Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

ABONYI KRÓNIKA Két hektárnyi tő Társadalmi összefogás az egészségesebb környezetért Abonyban a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak elnöksége kibővített ülést tartott a tanácsháza díszter­mében. Az ülésen részt vett Szabó Vera járási népfront­titkár, dr. Somodi István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára, valamint a település szerveinek és intézményeinek több vezetője. Első napirendként azt a határozatot ismertették, ame­lyet a párt helyi végrehajtó bizottsága hozott legutóbb, amikor a népfront munkáját tárgyalta, majd Babosán Jó- zsefné, a nőibizottság elnöke tett javaslatot a gyermek- gondozási szabadságon levő anyáik művelődési és szóra­kozási igényeinek megisme­résére és teljesítésére. Az elő­zetes felmérés szerint, a köz­ségben nagy számban élnek ilyen, gyermeküket gondozó fiatalasszonyok, akik a sza­badságidőben sem akarnak elszakadni a közösségtől, a közösségi élettől, szívesen tanulnának, mű­velődnének és szórakoz­nának szervezett keretek között. A tanácskozáson felhatalma­zást kapott a nőbizottság, hogy teremtse meg a kérés teljesítésének lehetőségét. A környezetvédelem nap­jainkban nem egy tájegység dolga, hanem országos, sőt világméretű feladat. A tech­nika fejlődése, a gyárak szá­mának emelkedése, a mező- gazdaságban fokozódó nö­vényvédelem, az egyre sza­porodó közúti járművek nemcsak előnyöket jelentenek az ember számára, hanem bi­zonyos hátrányokat is. Szeny- nyezik a környezetet, foko­zottabb óvatosságra intenek. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok közé tartózik a tisztaság. Abony­ban is fontos, hogy a szenny­víz és a hulladék ne kerüljön az utcára, a vízelvezető árok­rendszerek legyenek mindig tiszták. A tanácskozáson megálla­podtak, a településen a szebb és egészségesebb környezet megteremtésére társadalmi őrséget szer­veznek, amelynek az lesz a feladata, hogy felügyeljen a rendre és tisztaságra, a mulasztókat ré­szesítse figyelmeztetésben, s ha a figyelmeztetés nem ve­zet eredményre, jelentse. Természetesen a mulasztás szabálysértési eljárást von maga után. Abonyban sok ember ked­velt időtöltése a horgászás, melyre helyben nincs lehető­ség. A tanács a közeljövőiben átveszi a mintegy két hektár területű téglagyári tavat, amely előzetes becslések sze­rint fák, bokrok és haliva­dékok telepítésével alkalmas­sá tehető horgászásra. Az ülésen három tagú bizottsá­got alakítottak, mely megál­lapítja, hogy milyen intézke­désekre lesz szükség. A tanácskozás befejező ré­szeként, a helyi múzeum az­zal a kéréssel fordult a nép­frontbizottsághoz, hogy nyújt­son segítséget Ruttkay József- né, született Kossuth Lujza — Kossuth Lajos húga — abonyi síremléke felújításához. Sze­retnék, ha a felújítás jövő márciusig elkészülne. Az elnökség a kérés támo­gatására ígéretet tett. Gy. F. Az új olvasóteremben A napokban nyílt meg Abonyban a felújított könyv­tár. Alapterülete: 25 négyzet- méterrel bővült, berendezése szép és korszerű, mennyeze­tig érő, új polcokat szereltek fel benne, minden igényt kielé­gít. Könyvállománya 23 ezer nepesseg-össze'irás Gyű rak! Ferenc felvétele kötet, továbbá 90-féle napi­hetilap és folyóirat, kiadvány vár olvasóra. Évente 90 ezer forintot költenek új könyvek­re. Az új olvasóteremben gyorsan, kellemesen múlnak az órák. Tizenhétezer nyilvántartó lap Hányán születnek? Hányán halnak meg, vagy költöznek el egy-egy településről? Mennyi lakója van az országnak, mennyi egy városnak, egy fa­lunak? Ezekkel a kérdésekkel a Központi Statisztikai Hivata­lon kívül, az állami népesség- nyilvántartás foglalkozik, melynek helyi szerve az illeté­kes városi, illetve községi ta­nácson működik, a szakigazga­tási osztályon. Az év eleji, népesség-össze­írással kapcsolatos vizsgálat eredményéről számolt be Tele­ki Lászlóné, az abonyi nagy­községi tanács csoportvezetője. Zavartalan, zökkenőmentes volt az összeírás, fontosságát a lakosság megértette, segítséget nyújtott a2 összeíróknak. A nyilvántartásnak mindig nap­ra készen kell lennie; ez fontos feladat. A nyilván­tartó lapok száma Abony­ban csaknem 17 ezer. A la­pokat először is alfabetikus sorrendbe kellett szedni, majd szelvényekre bontva továbbí­tani. A távollévők szürke lap­jait folyamatosan rendeztük, pótlólag írtuk össze őket. Ren­deztük a lakcímváltozásokat a személyi nyilvántartó lapokon. Teljesítettük a be- és kijelen­téssel kapcsolatos adatszolgál­tatást, az ideiglenest és állan­dót egyaránt, nyilvántartó lap­ra kerültek a házasságkötések, a családi állapotban bekövet­kezett változások, a személyi- igazolvány-cserék. (-if-) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜL/AI KIADÁS A A CEGLÉDt JÁRÁS ÉS XIX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1975. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Még két csoport Százhúsz gyermek kényelmes otthona Minden jelentkezőt felvettek A Körösi út két oldalán el­terülő részt Üjvárosnak hívják a ceglédiek. Módos gazdahá­zakat nemigen látni arra, a kevésbé tehetősek lakták. Ma viszont sok korszerűsített, át­épített ház hirdeti a megvál­tozott igényeket, az újonnan épült, hajlékokról nem is be­szélve. A tulajdonképpeni „új város” napjainkban a Károlyi Miliályról és a Fáy Andrásról elnevezett lakótelep, ahol a többemeletes épületek sora­koznak, amerre a földszintes családi otthonokat a panel­falú háziak váltották fel. Az Újváros mai változása kevésbé szembetűnő, de szá­mottevő folyamat. Épültek utak, járdák erre is. korszerű­sítették az ivóvízhálózatot, il­letve újabb utcákba vezették be, fúrtak új kutat is ezen a részen, s az idei tavaszra — jelentős társadalmi munkával — elkészült a felszabadulási emlékparksáv, továbbá posta- hivatal is nyílt, hogy csak a jelentősebb létesítményeket említsük. A VIII. kerületi, Báthori utcai óvoda bővítését a minap fejezték be. Az újabb épületrészt ünnepé­lyes keretek között adták át. Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője köszöntötte a megje­lenteket, majd Várnai Sándor- né vezető óvónő ismertette az intézmény múltját és jelenét. Szavaiból kitűnt, hogy a léte­sítmény múltja 1890-re nyúlik vissza. 1927-ben — a meglevő mellé — új terem építését kérte az óvodai bizottság. Akkoriban a fekete, a barna és a fehér volt az óvodák jellemző színe. Fe- keték voltak a vaskályhák, barnák a padok, fehérek a fa­lak. Ma mindez megváltozott, hiszen a körülmények össze sem hasonlíthatók a régiek­kel. Az 1950-es években fejlődőt! két csoportossá az óvoda. 1968-ban közművesítették. A környéken működő vállalatok és a gyermekek szülei mun­kájukkal segítik az intézmény fejlődését. A városgazdálkodási válla­lat munkája nyomán két tá­gas teremmel, tálalókonyhá­val, mosdóval, zuhanyozóval, óvónői szobával, bőséges elő­térrel gyarapodott a most már százhúsz kisgyermek elhelye­zésére alkalmas óvoda, mely­be teljesítve a régi kívánsá­got, valamennyi újvárosi gyereket felvehetnek. A vezető óvónő szavait Pil­lér Istvánná és Pintér István­ná zeneszámai követték. A gyerekek egy csoportja rövid műsort adott, majd Vincze Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese adta át az új óvoda­részt használóinak. A vállalatok is kivették ré­szüket az építésből, berende­zésből. A MEZŐGÉP ceglédi gyáregysége társadalmi munkában készítette el a központi fűtést, ajándékul adta a szükséges kazánokat. A KÖZGÉP, a Má­jus 1. Ruhagyár és a hordó­gyár szintén rendszeresen pat­ronálja az óvodásokat. A kommunista szombatok fel­ajánlott pénzéből eddig is ré­szesültek. Olvasónk írja Kávé, őrölve Mérleg és daráló November 12-én délután be­mentünk szomszédasszonyom­mal a ceglédi 22-es élelmiszer- boltba. Több mindent vásárol­tunk, én tíz deka, originál cso­magolású kávét is, melyet megdaráltam, és visszatöltöt- tem a zacskóba. A pénztárcsnő nézegette a tasakot, és azt mondta: „Ez a kávé több mint tíz deka.” Ezen nagyon meglepődtem, hiszen, mint fentebb írtam, én bon­tottam fel és daráltam meg az egyik darálón. (A másikat egy vevő szintén használta.) A pénztáros kijelentette, hogy a többletet valaki a darálóban hagyta, biztosain visszajön ér­te. Odaszólit a bolt másik vé­gében tevékenykedő eladókis­lánynak, hogy mérje le, és a többletet vegye ki. A kislány elvitte majd visszahozta. a kávét, Megkérdez­Udvariasság Abony felé vitt a vonat. Cegléden szinte megrohamozták a szerelvényt, min­denki hazafelé siet. Az utolsó szabad ülőhelyet az imént foglalta el, a győztes örö­mével, egy nyurga fiú. Csak úgy, ka­bátosán zuttyant az ülésre, ölbe fogta sportszaty- rát, rátámaszko­dott, úgy figyelte az utána sereglő- ket. Csomagokkal megrakott, idős nő keresett helyet magának a kocsi­ban. A fiú készsé­gesen felállt, hogy segédkezzen a cso­magok elhelyezé­sében, majd ami­kor azok felkerül­tek a csomagtar­tóba, visszaült a helyére. — Meddig uta­zik, mami? — pil­lantott a mellette álló, kapaszkodó asszonyra. — Vagy kétszáz kilométert, fiam. — No, Abony után majd leülhet, akkor elhúzom a csíkot — nyugtat­ta meg a fiú, az­után, mint aki jól végezte dolgát ki­nézett az ablakon. tem tőle, mennyivel volt több? A válasz: öt dekát vettem ki. Szóhoz sem tudtam jutni a meglepetéstől, hogy ilyen léte­zik. Az éber pénztáros vajon mi­ért nem vette észre, hogy előt­tem valaki öt deka kávéval többet fizetett, hiszen, szerinte, a valaki azt a darálóban hagy­ta. Azt sem értem, hogy tíz- dekás zacskób.. miként fér ti­zenöt deka kávé? Azt sem tu­dón*, hány deka maradt ben­ne, ha ötöt kivettek? Az ilyen aprónak látszó in­cidens megingatja a vásárlók bizalmát és rontja a bolt jó hírét. Tanulság: Cegléden több bolt akad, melyekben jól lehet vásárolni, egyebek közt kávét is, és a daráló a pénztáron kí­vül van. Kifizetem a pénztár­nál a csomagolt kávét, utána megdarálam, és ha netán da- ráltan többnek látszik, senki sem vesz ki belőle öt dekát. Lázár Gyuláné Cegléd, Kozma Sándor u. 5. Igényesen kivitelezett és be­rendezett az épület. Zöld csempe, színes falak, tükörfé­nyesre lakkozott parketta, drá­ga szőnyegek, pirosra festett apró székek, asztalkák, meg­felelő polcok a játékoknak, vi­rágtartók, kézimunkák. Az óvónők lelkesek, kedv­vel munkálkodnak. A vezetőn kívül ketten szakképzettek, négyen képesítés nélküli fia­talok, közülük egyet vettek fel a képzőbe, a többiek újra pró­bálkoznak. Az óvoda — szinte kivétel nélkül — fizikai dolgozók gyermekeinek ad otthont. Nagy szükség volt valameny- nyiük megnyugtató elhelyezé­sére. Akik óvodába jártak, könnyebben megállják helyü­ket az iskolában is. T. T. Híradástechnikai bemutató Cegléden, a Dózsa Ifjúsági Klubban híradástechnikai be­mutatót és vásárt tart az ÁFÉSZ áruház november 29- ig. Tárgyalnak arról, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a klub egy hasonló jellegű já­tékbemutatónak is adjon he­lyet. ' Keverik az aszfaltot Készül a járda Cegléden, a Károlyi lakóte• lep új házsorai közt készül a szilárd burkolatú járda. Építői sietnek, hogy az esős idő be­köszönte előtt végezzenek a munkával s az ott élő több száz család „száraz lábbal” közlekedhessen. Tavaszra a parképítők szépítik meg a kör­nyéket. Kialakították már a parksáv helyét a Rákóczi úti új diák­otthon épülete mellett is: a betonszegély elkészült, a föld­del feltöltött ágyasokba ta­vaszra gyep és virág kerül. Színes fonalak, fürge kezek Lányok, asszonyok gyüle­keznek hétfőn délutánonként a ceglédi Kossuth Művelődési Központban!, a kézimunka­szakkör foglalkozásaira. Nem­csak a kötés és horgolás, ha­nem a hímzés is felsorakozott az utóbbi években a hasznos időtöltések közé. Régi népi mo­tívumok kelnek életre a fürge kezek nyomán a hímzővászna­kon. A szakkör tagjai kiállítást rendeznek minden évben és baráti találkozón cserélnek öt­letet más szakkörbeliekkel. Nem is olyan magányosak Vasárnap délutánonként ki­sebb társaság gyűlik egybe a ceglédi Kossuth Művelődési Központban: beszélgetéssel, társasjátékkal, televíziónézés­sel, zenehallgatással töltik az órákat a magányosok klubja- nak tagjai, akik tulajdonkép­pen nem is olyan magányosak, hiszen együttesen igen kelle­mesen érzik magukat. Gyakran részt vesznek közös kirándulá­son, múzeum- és szinházláto-. gatáson is. TEKÉZŐK A KÖZGÉP-TŐL a pályától Jogos volt a nézők és a Ceglédi KÖZGÉP SE férfi tekézóink öröme a vasárna­pi győzelem után, hiszen a gárda ezzel a két bajnoki ponttal biztosította bennma­radását az NB II-ben. Az uj- iongásnak Molnár Károly, a szakosztály vezetője s egyben játékosa is vetett véget, aki hivatalosan bejelentette: két játékosuk visszavonul. Ugyan­akkor azt is kérte a távozók­tól, tanácsaikkal segítsék to­vább az együttest, a tehetsé­ges fiatalokat, hogy a ceglédi sportkedvelőknek még sok­sok örömük legyen a szak­osztály szereplésében. Pákozdi Rudolf remek eredménnyel tér pihenőre, 431 fát ért el utolsó bajnoki mér­kőzésén, így jelentős , részt vállalt a sorsdöntő győzelem elérésében. Elsősorban egész­ségi állapota kényszeríti a bú­csúra, sikerekbben és ered­ményekben gazdag, 33 évi sportpályafutást hagyva maga mögött. Tagja volt a múltban NB I-ben szereplő csapatnak is. Sípos József is három évti­zeden át sportolt. Előbb ké­zilabdázott, s később a kézi­labdázók köziül pártolt át a tekézőkhöz. Túl azon, hogy a tartalékegyüttesben rendsze­resen játszott, az intézői te­endőket is ellátta. Sportszere- tete, lelkesedése példamutató lehet a imái fiataloknak. (ungureán) Birkózás Négyen indulhatnak az országos döntőben Szolnokon Hajdú, Szolnok és Pest megye legjobb serdü­lőkorú birkózóinak részvéte­lével rendezték meg a Kelet- területi egyéni bajnokságot. A december 6—7-én sorra kerü­lő magyar serdülő bajnokság­ra minden súlycsoport 1—3. helyezettje jutott tovább. A Ceglédi VSE fiataljai, bár kö­zülük négyen felállhattak a dobogóra, elmaradtak a vára­kozástól. Edzőjük 6—7 ver­senyzőtől remélt továbbjutást. A sikeresen szereplők közül hárman ezüstérmet nyertek, egyikük pedig, valamennyi el­lenfelét megelőzve, első lett A továbbjutók Kötöttfogásban, 49 kg-ban: 2. Sápi József, 53 kg-ban 2. Kecskeméti István, 67 kg- ban: 2. Győri János. Szabad­fogásban: Ferenc. 49 kg-ban: 1. Rárz A Pest megyei biirkózószö vétség Dunakeszin országos úttörő birkózóversenyt remi­zett. A 87 induló közepes színvonalú mérkőzéseket ví­vott. A ceglédi helyezettek, 49 kg-ban: 1. Sipos Árpád, 53 kg-ban: 1. Galambos József, 62 kg-ban: 3. Baranyi József, 68 kg-ban: 2. Török Lajos. A CVSE birkózói legköze­lebb november 29-én, szom­baton lépnek szőnyegre: a Vasutas utánpótláscsapata a jugoszláviai Zentai VSE ha­sonló korú gárdájával mér: össze erejét. V. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom