Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
1975. NOVEMBER 19., SZERDA TMJov Heti jogi tanácsok A meghívott szakszervezeti t a munkaszerződést a vállalat tisztségviselőt is ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választottat. Nem egy esetben előfordul, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők megbízatása a megválasztás idejének letelte előtt megszűnik. Ennek oka többféle. Leváltják a tisztségéből, megszűnik munkaviszonya, vagy meghal az illető dolgozó stb. Ilyen esetben a megüresedett tisztséget ideiglenes«! meghívott taggal töltik he. Mivel már többször került sor munkaügyi vitára, — áthelyezés vagy felmondás miatt — s adták fel a kérdést, megilleti-e a meghívott tagot is a megválasztott szakszervezeti tisztségviselőknek 'járó védelem, vagy pedig nem részesülhet ebben, szükséges, hogy olvasóink kérdésére, foglalkozzunk ezzel a témával. A Munka Törvénykönyvének 16. §-át eltérő módon értelmezik. Ebből ered a bizonytalanság. Az említett jogszabály kimondja, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a vállalat által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. A változó munkahelyre alkalmazott választott szak- szervezeti tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról pedig a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A bizonytalanság megszűntetése céljából a Legfelsőbb Bíróság állást foglalt ebben a kérdésben. Eszerint a meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt a munkájával kapcsolatban ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a választott szakszervezeti tisztség- viselőt. Munkája zavartalan ellátásának biztosításához ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a választott szak- szervezeti tisztségviselőnek. Ebben a tekintetben közöttük megkülönböztetés nem tehető. Változó munkahelyre alkalmazott dolgozó a vállalaton belül másik munikalielyre történő átirányításának indokoltságát nem vitathatja. Főleg az-építőipari és a vendéglátóiparban alkalmazottak vitatják, mert általában ezeken a munkahelyeken irányíthatók át a dolgozók. A dolgozók általában azt kifogásolják, hogy az ő beleegyezésüket ehhez a vállalat nem kéri, a vállalat azt állítja, hogy erre nincs is szükség. Ebből azután — amint legutóbb hallottuk — még munkaügyi per is keletkezik. Minthogy bizonytalanság mutatkozik megyénk területén a dolgozók részéről is, szükséges, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Munkaszerződés a vállalat és a dolgozó között változó munkahelyre is létrejöhet. A változó munkahelyre alkalmazott dolgozót az alkalmazó vállalat — ellenkező megállapodás hiányában — egész működési területén foglalkoztathatja. Ez következik a munkaszerződés jellegéből és tartalmából. A munkahelyváltoztatásokkal eleve számolnia kell annak, akit változó munkahelyre alkalmaznak, s és a dolgozó ennek tudatában és ismeretében köti meg. Ha tehát a vállalat a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalaton belül másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a dolgozó ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaügyi vitát csak akkor kezdeményezhet, ha a dolgozónak a másik munkahelyén való foglalkoztatása tilos. Más a helyzet azonban akkor, ha az eredetileg állandó munkahelyre alkalmazott dől gozót a vállalat változó munkahelyű munkakörben kíván ja foglalkoztatni. Erre a munkaszerződés módosításának szabályai szerint csak a vállalat és a dolgozó között létrejövő megállapodás alapján kerülhet sor. (Lásd: L. B. munkaügyi kollégium 5. sz. állás- foglalását is.) Határozott időre létesített munkaviszony hányszor hoszszabbttliató meg? Több olvasónktól érkezett panasz, hogy munkahelyükön a határozott időre szerződésesei alkalmazott dolgozók hátrányban vannak a többiekkel szemben. Ezt az állapotot egyes vállalatok állandósítják, és amikor lejár a szerződés, újból meghosszabbítják. Ez a dolgozónak bizonytalanságot jelent, a vállalatnak pedig általában előnyt. Lehet-e a szerződést többször hosszabbítani? — kérdezik olvasóink. Mivel az ismételten határozott időre kötött munkaszerződésekkel kapcsolatban egységes gyakorlat nem alakult ki, szükséges volt ebben a kérdésben is állást foglalni. Az ilyen szerződések jogi megítélésénél — a munkaügyi kollégium állásfoglalása szerint — abból kell kiindulni, hogy a Munka Törvénykönyvének a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései nem tartalmaznak olyan tiltó szabályt, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után újabb határozott időre szóló munkaszerzodép nem köthető, illetőleg a szerződés n-em hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat a rendelkezések nem tartalmaznak. Ennek hiányában pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs akadálya. Természetesen más jogi megítélés alá esik az ilyen ismételt szerződés, ha a vállalat részéről kellő érdek nélkül történik és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesik (például felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől stb.). A jogoknak ilyen, a társadalmi rendeltetésüktől eltérő gyakorlása nem megengedett, és a dolgozót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, és a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettelek kell tekinteni. Tehát azok az olvasók, akik jogaikban sérelmet szenvedtek, forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Ha azonban a vállalat jogait jóhiszeműen, a vállalat kellő érdekében eljárva érvényesítette, akkor természetesen az ismételt határozott időre szóló szerződés az érvényes, és a dolgozó nem követelheti munkaviszonyának határozatlan időre szóló érvényesítését. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 éráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VM., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Ne legyen üres kocsi Miniszteri rendelet a közületi tehergépjárművek jobb kihasználására A közlekedés- és postaügyi miniszter á munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki a közületi tehergépkocsik üres futása csökkentésének, raksúlyuk jobb kihasználásának érdekében. A rendelet a közlekedési vállalatok és a fegyveres testületek járműveit kivéve TAPPENZUGYEKBEN Válaszol azHle Milyen kereset alapján kell kiszámítani a táppénzt? Olvasóink korábbi kérdéseire válaszolva már elmondtuk, hogy a táppénz a napi átlag- keleset 7o, illetőleg bó száza - iékia. Most azokat a szabályokat ismertetjük, amelyek meghatározzák, milyen időszakra vonatkozó keresetek napi átlagának a 75, illetve 65 százaléka a táppénz. Általános az a szabály, hogy a keresőképtelenség első napját megelőző három naptári nónapoan — az úgynevezett irányadó időszakban — elért kereset egy napra eső átlaga képezi a táppénz alapját. Előfordul azonoan, hogy az említett hónapokban nem volt keresete a dolgozónak, de a megbetegedés hónapjában — még a inegoetegedés előtt — igen. Ilyenkor a megbetegedés hó- napjáóan elért munkabér vagy munkadíj összegéből kell kiszámítani a táppénz alapjául szolgáló napi átlagkeresetet. Ha sem az előző három hónapban, sem a megbetegedés hónapjában nem kapott munkabért a biztosított, akkor napi átlagkeresetét a már ismertetett irányadó időszakot megelőző három hónapban elért munkabér alapján számítják ki. Ha a biztosítottnak a keresőképtelenség kezdetét megelőző hatodik hónap első napjától a megbetegedés időpontjáig sem volt keresete, táppénzét annak a munkabérnek az alapulvételével kell kiszámítani, amelyet keresőképtelensége időpontjában a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek azon a munkahelyen, ahol a biztosított utoljára dolgozott. Megjegyezzük, hogy a tényleges keresetet mindig a tényleges munkában töltött napok számával kell elosztani, bármilyen időszakra vonatkozó munkabéreket veszünk is alapul a napi átlag kiszámításához. Arra a kérdésre, hogy mikor jér a táppénz az év végi részesedés után és hogyan számít- I ják ki, az alábbiakban válaszolunk: Év végi részesedés után akkor jár táppénz, ha a keresőképtelenség időtartama harmind napnál hosszabb. A táppénz csak a keresőképtelenség harminc- egyedik napjától jár. A táppénz egy napra eső összegének kiszámításához a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben kapott év végi részesedést veszik figyelembe. Először az egy napra jutó év végi részesedés ösz- szegét kell megállapítani. Ez úgy történik, hogy az említett évben kapott év végi részesedést elosztják a naptári év összes munka- és munkaszüneti napjainak számával A napok számát semmilyen címen nem lehet csökkenteni. Még akkor is a naptári évben levő összes munka- és munkaszüneti napok számával kell osztani, ha a biztosított csak az év egy részében állt munkaviszonyban. Az így kapott napi átlag 75, illetve 65 százaléka lesz a napi táppénz az év végi részesedés után. Például, ha a biztosított 1975. augusztus 10-től október 18-ig volt keresőképtelen, akkor munkabérei után erre az időre kapott táppénzt. Év végi részesedése után csak 1975. szeptember 10-től, a kereső- képtelenség 31. napjától jogosult a táppénzre. 1974-ben év végi részesedése 5600 forint volt. Ezt az összeget 313-mal, a naptári év összes munka- és munkaszüneti napjainak számával kell elosztani. Az osztás eredménye az egy napra jutó év végi részesedés, vagyis'a napi átlag: 17,88 forint. Ennek 75 százaléka 13,41, 65 százaléka 11,62 forint. Ez a napi táppénz, mely 1975. szeptember 10-től október 18-ig minden munkanapra megilleti a biztosítottat, az első kérdésnél ismertetett keresetek után járó táppénzen felül. Jutatom után mikor jár táppénz és hogyan számítják lu? Az év végi részesedéshez hasonlóan a jutalom után is csak ajkkor jár táppénz, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart. Ebben az esetben azonban a táppénz a kereső- képtelenség első napjától megilleti a biztosítottat. A jutalom napi átlagának megállapításánál a keresőképtelenség első napját megelőző évben kapott jutalmat kell figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy az említett naptári évben több alkalommal kapott jutalmat együttesen veszik számításba. A táppénz a jutalom egynapi átlagának 75, illetve 65 százaléka. A jutalom napi átlagának kiszámítása az év végi részesedéshez hasonlóan történik. A biztosított például 1975. augusztus 1-től október 10-ig volt keresőképtelen. 1974. április hónapban 1800, augusztus hónapban 2100 és novemberben 2300, összesen 6200 forint jutalomban részesült. Ezt az összeget kell elosztani a naptári év összes munka- és munkaszüneti napjainak számával, vagyis 313-mal. Az osztás eredménye a jutalom egy napra eső átlaga: 19,80 forint. Ennek 75 százaléka 14,85, 65 százaléka 12,87 forint. Ez a jutalom után egy napra járó táppénz összege, melyet az 1975. augusztus 1-től október 10-ig terjedő keresőképtelenség minden munkanapjára folyósítani kell, az egyébként kifizetendő táppénzen felül. Nagy Károlyné dr., a Pest megyei és Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója valamennyi közületi szerv teherautóira, nyergesvontatóira és pótkocsijaira vonatkozik, s lényegében megszigorítja a tehergépjárművek közlekedését. A rendelkezés szerint ugyanis amennyiben valamelyik közűiét öttonás vagy annál* nagyobb teherautót üresen vagy a raksúly felét el nem érő terheléssel kíván közlekedtetni, be kell jelentenie a területileg illetékes menetirányító irodánál, ahonnan a menetlevélre feltüntetendő visszaigazolást, nyilvántartási számot leap — ennek hiányában a gépkocsi nem indítható útnak. A főváros és a megyeszékhelyek közötti fuvaroknál december 1- től, a megyeszékhelyek közötti közlekedésben március 1-től érvényes a bejelentési kötelezettség. Ennek alapján a menetirá- nyító a gépkocsi jobb kihasználása érdekében felkéri az üzemeltetőt, hogy működjék közre valamelyik közlekedési vállalat fuvarozásában — akár idegen pótkocsi vontatásával is — vállaljon más közülettől árufuvarozást vagy a kocsi teljesítményéhez képest kevés áruját vitesse, el közlekedési vállalattal vagy más közületiéi. Az ilyen idegen fuvar megszervezését, vállalását anyagilag ösztönzi a rendelet. A fuvar létrejöttekor a fuvardíj öt százaléka a menetirányítót, 85 százaléka a közületet, 3—5 százaléka a gépkocsivezetőt illeti. Amennyiben a kocsi jobb kihasználása érdekében a gépkocsivezető maga szerez szállítási feladatot, jutaléka á fuvardíj 5—8 százaléka. A rendelet a párt és a kormány takarékossági határozatának szellemében, a KPM intézkedési programjának végrehajtása érdekében született. A KPM eddig is egész sor intézkedést vezetett be. A mostani rendelet lehetőséget ad a szállítások racionalizálására, a visszfuvarok jobb megszervezésére, az országos teherjármű-állomány jobb kihasználására, a közületi gépkocsik bevonására a népgazdaság szállítási feladataiba. A közlekedési vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, már szigorú hatékonysági és takarékossági intézkedések érvényesülnek, de ez korántsem mondható el a közületekről. Erre csupán egy példa: megvizsgálták a legforgalmasabb, a 3-as számú úton közlekedő tehergépjárműveket, s megállapították, hogy a közületi teherautók egy- harmada üresen közlekedett. A rendelet egyelőre csak a meghatározott teherautók közlekedésének bejelentését teszi kötelezővé, szállítási kötelezettséget nem ír elő, de azt anyagilag ösztönzi. A bejelentést viszont — amelynek igazolására a menetirányító nyilvántartási száma szolgál — életbelépésétől az autófelügyelet megköveteli és szigorúan ellenőrzi. Tíz nap rendeletéiből A közműves vízellátás, és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról megjelent 27/1975. (X. 30.) MT-rendelke- zést a Tanácsok Közlönye 47. száma tartalmazza. A jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) korm. számú rendeletnek a belkereskedelmi ágazatban való végrehajtásáról ugyanitt jelent meg a 8/1975. (K. É. 33.) BkM számú rendelkezés. A belső ellenőrzésről kiadott, 31/1975. (Eü. K. 21.) EüM-rendeletet is ugyanitt találják meg az érdekeltek. A lakásberuházások előkészítésének rendjéről kiadott 14/1975. (XI. 12.) ÉVM-rende- letet a Magyar Közlöny 73. száma tartalmazza. KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMET ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLÁT VÉGZETT, 5 évesnél nagyobb gyakorlattal rendelkező SZAKEMBERT VEZETŐI MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK, írásos ajánlatot „Pest környéki nagyvállalat” jeligére a kiadóba kérünk. A közületi tehergépkocsik üres futásának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről kiadott 14/1975. (XI. 12.) KPM-rendelkezés is ugyanitt jelent meg. A műsoros előadásokkal összefüggő feladatok ellátásáról a 6/1975. (XI. 12.) KM-ren- delet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny november 12-i számában.) Az ebadóról és az ebek kötelező összeírásáról megjelent 36/1975. (XI. 5.) PM-rendele- tet a Pénzügyi Közlöny 29. száma tartalmazza. A boltvezetők és a házfelügyelők ösztönző nyugdíjpótlékának mértékéről a Társadalombiztosítási Közlöny 9—10. számában találhatják az érdekeltek a SZOT Tb. Főigazgatóság rendelkezését. A Mesterséges Termékenyítő Állomás ÁLLATORVOST KERES szaporodásbiológiái munkakörbe. Jelentkezés személyesen. Cím: 7400 Kaposvár, Cseri major. MOST VÁSÁROLJON - MOST ÉRDEMES! * * Bakfis télikabát modern fazonnal, divatos, kockás szövetből, műszőrme gallérral 890 Ft-tól 1480 Ft-ig. Női télikabát importált szövetből, szőrmegallérral 1280 Ft-tól 1620 Ft-ig. Női télikabát tiszta gyapjú szövetből, műszőrme gallérral 2260 Ft-tól 2460 Ft-ig. /Av , i ■ s Kapható a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat konfekciót árusító boltjaiban. I
