Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

PEST MEGYEI HIBLAf KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1975. OKTOBER 7., KEDD Felelősséggel- a gazdaságpolitikai célok eléréséért Az MSZMP abonyi végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban felmérte a nagyközségben a gazdaságpolitikai tevékeny­séget. Abony 35 gazdasági egysége csaknem 600 millió' forintos éves bevételt tervezett. Az 1974. december 5-i KB-hatá- rozat kapcsán a terveket fe­lülvizsgálták, és ahol arra le­hetőség volt, tovább javítot­ták a belső szervezést, a ter­melés szerkezetét, csökkentet­ték az előirányzott költség- ráfordításokat, növeltéli a gaz­dasági egységek közötti ko­operáció adta lehetőségeket. Mindezek összhatásaként 4 millió forint megtakarítást irányoztak elő a költségráfor­dításokban. Annak ellenére, hogy a kalászosok betakarítá­sa — a szeszélyes időjárás miatt — jelentős veszteségek­kel és nagy többletköltséggel járt, az ipari termelésben pe­dig az alapanyag-ellátás gond­ja és helyenként a rendelés­hiány zavarta a munkát, a takarékossági előirányzatokat időarányosan teljesítették. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítették és bővítet­ték gépparkjukat, a nö­vénytermelés gépesítését csak­nem teljessé tették. Tovább­léptek az iparszerű termelés feltételeinek megteremtésében és az egymás közötti kapcso­latok fejlesztésében. Megértve a népgazdaság törekvéseit, zöldségfélékből 20 száza­lékkal, cukorrépából 80 százalékkal vetettek töb­bet, mint 1974-ben. Egyeztetve további feladatai­kat, a jövőben a fontosabb növényfélékre egy-egy tsz szakosodik, és kialakítja, .il­letve továbbfejleszti az ipar­szerű termelési rendszert. A Ságvári Endre Tsz 400 hektár cukorrépát, a József Attila Tsz 300 hektár napra­forgót, az Űj Világ Tsz 400 hektár zöldségfélét fog ter­melni. Az idei beruházások és belső szabályozások úgy reali­zálódtak, hogy kedvezően se­gítsék azt a folyamatot, amely várhatóan már a közeljövő­ben a jelenlegi három terme­lőszövetkezet egyesüléséhez vezet majd. A Ságvári és a József Attila tsz takarmány- értékesítéssel, az Üj Világ Tsz zöldségfélék értékesítésével jelentősen segít a nagyközség fogyasztói igényeinek kielégí­tésében is. Az ipari üzemekben ugyan­csak számos intézkedést tet­tek. Több gazdaságtalanná vált profilt felszámoltak, pél­dául a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében meg­szüntették az oiatjkálytha és több vastömegciíkk gyártását, a kondertTá torgyártás bővíté­sével egyidejűleg megkezdték a telefongyártás bevezetését, a PEVDI üzeme szőnyeggyár­tás helyett férfi-női konfek­ció, a kötőszövetkezet üzeme kesztyűbálés helyett kötött felsőruházati konfekció gyár­tására tért át, a téglagyár új, alagútrendszert, olajtüzelésű égetőjében egyre több B—30- as falazóblokk tégla készül. Több üzemben (Mechanikai Műveik, konzervgyár, vasipari szövetkezet, építőipari szövet­kezet telepe stb.) jelentős ►eredményt értek el a dolgo­zók szociális és kulturális el­látásának fejlesztésében. A kenyérellátás megjaví­tása érdekében új kenyér­gyár, az üzemanyagellá­tás biztosítására új töltő- állomás épül. Az ÁFÉSZ a többi között új ruházati kisáruházzál és a fel­szabaduló helyiségek további felhasználásával, valamint a közótkeztető helyiségek kor­szerűsítésével kíván a helyi gazdaságpolitikai tervék meg­valósításához hozzájárulni. Az abonyi gazdasági egysé­gek több mint 80 százaléka csak kirendeltség, gyárrészleg, telep, üzem, hatáskörük igen kicsi, önálló gazdálkodást nem folytatnak, Abonyon kívüli központok irányítják ókét. Nehezebb így a helyi párt- munka, gazdaságpolitikai szer­vezés és a párüirányítás. A koordinációs kapcsolatok fej­lesztése sokat tudna segíteni, és a koordináció még nem minden gazdasági egységre terjed ki. A gazdasági egysé­gek pártirányítása, néhány ki­vételtől eltekintve, jól érvé­nyesül. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi-gazdasági egy­ségekben a termelői-szolgálta­tói feladatok eredményes vég- j^gajtásábain, a dolgozók n«- ^íésében és szervezésében, valamint a gazdáságpolitikai előirányzatok megvalósításá­ban nagy szerepet töltenek be a szocialista brigádok. Szere­pük a jövőben még inkább nö­vekszik. A párt járási végrehajtó bizottsága sokoldalúan ele­mezte az Abonyban folyó gazdaságpolitikai tevé­kenységet, és azt jónak értékelte, de rámutatott a hiányossá­gokra is. határozatában a KB 1974. december 5-1 és 1975. július 2-i határozatából kö­vetkező, helyileg kimunkált gazdaságpolitikai feladatok következetes végrehajtására, a gazdaságpolitikai szervezés és a pártirányítás fokozására, a dolgozó tömegeit közötti tö- megpoCdtikai munka szélesíté­sére híva fel a figyelmet. A munka középpontjába állítot­ta a koordinációs tevékenység javítását, a mezőgazdasági tsz-ek közötti kapcsolatok to­vábbi fejlesztésiét, a foglalkoz­tatási és munkaerő-ellátási gondok megoldását. Legfonto­sabb a lakosság ellátásának bővítése, a népgazdaságilag kiemelt feladatok teljesítése és mindenekelőtt a jobb szer­vezés, a termelékenység növe­lése, a takarékosság. Mindezek figyelembevételé­vel és adottságaink mégvjobb felhasználásával továbbra is következetesen és felelősséggel dolgozunk az ez évi gazdaság­politikai oélok eléréséért. Dr. Somodi István, az MSZMP Abonyi Nagyközségi Bizottságának titkára Bővülő lakótelep Cegléden, a Károlyi Mihályról elnevezett lakótelepen hamarosan benépesülnek a leg­újabb lakások. Az épületek távfűtésűek: a fűtési szezon kezdetétől egyenletes meleget biz­tosít minden lakásban a lakótelepi hőközpont. Apáti-Tóth Sándor /elvétele Kézilabda AszafíenuásstaroiSá győztek A középiskolás kézilabda­kupa újabb fordulóján a ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet és a Kossuth Lajos Gim­názium fiú kézilabdacsapatai küzdöttek a továbbjutásért. A 203. DSK a következő összeállításban lépett pályára: Turóczi, Nagy, Stefanovics, Szüle, Zellei, Pásztor, Lengyel, Tóth, Détári. Az edző: Lea­ner József. A Kossuth Gimnázium csa­pata: Földvári, Juhász, Nyíri, Siket, Mohácsi, Túri, Füle, Cserny, Velkey, Kassahkürthy. Edző: Süli Aladár. Az eredmény: 203. számú Szakmunkásképző—Kossuth Gimnázium 18:12 (10:8). A 203. DSK ezzel a győzel­mével továbbjutott a kupa­küzdelmekben. A következő ellenfél a 208. számú Szig'etszentmíklósi Szak­munkásképző csapata lesz. D. J. Segédmunkásként kezdte Közösségben — a közösségért ISMER MINDEN DOLGOZÓT ke, vöröskeresztes véradófele­lős, a párt nagyközségi végre­hajtó bizottságának tagja. — Mindig, mindenkinek se­gítek, különösen a fiataloknak. Jelszavam: minél többet a tár­sadalomért. Munkahelyén 1951 óta dol­gozik. Segédmunkásként kezd­te, most képesített könyvelő. Már kezdetben bekapcsoló­dott a mozgalmi munkába. DISZ-titkár volt, majd 1957. március 21-én, a járásban el­sőként, az abonyi gépállomá­son, 30 társával megalakította a KISZ-szervezetet. Éveken át KlSZ-titkárként dolgozott. Szereti a sportot, sokáig volt a Traktor Sportkör veze­tője és kézilabda-szakosztály­vezető. Valamennyi társadalmi mun­káját egyformán szereti. Amit elvállal, teljesíti. Szereti az embereket, a vállalatnál min­den dolgozót ismer, intézi ügyes-bajos dolgaikat. Sok hivatalos elismerést ka­pott a járási pártbizottságtól, a KISZ-bizottságtól, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságától. Elnyerte a többi kö­zött a KISZ Érdemérmet, 1973-ban kiváló dolgozó lett, s akkor vette át Budapesten a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát. Fehér Jánosmé Apáti-Tóth Sándor kiállítása Holnap, október 8-án, dél­után öt órakor, Abonyban, a tanácsháza dísztermében meg­nyílik Apáti-Tóth Sándor fotókiállítása. A fiatal mű­vésznek ez lesz a nyolcadik önálló kiállítása. Munkáit Szegeden, két ízben Budapes­ten, valamint Cegléden, a nagykőrösi Arany János Mú­zeumban és a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban láthatta már a közönség. Abonyban, hétfő kivételével, naponta délelőtt 9 órától dél­után 5 óráig lehet megtekin­teni a fotógyűjteményt, októ­ber 22-ig. Visszapillantó tükör Határvillongások - Nyárasapáttal CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Száraz raktárhelyisé- ’ get bérbe veszünk. PEVDI Cegléd. Sza­badság tér 3. ________ Ba rna tacskó elveszett, jobb oldalán hegedős. Nyomravezetőt jutal­mazom. Batthyány ut­ca 37. __________ El adó modern, mély gyermekkocsi. Cegléd. Sugár utca 63/a.____ Sz ép hálószobabútor betéttel eladó. Cegléd, Damjanich utca 20. Olaj kályhák szaksze­rű javítását, karban­tartását vállalom. Gál. X.. Túzok utca 2/A. Kedvezmenyes áron porta eladó, érdeklőd­ni: Lázár Vilmos utca 2. sz. ________________ El veszett Lövész utca 17/A. sz. alól 2 db sül­dő. Becsületes megta­láló jelentse: íyiizsei út 6/a. sz. alatt. Illő iuta- lomban részesül. Éladó 150 négyszögöl porta. Cegléd, Hold la 40. sz, _________ Po rta eladó. Virág u, ea 35. Eladó Zöldhalomban, buszhoz, vonathoz 10 perc, egyéni 800 négy­szögöl príma ezerjó, karós szőlő, téglaépü­lettel. Érdeklődni: Per­cei utca 8/a. A ceglédi róm. kát. egyházközség a Gsen- gettyűs temetőben megüresedett temető­őri állásra pályázatot hirdet. A pályázók kérvényeiket f. év no­vember 1-ig adják be a plébániahivatalba, Cegléd, Kossuth tér 3. Köztisztasági rakodókat azonnal felveszünk. Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat Cegléd. Alszegi út 7. sz. "-íztergályos szakmun- st felvennék állandó inkára. Cegléd, resti út 94. sz. Hornyák. Budai úti iskolával szemben levő külön bejáratú fél házrész 400 négyszögöles telek­kel eladó. Érdeklődni lehet: Cegléd XIV. kér Kenderföld 15. sz. — Osgyán Ferenc. Bontásból faanyag és cserépléc eladó. Érdek­lődni: Buzogány utca 11. szombat és vasár­nap _________________ Ug yvitelszakon köz- gazdasági érettségivel és adminisztrációban több éves gyakorlattal rendelkező munkaerőt felveszünk titkárnői munkakörbe. Pontos, megbízható, jó fogal- mazókénességgel ren­delkezők jelentkezé­sét várjuk. Részletes feltételek megtudha­tók: Nívó Ktsz. Ceg­léd. Pesti út 1. sz. Te­lefon: 11—683. Családi házak beköl­tözhetően eladók. Borz utca 13. és Beloiannisz utca 25. Érdeklődni: Nádai. Kozma Sándor utca 11. F. lph. Hl. 11. Telefon: 10—853. NAGY-CEGLÉDET, százezer holdas pusztaságával, a vallá­sos Erzsébet anyakirálynő 1368-ban a „csodálatos életű” klarisszák óbudai monostorá­nak ajándékozta. Hosszú életé­ben a városnak semmi sérelme sem volt, fia, Nagy Lajos ural­kodása idején sem, azonban az utód Zsigmond, már erősen megszabdalta határunkat: sor­ra szakította ki Abonyt, Tetét- lent, Törteit és azt a négy pusztát, amelynek elvitatása évszázados pörré vált Cegléd és Nyársapát vagy ahogyan akkor mondták, Nyárasapát között. Zsigmond király a középbir­tokos Nyárasapáthy Miklósnak 1434-ben odaajándékozta a Ceglédhez tartozó Bessenyő- egyház (Besnyő), Töröttegy­ház (Nyúlfülehalom), Tégla­egyház (Nyilasbesnyő) és Kő- egyház (Borzhegy) pusztákat. A templomok állottak még, de a lakók elszéledtek biztonságo­sabb vidékekre, még a tatárjá­ráskor. A XIII. század köze­péig itt gazdag élet folyt, a föl­desúr nem volt más, mint a király, lévén Üllőtől a Tiszáig terjedő vidék patrimónium, azaz a királyok magánföldes­úri birtoka. Az eredeti kisméretű Árpád- kori falvak nagysága ezeröt- százhatvan hold volt. Nyáras­apáthy Sebestyén fia, Miklós, négyezerötszáz hold területhez jutott, ma már nem ismert ér­demeiért. A hajdani négy falu templomait még romos állapo­tukban is őrizték, mint föltű. nő jeleket, vitás esetekre. Ezek közül egyedül Töröttegyház romjai láthatók még Nyúlfüle- halmán, Téglaegyház a Bede- patak partján pusztult el, Bes­nyő templomának alapfalait a Kiserdő szélén, Kőegyházéi a Dienes-tanya fölött rejtőzköd­nek, a szántások alatt. A ceglédiek tiltakoztak, nagy pör támadt és számos erősza­kosság : harcok, fegyverekkel, vérontások, a másik fél rétjei­nek lekaszálása, szénalopások, területmegszállás, jószágelhaj- tás, földek elszántása. Minden tárgyaláson tanúk sokasága je­lent meg, idegen falukból, s a tanúk nem egyszer a hamis es­kütől sem. riadtak vissza. NYÁRASAPATHY ISTVÁN tizenketted magával a ceglédi tisztartótól fát követelt a tilos erdőből, a tiszttartó a követe­lést megtagadta, mire a nemes rárohant, el akarta hurcoltatni, hogy majd karóba húzatja. A mi pásztoraink az udvarbírót kiszabadították, amiért a dü­höngő Nyárasapáthy egy pa­rasztot keményen elvert, utasí­totta embereit, hogy a ceglé­diek legelő marháit hajtsák be Nyárasapátra. A pásztorok és a falusiak kö­zött ekkor már verekedés tört ki, amelyet István, nemes más­ként adott elő a bíróságon: „A jelzett napon csak ötödmagam- mal mentem be, fegyvertelenül Cegléd párosába, hogy valami szabónál szállást keressek. Er­re a ceglédiek félreverték a ha­rangot, íjakkal, nyilakkal, fegyverekkel rámtörtek, s meg is öltek volna, ha el nem me­nekülök. így is két lovamat le­nyilazták, a másik hármat pe­dig halálosan megsebesítették." Későbben, 1465-ben, Nyáras­apáthy György, nem nyugod­ván abba, hogy bár még el­döntetlen pör, szántják és ka­szálják a négy pusztát, formá­lis háborút indított Cegléd el­len. Szövetkezett az abonyi Wezsenyi Lászlónéval, a ka­rai kunokkal, Nyárasapát, Kécske , Wezseny és Kőrös fa­luk fegyverfogható embereivel, akik ötszázan voltak, hajítógé­peket és ostromgépeket hoz­tak magukkal, július 25-én meglepték Ceglédet, a mezővá­ros előtalálható lakóit megse­besítették, szétkergették, majd diadalmasan magukhoz ragad­tak egy újabb pusztát is, Fe­ketehalmot. A klarisszák fejedelemasz- szonya erre ugyancsak föl­fegyverzett százhuszonkét ceg­lédi jobbágyot, Dersi Török Miklós tisztartó vezetésével, a hozzájuk csatlakozó Irsai An­tal, ölvedi Kis Péter, Bicskei Gergely és Bicskei György szomszéd falusi nemesekkel, azok familiárisaival, Nagy Miklóssal, Benedekkel és Pé­terrel, augusztus 11-én rátörtek a vitatott pusztákra, elhajtot- tok kétszáz nyárasapáti bar­mot, elvettek két szekeret, Ceglédhez csatolták a Gáterdő és Hosszúhegy közötti szántó­kat és kaszálókat, újabb ökrö­ket hajtottak el. és elragadták a Keresztfarétei. szAz-kétszAz év mül­VA, mikor már törökvilág volt Magyarországon, még mindig folyt a per, bégek közreműkö­désével, a Nyárasapáthyak ki­halása után az örökös kusalyi Jakcsy famíliával, utóbb á Ze- leméryekkel. A nép ezután is hordta egymás szénáját, legel­tette a másik mezejét. Végül is megszűntek a villongások, mert 1666-ban a muzulmánok segédserege, a félelmetes krími tatárok hada elpusztította Nyárasapátot, melynek lakosai Ceglédre menekültek, s itt is maradtak: ma már nehéz len­ne kiválasztani a hajdani ha­ragosok utódait a ceglédi ut­cákon. Nyárasapát elpusztult, he­lyén tanyák épültek. 1955-ben lett újra község. Akkor a villogó nemesek több birtokot, nagyobb fény­űzést akartak, a parasztősök csupán létbiztonságot: nyugod­tan kézbentartani a jobbágy­telkeket és legelőket, hogy fi­zethessék a dézsmát a püspök­nek és robotolhassanak a föl­desuraknak, földek nélkül azonban mindez nem volt le­hetséges. Az elkeseredett nép azokban a bizonytalan évtizedekben nem egyszer rátört a nemes­ségre, ismert parasztháborúk­ban, a földekért és az embe­ribb életért. Hídvégi Lajos AZ ALFÖLDI TEJ OKV AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ FŐTÖKET Lehet nyugdíjas is. Jelentkezés: Kőröstetétlen, Abonyi út 2. Fabula Andrásáéval nehéz találkozni, mert reggel 6-tól este 6-ig szinte minden órája foglalt. Munkatervek szerint dolgozik, előjegyzési naptárá­ba egy hónapra előre beírja feladatait. Munkahelye az abonyi Me­chanikai Művek, ahol az anyag- és készáruraktár cso­portvezetője. Nyolc fiatal munkatársával anyagot fogad és ad ki, gondoskodik a külön­böző üzemrészek szükségletei­ről. A szállítás, a vasúti vago­nok rendelése is az ő feladata. Munkája felelősségteljes. Hoz­záértést, szakismeretet tanfo­lyamon szerzett. — Sok a társadalmi elfog­laltságom is. Igazgatósági tag és nőbizottsági elnök vagyok az ÁFÉSZ-nél. Most nőbizott­sági ülésről jövök, amelyre 24 kismamát hívtunk meg és tá­jékoztattunk a vállalat hely­zetéről, távlati fejlődéséről. A többszöri találkozók révén a gyermekgondozási szabadsá­gon levők nem veszítik el kap­csolatukat a munkahellyel, nem szakadnak el a közösség­től, és 3 év után zökkenőmen­tesen tudnak visszailleszkedni régi munkakörükbe. Fabula Andrásné a Mecha­nikai Műveknél pártvezetőségi tag, a társadalmi bíróság elnö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom