Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

ID75. NOVEMBER 2., VASÄRNAP x/áHop Tanácstagok és szakemberek Társadalmi bizottságok Kiskunlacházán, Dunavarsányban és Szigetszentmiklóson Ráckeve, járási hivatal. Bíró Gábor, a titkárság veze­tője mondja: — Minden községi tanács mellett működnek azok az ál­landó társadalmi munkacso­portok, amelyek részint felül­vizsgálják, részint segítik a tanácsok és a szakigazgatási szervek munkáját. Ezek közül három bizottság mindenütt megtalálható. Az ügyrendi bi­zottság feladata a tanács vb — és más tanácsi szervek — munkájának előkészítése. A számvizsgáló bizottságok a tanács pénzgazdálkodását, költségvetését készítik elő. A szabálysértési bizottságokat a súlyosabb szabálysértési ese­tekben hívják össze. Hétszázhuszonnégy taggal — Mindezeken kívül még több munkacsoport — például szociális, egészségügyi, fej­lesztési, kulturális, mezőgazda­sági, tűzrendészen — is mű­ködik. A bizottságok zöme ál­landó; soraikban nemcsak ta­nácstagokat, hanem szakem­bereket — mérnököt, óvónőt, nőtanácsi dolgozót — is talá­lunk. A ráckevei járás területén 17 tanácsnál 75, régi nevén állandó bizottság tevékenyke­dik, összesen 724 taggal. Ebből 313 a nem tanácstagok száma. Szinte felmérhetetlen az a se­gítség. amit a tanácsi társa­dalmi bizottságok nyújtanak. Ennek ellenére nem vagyunk elégedettek: a bizottságok nem eléggé aktívak, kezdemé­nyező készségük csekély. Egyes helyeken előfordult, hogy akadozott az együttmű­ködés a Hazafias Népfront hasonló témákkal foglalkozó szerveivel. Kiskunlacházán Komár László tanácselnök tájékozta­tott a bizottságok tevékeny­ségéről : r Uiépítés-vezető pedagógus — Községünkben kilenc működik, mintegy 70 taggal, ebből 20 nem tanácsi dolgozó. Legjobban az ipari, kommuná­lis és községgazdálkodási bi­zottságunk látja el feladatait. A bizottság egyik tagja — Kun Károly nyugdíjas peda­gógus — irányítja például a mostani útépítési munkákat. Az iskola alapozásánál a fej­lesztési bizottság titkára — Domin János kőműves — el­lenőriz és vezet. Oktatási bi­zottságunk gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságában a nem tanácstagok — pedagógu­sok, rendőrségi és ifjúságvé­delmi szakemberek — dolgoz­nak főként. Ök bírálják el a szociális segélykérelmeket is. — Szociális bizottságunkban egységes a tanácstagok és a külsők munkája. Itt dolgozik a Hazafias Népfront helyi el­nökhelyettese és a nőfelelős is. — Különlegességünk a társ­községünket, Á porkát képvi­selő tíztagú bizottság. Sajnos — bár nem ők tehetnek róla — eredményeik nem kielégí- tőak. Például évek óta megol­datlan az ápoi'kai élelmiszer- bolt helyzete: a petróleum és a kenyér egymás mellett áll a szűk helyiségben, az ÁFÉSZ pedig azt mondja: nincs pén­ze egy új bolt építésére ... Ne utólag — Tölgyesi Jánosné duna- varsányi tanácstitkár: — Sajnos, bizottságaink nem eléggé öntevékenyek. Előfor­dult, hogy javaslataik nem valósultak meg. Ettől a tagok ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, ács, burkoló, vasbetonszerelő, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), raktárkezelőt, kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket, éjjeliőröket. lelentkezni lehet a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX.. Viola u. 45. * THujWS Abroncsgyár modern gépekkel felszerelt, korszerű forgácsoló- és lakatosüzemébe, fejlesztési munkák kivitelezésére, egy műszakos munkákra is PELVESZ csúcsesztergályost, horizontálesztergályost, maróst, helyzetfúróst, gyalust, szerszámélezőt, anyagmozgatót, géplakatost, szerszámlakatost, hegesztőt, targoncaszerelőt, tmk-lakatost, tmk-villanyszerelőt, gépszállítót, betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a munkaügyi osztály: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (A Keleti pályaudvar mellett). bizony elkedvetlenedtek. Még saját munkaterveiket sem mindig teljesítették. Azért van jól működő munkacsoportunk is: a szociálpolitikai bizottság. Most új tanácselnökünk van, és ha jól tudom, már tervezi is a bizottsági munka élénkí­tését. Székány Andrásné tanácsel­nök: — Csak egy hónapja vagyok elnök Dunavarsányban. A ta­nácstagok egyéni véleménye is az, hogy a bizottságok mun­kája nem kielégítő. Ennek egyik oka lehet, hogy vélemé­nyüket egyes kérdésekben utólag kérték ki. Szükségesnek látszik, hogy létrehozzuk a tanácstagok klubját. Ez a fó­rum alkalmas lesz arra, hogy kötetlen formában megbeszél­jük a község gondjait. A klub természetesen nem lesz zárt­körű: a bizottságokat várjuk ide, de az érdeklődők körül is bárki bejöhet majd, felvethet egy-egy kérdést, javaslatokat tehet. Szükséges is ez, mert ritkán van falugyűlés, a gon­dunk viszont számtalan. Vasárnaponként üdülőkörzetben Szigetszentmiklóson Józsa Gáborné tanácstitkárral be­szélgettünk: — Ügyrendi bizottságunk nemrég kapott nyilvános di­cséretet. mert a járásban a legjobb. Egyebek között részt vállalt szervezeti és működé­si szabályzatunk kidolgozásá­ban is. Szociálpolitikai bizott­ságunk tagjai ellenőrzik a község üzleteit, egészségügyi, köztisztasági helyzetét. Ná­lunk viszont az együttműkö­dés szenved csorbát. Talán az az oka, hogy eddig nem keres­tük meg egymást, pedig így nyilvánvalóan eredményesebb lenne mindannyiunk tevé­kenysége. — Jól működik a szabály­sértési bizottság: a nevelő ha­tás fokozása érdekében bevon­tunk a munkába egy pedagó­gust és egy védőnőt is. Fodor Antalné, a gazdaság- politikai bizottság tanácsi összekötője elmondta: — Tavaly alakult meg a műszaki albizottság, főleg mű­szaki, építési szakemberekből. Sokat segít a szakigazgatási szerveknek, részt vállal a helyszíni szemléből, építési szempontból véleményezi ter­veinket. Vasárnaponként a bi­zottság tagjai részt vettek az üdülőkörzet felmérésében is... Vasvári' G. Pál Ropog a szár, piros Ük A termelőszövetkezeteket is segítik a felsőbabádiak A Felsőbabádi Állami Gaz­daság központjának udvará­ban a szarvasmarha-istállót takarítják. Söprögetnek, sú­rolnak. Kövér Endre, a kuko­ricatermesztési ágazat vezető­je válaszol: — Az istállóból nemrég vitték el a leszerződött álla­tokat, s amíg újabbak nem érkeznek, kukorica kerül a fe­dél alá. Kényszermegoldás, de nem tehetünk mást, szombat estig ugyanis befejeztük az 548 hektárnyi kukorica töré­sét. S mivel a szárító teljesí­tőképességénél többet tudnak a kombájnok, ideiglenesen itt kell elhelyeznünk az utolsó 40 vagon szemet. Az egyébként közepes minőségű földek szé­pen fizettek az idén, hektá­ronként átlagosan 64 mázsá- nyi termett. Kövér Endrével indulunk a határba is, hogy szót vált­sunk a betakarítás utolsó nap­ján dolgozó kombájnotokkal. Jól jön a kereset A szemhatárt egyre sűrűsödő ködfátyol borítja, a legtávo­labb dohogó gépnek épp csak körvonalait láthatjuk. A 95 hektáros tábla felében nyűvik a roskatag, szárazon ropogó szárakat, a jókora gumikere­kek vágataiban pirosló csut­kák tömege. Mátai László konyákig ola­jos kézzel éppen az ékszíj tár­csát szereli — ki kellett cse­rélni a törött tengellyel együtt, amely nem bírta to­vább a nagy megterhelést. — Azért nem álltunk so­káig, 20 perc alatt meghozták a pótalkatrészt, s már indul­hatok is — mondja. Október 8-án kezdődött a kukoricatö­rés, de csak három hete ült nyeregbe, mert mint az ága­zatvezető mondja, Laci most nősült. Az esemény költözkö­déssel is járt — erősíti meg a fiatalember —, ugyanis már a? apósoméknál lakunk, Ocsán. A nászúira most nem volt idő, az új asszony is örül a jó keresetnek, hiszen az if­jú férj naponta 3—4 vagon kukoricát hoz le a földről gé­pével, s ez 280—300 forintot jelent. Pedig jó lenne otthon lenni, mert úgy hírlik, rövide­sen megérkezik a behívó is. Hónapok óta nyeregben Sári Ferenc, a másik SZK— 5-ös gazdája viszont már öreg­fiúnak számít: 1965-ben került a gazdaságba, itt lett géplaka­tos szakmunkás. Negyedik éve dolgozik kint a határban, ilyenkor s az aratás kezdete óta szinte pihenő nélkül hajt. — Volt ugyan néhány ki­sebb kényszerpihenő — ma­gyarázza —, mert a múlt hé­ten négynapos esőt kaptunk s a sáros, nehéz terepen tönkre­ment a sebességváltó. Fáradt­ságnak nyoma sem látszik raj­ta, pedig hónapok óta reggel hatkor kezd a gépműhelyben és este nyolc előtt ritkán jön el a határból. Ami kevés sza­bad idő marad — olykor hét végén —, az is munkával te­lik, de nem hiába, mert a kis telken már áll az új szoba- konyhás ház. — Igaz, a nagyja még hát­ra van, a 10x10 méteres épü­letet már csak jövőre húzzuk fel. Jön segíteni az egész csa­lád. Aztán meg rajtam a sor — mondja hetykén —, mert ők a fiatalabbak s az ő telkü­kön is szükség lesz a segítő kézre. Még szabadságon sem volt az idén, s nem is tudja mikor mehet, mert a most következő néhány napos karbantartás után a környékbeli termelő- szövetkezetek földjeire indul­nak segíteni. Ezt már a tar lón ballagva ismét; Köve Endre ágazatvezetőtől tudó;, meg, csakúgy mint azt; igye keznek mielőbb megszárítar a saját termést, hogy az als némedi termelőszövetkezet i ide hordhassa a megengedeti nél nagyobb víztartalmú ku koricát. Jószomszédi kapcsolat — Az állami gazdaság gé- felszereltsége jobb mint termelőszövetkezeteké, s e nemcsak az mutatja, hogy járásban elsőként végeztünk tengeri betakarításával, hs nem abban is, hogy segítőn, az arra rászoruló közös gaz­daságoknak — mondja búcsú­zóul. A tavalyi nehéz őszön első­ízben érezhették e segíti szándék eredményét a kör nyékbeli termelőszövetkezetei de most már úgy tűnik, hog ez az együttműködés gyakor lattá, amolyan jószomszéd kapcsolattá válik. Kovács György Attila Patikusok — brigádban TELJESÜLNEK A FELAJÁNLÁSOK Pest megye gyógyszerészei­nek és gyógyszertári alkalma­zottainak tekintélyes része huszonhat brigádba tömörül­ve versenyez. A legrégibb bri­gádok 1964-ben alakultak, de nincs esztendő azóta, hogy új ne alakulna a megyei gyógy­szertári központ budapesti központjában és vidéki gyógy­szertáraiban. Tavaly és az idén is szerveződött öt új, ezekről majd csak jövőre de­rül ki, megérdemlik-e a ki. tüntető címet. A régebben te­vékenykedő 21 brigád azon­ban már mind méltóvá vált a szocialista névre. Hiba nem lehet Munkájáért a tizenegy éve alakult és azóta többször is kitüntetett Gaskó szocialista brigád legújabban aranyko­szorús jelvényt kapott. Rét- sághy Béla gyógyszerésztech­nikus, a brigád vezetője mondja: — A központi laboratórium­ban dolgozunk. Készítünk ol­datokat, kúpokat, tablettákat, kenőcsöket, amik csak az ana­litikai laboratórium ellenőrző vizsgálata után kerülhetnek a megye gyógyszertáraiba. Fel­A szabályokat senki sem sértheti meg Engedély nélkül akartak forintot kivi nni vagy behozni' A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától kapott értesülés szerint az utóbbi időben többen nem tar­tották meg a forint kivitelével és behozatalával kapcsolatos szabályokat, annak ellenére, hogy ezek­ről a pénzügyi szervek a lakosságot több alkalom­mal tájékoztatták. Az alábbiakban néhány olyan esetet ismertetünk, amikor en­gedély nélkül akartak az or­szágból kivinni vagy ide behozni forintot illetve kül­földi valutát. Takács Józsefné (Budapest, VII. Lenin krt. 27.) 42 160 Ft- ról szóló takarékbetétkönyvet és 120 francia frankot, Herédi János és Jánosné (Budapest, XIV. Füredi park 2—4.) 10 000 Ft-ot. Ferenczi Margit (Debre­cen, Arany J. u. 51.) 34 112 Ft- ról szóló takarékbetétkönyvet, Kerékgyártó Ferenc (Budapest, VIII. Váci u. 13/b.) 3340 Ft-ot, Lédet Béla (Lispe-Szentador- ján, Kossuth L. u. 5.) 4500 Ft-ot, Németh Antal (Győr, If­júság krt. 33.), 5200 Ft-ot és 40 USA dollárt, Hartl József (Győr, Táncsics u. 38.) 4900 Ft-ot, Friedrich Diabl osztrák állampolgár 15 000 Ft-ot, Ele­vies Angelka jugoszláv állam­polgár 7400 Ft-ot kísérelt meg az ország területéről engedély nélkül kivinni. Tóth Géza (Ka­posvár, Laborfalvi u. 23.), 4000 Ft-ot, Magyar Jánosné (Buda­pest, VI. Népköztársaság u. 16.) bemutatóra szóló 19 000 Ft értékű takarékbetétkönyvet, Gertrud Hof osztrák állampol­gár 12 300 Ft-ot, Rudolf Eder osztrák állampolgár 9000 Ft-ot, Konrád Kokurek osztrák ál­lampolgár 15 000 Ft-ot kísérelt meg az ország területére enge­dély nélkül behozni. A rendelkezések megsértői­nél talált fizetőeszközöket, takarékbetétkönyveket az ille­tékes szervek lefoglalták, ki- utazásukat-belépésüket nem engedélyezték és eljárást indí­tottak ellenük. Mint ismeretes, a külföldre utazó magyar állampolgárok a kinttartózkodás költségeinek fedezésére megfelelő mérték­ben vásárolhatnak külföldi valutát. A KGST-országokba látogatók évente 8000 forintos keretben, napi 400,—, forint­nak megfelelő valutát kaphat­nak, ezenkívül külön vásárol­hatnak valutát a gépkocsival utazók az üzemanyagköltsé­gek fedezésére. A konvertibi­lis valutájú országokba utazók turistaként a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutaigérvénye alapján 3300 forintért vásárol­hatnak úticéljaiknak megfelelő valutát, amely — a jelenlegi árfolyamokat tekintve — mintegy 160 USA dollárnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy — kéthetes kinttartózkodás esetén — költségeik fedezésére állampolgáraink naponta 10 dollárnál többet fordíthatnak. Indokolt tehát a forint kivitelével és be­hozatalával kapcsolatos érvényben levő rendelke­zések ismertetése. Ezek szerint: az utasoknak személyenként legfeljebb 400 forintot szabad 100 forintnál nem nagyobb címletekben a devizahatóság engedélye nél­kül az országba behozni vagy külföldre kivinni. Határszéli forgalomban az engedély nélkül behozható és kivihető belföldi pénz legfel­jebb 50 forint lehet, azonban egy hónap alatt a behozott vagy kivitt belföldi pénz ösz- szesen személyenként a 200 fo­rintot nem haladhatja meg. A takarék-, nyeremény- és autónyeremény-ljetétkönyvek engedély nélkül kivitele az értéktől függően ugyancsak devizagazdálkodást sértő bűn- cselekménynek, illetve sza­bálysértésnek minősül. ajánlásaink között az is sze­repel, hogy készítményeink­ben nem találhat hibát az el­lenőrzés. Nem is tálált. Többi felajánlásukat is tel­jesítették, de talán enre az eredményre a legbüszkébbek. Kilenc éven át névtelenül mű­ködtek, altkor vették fel a la­boratórium fiatalon elhunyt vezetője, Gaskó László nevét. A kegyelet egyébként gya­kori eredője a gyógyszertári brigádok névválasztásának. Például a most ezüstkoszorút elnyert érdi dr. Schulek Ele­mér szocialista brigád is az egykori gyógyszerész egye­temi tanár nevét vette fel. Csak 1971-ben alakult és így egyelőre csupán az ezüstko­szorúig vihette. Az érdi pa­tika 30 dolgozójából csak 18 gyógyszerész ,asszisztens és takarítónő a tagja. Megszerv ezték a gyógyszerellátást — Nem veszünk be mást a brigádba, csak aki fegyelme­zett, jól dolgozik és emellett még eredményesen vesz részt az általunk rendezett szakmai vetélkedőn, vagy továbbta­nul, pályázatra dolgozatot ké­szít — magyarázza dr. Ha­rangi Györgyné, az érdi gyógyszertár és a brigád ve­zetője. Forgatjuk a brigádnaplót. Abban olvasható, hogy az érdi gyógyszerészek százha­lombattai, tárnoki, érdligeti kollégáikat rendszeresen he­lyettesítik betegség, szabadság esetén. Ilyenkor persze az Érden maradók többet dol­goznak. Legszebb teljesítménye azonban ennek a brigádnak, hogy felajánlásain felül a múlt év derekán saját kezde­ményezésre megszervezte a patikát nélkülöző Diósd gyógyszerellátását. Kis gyógy­szertárnak rendezte be a diósdi tanács segítségével az egiészségház egyik helyiségét és a brigádvezető, meg két gyágyszerésznő, egymást vált­va, hetenként háromszor ott dolgozik. Kiadja a körzeti és a gyermekszakorvos által ren­delt orvosságokat. Megszer­vezték a gyógyszerek odaszál- lítását is. Felkérésükre a diósdi baraoktermelő szákszö­vetkezet esetenként autót bo­csát a rendelkezésükre. Zászló és oklevél Bronzko6zoirús brigád lett ebben az évben a budaörsi Galenus szocialista brigád. Másik kettő pedig, a szintén egykori gyógyszerészprofesszor nevét viselő monori Pandula, és a váci Váczi Mihály szo­cialista brigád zászlót érde­melt ki. A többi oklevelet kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom