Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

MÚZEUMI HÓNAP, 1975 Művészetről, törökdúlásról A múzeumi hónap rendez­vényeinek sorában a követke­ző programra október 18-án, szombaton délután négy óra­kor kerül sor Aszódon. A fegyveres erők klubjában Ba­rokk művészet címmel kiállí­tás nyílik. Köszöntőt mond Hónig Antal, a nagyközségi tanács művelődésügyi főelő­adója. Az előadás, s a kiállí­tás megnyitása után az 1-es számú általános iskola zenei tagozatának tanulói barokk zeneszerzők alkotásaiból hang­versenyt adnak. Az isaszegi falumúzeum, a múzeumbarátok köre, a köz­ségi műemléki albizottság és az isaszegi művelődési otthon közös rendezésében október 19-én, vasárnap délután há­rom órakor előadás hangzik el a múzeum épületében. Az érdeklődők történelmi tárgyú előadást hallhatnak a három- százhetvenöt éve Isaszeget ért törökdúlásról. Kerekasztaí-beszélgetés Izgalmasnak ígérkező ke- rekasztal-beszélgetésre kerül sor október 23-án, délután 5 órakor a járási-városi Juhász Gyula könyvtár olvasószobá­jában. Itt gyűlnek össze azok, akik huszonöt esztendő óta ta­nácstagok, s azok, akik az el­ső tanácsválasztásokat köve­tően kerültek az apparátusba. Itt lesznek továbbá azok a párt- és társadalmi vezetők, akik tíz évvel ezelőtt, a vá­rossá nyilvánításkor viseltek tisztséget, s meghívót kaptak városunk mostani vezetői is. Mint Csiba József tanácstag, a városi pártbizottság archív bizottságának tagja, a kerek- asztal-megbeszélés szervezője elmondta, az összejövetelen elbeszélgetnek a negyed szá­zaddal ezelőtti napokról, az azóta megtett útról, az ered­ményekről, s a megoldásra váró feladatokról. Ök is sze­retnének hozzájárulni a jö­vendő városkép kialakításá­hoz, részt véve a városközpont rendezésével kapcsolatos tervpályázatok fölötti vitában. ísnácsiilés — ünnepséggel Jubileumi tanácsülést tart ma délelőtt a túrái nagyköz­ségi tanács. Az első napirend szerint a tanácsok megalaku­lásának huszonötödik évfor­dulójára emlékeznek, majd meghallgatják a Galgavölgyi Víztársulat képviselőjének be­számolóját a jelenleg a nagy­község területén folyó — a re­gionális vízmű építésével kap­csolatos — munkákról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1975. OKTOBER 18., SZOMBAT Sokáig nem történik semmi Gázprogram szépséghibával A szerelés nyereséges Pécel nagyközség abban a szerencsés helyzetben van, hogy jelentős anyagi támoga­tással — a lakosság hozzájá­rulásával —* várhatóan még ebben az esztendőben, de jö­vőre biztosan, befejeződik a gázprogram. Szünefel a közlekedés E kis hír annyit jelent, hogy minden házban megvalósulhat J'éwiq 25Ű hektáron Száznegyven répaásó helyett felirat olvas- és 22 kmjó Az áttetsző, minden oldalról zárt fülkét átvilágítja a dél­utáni narancsszínű napfény, s kirajzolja egy kihúzott derék­kal ülő férfi körvonalait. Alatta piros gép fekszik, víz­szintesen a földön. A barna barázdákat sávok szabdalják: zöld levelek, sáros répafejek húzódnak az egyik csíkban, a másikban frissen kiásott föl­des fehér cukorrépák hever­nek. A gép kiér a tábla szé­lére, még egyet-kettőt üresen kerepelnek acéllapátjai, majd csönd lesz: Gábor Antal leug­rik a masináról, s a fülke nyi­tott ajtaján át látni a fényes- fekete bőrülést, a csillogó fo­gantyúkat. Badva a lapátokon A gépen két ható: Herriau max. seb. — Amikor kihozták a gépet a tangazdaságba, francia sze­relők is jöttek, akik a hely­színen összeállították, s adtak jó néhány szakmai tanácsot is. Ennek ellenére az első na­pokban bizony csak tapogatóz­tunk — mondja a gép egyik kezelője: Gábor Antal, aki huszonegy éve dolgozik a gö­döllői tangazdaságnál. Kép­zettsége szerint mezőgazdasági gépész és gépszerelő. A fran­cia cukorrépabetakarítót, melynek értéke körülbelül kétmillió forint, ketten keze­lik Hartó Mihály esztergá­lyossal, aki nyáron kombáj- nos, télen a gépműhelyben te­vékenykedik. — Nagyon okos gép ez a Herriau. Körülbelül száznegy­ven répaásó ember munkáját helyettesíti, a fejelőkről, rako­dókról már nem is beszélve. Egy óra alatt egy hektárnyi területről szedjük ki a cukor­répát — magyarázza a gép­kezelő. Nem tudom, hogy a maximális sebességet, az órán­kénti huszonkét kilométert mennyire érik el, de itt nem is az számít, hanem a kisze­dett répa mennyisége. Ez táb­lák szerint változik. — A nagygombosi kerület­ben volt olyan terület, ahol gyors és jó minőségű munká­val egy hektárról hatszáz má­zsa répát szedtünk ki. Ez volt a rekord. Itt, a kartali kettes­ben négyszáz mázsa lehet a hektáronkénti átlag. Hullámos talajon — Mikor kezdtek reggel? — A géppel háromnegyed hétkor jöttünk ki, de a nyir­kos gaz miatt nem tudtuk el­kezdeni a munkát, a magas düdva és muhar fölcsavaro­dott a lapátokra. — Itt az eső miatt nem jól sikerült a vegyszerezés, ezért nőtt ki ennyire a gyom — teszi hozzá Sándor András, a kartali kerület pártalapszerve- zetének titkára. Pillanatok alatt röpke szakmai vita ke­rekedik a gyom mineműségé- ről. Tábik Ferenc, a tangaz­daság pártbizottságának titká­ra megjegyzi, hogy a gépnek ellenszegülő gaz a kakaslábfű és a szőrös disznóparéj nevet viseli.. Gábor Antalnak az a véleménye, hogy mindegy, minek hívják, csak ne lenne. Később veszem észre, hogy tenyérnyi nagyságú sárdara­bok tapadtak kabátja hátára. Ez is a kakaslábfűnek köszön­hető, mert már ezen a napon háromszor kellett befeküdnie a gép alá. — De szép ez a répa — jegyzi meg a gépkezelő, mi­közben egyre-másra emelgeti az óriás példányokat. — Ez háromkilós lehet, van benne vagy negyven dekányi cukor, ez meg biztos nyom négy kilót, a cukorgyárban félkiló cukrot is kihozhatnak belőle. A Herriau beszélgetésünk közben Hartó Mihállyal együtt eltűnik a dombhajlatban. — Nem nehéz ilyen hullá­mos talajon dolgozni? — Ha lejt, vagy emelkedik, nincsen baj, csak azt nem sze­reti a gép, ha a tábla oldal­ra lejt. Mint menyasszony és vőle­gény, úgy kíséri egymást egy nagy billenős teherautó, meg a Herriau géphez tartozó fel­szedő. Lassú tempóban halad mind a kettő, de közben fo­rog a felszedő végtelen futó­szalagja, s dobálja a kocsi platójára a kiásott répát. A gépkezelőkön kívül csak egy­két asszony hajladozik itt-ott a táblán, összeszedik azt a néhány répát, amit a gép ott­felejt. Gép nélkül tele lenne a kartali kettes férfiakkal, asszonyokkal. Herriau - kölcsön A tábla végében magas gú­lákban fehérük a répa, várja a gyárba szállítást. Mint a tangazdaság kartali kerületé­ben elmondták, ez sajnos, nem mondható zökkenőmentesnek. A terv, és a kapacitás szerint húsz nap alatt betakaríthat­ták volna a tangazdaság ösz- szesen kétszáz hektárnyi cu­korrépáját, de eddig — a cu­korgyár korlátozott befogadó- képessége miatt — majd töb­bet álltak, mint mentek. Pedig szívesen befejeznék már a répaszedést a tangazda­ságban. Eddig 158 hektáron végeztek a munkával, az átlag négyszázharminc mázsa. Saj­nos, járásunkban kevés a cu­korrépa-betakarítógép, ezért . számos termelőszövetkezet számít a tangazdaság Her- riau-jára. ..Gábor Antal és Hartó Mihály menne is segí­teni, csak már ezt a saját munkát bevégezhetnék. Az előző évhez képest az idén a Gödöllői Tangazdaság nagyobb területen termeszt cukorrépát. Az új francia be­takarító beállítása következté­ben meggyorsult a munka, többre képes, mint a tavaly használt német gépsor. Éppen ezért 1976-ban még növelik a cukorrépa vetésterületét: jö­vőre kétszázötven hektáron Indulhat meg ősszel'a betaka­rítás. Örszigethy Erzsébet Klubest Erdőkertesen Az erdőkertesi klubkönyv­tár Barátság klubja október 18-án, szombaton tartja so­ron következő összejövete­lét. Ez alkalommal egy vidám népdalestet rendeznek, me­lyen a közreműködők ma­guk a klub tagjai. a kényelmes fűtés. Bár tegyük hozzá: azok a lakosok, akik nem járultak hozzá önként a beruházáshoz, a kormányren­delet előírásainak megfelelően, most fizetni kötelesek. A nagyközségi gázvezeték­hálózat építése többnyire az 1971. évi tanácshatározatnak megfelelően, az ott meghatá­rozott ütemben folyik. A ki­sebb késést — amelyről e ha­sábokon többször is tájékoz­tattunk — a csőhiány idézte elő és persze néhány kiküszö­bölhető szervezési hiba. Ezek közé tartozik, hogy az utcai gázvezetékeket a biztonság ér­dekében komoly vizsgálatnak, röntgenezésnef: kell alávetni, s ez, továbbá a nyomáspróbák néha hetekig, sőt, hónapokig elhúzódnak. És még valami: ennek „köszönhetően” egyes utcákban hónapokig szünetel a közlekedés, az árkokat nem lehet betemetni. Érthető, hogy az efféle események rengeteg bosszúságot okoznak. Több esztendős tapasztalat bizonyítja, hogy az őszí idény­ben sokkal többen kérik a gázbekötést, mint máskor. So­kan meg éppenséggel közvet­lenül a hideg beállta előtt kí­vánják a bekötést megoldani, amire viszont nincs lehetőség. így aztán egyesek sokat mél­tatlankodnak, s különböző manőverekkel igyekeznek ma­guknak soronkívüliséget ki­harcolni. Vajon mi a helyzet ezen a téren? Megrendelés — hiába A vezetékek lakásokba csat­lakoztatásával a nagyközségi tanács Építési és Költségveté­si Üzeme foglalkozik. Munká­jukra annál is inkább szükség van, mert a kisiparosok meg­közelítőleg sem tudják az igé­nyeket kielégíteni. Az üzem brigádjai év elején és év közben megrendelés hiányában más munkaterüle­ten dolgoznak. Jelenleg az a helyzet, hogy az üzem nem fogad el új megrendeléseket, illetve azok kivitelezését csak a jövő év elején vállalja. Ez persze valóban nem megnyug­tató, hiszen több olyan épület is van, ahová a szerelés hiá­nyában a télre nem tudnak beköltözni. Többen már buda­pesti kisiparosokkal tárgyal­tak, ám úgy tűnik, számukra nem gazdaságos Pécelen mun­kát vállalni. A vállalatok, vagy a TIGÁZ pedig csak ígé­reteket tesz... A lakosság oldaláról nézve annyi bizonyos, hogy akik esz­tendők óta fizetik a hozzájá­rulási díjat, s jelentős össze­geket áldoznak lakásuk kor­szerűsítésére, vállalják az építésekkel kapcsolatos kelle­metlenségeket, joggal elvár­hatják, hogy tegyenek is vala­mit az érdekükben. Nem lehet azzal a gyakorlattal egyetér­teni, hogy befejeződik az utcai gázvezeték építése, azután pe­dig sokáig nem történik sem­mi, a használatbavétel csak odázódik. Ha használni is lehet... Nem is szólva arról hogy ez így a legkevésbé sem gazda­ságos. A milliókért épült kom­munális létesítmény csak ak­kor ér valamit ha használni is lehet. Semmiféle gazdasági ténye­zők nem indokolják, hogy az egyébként nyereséges belső szereléseket elodázzák, ne vállalják. K. I. SPORT ■+■ SPORT + SPORT ■+■ SPORT + SPORT + SPORT Kölcsöncsatárok az Építőknél A tétova Volán visszalép Minden fordulónak meg­vannak a maga feljegyzésre érdemes meglepetései. Ezek többnyire nemcsak a tudósí­tónak adnak munkát, hanem idővel az intéző bizottságnak és a fegyelmi bizottságnak is. így volt ez csütörtökön, az esti- szövetségi napon is, amikor már az előszobában hangos vita zaja fogadta az érkezőket. Az Erdő és yadgazdaság— Pedagógus találkozó befejező szakaszában ugyanis kisebb­fajta „szócsatának” lehettek fültanúi a nézők. A csetepaté vége aztán az lett, a pedagó­gusok csapatából két játékost kiállítottak. Vita folyt arról, hogy a játékvezető olyan gólt ítélt meg, amelynél a labda be se szállt a hálóba, mivel — többek véleménye szerint — Ádám István kiütötte a labdát, s az a kapu mögött ért földet. A játékvezető mégis meg­ítélte a gólt, s ez felcsigázta a kedélyeket a Pedagógus csa­patában. A vita eredménye az lett, hogy Adámnak és Bár­dosnak el kellett hagyniuk a játékteret. A fegyelmi bizott­ság Bárdost két, Adámot pedig egy mérkőzéstől tiltotta el. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy megelőzhető lett volna a fölösleges vita, ha Uzsák já­tékvezető az első perctől kezd­ve következetesen, s a szabá­lyok szigorú betartásával ve­zeti a találkozót. A gól meg­ítélésében nem tudunk dönte­ni, mert hasonló «étről hal­lottunk már. Elég talán a Honvéd—Vasas mérkőzésre emlékeztetnünk, amikor Kele­men gólját nem adta meg a bíró. Két bejelentés is érkezett, amelyek szerint a Volán és az ITSB csapata visszalép. A Volánnál egyébként megszok­hattuk a „sasszézást”. Szinte már hagyománynak számít náluk, hogy az egyik héten je­lentkeznek játékra, a másik héten pedig nem. Az intéző bi­zottság most végképp döntött sorsukról, a szezon végéig nem játszik a csapat. Két ónás is napirendre ke­rült a csütörtök esti megbeszé­lésen. Az egyik ügyben már az előző héten határozott a szövetség, a másik ügyben most született döntés. Lássuk tehát mindkettőt: Az Építő­ipari Szövetkezet—Vegyesipari Szövetkezet 9:1 arányban vég­ződött mérkőzésén az Építők Budavári Lászlót éppoly jogo­sulatlanul szerepeltették, mint a Szabadság tér—Építőipari Szövetkezet (3:5) mérkőzésen Tóth Imrét. Az előbbi a gal- gahévizi, az utóbbi pedig a gazdaság 7 6 1 — 33-12 13 2. ÁFÉSZ 7 5 í 1 33- 9 11 3. KIOSZ 7 5 í 1 27-11 11 4. Pedagógus 7 4 í 2 28-15 9 5. MGI 7 3 3 1 16-17 9 6. Szabadság tér 7 4 — 3»14-16 8 7. Gépgyár 7 3 1 3 10-10 7 8. KKMV 7 2 1 4 16-25 5 9. Vegyesipari Szöv 7 2 1 4 16-30 5 10. Építőip. Szöv. 7 1 1 5 17-28 3 11. Városgazd. V. 7 1 — 6 10-28 2 12. KATKI 7 — 1 6 8-27 1 II. osztályban az eredmé­nyék: ATE—Gépész-HTÜ. 6:2, GÖFÉM—MGl 4:7, IV. kér. Tüzép 6:1, ATE I.—Alsópark 6:0, Vízmű—Ganz 2:6. Csiba József Szombati jegyzet Búcsú hévízgyörki járási csapat játé­kosa. Az Építők ezért két-két ponttal fizettek. Az óvást be­nyújtó csapatok javára írta jóvá 3:0 gólaránnyal a mérkő­zést a szövetség, s a két pont a reklamációhoz vándorolt. A legutóbbi fordulóban szü­letett eredmények: Erdő- és Vadgazdaság Peda­gógus 4:3, Szabadság tér— Építőipari Szövetkezet 3:5, KATKI—ÁFÉSZ 0:4, Gépgyár —KIOSZ 0:1, Vegyesipari Szö­vetkezet—Városgazdálkodás 3:2, KKMV—MGl 2:2. A tabella állása az I. osz­tályban: 1. Erdő- és Vad­Oktuoer masoduí vasár­napján a régi szokásokhoz híven, búcsút tartottak Pé­celen. A mély vallási gyö­kerekkel bíró rendezvény ma már inkább a magán­kiskereskedők vadászterü­lete. Vonzereje évről évre csökken, a hamis csillogás tehát egyre kevesebbedet csábít. Gondot okoz az is, hogy a miiid nagyobb számban felbukkanó sátoros keres­kedők hol verjenek tanyát, mert a községben már álig van szabad terület. így az­tán az utóbbi időkben — jobb híján — a vasúton túli részeken, a korszerű OTP-házak előtt húzódó Petőfi utca két oldalán ta­nyáznak le a kereskedők. Van úgy, hogy ötven-hat­va nan is vannak. így aztán nem csoda, ha az út forgal­mát akadályozzák. Hétfőn reggel, a búcsú másnapján a vidéket sze­mét borította. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, jó-e, fontos-e az ilyesfajta ren­dezvények engedélyezése? Másokkal együtt a köz­egészségügyi szempontok is j amellett szólnak, hogy a | nagyközség tanácsa ilyen körülmények között ne en­gedélyezze a kirakodást. Mi­ért? Az országos kirakóvá­sárt néhány éve azért szün­tették meg, mert az egész­ségügyi feltételeket nem tudta biztosítani a nagy­község. A terület a búcsút követő napon szemetes volt, a füvet letaposták, s csak a véletlenen múlott, hogy a házaktól kivezetett villanyvilágítás nem oko­zott balesetet Pécelen. Vé­gül még egy érv: senkinek nincs szüksége a giccs- és bóvlíözönre. Régebben a búcsúkon bábelőadások, játékok, s a portékák özöne várta a lá­togatót. Mindez elsatnyult, színét vesztette. Igaz, volt vagy tíz céllövölde. Hat fo­rintért „árultak” három lö­vést, s a bódék hurkapál­cáin ízléstelen bábukra le­hetett fegyvert szegezni. A céUövöldesek bevetele te­hát busásan megvolt. A személygépkocsik arzenálja vette körül a mutatványo­sok lakókocsijait, televízió­antennák lógtak a fákon, létrákon, azt bizonyítva, hogy nem szegény emberek ők. Igaz, a helypénzt vala­mennyien megfizették, de kérdés, hogy a bevétel va­jon elegendő lesz-e a nagy- takarításra, vagy az erköl­csi kár ellensúlyozására. Mert köztudott az is, hogy a búcsú nemkívánatos ele­mek találkozóhelye is. Az egyoldalú meggazdagodás színtere. Volt ott zsákba­macska, ahol filléres ócska bazári holmikat nyerhet­tek a kisgyerekek, s busás haszonra tettek szert a ké­tes hírű bódék tulajdono­sai, mert ugyebár az köztu­dott, hogy bábok, kacatok, műanyag vacakok és egyéb ócskaságok után nehéz megfelelő mérvű adót fi­zetni. i Az előzőekben az erköl­csi kárról szóltunk, arról, hogy fiatal gyerekek sze­me láttára szólalkozták ösz- sze alkoholmámoros fér­fiak, néha a tettlegességig fajult a vita. Egy fiatalem­ber például a gyerekek s a bámészkodók előtt verte agyba-főbe a társaságában levő lányt. Hétfőn reggelre elhurcol- kodtak a mutatványosok, nyilván a következő búcsú színhelyére. Elhallgatott az egész nap szirénázó láncos­hinta, maradt a régi csend és a szeméthalmaz. Így búcsúzott a nagyközség a búcsútól. Remélhetőleg' végleg. K. L i Vendégségben a Vasas Izgalmasnak ígérkező mér­kőzést játszanak november 18-án, vasárnap Pécelen. A helyi kézilabdacsapat a Bu­dapesti Vasas együttesét lát­ja vendégül. A találkozó egy­ben a pálya új világításának aratója lesz. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom