromfiakat és kisálla­tokat, közfogyasztásra és ex­portra az ÁFÉSZ Kálvin téri telepe vásárolja. Csak tyúk és csibe nem jut a telepre, ezek a jószágok a piacon cse­rélnek gazdát. A felvásárlásokról beszél­gettünk Bodzsár József telep­vezetővel, aki elmondotta, hogy az átvett baromfiakat és kisállatokat a BARNEVÁL kecskeméti feldolgozó és ex­portvállalatnak adják el, mely a kijelölt napokon elszálítja azokat. A héten például 280 puly­kát, 200 galambot, 30 hízott ludat és ugyanannyi gyön­gyöst vittek el. Nyúlból min­den alkalommal 200—300-at hoznak be a tenyésztők a te­lepre. — Hogyan alakultak az idei átvételek? — A legtöbb volt a nyúl, melyből eddig 12 ezret vet­tünk át, s az év végéig még 1000—1100-ra számítunk. A nyúltenyésztés javult, bár az idén igen rontotta az ered­ményeket a mixamatozis ne­vű nyúlbetegség. A múlt évi­hez képest megkétszereződött a húsgalambátvétel. Eddig 5 ezer 500-at hoztak, s még vagy 600-ra számítunk. Kevesebb viszont a lúd és a pulyka. Lúdból csak 600 hizlalására kötöttek szerződést eddig, azonban csak a felét szállítot­ták be. Pulykából az idén csak 520-at neveltek számunkra. Mint a BARNEVÁL dolgozói mondják, más vidékeken, pél­dául Kiskunfélegyházán most is sok ludat hizlalnak, és ad­nak el. Arrafelé a májlúd hiz­lalása terjedt el. Van például olyan jószág, melynek mája a 80—100 dekát is eléri. Az utóbbi időben megnöve­kedett a tyúktojás iránti ke­reslet. Most két forintjával vásároljuk a tojásokat. Bodzsár József vezető végül azt kérte: a termelők lehető­leg december közepéig, min­denféle baromfira, kisállatra, gyümölcs- és zöldségfélére kössék meg az ÁFÉSZ-szel^a jövő évi értékesítési szerző­dést, hogy a szövetkezet idő­ben felkészülhessen a vár­ható eladásokra. (kopa) KONTÉNERPROGRAM Előregyártott, úgynevezett konténeristálló tervezésével kísérletezik az agárdi Agro- komplex. Az állattartó épüle­tek előregyártásának legmaga­sabb fokát képviselő konté­neristálló mintadarabja már elkészült, a Pál-majorban, az Agárdi Állami Gazdaság ser­téstelepén fel is állították. Az előre gyártott dobozba csoma­golt állattartó épület szinte csaknem teljesen felszerelve kerül szállításra. A konténer­program célja az építési idő lerövidítése, a minél rövidebb idő alatti üzembe állítás. A közösségért, jobb eredményekért Eredmény — közösen Egy brigádvezetővel beszél­gettem a napokban. A hanyag, munkájukat felületesen végző brigádtagokra panaszkodott. S bár kétségkívül akadnak ilye­nek, ő optimista. Vasipari dol­gozó, hasonlata is munkáját idézté: „Az ember olyan, mint az izzó acél. Hajlítható, for­málható, csak érteni kell hoz­zá ...” A fegyelem brigádérdek) Igaz a gondolat, hiszen tü­relmes, hozzáértő munkával jobb belátásra lehet bírni a felelőtlen embereket. Ezt a brigádvezető is tudja, átérzi a megbízatásával járó felelőssé­get. De nemcsak látja, hanem érti is a dolgát, melynek ered­ményei a közösségi életben mutatkoznak. Mielőtt vezetőnek választot­tak, brigádjuk munkáját, fe­gyelmét a leggyengébbek kö­zött emlegették. Gyakran akad­tak igazolatlanul hiányzók, ita­lozók, selejtgyártók, akik fe­lelőtlen, hanyag magatartá­sukkal megnehezítették tár­saik munkáját. Az új brigádvezető a kö­zösség legszorgalmasabb, leg- fegyelmezettebb dolgozóit hív­ta segítségül. Brigádértekez­leten egyetértettek abban, hogy a fegyelem, a jó munka valamennyiük érdeke. . Egyet­értettek abban is, hogy a ki­váló eredmények eléréséhez nem elég a fegyelem, a szor­galom, szükség van a rendsze­res ismeretszerzésre is. Mivel ezekben a fontos kérdésekben a brigád tagjai egyetértettek, hamarosan lényegesen válto­zott a brigád élete. Persze, nem egyszerre, máról holnap­ra szűntek meg a hibák. Szá­mos gond kísérte a változást, de ahogy fokról fokra előbbre jutottak, egyre magabiztosabb- nak érezték magukat a gon­dok, örömök között. Az erkölcsi vagyont is Az elmondott példa is beszé­desen bizonyítja: mennyi in­telemre, mennyi biztatásra, fi­gyelmeztető és dicsérő jó szó­ra van szükség ahhoz, hogy a brigádtagok valamennyien rá­döbbenjenek felelősségükre, eredményes munkájuk, fegyel­mezett magatartásuk fontossá­gára. Kétségtelen: fontosak a jó gazdasági eredmények, de legalább ennyire lényeges az a tudat, s bizonyosság, hogy a szocialista brigádmozgalom nemcsak a gazdasági, hanem az erkölcsi vagyont is teteme­sen gyarapítja. Mert a brigád­tagok a termelőmunka folya­mán nemcsak a gazdasági eredményekért tevékenyked­nek, hanem önmaguk és tár­saik tudatát is formálják. Ez pedig szocialista társadal­munkban szorosan kapcsoló­dik egymáshoz, hiszen a jobb munka sikerének legfőbb biz­tosítéka a dolgozók mind ma­gasabb eszmei, szakmai és ál­talános műveltsége. Ilyen emberek pedig csak ott csiszolódnak, ahol jó a közös­ségi szellem, a közösségi mun­ka. Brigádvezetőnek lenni nagy tisztesség, és egyben nagy feladattal járó megbízatás. „Formálhalók,, Az emberek nem egyfor­mák, de ahogy a brigádvéze- tő is mondta: „hajlíthatok, formálhatók”. A közösségek vezetőire vár a feladat, hogy fegyelmezett, szorgalmas tár­saik segítségével átformálják felelőtlen, nemtörődöm mun­katársaikat. Miklay Jenő Naponta 17 kocsi Az 1-es Volán nagykőrösi üzemében naponta 17 gépko­csin végeznek kisebb-nagyobb javításokat. A képen Nyitrai László és Várkonyi Ferenc futóműszerelés közben. SPORT Gondok a tornaterein hiánya miatt Jegyzet A háztáji: nélkülözhetetlen SOK SZŐ ESETT az elmúlt egy-két évben a háztáji és ki­segítő gazdaságokról. Különfé­le híresztelések kaptak lábra, egyesek egyenesen a „kapita­lizmus maradványának”, nehéz „koloncnak” minősítették eze­ket a gazdaságokat, melyek akadályozzák a tsz-parasztokat abban, hogy még többet törőd­jenek a közössel. Ezzel egyidőben tapasztalha­tók voltak táptakarmány-ellá- tási nehézségek, és sok eset­ben előfordult az is, hogy a felvásárló vállalatok csak ké­sedelemmel vették át a már meghízott, kész háztáji sertést, marhát. Nem mindenütt szer­vezték megfelelően a háztáji­ban termelt, kisebb tételekben felkínált zöldség-gyümölcsfé­lék átvételét. Több helyen, fél­remagyarázva, mereven, túl­zott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonat­kozó adózási előírásokat. Nem véletlen, tehát az, hogy a háztáji termelés egyes ága­zataiban megtorpanás követ­kezett be. Különösen sajnál­hatjuk azt a sok tízezer háztá­ji anyakocát, melyet tavaly ki­vágtak és eddig még nem pó­toltak. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN jogos a kérdés: meg­változott talán a párt politiká­ja a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban? Talán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a fejlődés túl haladt már ezeken a kisgazdaságokon? A válasz erre igen határozott és egyértelmű: a háztáji gaz­daságok, ma hazánkban nél­külözhetetlenek, jövőjük is van, pártunk és népi államunk minden módon segíti, támogat­ja őket. Szó sincs tehát a velük kapcsolatos politika megválto­zásáról! A XI. pártkongresz- szus határozata is félreérthe­tetlenül kimondja: „Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek általános fejleszté­se mellett népgazdasági érde­keinknek megfelelően tovább­ra is támogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelé­sét.” Van néhány fontos országos adat, melyet úgy látszik nem lehet eléggé ismételni. Helyes és reális képet ugyanis csak az képes magának kialakítani, aki tudja azt, hogy a magyar me­zőgazdasági termékek bruttó értékének 33 százalékát a ház­táji és a kisegítő gazdaságok adják. Ezeknek a kis gazdasá­goknak a száma 1,9 millió és csaknem felük a tsz-tagok és alkalmazottak háztáji gazdasá­ga. A mezőgazdasági összterme­lésből a tsz háztáji részesedés 20 százalékos. Az állati termé­kek 28,6 százaléka, a növényi termékek 13 százaléka kerül Iá onnan. A vágósertés 35 száza­lékát, a vágómarha 20 száza­lékát, a tej 30 százalékát, a to­jás 33 százalékát ezek a gazda­ságok adják. A szőlő és gyü­mölcs negyedrészét, a zöld­paprika 57 százalékát, a ká­poszta 24 százalékát, a paradi­csom 20 százalékát a szövetke­zeti háztáji gazdaságok terme­lik meg. . ÉVENTE 25 MILLIÁRD FO­RINT értékű terméket állíta­nak elő a háztáji termelők, és ennek 60 százaléka az állami és szövetkezeti felvásárlás út­ján bekerül a népgazdaság áruforgalmába. A 40 százalék túlnyomó része tsz-tagság ön­ellátását biztosítja, a kisebbik része pedig a szabad piacon értékesül. Bizonyára megérdemli a fi­gyelmet az is, hogy jelenleg át­lagosan a tsz-tagok jövedelmé­nek csaknem a fele a háztáji gazdaságokból származik. Sok százezer idősebb tsz-tag, és családtag megfelelő mérté­kű foglalkoztatása, munkaere­jük hasznosítása csak ezekben a gazdaságokban lehetséges. Felmérések szerint a tsz-tagok mellett családtagjaik 93 száza­léka vesz részt kisebb-nagyobb mértékben a háztáji munká­ban. Övatos számítások sze­rint is évente mintegy 700 millió munkaóra hasznosul ezekben a kisgazdaságokban. A tsz-ek egyszerűen képtele­nek lennének a háztáji gazdál­kodás nélkül megfelelően fog­lalkoztatni a tagjaikat! BIZONYOS ÁGAZATOK­BAN egyszerűen elkerülhetet­len a ász közös és a háztáji együttműködése. Ilyen például a májlibahizlalás.. Az idei me­zőgazdasági kiálításon megis­merkedhettünk olyan tsz-szel, mely ilyen együttműködésnek köszönhetett a 110 millió fo­rintos évi összbevételből 25 milliót! Mindebből azt is láthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás se­gítése, támogatása érdeke a népgazdaságnak, a szövetkeze­ti közösségnek és maguknak a tagoknak is. Ezek az érdekek lényegében egybeesnek és igen fontos mindenkori összhang­juk biztosítása. Megfelelő áradó, és -támoga­tási politika mellett a szövet­kezetek maguk tehetik a leg­többet a háztáji termelésért. Sajnálatos ezért, hogy . még mindig csak 270 olyan tsz-ünk van, mely önálló, megbecsült üzemágként szervezi és segíti a háztáji termelést. NAGY SZEREPE VAN EB­BEN a tsz-vezetők szemléleté­nek, magatartásának. Éppen ezért indokoltnak tekinthetjük azt az álláspontot, mely a tsz- vezetők munkájának megítélé­sét, erkölcsi és anyagi megbe­csülését, a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja tenni. Természetesen a közös gaz­daságokkal együtt — a velük szoros, szerves egységet alko­tó — háztáji gazdaságok is so­kat változtak az utóbbi évek­ben. A közös gépek egyre töb­bet tudnak segíteni a háztáji földek megművelésében, a ter­melés betakarításában. Növekszik az igény a háztá­ji állattartás korszerűsítésére is. Eltérő mértékű a műhelyi dolgozók, a fiatalok, és az idő­sebb tsz-tagok részvétele a háztáji munkában. Kétségte­len, ugyanakkor, hogy a háztá­jiból származó jelentős jövede- len a fiatalok fészekrakásának és a falvak korszerűsítésének is fontos forrása. Sok ága-boga van tehát en­nek a kérdésnek. Épp ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és a sablonos in­tézkedésektől. Eddig is jól be­vált az, ha részletkérdésekben adottságaiknak és a tagok igé­nyeinek megfelelően, maguk a tsz-ek alakítják ki a legalkal­masabb megoldásokat. A LÉNYEG AZ, hogy az el­következő években is minél teljesebb mértékben hasznosít­suk a háztáji gazdaságokban meglévő, kiaknázatlan lehető­ségeket. Ez a nagy és kis kö­zösség érdekét egyaránt szol­gálja. T. B. Az Nk. Pedagógus SE veze­tősége az Arany János Általá­nos Iskoláiban ülést tartott. Dr. Kovács Gábor sportköri elnök ecsetelte, hogy a tél közeledté­vel mindhárom szakosztálynak teremben kell edzéseket tarta­nia. Sportköri órák miatt na­gyon foglaltak az iskolák tor­natermei és bérleti díjakat is kell fizetni. A három vezető edző szavai után Csípő Balázs elnökségi tag arról szólt, hogy a három elfogadható tornaterem (Toldi, Gimnázium, Kossuth-iskola) kevés a városiban. Falusi Ist­ván elnökhelyettes tovább­ment: csak 1 tornaterem, a Toldié korszerű. Reméli, hogy 5 év múlva változik majd a helyzet, mert a Petőfi-iskolá- nak kell tornaterem, az új MÜM-iskola és általános isko­la is csak azzal épülhet fel. A továbbiakban a nevelési irányelvekről folyt szó, majd Medve László edző örömmel jelenítette be, hogy a Nk. Pe­dagógus SE tornászai közül Harsányi Gábor és Király Sán­dor ebben az évben is teljesí­tette az ifjúsági aranyjelvé­nyes szintet. Tekeeredmények Cegléden, a Bem SE kettes tekepályáján rendezték meg az öregfiúk megyei nagygolyós egyéni bajnokságát. Három ceglédi és két nagykőrösi egye­sületben összesen tízen vetél­kedtek, 5 párban, a 100 vegyes dobásos, pályacserés viadalon. Aranyvári János (Ceglédi KÖZGÉP) 416 fával győzött, a körösiek eredményei:... 4. Ba­logh Béla (Nk. Szabadság Tsz) 385; 5. Halász Ernő (Volán­busz) 374; ... 7. Juhász Pál (Nk. Szabadság Tsz) 348; 8. Huszár Lajos (Nk. Szabadság Tsz) 340; 9. Exner István (Nk. Szabadság Tsz) 330; 10. Danes György (Nk. Szabadság Tsz) 247 fa. 1. sz. ÉPFU (Bp.)—Volán­busz (Nk.) 8:0 (2352:2051). Nk.: Balogh (375), Tóth S. (357), Váradi (356), Dobos (321), Baj­kai (350), Szűcs (292). A Ko- cséron lejátszott NB Ill-as férfi csapatbajnoki mérkőzé­sen erősen zavarta a verseny­zők teljesítményét a vendéglő­ben italozók viselkedése. Az utóbbi esetnél vetődött fel ismét a nagykőrösi tekepá­| l£h hiánya. Városunkban már három csapat működik rend­szeresen és indul a bajnoksá­gokon, de nincs tekepálya. Többen is részt vennének e sportágban. Elképzelések már születtek, de cselekvés nem. Jó lenne a versenyzők gondját minél előbb megoldani. A több gyakorlás, a sport és egészség érdekében. Természetjáró diákok A Nk. 224-es Szakmunkás- képző ODK-saí Dezső László testnevelő tanárral együtt tí­zen 7 órás Piliscsaba—Nagy­kovácsi gyalogtúrán vettek részt a Pilis-hegységben. A Toldi Országjáró Diákok Kö­rének tagjai — közbejött okok miatt — a tervezett Budai- és Pilis-hegységi túrán nem tud­tak részt venni. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Teke Kőcser, 16 óra: K. Tsz SK— Nk. Szabadság Tsz, barátságos férfi csapatmérkőzés. s. z. Mit látunk ma a moziban? Robinson és a kannibálok. Színes olasz rajzfilm. Kísérő­műsor: Mozi. Előadások kez­dete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a lencsési iskolában Nagyezsda. Színes, szinkro­nizált szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség Cegléd-Nagykőrös-Dabas járás területén lakó, mezőgazdasági technikumot végzett munkatársat keres, szarvasmarha-törzskönyvi felügyelői munkakörbe, állandó külszolgálatra. Jelentkezés: 1052 Budapest V., Városház u. 7. II. em. 259. szoba. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom