Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

«4 II. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1975. OKTOBER 12., VASÁRNAP Ha elkészülnek a mintadarabok Ötvösmunkák Isaszegróí Faragott, paraszt-bútorokhoz hasonló formájú berendezés látványa fogadott az isaszegi j Lignifer Szövetkezet elnöké­nek irodájában. Az első sza- i vak is a szép bútorral voltak kapcsolatosak, s ezt követően azonnal a szövetkezet munká­jára terelődött a beszélgetés. Ugyanis Kálóczi Jenő, a szö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy ezeket a székeket, aszta­lokat is ők állítják elő. Néze­tem szerint valamennyi darab iparművészeti színvonalú mun­ka, de Kálóczi Jenő megjegy­ezésemre a következőket vála­szolta. Bemutató Szabadkán — A mi termékeink nem iparművészeti alkotások, ha­nem kézműipari munkák. Ez persze nem jelenti azt, hogy tömeges gyártásra lennénk be­rendezkedve. A legjobb piacú cikkeink az ötvösmunkák és fából készült tárgyak. Bár eze­ket kézműipari tömegcikknek hívják, de el kell mondanom, hogy ez a „tömegjelleg” nem úgy értendő, mint egy ipari so­rozatgyártás. Egyetlen termé­künkből sem készül négy-öt­száz darabnál több. Ezután mindig átváltunk egy újabb formára. Szövetkezetünknek átlagosan száz bedolgozó kéz- műiparosa van. A Lignifer Szövetkezet cik­kei közül különösen az ötvös­munkák híresek, már nemcsak országunkban, de szerte Euró­pában is népszerűek. Ezt bizo­nyította a februárban Szabad­kán megrendezett vásár, ahol egy ötven négyzetméteres pa­vilonban mintegy 250—300 ter­méket mutattak be, ezek közül hatvan-hetven ötvöstárgy volt. Októberi párt no pók GÖDÖLLŐ Ganz Árammérőgyár, X. 13., lG.oO, Pálos Tamás, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztály he­lyettes vezetője. HUMÁN LATI GYÓGYÉRT vál­lalatoknál, X. 21., 15.45, Plutzer Miklós, a városi PB első titkára. MN Gödöllő} Gépgyár, X. 27., 16 óra, Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei PB első titkára. Agrártudományi Egyetem, 1. sz. előadóterem, X. 29., 14 óra, dr. Udvari László egyetemi tanár. KKMV-nál, XI. 12., 15 óra, Zsar- nai Sándor egyetemi docens. ÁFÉSZ Hisz Épip. Szöv., Vegyes- ip. Szöv.-nél, XI. 13., 16 óra. Be­nedek János, a városi tanács el­nöke. GÖDÖLLŐI JÁRÁS Aszód, összevont tisztiklub, X. 17., }7 óra, Antal Tivadarné, a já­rási PB munkatársa. Hévízgyörk, X. 17., 18 óra, Kön­czöl Ferenc tsz-elnökh., gazd.-pol. biz. tagja. Csömör, műv. ház, X. 20., 18 óra, dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke, a járási PB tagja. Isaszeg, pártház, X. 20., 17 óra, Sárossy János tsz-elnök, járási PB-tag. Kisíarcsa, Fésűsklub, X. 20., 1G óra, Drabon József iskolaigazgató, járási PB-tag. Nagytarcsa, pártház, X. 20., 18 óra, Jant László, MHSZ járási el­nök. Galgahévíz, pártház, X. 20., 17 óra, tír. Major Miklós, az MSZMP Pest megyei PB tagja, megyei ügyészség vezetője. Vácszentlászló, műv. ház, X. 21., 18 óra. Járjapka József, a'járási PB titkára. Verseg, műv. ház, X. 21., 18 óra, dr. Takács Éva igazgató, gazd.-pol. biz.-tag. Galgamácsa, tanácsház, X. 21., 1G óra. Lévai Ferenc tsz-elnök, a jár^i PB tagja. Gödöllő, egyetemi tangazdaság Franko tanácsterme, X. 22., 16 óra, Ben- cze Imre pártvez. titkár. Dornony, klubkönyvtár, X. 22., 17 óra, Jakus József társ. ein., nagyközségi PB-tag. Dony, tsz, X. 22., 18 óra, Janos járási titkár. Erdőkertes, tanácsterem, X. 22., 18 óra, Solti Alpár járási úttörő- titkár. Mogyoród, X. 22., 18 óra, Nyíry Tibor, a járási PB tagja, járási PB PMO-vezető. Pécel, pártház, X, 23., 16 óra, Tahik Ferenc P3-titkár, a járási PB tagja. Szada, X. 23., 18 óra, Nylry Ti­bor PMO-vezető, járási PB-tag. Erdő- és Vadgazdaság. X. 23., 16 óra. Gál Géza TESZOV-munka- társ, járási PB-tag. Veresegyház, műv. központ, X. 24., 18 óra, dr. Cseri László, a pártvez. titkára. Iklad, Ipari Műszergyár, X. 29., 14.30.. Barinkai Oszlóimé, MSZMP Pest megyei Bizottság titkára. rettatartó doboz oldalát maga­sabbra kérik, vagy egy bizo­nyos tálmérethez ragaszkodik. Ilyenkor megrendeljük a mun­kát, s ez esetben szoktuk igény­be venni az iparművész terve­zők közreműködését. — Ötvöstárgyak között ho­gyan alakul a minőségi sor­rend? Szobakút — bronzból — A legkönnyebb a doboz­készítés. Ezután következik a tál, majd ami igen nagy szak­mai hozzáértést igényel, a vá­za. Emellett 'még van egy ter­mékünk, abii hazánkban ma nem tartozik a legkeresettebb cikkek közé, s ami exportra megy: a szobakút — bronzból. Eg már szinte szobrászt tehet­séget kíván. Magyarországon az ötvös­tárgyak forgalma körülbelül tízenö't-húszmilló forint. A Lignifer Szövetkezet színvona­las munkáját dicséri, hogy a kereskedelembe kerülő tárgyak nagy részét, mintegy hétmillió forint értékű árut a szövetke­zet bedolgozó kézműiparosai állítják elő. örszigethy E. Kiállítás — terven felül II« Megyei értekezlet az MGI-bsn Az elmúlt időszakban sok megyei és országos jelentősé­gű értekezletet tartottak váro­sunkban, Gödöllőn. Október 30-án délelőtt 9 órai kezdettel a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben ülésezik a Pest megyei Természet- és Környe­zetvédelmi Tanács. A KFVDSZ kulturális napok keretében kézimunka-kiállítás nyílt pénteken a KPVDSZ Pest megyei Bizottsága kul­túrtermében Budapesten, az Eötvös utcában. A kiállításra készült a Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ nő­bizottsága is. Felhívással for­dultak dolgozóikhoz; küldjék el hozzájuk kézimunkáikat, szabad időben készült más al­kotásaikat. Az eredmény meg­lepő volt. Olyan tömegű és nívójú dísztárgy érkezett, hogy elhatározták: mielőtt Buda­pestre küldik őket. odahaza is bemutatják. Gödöllőn , az ÁFÉSZ klubtermében ízléses, szépen rendezett kiállításon fa­faragások, subaszőnyegek, ko­vácsolt réztárgyak, kisplaszti­kák, akvarellek és olajfestmé­nyek voltak láthatók. Külön dicséretet érdemelnek mind­azok — köztük Proksa lidikö, Tóth Mihályné Isaszegróí és Gödöllőről —, akik a környék népviseletét, hímzéseit hasz­nálták fel dísztárgyak, népvi­seletbe öltöztetett babáik ké­szítésénél. Szakos János felvétele A menetrend és az ingázók Bosszúságod - e ele:? Október 6-án a péceli, az isaszegi, a rákoscsabai és még több állomáson sok száz em­ber várta hiába a Pécelről reggel 6.37 perckor induló munkásvonatot. Közölték, hogy a vonat a jövőben 6 óra Turisiaszemmel Kerepesen (I.) Indulóra HÉV-álIomásiol A ma emberét jellemezhet­jük azzal is, hogy nagyon ér­deklődő, szeret utazni. Mind­ezt azok bizonyítják, • akik munkaszüneti napokon igye­keznek elhagyni a fővárost, hogy a természetet járva ke­ressenek felfrissülést. Sokan ismeretlen településeken sze­retnek barangolni. A bakan­csos turistának vagy az autós utazónak az Ismerd meg hazá­dat mozgalom élő valóság. Ám az IBUSZ—TIT országjáró tú­ráin megdöbbentő hallani a hazai tájakat járók tájékozat­lanságát. Pedig a távoli orszá­gok és vidékek mellett érde­kes a közelben is körülnézni, hiszen sok szépséget őriz, kí­nál Budapest közvetlen kör­nyéke is. A feltárások helyszínén Az Örs vezér térről induló HÉV-vel 30 perc alatt, gépko­csival a 3-as számú főútvona­lon húsz perc alatt elérhető Kerepes HÉV-állomása. Az állomás épülete még a K. u. K. idők stílusjegyeit hordozza magán, hiszen a helyiérdekű vonala lépcsőzetesen épült meg a századfordulón. A Keleti pá­lyaudvartól Cinkotáig kiépí­tett vonalat 1902-ben hosszab­bították meg Kerepesig, s a szerelvények ekkor gőzüzemű vontatással közlekedtek. Ké­sőbb a vonalat Gödöllőig hosz- szabbították meg és villamos vontatásra építették" át. A munkálatok 1911 novemberé­ben fejeződtek be. Az aútó ablakán vagy a HÉV-kocsiból kinéző szemlélő- dót felkérem tartson velem. Kerepes neve 1148-ban már II. Géza király oklevelében is előfordult. A település nevét az etimológia a szláv Kerepis személynévből származtatja, más elképzelések szerint a német Krebs (azaz rák) szó­ból származik, (A település mo­nográfiája máskülönben most van összeállítás alatt.) A HÉV-állomástól elindulva északnyugat felé az országos hírű Szilasmenti Termelőszö­vetkezet lepárló üzemének csarnokait elhagyva, szép ker­tes házak mentén haladva, ju­tunk el a VII. századi és a honfoglaláskori sírok feltárá­sának helyszínére. A terület bronz-, későavar- és honfogla­láskon temetőt rejtett magá­ban, amelyre homokbányá­szás közben bukkantak. 1966- ban dr. Török Gyula, a Nem­zeti Múzeum főmunkatár­sa végzett ásatásokat és dol­gozta fel az anyagot Kerepe­si sírfeltárások című tudomá­nyos értekezésében. Mi látszik a Látóhcrjyröl ? Utunk innen a Szilas-patak északnyugati ágának forrás­völgyébe vezet, ahol a HÉV- töltéshez visszakanyarodva a jelenleg még magántulajdon­ban levő Csipkai tanya mel­lett csodálatosan szép környe­zetben egy 150 éves fa alatt igen jó, bő vizű forrás ered. Ez a környezet a különben is forrásokban szegény gödöllői dombvidék nagyszerű turista­Gombos Mihály táborszernagy egykori kúriája, majd Somló Sára szobrász és fró otthona. A Szabadság út 191. szám alatt. pihenője lehetne az erdészet patronálásával.' A forrástól visszakanyarod­va a 3-as számú főútvonalon haladunk a volt kutyaiskola — ma kenyérgyár — magas­ságában. Jobbra a regionális vízmű látható, míg balra a Szálaska dombság. Rövid út után visszakanyarodunk a második átereszen a Szilas-pa- tak északnyugati ágának for­rásvölgyébe. Különös mocsár­világba érünk, amely ma még érintetlen állapotban látható, s amelyre joggal hívhatjuk fel az Országos Természetvédelmi Hivatal figyelmét. A vadvizek bokros-füzes vadmadár-paradicsomát el­hagyva, a vízmű kútja mellett elhaladva, a völgyet lezáró mogyoródi utat keresztezve érjük el a szilasligeti állomás fölött emelkedő 247 m magas Látóhegyet, amely nevéhez méltóan hálálja meg a kaptató­ért való fáradságot. Alattunk a szurdokban kanyarog a HÉV, szemben az egykori Helvéciái oldalon a szilasligeti állomás látszik. Baloldalon kézzel fogható közelségben a Széphegyben gyönyörködhe­tünk, majd a szilasligeti új parcellázáson egy sűrű zöld területre leszünk figyelmesek, Petz Ármin uradalmi főker­tész védettségre érdemes arbo­rétum kertjére. A távlatok tiszta időben csodálatosak. Somló Sári művei Kerepes felé tartva gondozott kis temetőhöz érünk, Itt nyug­szik a szobrász és író, Somló Sári, Holló Barnabás és Ma- róti Géza tanítványa, aki 1922- től a Magyar Képzőművész­nők Egyesületének elnöke volt. 1970-ben hunyt el. Művei kö­zül említhetjük az erdődi Bartók és a Nemzeti Színház­beli Madách emléket. Szenkó István (Folytatjuk) 11 perckor indul és az ezzel kapcsolatos hirdetményt az ál­lomásokon ki is függesztették. Hát ez is megoldás! Több mint fél évszázada ebben az időpontban vonat indult Budapestre, hogy a 7 óra 30 perckor vagy nyolc óra­kor munkába álló dolgozók idejében, késés nélkül beérje­nek munkahelyükre. Most nem tudni, kinek a javaslatá­ra, a MÁV megváltoztatta a menetrendet. Immáron 6.07- kor, 6.11-kor, majd 6.52-kor indul Pécelről vonat. Az ingázóknak ez a húsz perc eltérés nagyon sokat je­lent. Azt például, hogy gyer­mekeiket nem tudják elvinni az óvodába és elkésnek mun­kahelyükről. De jelenti azt is, hogy két vonat feltehetően ki­használatlanul fog közlekedni, egy pedig elviselhetetlenül zsúfoltan. Mostanában, amikor sorozatosan napirendre tűzik a Pest megyéből a fővárosba ingázó munkások helyzetének kérdéseit furcsa dolog, hogy olyan intézkedés születhetik, amely joggal váltja ki a la­kosság méltatlankodását. Az ügyhöz hozzátartozik még az is, hogy ezen a vonalon a vo­natok esztendők óta csak a papíron közlekednek menet­rend szerint. Volt már példa arra is, hogy egy-egy szerel­vény el sem indult. Azt meg már jóformán „észre sem vet­ték” a dolgozók, hogy a vo­natokat öt-hat kocsiból állít­ják össze, ezáltal a zsúfoltság elkerülhetetlen. A kocsik tisz­taságát senki nem ellenőrzi, de nem is annyira ellenőrizni, inkább takarítani kellene. Rossz az utastájékoztatás, a Keleti pályaudvaron a késett vonatokat be sem mondják, az utazni vágyók a vágányok kö­zött várakoznak az indulásra, meglehetősen balesetveszélyes körülmények között. Nem tartozik ugyan szoro­san a témához, mégis emlí­tésre méltónak tartom, hogy Pécel a Keleti pályaudvartól pontosan 20,6 kilométerre van, mégis évtizedek óta 27 kilo­méteres jegyet kell váltani, vagyis az utas a jegyre kifi­zetett pénz huszonöt százalé­kát nem is tudja leutazni. Van tehát bosszúságuk a bejáró dolgozóknak, s vajon minek ezeket szaporítani? És még valami: a kérdéses idő­pontban több kihasználatlan vonat nem áll meg a péceli ál­lomáson. Vajon miért? K. L Az idén több dolgozónak Lakásokhoz: 120 ezer forint A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyáregységé­ben ebben az évben százhúsz­ezer forintot fordítanak dol­gozóik lakásépítésének támo­gatására. Mint dr. Takács Eve igazgatónő' elmondotta, ai idén több dolgozónak tudna! segíteni, ugyanis a korább években erre a célra mindösz- sze 25—30 ezer forintjuk volt A KISZ-fiatalok lakásépíté­séhez csak korlátozott mérték­ben tudnak hozzájárulni, égj fiatalt tudnak segíteni 40 eze- forinttal. A gyár a 120 eze forintból dolgozóinak kamat mentes, esetenként vissza nen fizetendő kölcsönt nyújt. A GÖDÖLLŐI TÖRZSÁLLATTENYÉSZTÖ INTÉZET (Gödöllő, Táncsics Mihály út, a Humánnal szemben) gépkocsivezetőt keres NYSA típusú, vegyes használatú gépkocsira. Jelentkezni lehet személyesen, írásban vagy telefonon az intézet gondnokánál. Tel.: 447, 3-as mellékállomás. önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogyan képesek mind­untalan bővíteni választéku­kat, s mindig a piac igényei­nek megfelelően termelni? Például: magasabb dobozt — Bedolgozóink amikor egy szérián munkálkodnak, mindig csinálnak újat is, próbálgatják a különböző megoldásokat. Ha elkészültek egy-egy mintada­rabbal, vagy annak tervével, behozzák ide, a szövetkezeti központba a részlegvezetőnek, aki egyúttal művészeti vezető is és természetesen iparmű­vész. Ha tíz-tizenöt munkada­rab elkészült, összehívjuk bel­ső zsűrinket, s megkezdődik a vita, az elmélkedés az új mun­ka fölött. Természetesen eze­ken a sokszor meglehetősen indulatos eszmecseréken részt vesz a termék „szülőatyja is”, s védheti portékáját. Jogában áll elfogadni, vagy visszauta­sítani a módosításokra vonat­kozó tanácsokat. Ha a zsűrink egyetért minden részletével a munkának, megindulhat a so­rozatban való előállítás. Ha ki­sebb változtatásokat kívánnak, de a darab egészében megfelel a művészi szakmai követelmé­nyeknek — de a darab készí­tője nem hajlandó változtatni — akkor azért megadjuk az engedélyt a darab szériájára. Természetesen olyan tárgy fö­lött nem is nyitunk vitát, ami nem felel meg a szakma, a mesterség alaptörvényeinek. — Eszerint nincs is olyan, hogy egy konkrét megbízással keresik fel a kezműiparost? — Természetesen ez előfor­dul, abban az esetben, ha a kereskedelem külön igénnyel jelentkezik. Mondjuk, a ciga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom