Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-21 / 273. szám
1975. NOVEMBER 21., PÉNTEK «sem * x/ünfw Teljes egyetértésben Befejeződött a szocialista országok szovjet baráti társaságainak tanácskozása Tegnap Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének zárszavával befejeződött az a kétnapos nemzetközi tanácskozás, amelyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság rendezésében tartottak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátság továbbfejlesztésének témájáról. Szerdán elhangzott vitaindító előadásokhoz hozzászólt Zinaida Mihajlovna Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, dr. Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Mihail Manev, a Bolgár Szovjet Barátság össznépi Bizottságának alelnöke, Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója, dr. Karol Savéi, a Szlovák Kommunista Párt KB tagja, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága elnökségének tagja, a szövetség szlovák tagozatának vezető titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Waclaw Barszczewski, a Lengyel—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Káplár József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Bafdangijn Badarcs, a Mongol Nép Forradalmi Párt KB tagja, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsi Hivatalának elnöke, a Mongol— Szovjet Baráti Társaság. Központi Tanácsának elnökhelyettese, dr. Hunyadi György, a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjának igazgatóhelyettese, Elbert János irodalom- történész, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, Kurt Thieme, a Német Szocialista Egységpárt *KB póttagja, a Német—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A tanácskozáson rését vett Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió nagykövete, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete, Li Zong Jong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének tanácsosa, Floreal Chomon, a Kubai Népköztársaság nagykövete, Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság nagyköA belső tartalékok feltárása segítené a gazdaságokat Elpazarolt értékek Pest megye termelőszövetkezeteiben Pest megye mezőgazdasága sokat korszerűsödött az utóbbi néhány esztendőben. Keresve is alig találhatnánk olyan kenyérgabonaféléket vagy ipari növényt, amelynek hozama, termésátlaga ne emelkedett volna. Igaz, sokat költöttek a termelőszövetkezetek nagyobb teljesítményű gépekre, az iparszerű termelést meghonosító gépsorokra, a tudomány műJavult az egyensúly Tovább bővül az árucsere a szocialista országokkal A külkereskedelem fejlődése az V. ötéves tervben Kovács Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtökön tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem helyzetéről és az y. ötéves terv időszakában várható fejlődésről. Elmondta, hogy a magyar népgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba a tervezettnél is gyorsabb ütemű, s az áruforgalom növekedése is dinamikusabb. A IV. ötéves terv időszakában szocialista exportunk változatlan áron számítva 75, az import 55 százalékkal nőtt, s így különösen a kivitel emelkedett gyorsabban a tervezettnél. A tőkésországokba TI százalékkal többet exportáltunk, s onnan 54 százalékkal többet importáltunk, mint öt évvel ezelőtt, a cserearányok romlása miatt azonban tényleges árakon számítva a behozatal emelkedéSzovjet-magyar megállapodások A műszaki-tudományos együttműködésről Csütörtökön Moszkvában aláírták Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a tudományos és műszaki állami bizottság elnöke tárgyalásainak jegyzőkönyvét. Ez összegezi a tapasztalatcserét a tudomány és a technika vívmányainak tervezésében, finanszírozásában és alkalmazásában Magyarország és a Szovjetunió népgazdaságában, valamint a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztéséről, színvonalának emeléséről. Aczél György a TASZSZ- nak és az MTI-n©k adott nyilatkozatában kijelentette: a tudományos kutatások integrálása — a Szovjetunió és Magyarország tudományos-műszaki együttműködésének minőségileg új formája. Mint közölte, az erről szóló megállapodást megkötötték a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságával. — Rendkívül sikeresek voltak a tárgyalások — jegyezte meg Aczél György — megvitatásra került a kétoldalú tudományos és műszaki kapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése kérdésének átfogó kő-' re. — Ügy gondoljuk, hogy a hagyományos formák mellett, mint az információk cseréje, a rendszeres konzultációk, az együttes kutatások, a partnerek rátérhetnek a tudósok és szákemberek hosszabb időtartamú munkahelycseréjére, a vegyes tudományos kollektívák létrehozására. Nézeteink szerint ez elősegíti majd a tudományos együttműködés belső tartalékainak feltárását, valamint a szovjet és a magyar tudósok erőfeszítéseinek az időszerű problémák megoldására való összpontosítását. ★ Csütörtökön hazaérkezett Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a tudománypolitikai bizottság elnökének vezetésével Moszkvában járt delegáció. Az anyaggazdálkodási választékcseréről Újabb nagy jelentőségű szovjet—magyar gazdasági megállapodást írtak alá csütörtökön a szovjet fővárosban. Az országaink közötti anyaggazdálkodási választékcser emegállapodást ünnepélyes külsőségek között dr. Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint V. Dimsic szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami anyagi-műszaki ellátási bizottság elnöke látta el kézjegyével. Az aláírás után dr. Csikós- Nagy Béla államtitkár az MTI moszkvai tudósítójának kérdéseire válaszolva rámutatott, hogy az új anyaggazdálkodási együttműködési megállapodás kiterjed az anyagi-műszaki ellátással összefüggő gazdasági és szervezési kérdésekre,, a raktárgazdálkodás fejlesztésére, a matematikai módszerek és számítástechnikai eszközök alkalmazására az anyaggazdálkodásban, valamint az úgynevezett „termelés-műszaki és más rendeltetésű termékek” kölcsönösen előnyös választékcseréjének megszervezésére. Ezen a népgazdasági tervek végrehajtása folyamán fel nem használt, vagyis felszabaduló termékek cseréjét kell érteni. se számottevően meghaladta a kivitelét. Az 1975 őszére várt tőkés konjunkturális föllendülés nem következett be, a cserearányok is tovább romlottak. Ezeknek az arányoknak a javulásával csak az V. ötéves terv utolsó két évére számolhatunk. Ezt az V. ötéves terv külkereskedelem-politikájának kidolgozásakor is figyelembe vették. Az 1975-ös év külkereskedelmi helyzetét elemezve rámutatott, hogy a népgazdaság fejlődése tükrözi az egyensúly javítására hozott intézkedések hatását, a fejlődés azonban nem megfelelő mértékű és ütemű. A belföldi felhasználás éves szinten előreláthatólag túlhaladja a tervezettet és ez kedvezőtlenül hat külkereskedelmi mérlegünk alakulására. A tőkés piaci értékesítés feltételei nem javultak, s a cserearány is tovább romlott, bár ennek mértéke kisebb volt az előző éyinél. Rubel elszámolású külkereskedelmi - forgalmunk az, idén a tervezettel összhangban fejlődik. Beszerzéseink a szocialista piacon továbbra is jóval kedvezőbbek a többi piaci lehetőségnél. Tőkés elszámolású külkereskedelmi forgalmunkban az idén — a számítottnál kedvezőtlenebb külső piaci helyzet, másrészt a tervezettnél nagyobb belső fel- használás miatt — eltérnek a kívánalmaktól az árucsere eredményei. A kohászat, a mezőgazdaság, a könnyűipar és a vegyipar exportja elmarad a várt szinttől, viszont a gépipar tőkés exportja megfelel a tervezett mértéknek. A számítások szerint 1975-ben az elmúlt évhez képest 6 százalékkal romlik a cserearány, mégpedig oly módon, hogy az importárak — ha kisebb mértékben is, mint tavaly — tovább emelkedtek, exportáraink viszont bizonyos mértékben csökkentek. A miniszterhelyettes rámutatott, hogy a következő ötéves tervidőszakban is hatékonyan fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. .Külkereskedelmi áruforgalmunk az V. ötéves tervidőszakban a terv szerint ösz- szességében 45—50 százalékkal emelkedik, mégpedig oly módon, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. A behozatal előirányzott emelkedése egészében biztosítja a termelés anyagigényeinek kielégítését, lehetővé teszi korszerű gépek és berendezések beszerzését, ezzel elősegítve a termelés szerkezetének átalakítását. Növekszik az importált fogyasztási cikkek mennyisége és választéka is. Ugyanakkor az importtermékek felhasználásában fokozottan érvényt kell szerezni a takarékosság, a célszerűség és a gazdaságosság követelményeinek. Fontos feladat a KGST-országokkal egyeztetett tervekből és együttműködési megállapodásokból eredő kölcsönös kötelezettségek teljesítése és az integrációs együttműködés fejlesztését előmozdító további lehetőségek feltárása. A népgazdasági tervek összehangolása nyomán a szocialista országokkal bővül a termelési, az értékesítési és a tudományos együttműködés, a külön' böző formákban megvalósuló szakosítás és kooperáció. A szocialista országokból származó behozatal a következő öt évben változatlan áron számítva — 37—38, a kivitel 43—45 százalékkal emelkedik. Tőkésországokból az import 38 —40 százalékos növelését tervezik, ehhez azonban legalább 60 százalékkal kell növelni az exportot, hogy a fizetési mérleg egyensúlyával kapcsolatos követelményeket teljesíthessék. A kivitel előirányzott növekedése csak abban az esetben lehetséges, ha a népgazdaság exportképessége jelentősen javul, ha a termelési struktúra, a vállalati gyártmányszerkezet lényegesen megváltozik. A kölcsönös előnyök és érdekek elve alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal. Az áruforgalom növelésén túlmenően törekszünk kooperációk kiépítésére, a fejlett technika átvételét jelentős know-how-k és licencek vásárlására. Jelentősen szélesednek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal, ahonnan fokozzuk egyes nyersanyagok, félkész- és késztermékek importját, s így gazdaságos exportunkat is növelhetjük. A miniszterhelyettes a gazdasági szabályozórendszer módosításának egyes kérdéseit is érintette. Mint mondotta, az export befolyásolásának fő formája továbbra is az állami visszatérítés rendszere. Szem előtt tartják, hogy hosszabb távon, a minél gazdaságosabb exportstruktúra kifejlesztése érdekében a ráfordításokat csökkentő és a devizaárakat eredményesen alakító vállalatok jussanak támogatáshoz. A nyereségadó-kedvezményes exportösztönzési forma 1975. december 31-től megszűnik. Az ebben részt vevő vállalatok a továbbiakban állami visszatérítésben részesülnek a szakágazati rendszer keretein belül^ a nem rubel elszámolású export dinamikus növelése érdekében további pénzügyi kedvezményeket is alkalmaznak majd. A szelektíven, egyedi elbírálás alapján megítélt pénzügyi preferenciáknak szorosan kell illeszkedniük a külkereskedelmi tervcélokhoz. A versenyképes árualapokat előállító kapacitások fejlesztésére ösztönöz a Magyar Nemzeti Bak és a Külkereskedelmi Bank által nyújtott forint-, illetve devizahitel, amely háromszor akkora lesz, mint a IV. ötéves tervben. Fontos, hogy már a tervidőszak első felében minél több ilyen vállalati beruházás valósuljon meg, amely hitel segítségével növeli gazdaságos és versenyképes exportunkat. A Magyar Nemzeti Bank felhívására az elmúlt két hónapban mintegy 100 vállalat kért exportkapacitást növelő hitelt. A hitelkérelmek feldolgozása folyamatban van, s úja' ' ályázók jelentkezését várj . helyeiben előállított, értékesebb biológiai tulajdonságú szaporítóanyagra, műtrágyára és növényvédőszerekre. Nemcsak anyagiakban, hanem szellemiekben, szakmai hozzáértésben, korszerű munkaszervezési ismeretekben is gyarapodtak gazdaságaink. Megszívlelendő tapasztalatok Ennek ellenére a legkiválóbb eredményeket produkáló termelőszövetkezet vezetője, egyetlen szakember sem állíthatja, hogy nincsenek még kihasználatlan tartalékok, amelyeknek feltárása tovább gya- rapíthatná az elérteket. Köztudott, hogy például a búza- termesztés a legszélesebb körben, a legkiválóbban gépesített ágazatok közé tartozik. Az állami gazdaságok átlagos terméshozama mégis mintegy hat mázsával több a termelőszövetkezeti átlagnál. Éppen ezért érthető és reális cél, hogy az ötödik ötéves terv időszakában fontos gazdaságpolitikai feladat a felzárkózás. Természetesen minden átlagszám jelentős különbségeket takarhat, s a tények is erre utalnak. Nehéz elhinni például, hogy a tápiószöllősi 41 mázsás és a szomszédos újszilvást 21 mázsás terméshozamok közötti különbség okát a föld minőségében kellene keresni. Aligha lehet hasonlóval magyarázni, hogy míg a gödöllői Állami Tangazdaság földjein 48 mázsát, Halásztelken csak 21, Nyársapáton 18 mázsát terem a búza. Egyike a legfontosabb feladatoknak, hogy elsőként az ilyen gyenge eredményt produkáló gazdaságok keressék meg a titok nyitját, és rövid időn belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket termésátlaguk növelésére. Jó tanácsokat természetesen nem adhatunk, ez a szakemberek dolga. Annál inkább hivatkozunk az élenjáró gazdaságok másutt is megszívlelendő tapasztalataira. Az egyik ilyen alapvetően fontos tapasztalat, hogy tervszerű fajtakiválasztás és vetőmagfelújítás nélkül nem lehet jó eredményeket élérni. Megyei felmérések bizonyítják, hogy ahol a felújítást elhanyagolják, évről évre jó néhány mázsával csökken a hektáran- kériti terméshozam. Ezután jöhet csak minden más, az időbeni és jó minőségű gépi munka, a talajerőpótlás és a jól szervezett növényvédelem. Veszendőbe ment a talajerő-utánpótlás Gyakran halljuk azt is panaszként, hogy szükségszerűen növekszik az ipari eredetű anyagok, vegyszerek felhasználása, s emelkedik az áruk is. Ugyanakkor szélés körű vizsgálatok tanulsága szerint a sok tízezer tonnányi műtrágya húsz százaléka a raktárakban s a földekre vezető utakon szóródik szét a hanyag tárolás és szállítás miatt. Azt már szinte ki sem lehet számítani — milliókban mérhető károkról van szó —, hogy mekkora az a mennyiség, amelyet nem kellő időben szórnak ki, s ezért hatása sem érvényesülhet. A gazdaságok többsége jól tudja, hogy jelentős belső tartalékok tárhatók fel a talajerő visszapótlásánál, s ezért nyolcvan százalékuk ma már talajtérképeket készíttet, amelyekből 'kiderül, hogy a legjobb termőképesség fenntartásához mennyi trágya szükséges. Az megint más kérdés, hogy e munkákat csak az érintett gazdaságok hatvan százaléka szervezi a talajvizsgálat eredményének megfelelően. Való igaz, hogy nem olcsó a műtrágya, indokolt tehát takarékoskodni vele. Ügy is, ahol erre mód van, aihol vannak állattenyésztő telepek, ott szerves trágyával egészítsék ki a szükséges mennyiséget. Kézenfekvőnek hangzik ez, s a helyet mégis úgy alakult például tavaly, hogy a megye állattenyésztő telepein keletkező mintegy 810 ezer tonna szerves trágyából csak mintegy 570 ezer tonnányit szórtak ki, a többit hagyták veszendőbe menni. Férőhely van — állat nincs Bőségesen van tennivaló az állattenyésztésben is. Kallódó, kihasználatlan tartalékokat jelez az a tény, hogy Pest megyében a termelőszövetkezeti szarvasmarha-tenyésztő telepek benépesítettsége átlagosan 84 százalékos, a tehenészeteké mindössze 78 százalékos. Belenyugodnak-e abba, hogy jó néhány helyen csak a korszerű istállók megépítésének befejezését tartják sürgősnek, ha készen áll, már ráérősebb a dolog. Belenyugodhatunk-e abba, hogy a megye 12 termelő- szövetkezetében 2 ezer literen alul van az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam, további 28-ban 2500 literen alul. Ezeken a helyeken természetesen csak veszteséget hoz a tejtermelés. Mindebbe nem nyugodhatunk bele, már csak azért sem, mert ráadásul az utóbb említett termelőszövetkezetekben tíz, igazán korszerű, szakosított telep épült fel. Azt sem állíthatjuk, hogy a melléktermékek hasznosítása körül minden rendben lenne. Még mindig sok helyen megy veszendőbe a kukorica-, a borsószár, a cukorrépaszelet és sok egyéb hasznosítható hulladék^Csak egy figyelmeztető ad» évente 400 ezer mázsa szalma, az összesnek rmntegy húsz százaléka válik füstté, lesz a lángok martaléka a tarlókon. Tennivaló van tehát bőven, csak még több hozzáértésre és akaratra van szükség; hogy a következő tervidőszakban a belső tartalékok fokozottabb feltárásával tovább gyarapíthassák eddigi elismerésre méltó eredményeiket a megye közös gazdaságai. Kovács György Attila Huszonöt éve a világbékéért A nemzetközi politika fontos tényezője az országhatárokon átívelő, a különböző kontinenseken élő népeket egybefűző békemozgalom, amelynek nemzetközi vezető testületé, a Béke-világtanács 25 évvel ezelőtt alakult meg. Ebből az alkalomból a magyar békemozgalom nevében az Országos Béketanács Elnöksége táviratban üdvözölte a Béke-világ- tanácsot. Az évforduló kapcsán az OBT vezetői az MTI tudósítójának — a többi között — elmondták: — Megalakulása óta a BVT az egész XX. századi emberiség harcos békevágyának képviselője és reménységeinek megtestesítője. 25 évvel ezelőtt Európa és az egész világ népei a hidegháború fagyos légkörében, atomkatasztrófa fenyegetése alatt éltek. Abban, hogy ma a nemzetközi politikai éghajlat derültebb, elévülhetetlen érdeme van — a Szovjetunió és más szocialista államok következetes békepolitikája és a világ haladó erőinek küzdelme mellett — a Béke-világtanácsnak. Az Országos Béketanács — megannyi állásfoglalásból is kitetszően — támogatja a BVT-t, a negyed századon át megőrzött béke további megszilárdításában. A Béke-világtanács — hangsúlyozzák az OBT vezetői — tevékenységében mindig számíthat a magyar bé^btanács és az égés* magyar nép cselekvő közreműködésére. vetségének tanácsosa. Jada- min Sirender, a Mongol Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, Nguyen Hanh Cam, a VDK nagykövete. A testvéri barátság légkörében megtartott tanácskozás újból bebizonyította, hogy a szovjet baráti társaságok — összhangban népeik valós érdekeivel, pártjaik politikájával — egységesek az elvi, politikai kérdések megítélésében.
