Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

Pannónia kincse, Zúagyöngye Hektáronként 300 mázse Kis&ertíuiajdenosek: korai iajtákat A Kertbarátok Klubjában hétfőn este nagyszámú érdek­lődő előtt tartott előadást a csemegeszőlő-termesztésről dr. Szegedi Sándor, a Kertészeti Kutató Intézet Mathiász János telepének igazgatója, aki szá­mos értékes új magyar szőlő­fajta nemesítésével vált is­mertté hazánkban s külföldön. Kwdmműveléssel Elmondotta egyebek között az előadó, hogy a világon évente mintegy 651 millió ton­na szőlőt termesztenek, e mennyiségnek azonban csak 10 százaléka csemegeszőlő. Hasonló ez az arány hazánk­ban is. A zárt- és kiskerte- seknek kifizetőbb hát, ha ko­rai csemege szőlőfajtákat te­lepítenek, mivel a korai cse­megeszőlő jó áron értékesít­hető. A korai csemegeszőlő ter­mesztése leginkább magas, kordonműveléssel eredményes, vagyis akkor, ha a szőlőt 3 méter sor-, és 1,40—1,50 méter tőtávolságra ültetjük, illetve ennyire ritkítjuk ki a meglevő tőkéket. így egy tőkéről 10— 20 kiló termés szüretelhető. A köztes területet pedig borsó-, bab- és zöldségtermesztéssel lehet hasznosítani. Törökországban és Görögor­szágban járt szakembereink mondják, hogy arrafelé is ezt a termesztési módot alkalmaz­zák. Az ottani kedvező éghaj­lati és talajviszonyok lehető­vé teszik, hogy hektáronként 600 mázsa szőlő is teremjen. A magas művelésű szőlőkben nálunk is akad 2—300 mázsás hektáronkénti átlagtermés, természetesen kellő gondozás, trágyázás után. A rosszabb fajta szőlőket, ha egészséges a gyökerük, ta­vasszal gyökérnyakba való ol­tással, nyáron zöldoltással le­het jófajta csemegeszőlőre nemesíteni. Üj telepítés ese­tén legjobb mélyen forgatott, lehetőleg istállótrágyázott ta­lajba amerikai vesszőt ültetni, mélyet zöldoltással kell ne­mes termővé tenni. Csemegeszőlő-termesztésre dr. Szegedi Sándor a korán érő Favorit és Narancsízű faj­tákat ajánlotta, és a legújab­ban kinemesített, szeptember elején érő 156-os új fehér Barátságos környezetben fajtajelöltet, valamint a már augusztus elején érő R 49-es piros fajtajelöltet. Ez utóbbi a peronoszpórának is ellenáll. A régebbi csemegefajták közül kiváló a Pannónia kincse, mely hektáronként 350 mázsa termést is ad, és a peronoszpó- rának ellenálló Zalagyöngye, mely csemegének és bornak is jó. A Rekord szőlő nagy fürt­jeivel tűnik. ki. Majdnem ezres gyűjtemény Előadása végén dr. Szegedi Sándor igazgató vetített képe­ken mutatta be az új nemes szőlőfajták termését és a neve­lés nagy munkáját. Elmondot­ta még, hogy a Mathiász-tele- pen gyűjteményükben 947 szőlőfajta található, melyekből 30—40 fajtát termesztenek. Kopa László mám os A P E STA\E6-YEI Hl R N K.I A DÄ SÁ' XIX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1975. NOVEMBER 19.. SZERDA M latunk ma a moziban' Huckleberry Finn és a csir­kefogók. Színes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Kit érlelt... Előadások kez­dete: 3, 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN Nagyezsda. Színes, szinkro­nizált szovjet film. Előadás kezdete fél 7-kor. Szorgos munka a határban Takmékossági tervét is teljesíti r a az UjElet Termelőszövetkezet , Bő termés kukoricából A kocséri Űj Élet Termelő­szövetkezetben az idei munká­ról és eredményekről Hargitai Pál főmezőgazdásszal beszél­gettünk. — Mezőgazdasági alaptevé­kenységünkkel és ipari mel­léküzemeink munkájával tel­jesítjük a kitűzött terveket. Ipari üzemeink a hét végére már elvégzik a mintegy 90 millió forintos idei feladatokat — mondotta. — A mezőgazdasági munká­ban legeredményesebb a ku­koricatermesztés volt: 130 hek­táron termesztettük, s a hek­táronkénti termés májusi mor- zsoltban elérte a 60 mázsát. Száz hektár szőlőnk is gazdagon fizetett, hektá­ronként 74 mázsát termett. KÉT FIÚ SORSA Nagy gonddal féltő szeretettel Jelenleg 159 tanuló lakik a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumában. Kazinczy Irma Abonyból, Fajka Ágnes Törteiről érkezett. Mindketten az I/A tanulói, s örömmel díszítik diákotthoni szobájukat. Varga Irén felvétele A konzervgyár tervosztá­lyán kerestem fel Varga Sárát. Beszélgetésünk alatt csak ne­hezen oldódott föL Milyen is az élete? Mint mondja, életé­ben nem voltak látványos, nagy élmények, események, de gyorsan, hozzáteszi: — Amikor két állami gondo­zott gyerekét vettem magam­hoz, akkor voltam a legboldo­gabb. Nem mentem férjhez, s nagyon hiányzott a gyerek. A háztartás vezetésének gondjaiban először még nem osztozott a két gyerek. De mégis szakított időt, türelmet nevelésükre. Esténként az ölé­ben nyitott könyvet tartott, melynek hőseit gyorsan meg­kedvelte a gyermekképzelet, s másnap új mesék, új történe­tek keltek életre. Azóta már felnőttek a gye­rekek. László, az idősebbik 18 éves, konzervipari szakmun­kás, Zoltán 15 éves, a Toldi Miklós Szakközépiskolában ta­nul, ugyancsak konzervipari szákon. — Nagyon szeretem mind­kettőt. Kiskoruktól kezdve ne­velem őket, megadtam nekik mindent, amire csak szüksé­gük volt. Örülök, hogy sike­rült dolgos embereknek nevel­nem őket. Tisztelettudóak, ta­karékosak. Összegyűjtött pén­zükön már motorkerékpárt is vettek. A háztartásban is na­gyon sokat segít az én két fiam. Beteges, idős édesanyám nem is tudna meglenni nélkü­lük. A reggelit, ebédet, vacso­rát sokszor ők főzik ... A családoknál nevelkedő ál­lami gondozott gyerekek hely­zete, élete, mondhatni, köz­ügy. A városi tanács illetéké- seinek legutóbbi ellenőrzése­kor ismét bebizonyosodott: Varga Sára példásan, nagy gonddal, féltő szeretettel ne­veli a két fiút. Elmondhatja magáról, hogy igen gazdag: bírja azoknak a gyermekeknek a ■ szeretetét, megbecsülését, akik felnőtt korukban is jó szívvel emlékeznek rá, aki anyai szeretettel nevelte őket, szakmát, kenyeret adva ke­zükbe. Miklay Jenő Volt 17,5 fokos olasz rizlin- günk is. Ipari üzemeink dol­gozói is derekasan segítettek a szünetben, s nagy segítséget nyújtottak az abonyi Somogyi Imre általános iskola kisdiák­jai. — Eredményes a szarvas­marha-tenyésztés is: 300 teje­lő és 110 húshasznosítású te­henet tartunk. A tejhozam tehenenként az évi 2 ezer 600 literes tervvel szemben megköze­lítette a 3 ezer litert. Tápdús takarmányozásra han­gyasavas eljárással nagy mennyiségű lucernát tartósí­tottunk. Szám'ottevő ágazatunk a csibetenyésztés, ez évben 350 ezer kis jószágot neveltünk. — Termelőszövetkezetünk­ben az építkezéseket saját brigádunk végzi. A munkások segítettek a helyi új napközi otthonos iskola építésében, s csibenevelőt is emeltek a gazdaságban az idén. Most korszerű marha­hizlaló istállót építenek. — Teljesítjük takarékossági terveinket is. A tavalyi 4 ezer 600 hektoliteres nyersolaj­fogyasztást például 4 ezer 200 hektoliterre csökkentettük, a villamos energia fel- használásában pedig 300 ezer forintot takarítunk meg. — Kárpitos és konfekciós üzemeink már 40 millió forint értékű rendelést kaptak a jövő évre. Minden reményünk meg­van arra, hogy a csaknem 170 millió forintos idei tervünket nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk. Bizakodva nézünk hát az előreláthatólag már ja­nuárban sorra kerülő zár- számadási közgyűlésünk elő — mondta a főmezőgazdász. K. L. SPORT Remek kosárlabda-győzelem A körösi férfi kosárlabdá- sok Komlón, az Országos Serdülő Kupa egyik országos elődöntőjében szerepeltek, majd az NB II-asok az Arany János Gimnázium labdajáték­termében küzdöttek a bajnoki pontokért. NB III FÉRFI Nk. Pedagógus—MALÉV (Bp.) 88:86 (39:46). Nk.: Ábrahám T. (2), Danóczi (4), Mester (15), Zsákai (24), Spindelbauer (39); csere: Sz. Nagy (4), Hoffer. A repülősöknél a sokszoros válogatott Gabányi és Pólik is szerepelt, akiket nem na­gyon tudtak fogni a kö­rösiek. Nagyon jó, színvonalas, izgalmas mérkőzésen a ven­dégek csaknem végig vezettek. A körösiek fokozatosan ledol­gozták a második félidőben a hátrányukat, s befejezés előtt két perccel egyenlítet­Kőrösi ragadványnevek (1.) Pisla, Méla, Vitéz, Bei~ek-allyi MI IS a ragadványnév? . „Valakinek hivatalos nevé­vel együtt használt, emlege­tett, származására, foglalkozá­sára vagy valamely jellemző tulajdonságára utaló, többnyi­re tréfás vagy gúnyos megkü­lönböztető név, amely nemze­dékek során hivatalos név ré­szévé válhatik.” — olvashat­juk az Értelmező Szótárban a meghatározását. Kialakuló- sa a magyar történelem kez­deteihez nyúlik vissza, hiszen a pogánykori egyelemű nevek — a kereszténység felvétele utáni keresztnevek — már nem tudták betölteni funkciójukat, az egyének megkülönbözteté­sét. Űj névre volt hát szük­ség a régi mellett. A XIV. századtól a XVII. századig tar­tó folyamat eredménye a ra­gadványnév eredetű vezeték­vagy családnév. A népesség növekedésével több, azonos család- és utónevű ember ke­rült egy közösségbe, s így ke­vésnek bizonyult a kételemű név is. Megtoldották hát egy harmadikkal, negyedikkel, s őt nemegyszer ötödikkel is. így keletkeztek a mai értelemben vett ragadványnevek. AZ ELSŐ NAGYKŐRÖSI NÉVSORT az 1546-os török defterlajstrom tartalmazza. A 212 név közül legtöbb a mai fül számára is megszokott két­elemű név. Néhány esetben érezhető csupán a vezetéknév ragadványnévi eredete. Pél­dául: Aszalós Petre, Méhes Benedek, Gödör Antal. Ke­resztnév és foglalkozásnév ket­tőse csak a papoknál és ková­csoknál maradt meg: Együd pap, Pál pap, Bálint kovács. Az 1562-es összeíráskor lajst­romba vett 307 név is bizo­nyítja: Nagykőrösön kialakul­tak a hivatalos nevek. A ra­gadványnévi eredetű vezeték­nevek még néhány esetben nem vesztették el érzelmi jel­legüket: Keskön Tomás, Sörös Filip, Balga Demetör, Szép Balás. Az 1642-es jobbágy­lajstrom 58 neve közül csak kettő volt megtoldva ragad­ványnévvel: Sánta Nagy Ist­ván, György Nagy István. A református egyház anya- könyvei közül a legrégibb kö­tet 1681-gyel kezdődik. A há­romelemű nevek feltűnően nagy száma igen pontos anya­könyvezésről tanúskodik. Ál­talában háromelemű nevekkel találkozunk, csak egy-két négyelemű akad, például Vá­ros Novasinka Szabó István (1690), vagy 1765-ből, Csizma­dia Segesvári Szokonya László. MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE elegendő lett volna a mes­terség feltüntetése, a szárma­zási hely hozzátoldása inkább a ,,gyütt-mönt”-séget érezteti. Az endogámia hívei nehezen fogadták be az idegeneket, pe­dig a törökdúlás, majd az 1739—40-es pestis által meg­tizedelt lakosságot valamiképp pótolni kellett. Száz esztendő is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a Szokonya család körö­sivé váljék. Ezt bizonyítja az 1882-ből Szokonya Ferenc ne­véhez fűzött megjegyzés: „Se­gesvárinak is neveztetik”. A ragadványnevek között leggyakoribb az a típus, amely a származási helyet tünteti fel: Ucsai Mészáros István (1685), Pándi Szabó Gergely (1686). Lakhelyre utal a Hegyi Var­ga János (1775), Berek-allyi Szabó János (1691), Dűlő Tóth István (1778) ragadványneve. Nemzetiségét őrzi nevében Lengyel Takáts Márton (1725), Görög Tsuliga György (1759). Ez utóbbi atyafi idegen voltát egy kiegészítés is hangsúlyoz­za: „Szentendréről”. A ra­gadványnevek másik csoport­ja közvetlenül vagy közvetve a mesterségre utal. Csizma­dia, Lantos, Korsós, Nádverő, Nádvágó, Kapás, Búzás, Ha­rangozó, Posta, Csutorás, Or­vos, Kapus, Gombkötő, Cser- zövarga, Dudás, Madarász, Kántor előnév, de ilyet jelöl a Katona, Szolga, Koldus, Rab, Rideg ragadványnév is. Ezek a megkülönböztető nevek nem­zedékek hosszú során át örök­lődtek, éppúgy, mint a mes­terségek. A belső — családi eredetű — ragadványnevek szintén több generáción át követtek egy-egy vezetéknevet, sokszor a mai napig is: például Go- rócz Szűcs János (1729), Tzira Nagy István (1726), Dani Var­ga Pál (1770), Jani Szabó Já­nos (1783). Ezek voltak az értelmi jel­legű ragadványnevek. A TOVÁBBI TÍPUSOK ér­zelmi jellegük szerint lehet­nek gúnynevek, csúfnevek vagy kedveskedő, dicsérő bók­nevek is. Természetesen job­ban kötődnek személyekhez, mint az érzelmi jellegűek, ezért általában csak a második, har­madik nemzedékig öröklődnek, és a hivatalos írások is csak ritkán tüntetik fel őket. Néha egy-egy esemény is alapja le­hetett a ragadványnévnek, így keletkezett feltehetőleg Vőfély Nagy János (1755), Vert Sza­bó András (1737) előneve. A gúnynevek között talá­lunk enyhébbeket, például: Egettboros Tót István (1737), Pisla Szabó Mihály (1734), és sértő szándékúakat egyaránt: például Gyügye Kovács Ist­ván (1736). A nemzedékek megkülönböztetésére jöttek lét­re a Kis, Kicsi, öreg előne- vek a mai „ifjabb”, „idősebb” párjaként. Testi, lelki tulajdonságokra utal számtalan ragadványnév, hol kevésbé hízelgő formá­ban: például Csendes Kis Já­nos (1740), Hosszú Kováts Ist­ván (1740), Tövis Tóth Pál (1744), Méla Molnár Ágoston (1751), Vígkedvű Szabó János (1743), Vitéz Szabó János (1757), Fejes Szabó János (1768). Gyakran előfordult, hogy két azonos nevű egyén került egy családba házasság révén, ilyenkor jó szolgálatot tett a megkülönböztető név: például Koroknai Kováts Mi­hály elvette Kováts Mihály leányát, vagy Borbély Bikfal- vi István elvette Tántzos Bor­bély Imre leányát (1772). VANNAK ISMERETLEN EREDETŰ ragadványnevek is: például Szekrény Tót János (1737), Meleg Molnár Mihály (1751), Bilimbó Faragó István (1789), Csupa Tót János (1796), Kantza Szabó Mihály (1743). Szabó Attiláné tek. A hatalmas küzdelmet hozó találkozó hajrája rend­kívül izgalmas volt, s az utol­só előtti másodpercben do­bott kosárral a hazaiak bra­vúros győzelmet arattak. AZ ORSZÁGOS SERDÜLŐ KUPAÉRT Az 1975. évi kosárlabda OSK országos elődöntőit a megyei győztesekkel és a leg­jobb budapesti csapatokkal 6 városban rendezték. A ren­delkezés értelmében csak emberfogásos védekezés volt alkalmazható a mérkőzése­ken, zónázás nem. A körösi fiúk Komlón vetélkedtek. Na­gyon lámpalázasak voltak, megijedtek a csepeliektől. A megilletődöttség mindkét ta­lálkozójukra rányomta bélye­gét, s végül csoportjukban a harmadik helyen végeztek. Az OSK-szabályok értelmében a monori Tanyi, és a ceglédi La­katos személyében kölcsön- játékosok -is szerepeltek gim­nazistáinknál. Eredményeik: Csepel Sí—Nk. Gimnázium 99:58 (60:32), Pécsi Sí—Nk. Gimnázium 84:39 (45:26). A körösieknél a következő já­tékosok szerepeltek: Nagy At. (32), Szűcs (7), Konrád és Lakatos (13—13), Ruttner Z. (11), Nagy G. (5), Tanyi (4), Becser (2), Bartucz és Tóth. APRÖ BALÁZS: MEGYEI BIRKÓZÓBA JNOK Cegléden rendezték a me­gyei serdülő egyéni birkózó­bajnokságot, mindkét fogás­nemben. Szabadfogású 55 ki­logrammos súlycsoportban (7 induló közül) Apró Balázs végzett az élen, négy kétvál­las győzelemmel. Szabadfo­gású 45 kg-ban (5 fő vetél­kedett) Pákozdi Béla nyak­sérülés után a második he­lyen végzett. Kétnapos volt a Debrecen­ben sorra került országos if­júsági szabadfogású verseny. Élvonalbeli versenyzők is vol­tak a népes mezőnyben. Az Nk. Kinizsi itt három fiatalt indított, de azok nem értek el érmes helyezést. SZERDAI MŰSOR Teke Kocsér, 16 óra: Nk. Szabad­ság Tsz idősek—Nk. Szabad­ság Tsz fiatalok, barátságos férfi csapatmérkőzés. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom