Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

VÁLASZ CIKKÜNKRE Jövőre még kél autóbusz-XIX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1973. NOVEMBER 15., SZOMBAT Komarov nevével Gyermekeket, időseket támogatnak Köszönő sorok a naplóban A brigád tagjai, balról jobbra: Bor Mihályné, Lehoczki Sándorné, Seltenreich Józsefné, Herr Sándorné, Finta Miklósné, Molnár Mátyásné, Gyügyei Istvánná. A Dunakeszi Gyürhölcs- és Főzelék-Konzervgyár Koma­rov aranykoszorús 'ádját nyolc éve vezeti II:. .:idor­né. A héttagú brigád 1337 már­ciusában alakult. Mindegyikük családos, he­tüknek 11 gyereke van, és egy tizenkettedik: 1967őszén, a Fó­ti Gyermekvárosban nevelt, 3 éves Lakatos Évikét vették pártfogásba. A kapcsolat az­óta tart. Az iskolai szünetben magukhoz veszik a kicsit, ta­AZ IRODALMI EST ELE Emlékek Szabó Pálról TV! artin Jorgensen dán kö- zépiskolai tanárral 1950 tavaszán ismerkedtem meg, a Laborista Esperantistaro hir­detése révén. Ö a magyar szociográfiai és folklóriroda­lom felől érdeklődött, én az egzisztencializmus és elsősor­ban a dán Kierkegaard felől. A kölcsönös érdeklődés —kö­zös hasznunkra — hosszú idő­kön át jó barátokká tett min­ket. A nyugati irodalom az ötvenes években ismét felfe­dezte magának a lengyel Ray- montot, reneszánszukat élték C. F. Ramuz alkotásai, ná­lunk meg a figyelem egyre jobban az egzisztencializmus­ra, Kierkegaard, Camus és J. P. Sartre műveire terelődött: Mindezeket azért volt fon­tos megemlítenem, mert az elmondottak adtak lehetősé­get számomra, hogy Szabó Pált megismerhettem, illetve jobban megisníerhettem, hi­szen írásait olvastam. Szabó Pál műveit német, horv^t nyelven is kiadták, levelező barátom, Jörgensen úr is pon­tosan érdeklődhetett az író Után, névvel, ahogy írta, a „Rothe Gőz’’ írója iránt. A nagy trilógiából, a Tal­palatnyi föld címmel megjelent regényből, szabad fordításban küldtem fejezete­mára, de társas ember volt, és író még a kis kérdésekben is. Amikor több éves levelezés után, dán barátommal kime­rítettük érdeklődéseink tár­gyát, bücsúzkodtu^k. Akkor tudtam csak meg, hogy Mar­tin Jörgensen a dán felsőbb osztályokban tanította nem­zeti _ irodalmukat és a világ- irodalmat. Így került segít­ségemmel Szabó Pál neve és könyveinek egy-egy részlete a dón tanár oktatási repertoár­jába. Elgondolkodtató: a két világháború között, a régi tár­sadalomban szerény kiadók adták ki Szabó Pál írásait, melyek reális képet nyújtot­tak az akkori társadalomban a nép életéről, ugyanakkor Skandináviában nemcsak ne­vét, de műveit is számontar- tották. C1 ml éket most azzal állí­, tunk. Szabó Pálnak, hogy halála 5. évfordulóján, no­vember 15-én, délután 5 órai kezdettel, a Hírádástechnikai Anyagok Gyárában, Minden kör bezárul címmel, irodalmi estet rendeznek a gyár mun­kásainak. Az író teljesebb be­mutatására, egy érdeklődő cso­porttal Biharugrára utaztunk, és kiállításunkhoz anyagot gyűjtöttünk az író egykori otthonáról, szülőfalujáról, sa­$ {/VojJls i L f*l OuíOi^ti (--/A- / ' ____í_- /•; ké t eszperantó nyelven. Hogy mint levelező-fordító, azt tud­jam nyújtani, amit maga az író is fontosnak tart, többször találkoznunk kellett, egyszer­egyszer az író Diana utcai lakásán, többször a Hungária kávéházban. Szabó Pál sokkal nagyobb író volt és elfoglalt szer­kesztő, hogy a találkozások fontosak lehettek volna szá­ját gyűjteményemből ’ pedig olyan írásos anyagot válo­gattam össze, amit még nem ismer az irodalom, s abból állított össze irodalmi műsort a Géza király téri gimnázium és szakközépiskola irodalmi színpada. Az emlékező sorokkal egy levél kópiáját is bemutatom. Petővári Gyula könyvtáros valyelőtt ruhát, tavaly fülbe­valót vettek neki ajándékba, karácsonyra. Most ötödikes a szerény, csendes kislány. Az idén takarékbetétköny­vet váltottak neki, negyed­évenként 300 forintot tesznek be, és ügy határoztak, hogy az iskola befejezése után is egyen­getik védencük útját. Minden hónap első Vasárnapján meg­látogatják. A Komarov brigád tagjai másokat is támogatnak. Ta­valy két kommunista szomba­tot tartottak, s akkor az idős embereket és a nagy családo­sokat ajándékozták meg, az idén is kettőt, az egyik béré­ből, a Kömarov brigád kezde­ményezésére, az üzemi rende­lőintézetet fejlesztették, a má­sik nap bérét a nagyközségi idős emberek otthpna kapta. A brigádnaplóban az egyik bejegyzés 1974. november 12- én kelt. „Elismerésünket és köszdnetünket fejezzük ki a Dunakeszi Gyümölcs- és Főze­lék Konzervgyár Komarov szo­cialista brigádjának, azért a lelkes és becsületes munkáért, amit nyolc éve végeznek Lar katos Évikéért.” . — írja dr. Barna Lajos, a fóti Gyermek- város igazgatója. *SoIymosi László Lapunk október 17-i számá­ban Menetrend szerint címmel közöltünk cikket a váci autó­buszállomás órájának pontat­lanságáról, a Volán 20-as szá­mú Vállalat (MÁVAUT) autó- buszjáratainak késéséről, ki­maradásáról. Az írásra a kö­vetkező választ küldte a vál­lalat szerkesztőségünknek: Az újságcikkben kifogásol­ták a váci autóbusz-pályaud­varon levő, de a posta tulaj­donát képező elektromos óra pontatlanságát. Vállalatunk 1975. június 30-án, levélben kereste meg a váci postaigaz­gatóságot, kérve az óra megja­vítását, majd, miután intézke­dés nem történt, szóban is tet­tünk bejelentést, már a Pest­vidéki Postaigazgatósághoz fordulva, de az órát még ftz- óta sem javították meg. A csúcsidőben közlekedő já­rataink zsúfoltsága előttünk is ismert, lassan kiöregedő autó­buszparkunk műszaki állapota is sok kívánnivalót hagy ma­ga után. A járművek elrom­lásából adódnak a járatkima- rad&sok. Kiragadva egy hónap tevé­kenységét, az alábbi számada­tokkal kívánjuk munkánkat érzékeltetni. Idén augusztus­ban 30 ezer 29 helyközi jára­tot közlekedtettünk, és össze­sen 25 járat maradt ki, a zsú­foltság enyhítésére viszont 272 részjáratot állítottunk be. Gondjainkat növeli a Nóg- rád megyében levő közutak rendkívül rossz állapota, azok felújítása igen lassú. Mindent megteszünk azért, hogy járműveink tiszták le­gyenek. A műszaki telepre ér­kező autóbuszokat minden esetben lemossuk. Vác város dinamikus fejlő dése a helyi járatok növelését is igényli, ezért jövőre további két autóbuszt kívánunk vásá­rolni. A város közlekedésének javítására, november elejétől, a helyi járatokat új Ikarus 266-os típusit autóbuszokra cseréltük. Ezek műszakilag megbízhatóbbak, több bennük a hely és széles ajtajúik biz­tosítják a gyorsabb utascse­rét. Dr. Pártay Tivadar forgalomirányítási főosztályvezető Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 3,20—5, a fehérbab 14—16, a tarkabab 22—24 fo­rintért kelt el. A kelkáposzta és piroskáposzta kilója 5, a fejesé 4,50, a savanyítotté 8 forintba került. A zöldséget 9, a sárgarépát 6, a zellergyöke­ret 9 forintra tartották kilón­ként, csomója 4-—6 forintba kefült. A fekete retket, céklát és karalábét 5 forintért mér­ték. A sóskát 16, a spenótot 12 forintért adták, csomójáért 2 forintot kértek. A tököt 10 forintra tartották. Láttunk cérnatököt, kilóját 4 forintra tartották. Bőven hoztak gom­bát: a galambgombáért 20, a tőkegomtaáért 25, a laskagom­báért 30 forintot kértek. A ku­koricaliszt és -dara literjét 4 forintra mondták. Az alma ára, fajtától és nagyságtól függően, 4,50—12 forint között változott. Körtét 10—14 forintért láttunk. A naspolyát 6—10 forint között mérték. Kevés és drága volt a sült tök. A kisebb darabokat 3, a nagy-óbbakat 5 forintért ad­ták. A cssipkebogyóért 10 fo­rintot kértek. A halászok 8 forintért apró halat mértek. Túró és tejfel kevés volt, ki­lóját, illetve 'literjét 30 fo­rintra mondták. A termelőszövetkezeti áru­sok az élő csirke kilóját 28 forintért kínálták, a liba ki­lójáért 40 forintot kértek. A tojást12 forintra mondták. VASÁRNAPRA Labdarúgóműsor A labdarúgó-bajnokság va­sárnapi mérkőzéseit az ificsa­patok fél tizenkettőkor, a fel­nőttek egy órakor kezdik. JÁRÁSI I. OSZTÁLY 13., BEFEJEZŐ FORDÜLÖ: Gödi TK.—Vácrátót (v.: Emődi, Kőbányai), Fóti SE— Letkés (v.: Temesvári, Fodor, Huszár), Esze Tamás—Váci Vasutas (v.: Kunstár, Varga F., 10 órakor), Vácduka—Vác- hartyán (v.: Pap, Matyik), Nagymaros—Szob (v.: Lózs, Vécsei), Dunakeszi—Püspök­hatvan (v.: Pintér L., Pintér F.), Sződliget—Szokolya Kiss, Zsilinszki). JÁRÁSI II. OSZTÁLY ÉSZAKI CSOPORT, 11. FORDULÓ: Letkés II.—Kemence (v.: Kunya J.), Márianosztra—Vá- mosmikola (v.: Várszegi), Kis­maros—Kóspallag (technikai akadály miatt elmarad), Zebe- gény—Ipolydamásd (v. Nábe- lek, Dorozsmai), Perőcsény— Verőcemaros (v.: Mohácsi, Galbács), Nagybörzsöny —DCM (v.: Jobbágy). Harminc év után A hős testvér sírjánál Januárban Brigádvczető-képző A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat szocialista brigádjainak vezetői januárban ötnapos to­vábbképzésen vesznek részt Szentendrén, a Danubius Szál. lóban. A résztvevők délelőtt és délután két-két órás előadáso­kat hallgatnak, majd megvi­tatják a témát. , Megisriterkednek a vállalat szervezeti felépítésével, a gaz­dasági vezetők, a párt- és tö- •negszervezetek munkahelyi feladataival. Előadást halla­nak arról, hogy mi a szerepe a szocialista brigádnak, mint közösségnek,- s a brigád veze­tőjének a vállalat életében. Megismerkednek termelési és szervezési kötelességeikkel, jó­gáikkal, továbbá az általános és szakmai műveltség megszer­zéséért, magasabb szintre eme­léséért, a közösségi szemlélet és magatartás kialakításáért folytatott brigádtevékenység is szerepel a tanfolyam prog­ramjában. Érdekesnek ígérkezik az az előadás, amelyen a szocialista brigádvezetők személyiségével, vezetési módszereivel, a velük szemben támasztott követel­ményekkel foglalkozik az elő­adó. Az ötnapos tanfolyamot, a tervek szerint, a vállalat ve­zetőinek részvételével rende­zett fórum zárja. (—i) Visszahelyezik az autóbuszmegállót A városi tanács műszaki osztálya közölte szerkesztősé­günkkel, hogy mától, novem­ber 15-től, visszahelyezik a Konstantin téri helyi járati buszmegállót a Sztáron Sán­dor gimnázium elé. Ma, 6 órakor Mcnsáros László előadóestje Ma, szombaton, 6 órai kez­dettel, A XX. század címmel, Mensáros László előadóestjét hallhatják az irodalom kedve­lői, a Madách Imre Művelő­dési Központ földszinti elő­adótermében. A kiváló mű­vész műsorában Ady Endre, Apollinaire, Élagy Endre, Bar­tók Béla, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, József At­tila, Radnóti Miklós, Voznye- szenszkij, Gorkij, Szabó Lő­rinc, Vas István, Weöres Sán­dor, Fellini művei szerepel­nek. FOGADÓÓRA November 17-én, hétfőn, dél­előtt 11 Órától dr. Lukács Fe­renc, a városi tanács elnöke, a DCM központi irodaépületé­ben tartja fogadóóráját. óta nem adott életjelt magá­ról. A család tagjai keresték, de 1971-ig semmi biztosat nem tudtak meg róla. Akkor érte­süljek a Gábor József általá­nos iskola úttörőitől, hogy fiuk, testvérük 1944. decembe­rében hősi halált halt, Vácott nyugszik a szovjet katonai temetőben. Ezután kapták meg a meghívást, így állhat­ták, 30 év után, kegyelettel az elhunyt sírja előtt. Szerető kezek Z. I. Szilkin vasutas, lánya ugyancsak. A család minden tagja Szerovban él. Szilkinék már gondolni sem merték, hogy fivérük sírját valaha is megtalálják. Z. I. Szilkin és leánya részt vett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 58. évfor­dulója tiszteletére rendezett városi ünnepségen, a Gábor József általános iskola név­adóján, ismerkedett a vá­rossal. a váciakkal, találko­zott az iskola úttörőivel, és átadta nekik a szerovi pio­nírok ajándékait. — Ha hazautazom — bú­csúzott Z. I. Szilkin —, elmon­dom hetvenöt éves édes­anyámnak, hogy hős fia sírját szerető kezek gondozzák, sose marad ápolatlanul. I I Évek óta gondozzák már a váci Gábor József általános iskola tanulói a szovjet hő­sök temetőjében annak az Ivan Ivanovics Szilkin had­nagynak a sírját, aki 1944. decemberében, a városunk felszabadulásáért vívott harc­ban esett el. Felkutatott hozzátartozók Az úttörők semmit sem tud­tak az itt nyugvó katonáról, ezért elhatározták, hogy szov­jet pajtásaik segítségével, fel­kutatják hozzátartozóit. Fáradozásuk sikerrel járt, és a november 5-i koszorúzá- sl ünnepségen ott állhatott öccse sírja mellett Zahar Iva­novics Szilkin, valámint lá­nya, Olga Zaharova Szilkin, akik, a négyezer kilométerre levő Szverdlov megyei Sze­rövből jöttek el városunkba, a Gábor József általános is­kola MSZBT-tagcsoportjának meghívására. Az utolsó levél A megható ünnepség után, az általános iskolában beszél­getünk, Vásárhelyi József igazgató társaságában, Z. I. Szilkinnel’ és lányával. Ivan Ivanovics Szilkin had­nagy 1924. november 16-án született, Szerovban. A négy testvér apja kovács volt. — Ivánt mindenki nagyon életrevaló, vidám fiúnak is­merte — emlékezik könnyes szemmel bátyja. — Szeretett játszani, sportolni, síelni, jégkorongozni, futballozni. A középiskola elvégzése után szakmát tanult, esztergályos akart lenni. Fiatalon, tizen­nyolc éves korában lett a Vö­rös Hadsereg katonája. To­vábbi életéről már csak a le­velek beszélnek. Hétszer se­besült meg. Harcolt Sztálin­grádnál, Ukrajnában, Romá­niában, Magyarországon. Utol­só levelét 1944. december 14- én, délután 2 órakor írta, az-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom