Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

1975. OKTÓBER 31., PÉNTEK Százszemélyes óvoda - terven felül Törökbálint túlteljesítette községejlesztési tervét — Községünk fejlesztésére 23 millió forintot irányoztunk elő. Ezt a IV. ötéves tervidő­szakban 50 százalékkal túltel­jesítettük — mondotta beszél­getésükkor Garai Gyuláné, a törökbálinti tanács elnökasz- szonya. — Tükröződik mindez eredményeinkben is: terven felül megépítettük és átadtuk a község harmadik óvodáját a Bajcsy-Zsilinszky úton. A száz gyermeket fogadó intéz­mény főleg az újtelepi lakók gondjain enyhít. Ugyancsak — összesen száz hellyel — bő­vült két másik óvodánk is. Jelenleg Törökbálinton isme­retlen az óvodagond. Gyermekkonylia, rendelő — Nem építettük meg vi­szont a tervbe vett nyolc osz­tályos iskolát. Helyette a régi iskolaépületet tataroztuk; új fizikai szaktanterem, napközis terem és két tanterem készült, megjavítottuk a tetőt, kicse­réltük az egykori zárdaépület ».hajópadlóját” és a vaskályhá­kat is központi fűtésre. — A négyszáz személyt el­látó modern gyermekkonyha az óvoda szomszédszágában — a Kertészeti Kutatóintézet ré­gi irodaépületében — kapott helyet. — 1971-ben adtuk át a rendelőt, amelyben három kör­zeti orvos, gyermekgyógyász és fogorvos fogadja a betege­ket. Ugyanebben az esztendő­ben készült el harminc szemé­lyes bölcsődénk is. Korszerű­sítettük a művelődési házat. Majdnem 700 ezer forintért felújítottuk a színpadot, a padlót, kívül-belül tataroztuk óz épületet és idén az új ke­rítés is elkészült. Egy év — 16 lakás — Egyetlen év alatt 46 la­kás épült Újtelepen. 1971 no­vemberében már be is költöz­tek a többségükben nagycsalá­dos lakók, akik pincékből, nedves, egészségtelen vagy életveszélyes lakásokból ke­lültek jobb körülmények kö­zé. — A tervidőszakban elké­szült három és fél kilométer­nyi villanyhálózat. A százkét közvilágítási lámpahely zö­me is Újtelepen van. Társula­ti alapon épül a vízvezeték: húszkilomé ternyi csőhálózat már elkészült, csak víz nincs benne, még nem kapcsolták össze az érdi kutakkal. A víz­tároló Érd és Törökbálint kö­zött készül a következő évek­ben. — Szolgáltatóházat, patyo­latfiókot is építettünk. Most kezdődnek a munkálatok az orvosi rendelő mellett, ahol már „kitűzték” az anya- és csecsemővédő intézet épületét. Ez a beruházás, sajnos, áthút zódik a következő tervidő­szakra. Az ok: nem találtunk eddig kivitelezőt. Most a Ker­tészeti Kutatóintézet gazdasá­gának építői vállalták a mun­kák Társadalmi összefogással — Az út- és járdaépítésben, az eredetileg tervezett munka kétszeresét végeztük el. Tizen­két utca "helyett huszonnyalc- ban épült járda a lakók társa­dalmi összefogása nyomán. Ezerötszáz ember kilenc kilo­méternyi gyalogjárót készített elő, most is folyik a munka a Liliom és a Baross utcában. Az emberek szombaton és vasár­nap is dolgoztak, a haragos szomszédok kibékültek, sőt az is megesett a Nyár utcában, hogy az egyik Pesten dolgozó asszony magával hozta szocia­lista brigádját és ők is itt dol­goztak este nyolc óráig... öt év alatt hat kilométer asz- faltutat építettünk, ennek egy- harmadát az idén. A Dózsa György utca kész, a Kazinczy utcában november végén fe­jezzük be az útépítést. V. G. P. Millenniumi földalatti vasúti napok címmel nemzetközi konferen­ciát rendeztek Budapesten. A konferenciára 8 országból ér­keztek vendégek, akik nem­csak a budapesti kis földalatti történetével ismerkedtek, ha­nem csütörtökön Nagycenkre látogattak, ahol megtekintet­ték a Széchenyi István Emlék­múzeumot és körutazást tet­tek a múzeumvasúton. Erődfalak, sarokbástyák A keszthelyi balatoni mú­zeum munkatársai befejezték a fenékpusztai ásatás első szakaszát, s most összegezik az eredményeket. A római városban —amely­nek alapvonalai részletesen már kibontakoztak a régészek térképein — eddig mintegy 800 négyzetméteres területet tár­tak fel. Felszínre hozták az erödfalak, a sarokbástyák egy részét, feltártak két ókeresz­tény baziWcát, és rátaláltak egy nagyobb palotaszerű épü­letre, amely minden valószínű­ség szerint nagy Theodorik ke­leti gót király szülőháza volt. Felszínre került egy hajdani római Icatonai objektum és a környező őrségek péksége, kö­rülötte földbe mélyesztett gabo­natároló hombárokkal. Az ásatások során, a déli erődfal feltárása közben, ki­terjedt temetkezési helyeket fedeztek fel. Kiemelkedő eredmények Pomézon a szarvasmarha-tenyésztésben Állathizlaló szakcsoport alakült A több mint 1300 hektáron gazdálkodó pomázi Petőfi Ter­melőszövetkezet az idén — a korábbi esztendőkhöz hason­lóan — eredményeket ért el a szarvasmarha-tenyésztés­ben. Tavaly száz darab vörös­tarka vemhes üszőt vásárol­tak Hollandiából. Az első laktációs időszak­ban a holland tehenek ok­tóber végéig egyenként — átlagban — 3500 liternél több tejet adtak. A korábbi magyar vörös tar­ka keresztezésével tenyésztett F—1-és hízó bikákat pedig exportálják, eddig már har­mincat vett át a kereskedelem s ezek javarésze külföldre ke­rült. Az idén még további húszat adnak át. Az ország­ban Szombathelyen és Mar- tonvásáron tenyésztenek még holland, fajtát, de a legjobb eredményt eddig a pomáziak érték el. A közelmúltban a bécsi holland kereskedelmi képviselet megbízottja' is meg­tekintette a pomázi állományt. A magyar vörös-tarka állo­mány hazai viszonylatban is kitűnő. Tavaly adták át a 366 férőhelyes új tehenész- telepet, s az mostanra meg­közelítőleg be is népesült. Erre az évre 970 literes tejhozamot terveztek, ám november közepén már túl lesznek az egymillió lite­ren. S miután az F—1-es hízó bi­kákon kívül a magyar fajtá­ból is értékesítenek, a hús­termelés is jól alakul. Szépen fejlődik a lóállo­mány. A 180 darab egy része Talajművelés, robbantással Tápanyagutánpótlás — egyenletes terítés Országszerte gondot okoz a nagyüzemekben, hogy sem technológia, .sem eszköz nem áll rendelkezésre az istállótrá­gya hasznosításához. Amellett, hogy egyre nagyobb területeket foglal el a felhalmozódó trágya, értékes tápanyagpótlótól esik el a mezőgazdaság. Ezért országosan figyelem­re méltó a Bábolnai Kukorica- termelő Közös Vállalat, az IICR egyik tangazdaságának, a Sze­rencsi Állami Gazdaságnak a kezdeményezése. Csehszlovák tapasztalatok alapján alkal­maznak egy, a bányászatban általános, de a mezőgazdaság­ban még szokatlan technoló­giát: géppel felrakják a bille­nőplatós ZIL- vagy IFA-teher- gépkocsikra az istállótrágyát, majd kint a földeken 50—50 mázsányit köralakban letesz­nek. A trágyakupacokba villá­TERI A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT értesíti t. ügyfeleit, hogy 6. SZ. ÜZEMEGYSÉGE a Budapest XIII., Mohács u. 24—26. sz. alól ÚJ TELEPHELYRE KÖLTÖZÖTT Üzemegységünk új címe: Budapest XV., Bogáncs utca 1-3. Levélcíme: 1151 Budapest, Pf. 70 Távolsági és esetenkénti nemzetközi fuvarozási ügyekben telephelyünkön, vagy a 680—950-es a 680-952-es és a 680—954-es telefonszámokon, továbbá a 0225261 hívószámú telexen állunk t. megbízóink rendelkezésére val lyukat fúrnak, és az ebbe bekerülő robbaóanyaggal be­robbantják. A dörrenések soro­zata, a füst eloszlása után egyenletes elosztásban lát­ható a szakszerűen szétte­rített trágya, máris lehet szántani. Az új módszer egyik nagy elő­nye, hogy nem igényel trágya­szóró pótkocsit. Az IKR novemberben két trágyarobbantási bemutatót tart. Ügy tervezi: kidolgozza az istállótrágyázott földbe vetett kukorica növényvédelmét és azután beépíti technológiájába. Elkészült az MTA kutatótelepe Csütörtökön adták át a Ma­gyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti kutatótelepének épületét, úr. Kapocs Ferenc, a kutatási ellátási szolgálat igaz­gatójának megnyitó szavai után Márta Ferenc főtitkár át­vette az épületet a beruházó­tól és megköszönte a tervezők, építők munkáját. Ünnepi tanácsülés Érden­KITÜNTETÉSEK Tegnap a Benta-Völgye Ter­melőszövetkezet művelődési házában — a tanácsok meg­alakulásának 25. évfordulója tiszteletére — ünnepi tanács­ülést tartott az érdi nagyköz­ségi tanács. Az érdligeti általános iskola kamarakórusa Gyenes Jánosné vezényletével szép műsort mu­tatott be. Ferencz Csilla hete­dik osztályos tanuló Váci Mi­hály Azokhoz tartozom című versét szavalta. Dr. Szekeres József vb-tit- kár üdvözlő szavai után dr. Benussi Silvió, • a nagyközségi tanács elnöke méltatta az év­forduló jelentőségét, s a ne- gyedszázados utat, amit a szovjet tapasztalatokra és a Tanácsköztársaság néphatalmi szerveinek hagyományaira alapozva — 1950-től mostanáig a tanácsok megtettek. A történelmi áttekintés után a jelen és a jövő feladatairól szólva elmondotta: az a cél, hogy az állampolgárok közül minél többen vegyenek részt tette’kkel, észrevételeikkel, ja­vaslataikkal a helyi döntések kialakításában és végrehajtá­sában. Ezután a tanácselnök kitün­tetéseket adott át. A Minisz­tertanács által alapított, a 25 éves tanácsi munkáért érdem­érmet Ipacs László, a Pest megyei TÜZÉP vezérigazgató­ja, Mikus Jenő nyugdíjas, Kovács Ferencné, anyakönyv­vezető, Sipter Ferencné, adó­ügyi csoportvezető, Batta Já­nosné háztartásbeli és Jászbe­rényi László szervezési cso­portvezető kapta. Gépesített téglagyár Agés nedvesítés •— géppel. A tolópad a nyers téglát a műszárí tóba rakja. A téglagyári munka köztu­dottan a legnehezebbek közé tartozik, ám fokozatosan új formát ölt. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat solymári üzemében pl. teljesen megvál­Ipar-mezőgazdaság Idén nyáron és ősszel is minden eddiginél zavartala­nabb a mezőgazdasági termés fogadása, átvétele, amit a szakemberek csak részben ma­gyaráznak azzal, hogy az idő­járás — főleg ősszel — az át­lagosnál kedvezőbben alakult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen azokon a vidé­keken bonyolítják le a partne­rek zökkenőmentesen a terme­lői szerződések valóra váltását, ahol a kapcsolatokat hosszú távra szóló megállapodások szabályozzák. Az ipar és a termelők 1975-ben lényegesen na­gyobb gondot fordítottak a hosszú távú elkötelezett­ség alapján kialakított együttműködésre, ’•mi egyfelől az értékesítési biztonságot, másfelől — az ipar szempontjából — a ki­egyensúlyozott alapanyag-ellá­tást biztosítja. Ez a szerződé­ses forma az elmúlt két-há- rom évben erősödött meg a hazai mezőgazdasági termelői gyakorlatban. A szerződéstípus különösen azokban a növény­termesztési ágazatokban nyert létjogosultságot, ahol a külön­böző, általában a termelés fej­lesztésével összefügő állami támogatás elnyerésének egyik feltétele a hosszú távra szóló szerződések megkötése volt. Más esetben a magasabb termelői ár elérése kész­tette a gazdaságokat a több éves folyamatos ter­melésre való berendezke­désre. Ezek a szerződések nemcsak tozott a közelmúltban. A mun­kafolyamatokat csaknem telje­sen gépesítették, ami természe­tesen jelentékeny beruházáso­kat követelt, de lényegesen bő­vítette is a termelésű Hosszútávú szerződésekkel egyszerű árukapcsolatnak szá­mítanak, hanem termelésszer­vezési jelentőségük is van, ami lényeges a lakossági ellátás szempontjából. A cukoripar 1975-ben alapanyag-szükségle­tének 70 százalékát biztosítot­ta ily módon. A konzervipar 300 gazdasággal áll ebben az évben hosszú távú szerződések alapján kapcsolatban, és az árualap több mint felét szerzi be ezen az úton. A hűtőipar 35 mezőgazda- sági nagyüzemmel hozott létre több éves termelői megállapodást, az áru 57 százalékát vásárol­ják meg ezektől az úgyneve­zett bázisgazdaságoktól. A do­hányipar is egyre inkább hosz- szú távú termelésre ösztönzi partnereit ugyanúgy, mint a növényolajipar. t i igásló, melyekkel Vácott, Po- mázon és Budapesten fuva­roztatnak. Népszerű a lovas- iskola, az eladott sportlovak árából kiegyenlíti az előbbi veszteségességét. Üj kezdeményezés a pomázi közös gazdaságban az állat- hizlaló szakcsoport megalakí­tása. A százhúsz, zömében tsz-tagokból és másutt dolgo­zó munkásokból álló csoport tagjai szerződésben vállalták, hogy a hozzájuk kihelyezett bikaborjakat és sertéseket fel­hizlalják, a termelőszövetke­zet az értékesítéskor csak a kihelyezett súly ellenértékét és a nagykereskedelmi árkülön­bözetet (árrést) vonja el. Ezenfelül a haszon töb­bi része a vállalkozóé. Van, aki 2—4, sőt nyolc bikaborjú vagy süldő hiz­lalását vállalta. A közös gazdaság takarmány juttatásával segíti a háztáji ál­lattenyésztőket. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom